Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

Lődi Ferenc Dörög, villámlik, csapódik nz ég. Félelmeiddel kapaszkodj belém! Viharban Ha van isten az eget tartsa még. hogv kiszaladhass alóla, szegénv. Mert nézz rsak rám! A villámok nvomát hordom belül és kívül: niélv sebet. Igv iórsz te is. ha velem iössz tovább. A sebeimtől nagyon féltelek. máskor meg szint^ kitakarom mindet: íme a iuss. mi megmaradt: tied. Egyszer, ha mégis gyorsan búcsúi intek, a halálomat, mondd, ki érti meg? Kívüled senki. Villámlik, dörög maid akkor is. és kapaszkodsz belém. Az ég csapódik s kölyök ördögök visznek el. saináld. Jai. nem én! Soss Ervin S. összegzi az ostromot hogv megért hogy voltam érte hogv leszek hogv ékessége , lett a dalnak szavak képek Darázsizzás hogy a lélek hogy üveggé tett s látható bennem a megholt várlakó. Szombat, 1984. november 10. 11 Honismeret és nevelés T

ársadalmi méretekben is mindinkább erősödik az a felismerés, hoev az eddinieknél többet kell tennünk hazánk múltiának. hagyományainak. eredményeinknek a számba «ételéért. tudatosításáért. onis'.»leretünk nélkülözhetetlen önbecsülésünkhöz ielenünk helves értékeléséhez tövö fejlődésünk hitéhez. A szocialista hazafiságra az internacionalizmusra nevelés legfőbb színtere az iskola. Az evméletre a gvakorlat felel A Hazafias Népfront országos honismereti munkabizottságának eevik legutóbbi. reprezentatív felmérése szerint például az orszaaban működő csaknem 900 honismereti szakkörnek több mint a fele az oktatási intézményekben tevékenykedik: közülük is a legtöbb (72 százalék! az általános iskolákban. Ez az adat azonban nem feiezi ki az iskola ténvleees szerepét a szakkörök irányításában, mivel a művelődési intézmények által fenntartott és az egvéb kategóriában szereplő szakkörök vezetői is — túlnvomó többségükben — pedagógusok, többnyire humánszakos tanárok. A szó ió értelmében: nevelők. Az ő honismeretre nevelésükben most újabb lépés várható. Szeptemberben úi tantervek léptek életbe a tanárképző fői iskolákon s a leendő történelem szakos tanárok tantervében önálló féléves stúdiumot kap a helytörténeti kutatás. Ezzel kapcsolatban kértünk nyilatkozatot dr. Naay Józseftől, a művelődési miniszter tanácsadó testületeként működő totrténelmi szakbizottság elnökétől, az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola főieazgató-helvettesétől. A neves történész szerint az úi. önálló stúdium valóban, lehetőséget teremt arra. hogv a ..helvtörténészképzés" még iobban kiteljesedjék e szervezeti változtatás azonban semmiképpen sem Kezdete, hanem úiabb állomása egv több évtizedes folvamatnak. Ezt bizonvftia az a ténv is. hoev a helytörténeti kutatás a honismereti mozgalomnak immáron hagyományosan a leaviráozóbb ága. a 900 szakkör közül például több mint 500 a helvtörténeti búvárkodást tűzte ki fő feladatául. A tanárképző főiskolákon a történész hallgatók a Bevezetés a történettudományba tárgv keretében eddig is megismerkedtek a helvtörténeti kutatás módszertanával s közülük sokan tanulmánvaik telies négv évére — és tanárkodásuk ideiére is — ezzel a területtel kötöttek szövetséget. Számos igénves diplomamunka választotta témáiéul a helytörténetet. s ez részben a főiskolák saiátos helyzetéből is adódik, lévén mindeavik intézmény vidéken: Egerben Nyíregyházán. Pécsett. Szegeden és Szombathelyen. Kincseink megmentésének, önismeretünk gazdagításának váevátó! indíttatva fordult — különösen a hatvanas évek eleiétől — az érdeklődés a szűkebb pátria felé. s e munkának jó keretet adnak a hallgatók tudományos diákkörei is. Maradandó értékű tanulmányok születtek ilvmódon Szeged körnvekén például a demográfia a néprajz. Eger. Nvíregvháza vidékén az agrártörténet. Pécsett a nemzetiségi ielleeű kutatási témákban, és formálódik a szombathelyi tanárképző főiskola saiátos arculata is, ahol a történelem szakoktatása csak a hetvenes évek közepén indult meg. A

helvtörténeti kutatás — érthető módon — elsősorban a hivatásul a história megismerését, oktatását választó fiatalemberekhez kötődik, főiskolákon. egvetemeken egvaránt. A főiskolai, egvetemi oktatók keresik azokat a formákat, módokat, amelvek révén a hallgatók felkészítése minél eredményesebb lehet. Ezek sorában néhánv éve Hayelmet keltett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kísérlete. Az 1977—1978-as tanév II félévétől három féléves honismereti szakkörvezetöi szakkollégiumot szerveztek. Huszonheten vállalkoztak arra. hogv kötelezően előírt tanulmányaik mellett heti 3 órában behatóbban ismerkedienek a szakirodalommal, a forrásmunkákkal, azok felhasználásával és a honismeeti körökkel. Tizennéeven szereztek oklevelet s nem csupán történelem szakosok. leendő magvar- és énektanárok, valamint népművelő szakosok is. Dr. Nagv József történész beszélgetésünk során felhívta a figyelmet arra: túlságosan leszűkítenénk a kört. ha a felsőoktatási intézmények honismereti felkészítő tevékenységét csak a történészek szemszögéből értékelem lek védelem a régészet, a népnyelv. A tanárképző főiskolák ősszel meeúiuLt tanterve sem csuoán a történészeknek hoz változást. Az újdonságok közé tartozik, hogv a fél-fél eves régészeti és névrajzi speciálkollégium közül az egyiket minden hallaatónak kötelezően választani kell. de aki úgv érzi. hogv bíria erővel és idővel, mindkettőt felveheti tanult diszciplínái sorába. A régészetről és a néprajzról is elmondható: nem az úi tanterv révén ismerkedhetnek velük közelebbről a tanár ielöttek. A speciálkollégiumok eddig is megvoltak a főiskolákon, nem kötelező tárgvként. azonkívül pedig évek óta népszerűek a különböző főiskolák és múzeumok közös nvári táborai. A szegedi főiskolások a hetvenes évek eleién például több nváron át részt vállaltak a Móra Ferenc Múzeum óDusztaszeri ásatásainál, az egriek pedig régésztáborukat rendre a Dobó István Múzeummal eevütt szervezik. U

svszólván nincs a főiskolákon olvan tanszék amelvnek a hatósugara ne érne túl a patinás épületek falain — mondotta dr. Naev József. Egyetemes iellemzőiük. hogv a hallgatókat nemcsak oktatiák. a legkorszerűbb ismeretekkel vértezik fel. hanem nevelik is őket formálják érzéseiket, gondolkodásukat erősítik a hazaszeretetet. Az énektanszékeken például — többkevesebb szállal kapcsolódva a hivatalos tantervhez — szinte mindenütt nagv kultusza van a népzenekutatásnak. a népdalgyűjtésnek. Számos éltéket őriznek a hangszalagok, kottáskönyvek. Az országszerte folvó (sok helvütt már befejeződött) és Európában egyedülálló földrajzinév-anüités sikerében is jelentős részük volt és van a tanár jelölteknek. A nyelvészeti tanszékek irányításával. szabad ideiüket feláldozva iáriák a fiatalok a településeket, a falvak határait, kérdezik az öregeket. iegvzik em'ékeiket. Másutt. pusztuló n'velviárásaink meeörókitésén fáradoznak — sikerrel — a hallgatók. Katona /üdít Mikor a gyerekek esznek Mikor a gyerekek esznek, akkor az anvák eléjük ülnek nézik őket és megszépülnek. Mikor a gverekek esznek békesség száll riadt szívükre: nem jöhet hét esztendő szűke. Mikor a gverekek esznek az anvák mindiárt kivirulnak s tudiák. reménnyel jön a holnap. Mikor a gverekek esznek a holdnak tisztább fénve támad: éhezője fogy a világnak. Árpás Károly Fagynak jötte előtt Házak udvarába fészkel Harangnak szavát elfoltia Lépteket lep el fehérje Éggel fedi be a földet Fűzek folvó beleszürkül SzemDillákon harmatosul Tépetten psiink ágak hegyén Eget fonat földdel őszbe Ninrsen város nincsen falu . Szabad ég alatt mi lenne A pirkadás csák fákivafény Térdet hátát rogvaszt avar Nincs öröm és nincs fóidalom Csak belőlünk a sugárzó Homállvá foszlik szét ez is Nincsen föld és nincs már ég se nénic. A' szegedi példa is ielzi. hoev a szülőföld megismerésének ieénve választott szakjaiktól függetlenül él a fiatalokban: másrészt oedig az országban meglevő honismereti szakkörök közül több mint háromszáz például a néprajzzal foglalkozik, és sok helvütt tárgva a kutatásnak a müIVAN SCHURMANN: CSIKÓK