Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

Pcntek, 1984. november 30. A nemzeti összefogás évtizedei i A mi megyénk, városaink életében voltak széo hagyományok a nép politikai, közéleti egységének formálására. Ez a gazdag múltban gyökerező tudat telte lehetővé a demokratikus pártok és egyéb szervezetek gyors kibontakozását. A helyi kezdeményezőkészség találkozott a kommunista eszmék hazatérő képviselőinek véleményével is. Így kerülhetett sor arra, hogy már 1914 novemberében népfrontos megállapodás Jöjjön létre a Magyar Kommunista Párt. a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt, mint a Magyar Frontban részt vevő pártok között a Délmagyarország című újság létrehozására. Ez a lap megindulásával már a teljes körű népinemzeti egységet kívánta szolgálni. December 3-án a szegedi városi színházban megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A meghirdetett program aláírói, a politikai egyseg létrehozói a Magyar Kommunista Pórt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapórt, a Nemzeti Parasztpárt, a Demokratikus Polgári Párt és a Szabad Szakszervezetek képviselői voltak. Ezek a testületek akkor teljes egyetértéssel álltak ki a város és vidéke, a felszabadult délkeleti országrész közvéleménye elé, hogy a népfrontpolitika szellemében olyan politikai egységben tömörüljenek, melynek alapja az ország újjáépítése, szabad, független és demokratikus állam megteremtése és teljes szembefordulás a fasizmussal. A munkások jelentették a legnagyobb szervezeti erőt. a legtudatosabb elméleti felkészültséget, őket kötötte a legkisebb anyagi és szellemi kapcsolat a múlthoz, bennük volt a legkevesebb fenntartás a felszabadító szovjet nép és annak politikai rendszere iránt. Ebben a szellemben alakultak meg előbb Szegeden, majd Csongrád—Csanád térségében a népfront helyi szervei, a Nemzeti Bizottságok. Ezekre a demokratikus szervezetekre hárult a helyi közigazgatás és közélet szervezése és felügyelete. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott programja alapján dolgoztak. Feladatuk volt a politikai és társadalmi tevékenységen túl a gazdasági és kulturális élet szervezése. Később a földreform végrehajtása során is fontos feladatokat láttak el. a frontnak országos, megyei és helyi szervei jöttek létre. Ezek adminisztrációját az illetékes hatósági szervek látták el. Ez a szervezet vidéken c^.ak jelképesen működött. Tevékenysége a választások lebonyolításánál is formális maradt. A 49-es választások programfelhívását a sportcsarnoki nagygyűlés deklarálta, de ezt az ország közvéleményének egy része nem ismerte el. Nem érezte mögötte a népi erők tényleges összefogását. Az egységes lista általában tisztes szavazattámogatást kapott, de ahol a helyi ellentétek jobban feszítettek, ott ennek hatása a szavazók magatartásában is kifejeződött. Politikai életünk nehéz időszaka kezdődött. A szövetségi politika demokratikus gyakorlata háttérbe szorult. Feszültebb lett a nemzetközi helyzet. A szorító gazdaságpolitika hatására viszszaesett a mezőgazdasági termelés, romlott a dolgozók ellátása. A külső és belső körülmények új formát igényeltek a szövetségi viszony gyakorlatában is. A kapcsolat alapját jelentő munkásparaszt szövetség ezekben az években is fennmaradt, az országgyűlés és a tanácsok soraiban vagy tisztségviselői között is jelen voltak az időközben megszűnt pártok képviselői, sőt pártonkívüliek is, de a közéleti demokrácia gyakorlásához sem fórum, sem megfelelő léjg<ör nem állt rendelkezésre. A politikai túlzások elhárítására az első lépések már 1953-ban elkezdődtek, s a szövetségi politika felújítására 1954 őszén került sor. Űj elnevezéssel, szervezetében és tartalmában is korszerűbb társadalmi összefogás bontakozott ki. Az előkészítő bizottság augusztus 13-án alakult meg, a Hazafias Népfront első kongresszusára pedig október 23— 24-én került sor. Ez az új szövetség a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével lehetővé tette valamennyi demokratikus szervezet csatlakozását, s egyénileg is mindazok közreműködését, akik elfogadták a mozgalom programját és késznek mutatkoztak annak szellemében tevékenykedni Az országos összefogás igényével létrejött mozgalom és szervezete testületeinek és tisztségviselőinek összeállításánál a korábbi koalíciós időszak embereit is nagyszámban figyelembe vették. A helyi bizottságokba az akkori társadalmi arányoknak megfelelően kerültek be valamennyi társadalmi osztályból és rétegből. A kialakult együttműködés • 45-ös választás után megingott. A Kisgazdapártba tömörült polgári elemek, a kapott nagyszámú szavazat birtokában a polgári orientáció igényével léptek fel. Egyre gyakrabban kérdőjelezték meg a munkásosztály vezető szerepének jogosságát. A baloldali blokkba tömörült pártok ezt a törekvést még ellensúlyozni tudták. a nemzeti bizottságok a radikális népi törekvések védelmezői maradtak. Mégis, néhány év múltán, n változó politikai körülmények és az erősbödő központi akarat szereplésüket kétségbe vonta. A két munkáspárt I egyesülése, a többi pártok tevékenységének háttérbe szorulása túlhaladottá tette a bizottságok létét. 1949. február elsején az Országos Nemzeti Bizottság határozatot hozott a nemzeti bizottságok megszüntetésére. 1949. február 1-én megalakult a Függetlenségi Népfront ideiglenes tanácsa. Az új szövetségi front létrehozásában a Magyar Dolgozók Pártja volt a szervező erő, mellette szerepelt a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt. Társadalmi szervként a Szákszervezetek Országos Tanácsa, a DÉFOSZ. az MNDSZ és az ifjúsági szövetség; utólag csatlakozott a Független Magyar Demokrata Pórt és a Radikális Párt. A Sportcsarnokban megtartott március 15-i nagygyűlésen megalakult a front végleges testülete. Megválasztották a tisztégviselőket, elfogadták a szervezeti szabályzatot. Eszerint A mozgalom helyi szervei minden településen megalakultak.de működésük — az akkor még nem egyértelmű politikai hatások miatt — nem tudott kifejlődni. Országos és megyei szinten néhány városban aktívvá vált a testületi munka, a községekben inkább a tisztségviselők tevékenykedtek. Az 1956-os események ezt a kibontakozó tevékenységet nagyon megzavarták. A mozgalom szerveinek és embereinek túlnyomó többsége azonban távolmaradt a szélsőséges cselekményektől. A* ellenforradalom leverése után megújult pártunk politikája. A Magyar Szocialista Munkáspárt felszámolta a múlt hibáit, széles körű nemzeti összefogást hirdetett a szocialista megújulás érdekében. A szövetségi politika egyik fontos kifejezője a Hazafias Népfront maradt. A korábbi szervezeti keretek feltöltődtek. Az első legfontosabb feladat a társadalom bizalmának megszerzése lett. Talán éppen a régi, kipróbált közéleti személyek jelenléte, a munkásküldöttek fokozódó aktivitása eredményezte, hogy a mozgalom jól tudta képviselni a rábízott feladatokat. Csongrád megyében éí Szegeden rövid idő alatt hatékony népfrontszervek jöttek létre, és aktív munkával segítették az egységes közéleti kibontakozást. A szövetségi politika érvényesülését bizonyítja az a tény is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése sem okozott megrázkódtatást a társadalmi kapcsolatokban. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései nyomán fellendült a gazdasági élet. meggyorsult a vidéki ipartelepítés, mindinkább helyreállt hazánk nemzetközi tekintélye. 1960 májusában tartotta meg a Hazafias Népfront második kongresszusát. Ez a tanácskozás kiegyensúlyozott politikai körülmenyek között kialakult egységes társadalmi képről tanúskodott. A beszámolók fellendülő gazdasági életről, magas szintű kulturális és tudományos kibontakozásról. egészséges szociális állapotokról adhattak számot. A kongresszus megújította az országos szerveket, bevonva olyan új erőket is a mozgalomba, amelyek addig a kölcsönös idegenkedés miatt maradtak távol a közélettől. Hasonló tartalommal tettek számvetést a mozgalom helyi szervei. Mindenütt bővült a tevékenységi kör, új erők lendültek a munkába. Az új sze-* mélyi összetétel követte a társadalmi változásokat, újabbb bértelmiségi rétegek kapcsolódtak a mozgalomhoz, szélesedett a mozgalmi munka hatása. Fejlődött az egyetértés az egyházakkal. A következő kongresszusok hasonlóképpen vették számba társadalmunk • aktuális eseményeit, ráirányítva a közvélemény figyelmét a legfontosabb belpolitikai és nemzetközi kérdésekre. Napjainkban a mozgalmi munka továbbfejlesztése van soron. Legfontosabb tennivalóink: a szövetségi kapcsolatok erősítése, a szocialista hazafiság elmélyítése, a szövetséges nemzetközi kapcsolatok tisztelete. Az előttünk álló belpolitikai események nagy jelentőségűek lesznek a mozgalmi élet számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt tizenharmadik kongresszusa népünk egységes programján munkálkodhat. Az országgyűlési és tanácsi választások a demokratikus jogok újszerű gyakorlatát igénylik. A népfrontmozgalom esedékes hetedik kongresszusa és az azt előkészítő helyi tanácskozások a testületi élet felújítását, a munka hatékonyságának növelését szolgálják. Eddigi eredményeink bizta- i tóak. Megyénk népfrontbizottságai sokszinű és hasznos munkát i végeztek az elmúlt években, kapcsolatuk kiterjedt a lakosság széles rétegeire. A politikai felvilágosítástól a közérdekű társadalmi munkáig sokmindennel foglalkoztak, ahogy az általános vagy helyi igények kívánták. Vannak még gondok, vannak még fehér foltok társadalmi életünkben. Ilyen a „kaparj kurta" szemlélet, ami helyett a közösségi érdekeltség erősítése szükséges. Morális téren fontos a konstruktív tartalom növelése, a családi élet, a jövő nemzedék létének megalapozása, a valós értékek megbecsülése. Nem utolsósorban a közös és az embertársi tulajdon tisztelete, és sok más. amiben fejleszteni szükséges a társadalmi együttélés kialakult normáit. Az elmúlt négr évtized példája azt igazolja, ha társadalmi méretben vállalkozunk nagy feladatok megoldására, a siker nem marad el. Népünk szervezett vagy önként vállalt szövetsége, összefogása nemzeti történelmünk sok nagy eseményében példamutatóan hatott. Most a feltételek kedvezőek. Pártunk politikája elvszerű felépítéssel mutat irányt a társadalmi akarat széles körű kibontakozásához Ha tudunk élni a növekvő demokratizmus adta jogainkkal és a nép okos gyülekezete valóban a legjobb megoldásokat választja, az eredmény nem maradhat el. A népfrontmozgalom történeti felelőssége, hogy minél szélesebb tömegeket öntudatos cselekvésre nevelve járuljon hozzá a szocialista haza építésének további munkájához. NAGY ISTVÁN, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke I MfS % W^a^WW' ' I 1111111mim 'S VARGA IMRE: PROMÉTHEUSZ Hunyadi István A Farkas itt csahol Hányan maradtunk magnak a vénség kaptatóin, a társak hová lettek? Nyirkos verembe estek az egykori menetből, kik ballagtak velünk. Szétszórta ..Alma mater" harmincnégy diákját, remélték, beveszik egyetlen kardcsapással a térség csúcsait. Ma lettünk tizenhármán és egy az Újvilágban. Feleljetek ti. vének, hová lett holló-fürtötök, nehéz út csente el? Fagyos telek megették, hajatok kicibálták? Szálát fuvintja szél! Bolygunk a mély felé. kérdjük hát ez maradt, a büszkén ballagókból? Hová lett Cájlik Jóska, hová tűnt Gyórfv Jancsi, hová ment Grád Pali? Nagy-hírük merre leljük? Vad szél visong felettük. Hol az a régi menet? A Farkas itt csahol már a kert alatt, csattognak fogai! Ze.'k Zoltán Groteszk Ennyi gonoszság! Vagyonánál csak szívtelensége és gőgje nagyobb. S úgy tekint széjjel, mintha kérkedne: „A gonoszság remekműve vagyok!" Faragd csak le azt az egy szótagot s hegyezd, hegyezd a csorba rímeket! Az sem baj, hogyha nyelved lógatod, csak tessék a mesternek éneked ... Ket galamb szárnyal a város felett, bukfencet vetnek, mint a gyerekek. Szárnyaikról a napfény úgy csorog, mint gyermek tenyeréből a homok. (A költő kiadatlan verse. 1934-ből)