Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74 6vMyn1ú 281. szám MMAGYARORSZAG 1984. november 30^ péntek Arai 1,80 forint Zászlóbontásra emlékezve Ma: jubileumi ünnepség Szegeden Négy évtizeddel ezelőtt. 1944. december 2-án tartotta alakuló ülését Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Az országos jelentőségű esemény évfordulójának méltó megünneplésére ma délelőtt 11 órakor ünnepi ülést rendez a városi tanács dísztermében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága. Az ország különböző részeiből meghívott vendégek Budapestről induló különvonattal délelőtt 10 órakor érkeznek a vasútállomásra. ahol Csongrád megye. Szeged párt-, állami és népfrontvezetói fogadják őket A zászlóbontásra emlékező ülésen részt vesznek többen olyanok is, akik jelen voltak az 1944. december 3-án. a szegedi Városi Színházban rendezett nagygyűlésen. Itt ismertették és elfogadták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, amelyet a kommunista párt dolgozott ki az ország újraépítésére, politikai berendezkedésére, a fasizmus elleni harcra. Az ünnepi ülést dr. Komócsin Mihály. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbízottság első titkára "nyitja meg. majd Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mond beszédet. Felszólal az ülésen Forgács István zalabényi lakos, aki a 40 évvel ezelőtt rendezett ülés egyik résztvevője volt. és Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek munkása. Függetlenségi fronttá! népfrontig Bizonyára első pillantásra feltűnik olvasóinknak, hogy lapunk mai képe eltér a szokásostól. Nem ilyen szokott lenni... Igen, a fejléc furcsa. Először is piros ... vagyis ünnepi ... fis nem az a soványabb dőlt betű viszi a címet, hanem egv nyersebb határvonalú, szecessziós betűsor írja a homlokzatra: Délmagyarország. S ahogy kézbe veszik, rögtön megérzik súlyáról, tapintásáról is. hogy vaskosabb a pénteken szokásosnál... A vidéki saitó szerényebb technikai lehetőségei között ez a mi „ünneplő" ruhánk. S bár éppen úgv munkába megyünk, éppen úgy el kell végezni minden dolgainkat, mint bármely más köznapon, ma azért városunk falai között ünnepel az ország: itt. a záselóbontás városában emlékezünk a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 3-i megalakulására és programhirdetésére. Ehhez az emlékhez pedig hozzátartozik az a lapfei is. amely most. egv villanásra ismét előtűnik, pirosan. Ilyen volt akkor ugyanis a Délmagvarország címképe. s ezt a lapot vállalta föl akkor a Függetlenségi Front. Emlékszámnak szánjuk tehát a mai Délmagyarországot a nagv nemzeti történés tiszteletére. Ez az esemény volt ugyanis az első messzehallatszó jeladás arról, hogy népünk, nemzetünk nemcsak érzelmi világában különült el a fasizmus szennyes gaztetteitől, hanem a bénító ter* ror után. a történelmi leckét is megértve, újjáépítő, hazateremtő szándékkal fog a társadalom demokratizálásához. maradék erőinek átszervezéséhez, s egységben járul hozzá a népek, nemzetek e századi legnagyobb ellenségének végső vereségéhez. A nemzeti összefogás példás és nagy eseménye volt az a decemberi nap. Munkás és paraszt, polgár és pap. kisgazda és értelmiségi. szervezett dolgozó és magániparos talált egymásra a felismert érdekek rendszerének foglalatában, s bár szenvedések tömege után. még a gyász fáidalmában. még a romok feletti keserűségben. de a felszabadult országrészen már bizakodva és megújulásra készen adta össze szándékait: kezeket kézbe, téglát téglára, politikailag MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT 111 megtisztulva lesz gondos örököse a szegényes hagyatéknak. s földaikálóia a nemzet legszebb reményeinek. Akkor függetlenségi frontnak nevezték. A szó első és valódi értelme az is volt: a független nemzeti lét megteremtése, hiszen éppen az idegen érdekek, s az azokkal rokonszenvező hazai uralkodóosztálv sodorta országunkat a legnagyobb veszedelembe. De a front második szava már a „demokratikus" volt: a demokratikus államrend megalkotása. a nagy történelmi adósságok törlesztése. Ma ugyanezt a mozgalmat Hazafias Népfrontnak nevezzük. Lehetséges, hogy az újabb nemzedékek ebből jobban vissza tudnak következtetni az akkori Front természtraizára. hiszen történetileg szinte ugyanarról van szó: a nemzetnek egv nagy célra történő egyesüléséről ebben a politikai keretben. Akkor az úiiáéoítés. a fasizmus legyőzéséhez való hozzájárulás. a demokratikus átalakulás mágnesei alapozták meg a nemzeti egyetértést — most a feilett szocializmus építése. pozícióinak erősítése. demokratizmusának kivirágoztatása. Sorskérdések, melyeket a történelmi szükségszerűség fogalmazott és nevez meg ma is. A nemzet nagv dolgokra. ilven nagv történelmi vállalkozásokra tud egyesülni. Amikor Szegeden köszönthetjük a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontásának országos ünnepét, a történelmi országút 1984res kilométerkövénél. s tiszteleghetünk még a város olvan vendégeinek is. akik ielen voltak itt 1944. december 3-án, vagy azóta is becsülettel munkálkodtak. a ma már úi tartalmú népinemzeti egység építésén és ápolásán. nemcsak illendőségből említjük föl: négy teljes évtized igazolta a zászlóbontók történelmi vállalkozását és messzelátását. s hálás nemzedékek sorakoznak utánuk. Bizbnvos. hogy ez a tudat fényesíti meg igazán ennek a mai. egvébként mindégben közönséges dolgos napnak a betűit a naptárban és a nemzeti emlékezésben. Sz. Simon István Az ellenállási mozgalom dokumentumai Szűk egy évtizedre tehető történelmünknek az a szakasza, amely a magyar ellenállási mozgalom küzdelmeit, jelöli. Hosszas előkészítő munka után 1937 tavaszán jött létre a Márciusi Front, § ettől kezdődően egész felszabadulásunk nap, jáig a hivatalos Horthy-re_ zsrim mellett volt egy másik Magyarország, mely a nemzet demokratikus erőit tömörítette; melynek tagjai közt kommunisták, hivatásos forradalmárok, a progresszió hívei, művészek, írók, tudósok, papok és katonatisztek. küzdöttek a fasizmus. a háború ellen; akiknek volt elképzelésük és programjuk egy új hazáról, egy olyan társadalomról, mely minden haladó erőnek teret és utat nyit. Erről a tíz esztendőről készített dokumentumkiállítást a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, karöltve a Hazafias Népfronttal és a Magvar Távirati Irodával. A Hazáért, szabadságért címet viselő tárlat a magyarság fasizmus elleni harcát igyekszik megrajzolni úgv, hogy a jól ismert események és dokumentumok mellé fölsorakoztatja a legfrissebb tudományos kutatómunka eredményeit, az újólag előkerült fotókat, s más forrásértékű dokumentumokat. Kallai Gyulának 1937 márciusában fogalmazott, a Márciusi Front téziseit tartalmazó debreceni röplapja indítja a kiállítást, amely olvan eseményeket és szer, vezkedéseket idéz, mint a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása és 1942, március 15-1 tüntetése, ahol a résztvevők I'átzay Pál Petőfi-jelvényét viselték; az 1943-as szárszói konferencia; az 1944 szeptemberében megalakult Magyar Front: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság, a Budai Önkéntes Ezred, és még számos próbálkozás, a harc sokféle formája. A személyes résztvevők között föltűnik Erdei Ferenc. Ságvári Endre, Bálint György, Rózsa Ferenc, Bajcsy-Zsilinszkii Endre. Kádár János, Dobi István és társaik portréja. A magyar ellenállási mozgalom minden hősiessége ellenére sem lehetett képes a német megszállók és hazai csatlósaik uralmának megdöntésére. De az ellenállás harcosainak áldozata mégsem volt hiábavaló, tetteikkel hozzájárultak az ország felszabadulásához, a háború mielőbbi befejezéséhez. Tevékenységük elősegítette a baloldali hsladó erők tömörítését a nemzet újjászületésében. A vándorkiállítást — mely a Somogyi-könyvtár előcsarnokában látható — Tóth Béla könyvtárigazgató köszöntő szavai után Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetségének főtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az ellenállási mozgalom egykori részesei, akik még ma közöttünk élnek, emlékeikkel és példáikkal mozgósíthatnak a háború és pusztítás ellen, a békéért. Az eseményen ott volt Garamvölgyi József, a HNF Országos Tanácsának titkára. Ágoston László, az MTI vezérigazgató-helyettese. részt vett a megn.vitó ünnepségen dr. Koncz János, a megyei, és Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. I.ászló. a megyei, és dr. Müller Józsefné. a városi tanács elnökhelyettese. Nagy István, a HNF megyei bizottságának elnöke. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, és Kulcsáráé dr. Kiss Piroska, a városi bizottságának titkára. Ispánovits Márton megnyitóját mondja Arcok egy tablón: Rajk László, Kádár János. Kiss Járna altábornagy és Nagy Jenő ezredes Somogyi Károlyné felvételei Emlékidéző fotók és emlékező veteránok Hazáért, szabadságért