Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 276. szám 1984. november 24.; szombat Ára: 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA átmeneti helyzetben Nagykorúvá vált a kisteleki kábelgyár A hagyományos üzemekben | IpSH Befejeződött a téglagyártás együttműködés A Tégla- és Cserépipari Tröszt 76 régi gyárában a nedves agyagmasszából formázott téglát égetés előtt még hagyományos módon: szabadtéri szárító fészerekben szikkasztják. így csak az esőtől óvják a félkész terméket. a hideggel szemben védtelen a nyerstégla, s a fagy tönkre teszi, szétmállasztja. Ezért a fagyveszély miatt általában október második felében leállítják a léglapréseket, de ezúttal a gyárak kockáztattak, s további kéthetet ráadva, a napokban fejezték be a téglagyártási idényt. A szárítószinekben tárolt félkész téglakészlet most elegendő arra, hogy a téglaégető kemencék még az év végéig folyamatosan dolgozzanak. A leállított üzemrészekben pedig azonnal megkezdődött a téglaprések, agyagbányászati berendezések és szállítóeszközök nagyjavítása, amit később a kemencék felújításával folyta tnalc a tavaszi indulásig. A tröszt negyven korszerű gyára továbbra is zavartalanul termel, munkáját nem befolyásolja a hideg időjárás. Hazánk konvertibilis elszámolású exportjának egyharmadát a fejlődő országokkal bonyolítja le, ugyanakkor a kooperációs kapcsolatok még messze elmaradnak a lehetőségektől. Jelenleg egy tucat ilyen gyártási együttműködés van érvényben, ezek fele ipari jellegű. Az Ipari Minisztériumban a közelmúltban átfogóan elemezték a fejlődő országokkal kiala- * kított kooperációkat, és meg- ' jelölték azokat a területeket, ahol kívánatos a termelési és értékesítési együttműködés bővítése. Megállapították: örvendetes, hogy szellemi exportunk lényegesen bővült ezen a piacon. A 8 milliméteres rézhuzal cérnából" szövik A Magyar Kábel Művek tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A vidéki ipartelepítés révén Szegeden 1959-ben létesült a Kábelgyár. A kezdeti időszakban az elsődleges cél a használt és felújított gépek telepítésével a foglalkoztatottság növelése volt. A gyár történetében az 1975-ös év fordulatot hozott. Az extenzív fejlesztés keretei Szegeden kimerültek E felismerés birtokában a vidéki ipartelepítés második hullámában a HÖDGÉP kisteleki gyáregységének épületét vásárolták meg. A Szegedi Kábelgyár kisteleki üzemének története 1976. január elsejével kezdődik. A folyamatok felgyorsulását mi sem bizonyítja jobban: az 1976-os év 54 milliós termelési értékével szemben az idén 600 milliót terveznek. Ezek a számok a mennyiségi változásokon kívül minőségi ugrósokat is jeleznek. Arról, hogy miért pont Kisteleken valósulhattak meg az iparág fejlesztési tervei, Kánitz Zoltánnal, a gyáregység igazgatójával beszélgettünk. Mint minden épkézláb ötlet megvalósításakor, itt is a közös erdekek dominálnak. Az csak előnyére válik egy városiasodó nagyközségnek, ha komoly ipari üzeme van. A helyben foglalkoztatottak aránya megnövekszik, kevesebb munkásnak kell távolabbi vidékekre eljárni. Éppen ez a szabad munkaerő volt a legcsábítóbb lehetőség a vállalat számára. Egyáltalán nem áltJlános ielenség. amit megvalósíthatnak. Kilépett munkakönyvi bejegyzéssel nem is érdemes próbálkozni annak, aki itt szeretne dolgozni. Aki nem családi és egyéb egyéni problémái miatt mond fel. és később megbánja, nem biztos, hogy visszakerülhet a régi helyére. A nehézségeket legtöbbször az okozza, hogy azoknak az embereknek nem könnyű a beilleszkedés a háromműszakos nagyüzemi. feszes követelményrendszerbe, akik eddig a mezőgazdaságban kötetlenebb, szabadabb beosztásban dolgoztak Az itt dolgozó 460 fős létszámot a hamarosan beMoLnár József felvételei a durvahúzógépen válik kábelgyártásra alkalmassá. „Féma híradástechnikai kábelek árnyékoló köpenyét induló új üzemrész szükségletei szerint 60—80 új dolgozóval kell gyarapítaniak. A toborzás sikerét nem bízzák a véletlenre. A vonzáskörzetbe tartozó öt község tanácselnökét nemrégiben gyárlátogatásra hívták meg, bizonyára nem eredmény nélkül. A környező általános iskolákban szülői értekezleteken a választás előtt álló gyerekeknek gyakorlati tanácsokkal szolgálhattak. Most tudatosult, hogy Szegeden a 624-es szakmunkásképzőbe járók a gyakorlati oktatást itt az üzemben kaphatják. Gondot jelent a felsőfokú végzettségűek alacsony aránya. A műszaki értelmiséget ennek a településnek és ennek a gyárnak hosszabb távon önmagának kell kinevelnie. A közép fokú végzettségűeket már most továbbtanulásra ösztönzik. Mivel a szegedi gyártól tanulták a szakmát az itteniek, nem meglepő, hogy a képzettebb szakemberek egv része még mindig Szegedről jár ki dolgozni. A gyár megítélését befolyásolja még az itteni viszonyokhoz képest is alacsony bérszínvonal. Az 1985-től a szegedi gyártól elszakadó, a kábelművek önálló gyárává váló munkahelynek lesz még mit javítania ezen a téren. A rövid működés ellenére törzsgárda már itt is kialakult. Ittartásukra, jövedelmük tisztességes kiegészítésére vállalati gazdasági munkaközösséget alapítottak áz idén. Száztíz ember él a boldogulásnak napjainkban eképp hozzáférhető lehetőségével. Az önállóvá válás kezdettől fogva célja volt a kollektívának. A növekedésnek azt a szintjét, amely ehhez szükséges, most sikerült elérni. Az 5 ezer négyzetméteres, eddig raktárnak használt gyártócsarnok gépekkel történő betelepítése is ezt a folyamatot erősíti. A körültekintő átállást jelzi, hogy idén gyakorlásként saját tevékenységüket önállóan elemzik. A jövő év I. negyedévi termeléshez szükséges anyagokat már közvetlenül rendelik meg. December elsejétől kiadják az új beosztásoknak megfelelő kinevezéseket. A termelésnek az átállás ideje alatt is zökkenőmentesnek kell lennie T. Srz. I. Idegenforgalmi tapasztalatok — falusi turizmus Hévízműawetás Pénteken a szarvasi Dózsa Tsz-ben ünnepélyesen felavatták a geotermikus energia komplex hasznosítására létesített hévízművet. Az ünnepélyes avatáson jelen volt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A termelőszövetkezet és a Szarvasi Állami Tangazdaság közös beruházásában elkészült hévizmű két meddő szénhidrogénkútra települt. A kutak vízhozama percenként megközelítőleg 2200 liter. A 91.5 fokos vizet 3740 méter hosszú távvezetéken juttatnak el két, egyenként 100 köbméteres tartályba, majd a hőközpontba. ahonnan kezelés után kerül a fűtőhálózatba. A termelőszövetkezetben I ezzel a hévízzel fűtik a köz| ponti telep irodáit, a tehei nészeti telepet, a javítóműhelyt, a borjűnevelőt, az elletőt, a fejőházat, 16, egyenként 22 000 férőhelyes csibenevelőt, valamint a szociális épületeket. Ebből a hálózatból kapják a fűtést a Szarvasi Állami Tangazdaság gépjavító gyáregysége, tanműhelye, raktárai és szociális létesítményei, valamint a meliorációs főmérnökség gépjavító telepe. a hűsüzem, a rizsfeldolgozó és a terményszárító. Az idegenforgalmi szezon idei tapasztalatairól, a falusi turizmus eredményeiről és fejlesztésének lehetőségeiről tartott ülést tegnap, pénteken délután a Tisza— Maros Vidéki Idegenforgalmi Bizottság dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, a bizottság elnöke vezetésével. Az idén — januártól szeptemberig -- több mint tízmillió külföldi érkezett hazankba. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva ez 30 százalékos növekedést jelent. Efnelkedett a külföldre utazó magyar turisták száma, éspedig 20 százalékkal. Csongrád megye idegenforgalma 1984-ben is a július és az augusztus hónapokra összpontosult. Az öszszes forgalomból 75.1 százalék Szeged részesedése. Röszkén és Nagylakon 800 ezernél többen lépték át a határt. A megye szálláshelyeinek száma 6990 volt a főidényben, ami tíz százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben. A csökkenés főleg a turista szállás-típusnál jelentkezett. Szegeden 144 idelátogatót tudnak elhelyezni a SZOTE Apáthy kollégiumában, amely egycsillagos szállodabesorolású, Hódmezővásárhelyen 52, kétcsillagos helyet készítettek a székkutasi takarékszövetkezet FÁMA szállodájában. Szentesen a Liget-fürdőn 24 ágyas nyaralóházakat télié-, sítettek, Csongrádon 15-en pihenhetnek a Huszár Mátyás lakóhajón, négyen pedig a Belvárosban átadott műemléképületben. Rúzsán az úgynevezett Vass-panzióban hatan kaphatnak kényelmes szállást. A vendégek igényeinek még jobb kielégítését szolgálja az idén átadott Fesztivál ételbár, a kék-fekete söröző, az újszegedi ifjúsági turisztikai kölcsönző. Vásárhelyen pedig a Bagolyvár. Az ünnepi hetek eseménysorozata színesebb volt a korábbi éveknél. A szabadtéri játékok, az ipari vásár, az ifjúsági napok, közművelődési, szórakoztató és sportprogramok látogatottsága bizonyítja az igényes rendezés sikerét. Kiemelkedő események voltak még a csongrádi veteránautók és motorok nemzetközi találkozója, a vízi karnevál és a kubikostalálkozó. Vásárhelyen a hagyományos őszi tárlat, a fazekas és a mérlegtörténeti kiállítás emelkedik ki a sorból. Érdemes megemlíteni, hogy 200 személyes kemping építésére írtak ki tervpályázatot, a benyújtott műveket elbírálták, sőt a Szeged Tourist a kiviteli terveket meg is rendelte a CSOMITERV-től. A falusi turizmus Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és az NSZK-ban régi és jól bevált üzlet. Hazánkban is egyre inkább megkedvelik. A környékünkön Asotthalmon, Rúzsán, Pusztaszeren és Domaszéken tanyák kínálják ezt az újabb pihenési, kikapcsolódási lehetőséget. A falusi üdülést két fő szempont határozza meg: a természet közelsége, a csend és a jó levegő, továbbá a falusi életkörülményeket feltételező háziállatok közelsége (amelyeket számtalan városi gyerek csak hírből ismer) és egy életforma megismerése. A magyar falusi építkezésben a még fellelhető „tiszta szoba" tölthetné be a vendégfogadás funkcióját. Az országban jelenleg 101 helységben 519 vendéglátó helyen 1408 üdülőt tudnak elhelyezni a falusi turizmus kedvelői közül. Az ülés végén szó volt a jövő évi tervekről, fejlesztési lehetőségekről, a vendéglátás további javításáról. A. S. Magyar— vietnami közös közlemény A Losonczi Pál vcette magyar párt- és állami küldöttség vietnami látogatásáról magyar—vietnami közös közleményt adtak ki. Erről. ,s Losonczi Pál Kambodzsába érkezeséről beszámolónk a 2. oldalon. Műjég — valódi gonddal Az akció 1982-ben indult. Társadalmi összefogásra épülő beruházásként a jogos igények alapján műjégpályát építenek, kihasználva a szalámigyár télen egyébként veszendőbe menő hűtőkapacitását. Egyedi jellegű vállalkozás lévén — Szegeden ugye. még nem volt műjégpálya — már a tervezés is sok akadályba ütközött. Valódi volumenével senki nem volt igazán tisztában, ez lassította az előrehaladást, csúsztatta a határidőket. Az eredeti „jégkompíexumból" ma már megelégednénk csak a jéggel is... Anyagi lehetőségeink sajnos a munka ütemét is befolyásolják. A műszaki kivitelezés során minden olyat be kellett epíteni, ami maid a későbbi fejlesztést szolgálja. (A majdani tetőszerkezet tartóit most kellett alapozni, hisz később azért nem bonthatják ie a hűtőberendezést.) Sokáig tartott a tereprendezés. a csaternarendszerek kiépítése is. Ez mind olyan, a kívülállónak semmit nem mutató munka volt. hogy akár* azt is hihettük, nem halad az építkezés. Most végre „kijöttek" a föld fölé. a pályaszerkezeten dolgoznak. Ennek kőművesmunkáit, födémezését befejezik az idén, a hűtéstechnológia szerelése is megindul az időjárás függvényében* Ha... „Társadalmi összefogásra épülő beruházás". A társadalmi összefogás sem hozta meg a kívánt eredményeket. Téglajegyekből, kommunista műszakokból, hulladékgyűjtésből és vállalati felajánlásokból jóval kevesebb pénz gyűlt össze, mint amennyire számítottunk. A szükséges 37 millió forint helyett 15 millió. És azt a 37 milliót is 1983-as árakon számolták ki... Az ötlet jó, igény van. Jövőre korcsolyázhatnának a téli sportok kedvelői. Talán még nem késő. Ügy tudom, téglaiegyet lehet még kapni (10 millió forint értékben nyomtattak, 1 millió forintnvi kelt el). Egyéni és családi gazdasági helvzetünk valóban nem mondható könnvűnek — de hq szeretnénk valamit, áldozhatunk is rá .. . Regős Éva