Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

I Kedd, 1984. november 6. ^ flz iizlet - az üzlet Kétségkívül Az elnök emberei című amerikai film volt a hét televíziós eseménye. Alan J. Pakula mestermunkája már majdnem tíz éve elkészült — de mai élveznetőségét nem kérdöjelezmém meg. Nem azért, mintha az évtizeddel ezelőtti. az Egyesült Államokban is — enyhén szólva — szokatlan elnökbukás részletei még mindig annyira izgatnának bennünket. Ez a film nem annyira a Watergat-ügvről szól: inkább egv szakmáról melyet úgv nevezünk: újságírás. Pontosabban arról a változatáról, melyet amerikai stílusú újságírásnak szoktunk nevezni. Melyről tudjuk, amit tudunk : hogv kifinomult és kevéssé finom módszerei, mesterségbeli fogásai vannak, de (vagy: mert) üzlet ez (is) a javából. Wisinger István okosan megírt „háttéranyagából" (műsorújság), de korábbi tévés és nem tévés tudósításokból Is ismerjük a Washington Post viszonylag fiatal munkatársainak karriertörténetét. Carl Bernstein és Bob Woodward valószínűleg passzióból folytatják a mesterséget; biztosan nem azért, hogy megéljenek. A Watergate-botrányról szóló könyveik jó üzletet jelentettek, nagy élet- és szakmai kalandjuk több millió haszonnal zárult. Ha figyelembe vesszük még a következőket: 1. az akkor minden tekintetben (politikailag. erkölcsileg. anyagilag) bukott Nixon ma vidáman sétafikál a világban és ..magánlátogat" államfőket — nyilván az azóta ismét dugig telt ..magánkasszájából": 2. pártja, a Republikánus Párt virul, Reagan személyében éppen (újraválasztandó) elnököt ad az Államoknak: 3. a Watergate-betörés apropóján a két újságíró „nyomozását" igencsak megtámogatták a legfelső körökből kiszivárogtatott információk. A Washington Post és zsurnalis-.tái valószínűleg szimpla eszközül szolgáltak. Nos. ha ezeket figyelembe vesszük, ilyen idő- és térbeli távolságból akár komikus rablópandúrnak. amolvan politikai játszadozásnak is láthatjuk a dolgot. Az elnöik emberei mégis izgalmas film. Mert hatásosan állítja elénk egv sajátos szakma ottani természetrajzát A két újságíró — a történteknek ebben a kezdeti szakaszában — egzisztenciális küzdelmet vív. A megjelenésért harcolnak, nehogy az utcára kerüljenek. A lehető legtöbbet préselik ki magukból (és másokból, eszközökben nemigen válogatva), hisz az üzlet törvényei engesztelhetetlenek Ha nem szállítják újra és ú.ira a leleplező és bizonyított tényeket. információkat, a sztorit leveszik a címlapról, őket pedig a foglalkoztatottak listájáról. Ha tévednek, hamis nyomon járnak, szakmailag ellehetetlenülnek. A film jól érzékelteti, hogy a ténvek utáni hajsza motorja nem annyira az igazságkereső indulat. hanem rideg mesterségbeli-üzleti mechanizmusok szorítása. A két sztár. Robert Redfmd és Dustin Hoffman mesterien rajzolnak portrékat: a tétre, befutóra dolgozó úiságírök szükségképpen szimplifikálódó arcképeit. Akiknek nincs módiuk törődni az Ú1 lukba kerülő emberekkel. életekkel, magánkonfliktusokkal. . Mindazok akikkel kapcsolatba kerülnek. pusztán információforrásként léteznek számukra. Használni kényszerülnek őket, mindenáron. Pakula filmje „jól megcsináltsága" ellenére sem úgynevezett művészi értékekkel hat. Sokkal inkább információértékével. A (nálunk is) legendáriummal rendelkező amerikai újságírás vonzó és taszító vonásait viszonylag elfogulatlanul megmutató munka ez. És egyszersmind — bizonnyal — jó üzlet. Sulyok Erzsébet Eco-morál A cím, bevallom, teljesen önhatalmúlag elkövetett szóalkotás. A rádió gazdasági magazipjának. az Eco-mixnek analógiájára született, ám egy másik, szintén rendszeresen jelentkező műsor múlt héten szerdán hallott riarabiának apropóján: a Kossuth adó délután öttől sugárzott, Cseppből a teng-rt. .. című adása utan. Melynek beharangozójában többek között ez is olvasható volt: erkölcsi normákban kell megfogalmazni a gazdaság nagyon is más jellegű szabályszerűségeit". Erkölcsi normákban, szóval morálisan. Az e sorok írójához hasonló bölcsész, de talán még az átlagos magvar értelmiségi is hajlamos arra, hogv (idővel) annvit ugyan belásson: a gazdaság valóban a kézzel fogható dolgok világa, viszont —közgazdaságctivat ide. gazdaságközpontú politika oda — mégiscsak túlzottan távolinak és tulajdonképpen idegennek érezze e terület sajátos problematikáját jellegzetes szakszókincsével, mármár rituális mindenhatóságával és persze józan ésszel el nem tagadható rendkívüli, sőt, (kulcs)fontosságáva! egvütt. Hogy miért? Az ok roppant egyszerű: aki nem szakember, rendszerint a bérek és az árak fölöttébb mindennapi. de annál pondterhesebb relációiban találkozik a gazdaság hétköznapi „viseletével". Ez az öltözék pedig minden, csak nem közömbösségre késztető. Indulatokra, érzelmekre annál inkább. Ez volt az a — rendkívül ügyesen megragadott — „közös pont", ahonnan a Cseppből a tengert . . . már említett legutóbbi adása indított. Antal László közgazdász műhelyébe látogatva a szerkesztő-műsorvezető Mihancsik Zsófia alanyát rögvest a nem közgazdász alaphelyzetbe juttatva kérdezte — arról, mi is jutna eszébe tudománya tárgyáról, ha az nem tudományának tárgya lenne. Jyen kérdésfelvetésre, és persze a megfelelő reakcióra, csakis olyan intellektus lehet alkalmas, amilyennek Antal Lászlót e látszólag röpke, de annál tanulságosabb félóra alatt megismerhettük. Azzal kezdte, amivel mindnyájan — nem szakemberek — kezdhetnénk: az indulatokkal. Amiket a gazdaság ama bizonyos hétköznapi viselete szinte állandóan indukál, s amiket oly nehéz racionalizálni. A közgazdász arról is beszélgetett ezután az igen jól kérdező műsorvezetővel, miként képes indulatain felülemelkedni. Ehhez először, tudjuk, tisztában kell lenni az indulat tárgyával. Jelen esetben ez— maradva a tipikusnál — legyen mondjuk az úgynevezett második gazdaság,» s az, ami belőle következett. össztársadalmi méretekben és éppen mostanság különösen nagy felzúdulást kiáltva. Igen, az aránytalanul megnövekedett jövedelmekre és jövedelemkülönbségekre gondolt, magyarán a sok magvar úimilliomos körül kialakult helvzetre. De nemcsak rájuk. Hiszen egész erdőnvi jelenségrengeteg áll mögöttük és körülöttük, s röpke harminc perc alatt ilyen differenciált mélységekig eljutni még akkor is figyelemre méltó dolog. ha Antal László feltehetően egyáltalán nem mondott el mindent véleményéből eX ügyben. Ám amit igen. annak lényege annál rokonszenvesebb volt. minél messzebbre távolodott a közgazdász „szakmai-hivatalos" nézőpontjaitól. S szerencsére elég messzire távolodott: például addig a vé'eményem szerint kardinális jelentőségű megállapításig, hogv amíg nincsenek „konszolidált, játékszabályok" (ígv fogalmazott) a néhány éve legálissá tett. s a felgyorsult reformfolyamat következtében tovább liberalizálódó gazdasági tevékenységekben, addig még az is érthető, ha egyesek akár erős kézért is kiáltanak olykor és — a lényeg! — „gazdasági morális kell, mert amíg nincs, a gyanakvás és a félelem az erősebb." Igen: ha objektíve nincs is igazuk azoknak, akik a megnövekedett gazdasági mozgásterek bizonyos „kinövéseit" látva már-már anarchisztikusán felháborodottak, logikus ez az indulatos reakciósor is. (Ki nem „esik kísértésbe" e téren, látva eztazt?) Egy döntheti el a kérdést — mondta a magát ironikusan ..felvilágosult abszolutistának" (szerintem: „csak" demokrata) nevező közgazdász. Az. ha semmi sem korlátozza az ember szabadságjogait. Ha a reform gazdasági racionalizáló hatásait nem ráerőltetni akarják az emberekre (ilyesmiből már elegük van), hanem egv ..alulról felfelé történő építkezés" hoz létre majdan egv másfajta gondolkodásmódot. Demokrata logikn — mondta erre az okfejtésre Mihancsik Zsófia. (Régen örültem jobban riporteri közbeszólásnak, mint ennek a közbevetett mondatoeskának.) „Nem az újat megszokni nehéz, hanem a régit elfeledni, megtagadni" — így a közgazdász. , íme az eco-morá'l. remélem, érzékelhetően. Ha a gazdasági törvényszerűségek az emberi „fölöttes-én". vagvi9 a morál normáival találkoznak — még a bölcsész vagy akár az átlagértelmiségi is talán másképp lát és él meg dolgokat — » akár másként is bosszankodik. ha szabályozókról, béres árrendszerről, anyaggazdálkodásról. sőt. uram hocsá'. hatékonyságról és cserearánvromlásról hall. Ha — találkozik a kettő. És hátha. Egv közgazdászt már hallhattunk. aki talán csennként lehet tenger is. És ki tudia. hánv társa lehet? Domonkos László „Nyílt nap" tapasztalatai Soha ilyen forgalom nem volt még a megyei közlekedési felügyelet nyílt napjain, mint a legutóbbin. A korábban -Autófelügyelet néven ismert szervezet valamennyi dolgozójának volt mit csinálnia a kommunista műszakban. Tapasztalataikból — úgy véljük — érdemes közreadni egy csokorra valót, hiszen nem csupán a járművek műszaki állapotát, hanem az üzembentartók gondosságát is jellemzik az adatok, a következtetések. Az.zal a lehetőséggel, hogy jármúvét következmények nélkül viheti vizsgára. 54 személygépkocsi tulajdonosa élt. Közülük 23-an eshettek gondolkodóba, hiszen a műszaki vizsgálat számukra kedvezőtlen eredményt hozott: 12 kocsi alkalmatlannak bizonyult, 11-nek pedig csak két hónapra érvényesítették volna a forgalmi engedélyét. De hát ez a vizsga nem járt ilyen következménnyel. Csak a figyelmeztetéssel: a kocsi fékrendszerét nem árt műszerrel is ellenőriztetni időnként, s nem biztos, hogy amelyik fék száraz úton jól fog, az csúszós aszfalton is időben lelassítja az autót. A másik két gyakori „buktató ok" a kormány és a világítás hibája volt. Persze, nem minden kocsinál.. . Két olyan tulajdonos kapta meg néhány nappal ezelőtt a közlekedési felügyelet elismerő levelét és vele a megyei közlekedésbiztonsági tanács .jutalmát, aki példásan karbantartotta jármúvét Papp Gyula (Füredi utca 9.) 1973as évjáratú S 100-as Skodája és a vásárhelyi Horváth Ferenc 1970-ben gyártott 850-es Fiatja korát meghazudtoló műszaki állapottal dicséri gazdáját. A közületi teherautók a nyílt napon jobban vizsgáztak, mint a magánkéz.ben levő gépjárművek: 34-ből hét nem kaphatta volna meg az azonnal érvényesítő pecsétet. Úgy látszik, a vállalatok nagyobb figyelmet fordítanak járműveikre. Jó példa a forráskúti téesz, ahonnan szüret közben küldték be a teherautókat a nyílt nap önkéntes vizsgájára. Ugyancsak önkéntes vizsgára invitálták a gépjárművezetőket is. több nagyvállalattól külön levélben is. Ám csak az olajosok éltek az alkalommal. (Macsek István meg is nyerte az elméleti és gyakorlati versenyt!) Az MHSZ-től és az autóklubtól 14, jogosítvánnyal még nem rendelkező tanulóvezető ült volán mellé, s töltött ki tesztlapot a nyílt napon, ök — az úgynevezett „nehéz esetek" — mindeddig azért nem kapták meg vezetői engedélyüket, mert a vizsgán elbuktak vagy nem engedték őket vizsgázni sem. Egyelőre. S ha bárki úgy vélné, az önkéntes vizsgáztatás a tanulók alkalmatlanságát igazolta, nos. akkor el kell oszlatnunk a tévedést. A felügyelet vizsgabiztosai úgy vélekednek, inkább az oktatók módszerein kellene változtatni ! A közlekedési felügyelet nyílt napján műszaki, üzembentartási kérdésekről is konzultálhattak az érdeklődők. A siakmai tanácskozásra négy nagyvállalat, s tíz magántaxis és -fuvarozó tartott igényt — az előző kommunista műszakon nem volt ekkora az érdeklődés. A legutóbbi arra is bizonyság hát, hogy érdemes szabad szombatokat áldozni. Ezúttal a bevétel a szakszervezet anyagi biztonságát növeli a Csongrád megyei Közlekedési Felügyeleten. P. K. Matematikuskonferencia Általánosított függvények és alkalmazásaik * címmel nemzetközi matematikai konferencia kezdődött hétfőn a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Az ötnapos tanácskozáson a hazai szakemberek mellett kilenc európai országból, az Egyesült Államokból és Indiából érkezett matematikusok is részt vesznek. A konferencián ismertetik azokat a legújabb nemzetközi kutatási eredményeket, amelyeket az elmúlt években a differenciálegyenletek megoldása terén eiértek. Az ennek révén kidolgozott matematikai modelleknek nagy gyakorlati jelentőségük van a számítástechnikában. Kőtár Üjabb értékes látnivalóval gazdagodott Egerben a Dobó István Vármúzeum: a középkori erődítmény két hatalmas föld alatti folyosóján kőtárat rendeztek be. Azok a román kori é6 gótikus építészeti leletek kaptak helyet a kazamatákban, amelyek az. utóbbi évtizedek régészeti ásatásai során kerültek ki a földből. Emellett a városból és a környező településekről is kerültek ide az elmúlt századok építészetének emlékei. A kiállítás tanúsága szerint Egernek már az évezred elején fejlett építészeti és képzőművészeti kultúrája volt. Egy aranyérem története Nem fordult még elő a fodrász—kozmetikus versenyek történetében, hogy vidéki versenyző abszolút első helyet szerezzen. Büszkék lehetünk rá, hogy Szegedről törték meg a jeget. Samu Ilona, a Szegedi Fodrász Vállalat, dolgozója a nappali és színházi kikészítés kategóriában és az összetettben is aranyérmes lett. —Mióta dolgozik a szakmában? — 1982-ben végeztem, azóta vagyok kozmetikus. — Gondolom, nem az első versenye volt. — Nem, először 1982-ben az Alföldi Kupáért indultam, összetettben ötödik lettem, s a következő evben ugyanott csak kilencedik. A tavalyi országos bajnokságon a színházi kategória tizenegyedik helyét szereztem meg. — Hogy zajlik le egy ilyen verseny? Hallottam, hogy... ... tűz ütött ki Tarjánban a Murányi utca 24 Bben. Ilyenkor szokás szerint mindenki jól, jobban és a legjobban informált. Tűz gyanánt terjedt a hír is szájról szájra. Tudni vélték, hogy robbanás történt, mert szivárgott a sütő és a felgyülemlett gázt a csengő szikrája robbantotta fel. Mások szerint késve érkezett a rohammentő. Tragédia történt az 'biztos — hallottam olyantól. aki „látta" az esetet. Én csupán annyit mondhatok, hogy a kisfiam és kispajtása vette észre játékuk hevében az ablakon szivárgó füstöt. Ettől kezdve aztán ment minden a maga rendjén: kihívták a tűzoltókat és a mentőket, azok kisvártatva jöttek is. A pirosautósok természetesen munkához láttak, a fehér kocsi pedig — szerencsére — üresen távozott! f A történtekről kérdeztem a tűzoltóságot. íme a pontos információ: tegnapelőtt, vasárnap délután fél kettő előtt egy perccel kapták a jelzést a parancsnokságon. A helyszínre érve már nyitva találták a 13-as lakás ajtaját, amellyet az egyik szomszéd feszített föl. A kisebb szobában ke-t letkezett tüzet a szabályosan felállított, de bedugva felejtett vasaló sugárzó hője okozta. Előbb a terítő kapott lángra, majd a földön heverő gyerekjátékok s végül minden, ami éghető. A hatalmas melegtől kiolvadt a radiától. amelyből tódult a víz. Végül is ez áztatta el az alsó lakásokat. ugyanis a tűzoltók kizárólag porral és halon gázzal oltottak! A szoba teljesen kiégett, a kárt 30 ezer forintra becsülik. A vizsgálat természetesen még folyamatban van. A tulajdonos családjával a tanyájukon töltötte a vasárnapot. Feledékenységük sokba került! -»- ács — — A csepeli Sportcsarnokban gyülekeztünk, majdnem hatvanan. Sorsolással kaptuk a helyet. Először a nappali sminket készítettük el, „gongra" indult a munka. Negyvenöt perc alatt kellett a modellt „elvarázsolni". Persze, előtte alaposan megnézték, nem müködtünk-e versenyidőn kívül valamit az arcon. A színházi sminket másnap csináltuk, ehhez ötvenöt perc állt rendelkezésünkre. — A versenykiírásban szerepel, mi lesz a döntés alapja. Hogyan értékel a zsűri? — Mindenekelőtt az összhatás a fontos. Hogy a smink megfeleljen a modell egyéniségének, a divatirányzatnak. Számít az igényesség, a munka tisztasága. — Sokk függ tehát a modelltől. — Hát. nem hátrány, ha a modell szép. ha szabályos az arca, nem kell korrigálni semmit. Nekem szerencsém van: Sebők Gabriella, a Radnóti Gimnázium tanulója kiváló modell. Nyugodt is, szép is, könnyű festeni, és „el tudja adni" a munkámat — Nagy versenyek előtt fontos „edzeni". önök hogyan készültek? — Három hónappal előtte kezdtük a felkészülést. A smink vonalát kell előre kialakítani és tökéletesen begyakorolni. A színek az utolsó pillanatban is változhatnak. változtak is ... — Milyenre? — A nappali festésem barna-sárga-zöld. a színházi piros-fekete-sárga lett. — És mi most a divat? — A diszkrét. halvány, nem kihívó smink, a pasztell színek. Es az egyéniségnek megfelelő vonal. .'. — Az elmaradhatatlan sztereotípia: mit ajánl azoknak a nőknek, akik otthon „saját kezűleg" kívánnak megszépülni? — Egyszer azért keressenek fel kozmetikust. Maid ő kitalálja, elmagyarázza, mi áll jól, mit kell korrigálni. Samu Ilona jövőre már mesterversenyzőként indulhat. Várjuk a további sikereket .,. Regős Éva