Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

Péntek, (934. november 23. 'I A Magyar Front emléktáblájának avatása Reméli Válasz K. G.-nek A Magyar Front intéző bizottsága, a hazai antifasiszta ellenállási mozgalom vezető testülete 1914 őszén az egykori Ilona, a mai Szabó Ilonka utca 16. számú házban tartotta üléseit. Az évforduló alkalmából, az illegális összejövetelek helyszínén csütörtökön emléktábla-avató ünnepséget rendezett a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A 40 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetségének elnöke beszédében rámutatott: a Magyar Front a kommunisták kezdeményezésére jött létre, négy demokratikus politikai párt: a Békepárt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a később csatlakozott Parasztpárt antifasiszta szövetségeként. A Magyar Nemzethez! címzett kiáltványukban széles körű elemzését adták az 1944. március 19-i, a hitleri csapatok bevonulását megelőző időszaknak és megfogalmazták a német megszállók elleni harc legfőbb kívánalmait. Felszólították többek között az ipari munkásságot arra, hogy lassítsa, szabotálja az értelmetlen háborút szolgáló termelést, a parasztságnak pedig azt javasolták. hogy rejtsék el termékeiket. egy szem gabonát se adjanak a fasisztáknak. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke arról is szólt, hogy a Magyar Front e nehéz időszakban is megtalálta a módját annak, hogy programot dolgozzon ki az ország demokratikus átalakítására. Az antifasiszta szövetség programja komoly mozgósító hatást gyakorolt a legkülönbözőbb náciellenes erőkre, jelentős mértékben kiszélesedtek a magyar ellenállás társadalmi alapjai. Növekedett a baloldali befolyás a szociáldemokraták és a kisgazdapártiak körében, s tárgyalások kezdődtek a szakszervezetekkel, valamint az egyház haladó szemléletű képviselőivel. A Magyar Front tehát serkentője volt a különféle indítékú és erejű, de a fasizmus céljaival szembenálló illegális csoportosulások létrejöttének — hangoztatta. Majd leszögezte: a tragikus lebukások miatt azonban e program megvalósítására ekkor még nem kerülhetett sor. A Magyar Front léte és működése azt is megmutatta, hogy volt olyan alap, amelyről kiindulva ki lehetett vezetni a magyarságot e történeti mélységből. Tisztelet és dicsőség azoknak, akik mertek tenni a haza érdekében — mondotta befejezésül Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke. Az emléktáblát az MSZMP budapesti bizottsága és I. kerületi bizottsága nevében Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára. és Fehér József né. az I. kerületi pártbizottság első titkára: a Hazafias Népfront képviseletében Molnár Béla, az Országos Tanács titkára és Fischl Erika, a budapesti bizottság titkára: a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége részerői Padányi Mihály elnök és Kerekes Imre titkár koszorúzta rneg. A fegyveres testületek koszorúját Szűcs Ferenc honvéd altábornagy. Földest Jenő rendőr altábornagy. és Nagy György vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese helyezte el. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Ernőd Péter, a KISZ KB titkára és lengyel Sándor. a budapesti bizottság titkára: a Fővárosi Tanács képviseletében Pénzes János elnökhelyettes és Zápon Bertalan, az I. kerületi tanács elnöke koszorúzott. Az avatási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Gondolatébresztő levelet kaptam K. G.-től. aki a gazdaságiránvitas reformjával kapcsolatos kételyeit fogalmazza meg. Azért is örültem levelének, mert nem valamiféle ódivatú ideológiai ellenérveket sorol, nem a szocializmus alapjait félti a reformfolyamat kibontakozásától. hanem a megvalósítás feltételei és lehetőségei iránti aggodalmát fogalmazza meg. 1. Dobozok méretre Egy kisszövetkezet számvetése Ipari szövetkezeteink egy része az utóbbi időben — lehetőségével élve — kisszövetkezett formában működik. A változásokat egy régóta működő szegedi ipari szövetkezetnél követjük nyomén. Az 195.9-ben alakult üzem cégtábláján 1983 óta olvasható: Csongrád megyei Dobozkészítő és Papírfeldolgozó Kisszövetkezet. Ardai imréné főkönyvelő röviden összefoglalja az érzékelhető változásokat. A takarékosságot, nagyobb odafigyelést, jobb teljesítményeket gazdasági hasznosságuk arányában tudják honorálni. A dolgozók kockázatvállalását eredményezi, hogv kéthavi alapmunkabérükön részjegyet kötelesek váltani. A szigorú csoportnorma szerinti munka, a nem termelő létszám csökkentése a bérszí vonal több mint 19 százalékos emelkedését hozta Akadnak gondok is bőven. Egy éve a papíripari vállalat saját maga feldolgozhatja termékeinek egy részét, szűkült az ipartól beszerezhető olcsó alapanyagok részaránya. Előfordul. hogy a sokkal drágább importpapírokat kell felhasználniuk, holott a gyengébb minőségű is megfelelne a célnak. Mivel áraikban az alapanyag tényleges beszerzési árát érvényesíthetik, akaratukon kívül belekerülnek egv árfelhajtó spirálba. Nyilvánvaló. ha egy ipari szövetkezet termékei számára készült gyűjtődobozt 9 forint helyett 18 forint 60 filléres anyagköltségnek megfelelő áron adnak el. közvetítik az őket ért hatást. Megrendelőikkel emiatt sokszor konfliktusba kerülnek, azok természetesen alkudni szeretnének. A 70—80 dolgozó évi 26 —30 millió forint termelési értéket állít elő. A megrendelők igényének megfelelő méretben és tételnagyságban készülnek itt a legkülönfélébb dobozok. Legnagyobb megrendelői a cipőipar. a gyógyszeripar és az ipari szövetkezetek. Pillanatnyilag a készáru és az alapanyagok tárolása nehezen oldható meg helyszűke Minőségügyi konferencia Országos minőségügyi konferenciát tartottak csütörtökön Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson — amelyet az MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottsága más MTESZegyesületekkel, valamint a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen rendezett — több mint négyszáz szakember az anyag- és energiatakarékos technológiák és a termékek minősége közötti kölcsönhatást vizsgálta meg. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke — távollétében felolvasott — nyitóelőadása emlékeztetett ru: a hetvenes évek. eleje óta, az anyag- és energia ugrisszerű drágulásával, a hatékonyság — gazdasági fejlődésünk egyik meghatározó tényezőjévé vált. A termékek minőségét kell oly mértékben javítani, hogy a korszerűbb konstrukciók egyúttal gazdaságosabb előállítást is adjanak. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban évente mintegy 2,6 milliárd forintra tehető a minőségi hibákból eredő gazdasági veszteség. E hibák 90 százaléka az ipari ágazatokban keletkezik, zömében olyan területeken, ahol az anyagés az energiafelhasználás is meghaladja az átlagos szintet. A nyitóelőadás után további plenáris előadásokra került sor. Kádár József épí.ésügyi és városfejlesztési államtitkár az építőipari. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszer-gazdasági — termékk rszerüsítést célzó fejlesztéseket ismertette. miatt. A rossz papírellátás miatt 2 hónapi készletet kellene ahhoz tartani. hogy mindig legyen megfelelő minőségű anyaguk, amiből válogatni lehetne. Tekintve, hogv hét végen nem tudnak szállítmányokat fogadni, alapítói a Tisza pályaudvar fedett átrakót létesítő gazdasági társaságnak. A Volán kirakja a vagonokat és a tárolóhelyről hét közben folyamatosan szállítják ki a gyártáshoz szükséges anyagokat. A további fejlődés alapja Solymár István elnök szerint az utóbbi évek nyereségéből finanszírozott beruházás lehet A jelenlegi udvari épületekben szétszórtan működő gépeket, munkafolyamatokat ésszerű, technológiai rendszerbe kell foglalni. A telek folytatásaként a Huszár utcában vásárolt magánházban és kertrészben a felújítás, építkezés után a meglevő gépeket gyártósorként tudják elhelyezni. , Nagymértékben javul az anyagmozgatás szervezettsége. A felszabaduló régebbi épületrészek meg, oldják a raktározási nehézj ségeket. Az új emeleti rész a dolgozók szociális ellátottságát fogja javítani. Esztétikus környezetben ebédelhetnek és tisztálkodhatnak majd a munkások. A munkakörülményekben is közeledni kívánnak a nagyobb vállalatok által nyújtott lehetőségekhez. A korszerűsítés kétévi fejlesztési alapjukat leköti 1 ugyan, de ez az összeg a I munkakörülmények javuláI sa mellett. gazdálkodási, termelési eredményeikben hosszabb távon mindenképpen megtérül. T. Sz. I. ..Milyen mértékben valósítható meg, hogy a vállalatok nem kapnak állami garanciát esetleges veszteségeik pótlására? Nyilatkozatokból tudom, azonkívül sejtem, hogy úgy sem engednek csődbe jutni néhány agazatot. Kiemelt program lesz a mikroelektronika. a biotechnikai, a kőolaj-, szenes egyéb bányászat és feldolgozás, az energiaellátás általában, a kenyérgyártás, sőt. nem engedhetjük meg elsorvasztani fő húzó ágazatunkat. a mezőgazdaságot, és az élelmiszeripart általában, de ezeken kívül is sok más gazdasági tevékenységet, melyek csődbe jutása (leállása) esetén megállna a gazdaság. Importtal pótlás, úgy hiszem, átmenetileg sem lehet cél, csak kényszerű tűzoltómunka. Mi lesz tehát? Vagy továbbra is dotáció. vagv engedélyezett áremelés? Az infláció Is meghaladhatja egyszer mind a fogyasztók tűrőképességét, mind a kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés normáit. Fokozott versenyhelyzetet teremtenek? A legtöbb helyen ez igazából nem valósítható meg. Még néhány téesz, (község) tönkremenetelét sem hiszem, hogv megengedhetjük. nem beszélve nagy élelmiszerinari üzemekről. Jobban feltárják a vállalati tartalékokat? Ezt régóta szorgalmazzák. de az eredménvekrő! megoszlanak a véleménvek. Eztán jobban fog menni? Ezt remélhetjük. De hisszük is?'' 2. Rokonszenvesnek tartom olvasónk kételkedését, azért ! is idéztem ilyen hosszan ! gondolatait. Olvan dolgokat ; kérdez, amelyeket maid csak történelmi távlatból lehet egyértelműen eldönteni. Nem is vállalkozom egvébre. csunán afféle nvilvános együttgondolkodásra. Jómagam mindenesetre optimistább vagvok K G.-nél. Nem hiszem, hogv túlságosan széles lenne azoknak a gazdálkodó egységeknek a köre, amelyeket az új szabályozás miatt egyértelmű csődhelyzet fenyegetne. Bizakodom abban, hogv a bevezetendő új intézkedesek kikényszerítik a vállalati tartalékok feltárását. Nem hiszem, hogv a vállalatok többségénél nincs más alternatíva.csak a dotáció, vagy az engedélyezett á remeles. Persze, mindennek ára van. S itt keverednek különféle szempontok. Gazdasági megfontolások a politikaiakkal. közgondolkodásunk állapota, s a gazdaságunk valós helyzete. A reformfolyamat továbbvitele szerintem nem döntés kérdése. hanem a társadalom döntő erőinek egyetértésén kell alapulnia. Kérdés tehát, hogy ezek az erők milyen cél érdekében mekkora árat hajlandók fizetni. Ehhez az szükséges, hogy rendelkezzenek a kellő információkkal. hogy felismerjék a döntéskényszert. Belássák, hogy változatlan eszközökkel a jelenlegi helyzetünket sem tudjuk megőrizni. Miben látom azt az árat, amit a továbblépésért fizetni kell? Először is: a káderpolitika javításában. Számtalan vállalatnál és rengeteg kárt okoztak, és sajnos, ma is okoznak még a helyükre nem való emberek. Ez nemcsak képességek, intelligencia. hanem elsősorban szemlélet és alapállás, no meg igényrendszer és szabályozottság kérdése. Káderpolitikánk még sok vonást őriz a direkt irányítás idejéből. Akkor az számított a legfontosabb követelménynek, hogv a vezető ne önallóskodjon, hanem hajtsa véére az utasításokat. Évtizedes rutinon, begyakorlottságon. nem lehet hirtelen gyökeresen változtatni, az emberek beállítottságát, egyéniségét sem lehel ellenkezőiére fordítani. Aki olvan egyéniség, hogy folvton parancsra vár. fölfelé pislog, csak súgásra mer dönteni, az aligha fog céltudatos, és önálló döntéseket hozni a vállalatánál. Remélhető azonban, hogv a vállalatirányítás úi formáinak keretében kiválasztódnak az új követelményeknek megfelelő vezetők. A fejlődés árához tartozónak gondolom, hogv a munkahelyhez való jog munkához -való joggá változzon. Fölvállaljuk az átirányítás, átképzés, néhol az elbocsátás nehéz, és felelősségteljes feladatát. S ami ennek a másik oldala: merjük megbecsülni. néven nevezve. példaként állítani a kiemelkedőket, a tehetségeseket, a szorgalmasakat. Ehhez iskemérív és magabizlos vezetés kell: olvan. amelyik rendelkezik kellő szakmai és morális reputációval ahhoz, hogy. képletesen szólva, elválassza az ocsút a kölestől. A haladásért fizetendő árhoz tartozik az is, hogv bizonyos termékek gazdasági súlya megváltozik. Bizonyos cégeket átlép a fejlődés, világpiaci összehasonlításban nem lehet már ott gazdaságosan termelni. Ezekhez viszont sok ezer embernek egész, élete, munkája kapcsolódik, vezetőik jelen vannak a gazdasági és a politikai intézményrendszer magas szintjein. Bizonyos „szent teheneket" merni kell más feltételek közé helvezni. végső soron akár levágni is. Igenis létezik reális válttrí zatként a vállalati tartalékok feltárása, amit eddig azért hagytak olyan könynyen veszendőbe menni, mert nem múlott rajta sem a vezetők, sem a dolgozók egzisztenciája. Eddig kevésbé fűződött érdek mindehhez. inkább homályos elvárások, kérlelések. szólamok. 3. Különbséget kell tenni aközött, hogy dotálnak egy veszteséges ágazatot, s aközött. hogy a társadalmi erőforrásokat az élenjáró ágazatokba csoportosítják át. Különbséget kell tenni aközött Is. hogy a rendszeres áremelkedések mely fogyasztói rétegek tűrőképességét teszik próbára: azokét-e, amelyek ma hiába dolgoznak tisztességesen a munkahelyükön. jelentős jövedelemtöbbletet csak a kiegészülő gazdaságból remélhetnek. ha egyáltalán hozzájuthatnak ilyesmihez, vagv azokét, akiknek a teljesítménye nem lesz maid elég ahhoz, hogy növeljék bérüket. s ezért kénytelenek lesznek fogyasztásukat csökkenteni ? Nem merek jóslatokba bocsátkozni, hogy a gyakorlatban milyen határig lesz meg az a közmegegyezés, amely az elveket eddig kísérte. Nem tudom, • s valószínűleg serki sem tudja ma még. hogy a gazdasági hatékonyság növeléséért mekkora árat hailandó fizetni a társadalom. K. G. végső kérdésére annyit válaszolhatok: remélem, hogy társadalmunk hajlandó megfizetni a továbblépés árát. s ha igen. akkor hiszem, hogv ezután jobban fog menni. Tanács István Ideg- és elmeorvosok nemzetközi megbeszélése A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának 30. nemzeti kongresszusa kezdődött csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Dr Csanda Endre egyetemi i tanár, a társaság elnöke, a j Neurológiai Világszövetség alelnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vesznek számos európai országból érkezett szakembe; rek, köztük világhírű ideg| gyógyászok, mint például Eero Hokkanen, a finnországi ouloui egyetem proVédett ezüstfa Erdészeti szakemberek javaslatára védetté oyilvání! tottak egy Hajdúsámson határában díszlő ezüstfaóriást. Az ezüstfák általá! ban ritkán haladják meg a | cserje méreteit. A hajdúsámsoni azonban minden tekintetben elüt az átlagtól: a törzs kerülete csaknem 120 centiméter, a magassága pedig eléri a tizenöt métert. Főként különleges méretei miatt számít ritkaságnak, s ezért kapott védelmet. fesszora, a fejfájást tanulmányozó nemzetközi szövetség elnöke és Heinz Schulze, a berlini idegklinika tanszékvezető tanára az NDK-ból. A magyar neurológia seregszemléjén több mint 250 tudományos előadást tartanak. A hazai szakemberek beszámolnak az utóbbi öt évben elért kutatási és klinikai eredményekről Ismertetik a többi között a fájdalom kezelésének újabb eredményeit, a Parkinsonbetegség számos új gyógyszerének hatását. Megvitat-, ják a pszichoterápia korszerű módszereit, amelyeket igen jó eredménnyel alkalmaznak a neurózis gyógyításánál. A skizofrénia modern elméleti és kezelési módszereiről, a migrén korszerű orvoslásának tapasztalatairól is tájékoztatják egymást. Az izombetegségek plazmaferezis terápiájáról is szólnak a négy napig tartó tudományos ülésen. Katalógus, kukoricákról Katalógust készítenek Európa kukoricagénkincséről, s hozzáfognak az egyes országok birtokában levő. helyi genetikai alapanyagok nemesítési értékének felméréséhez. Erről határoztak a FAO kukoricagenetikai munkacsoportjának tanácskozásán, amely csütörtökön fejeződött be Martonvásáron. az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetében. A munkacsoportban Bulgária. Jugoszlávia, Magyarország. Portugália, Románia, .valamint Magyaror-' szág kutatóintézeteinek szakemberei vesznek részt. Herczeg Márton, a martonvásári intézet kukoricanemesítési osztályvezetője, a magyar delegáció tagja megállapította: Az európai kukoricagénkines felkutatásának, összegyűjtésének és megőrzésének célja a nemesítési munka megújítása; «