Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EG YESÜ LJETEKt ÁZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁ GÁNAK LA P J A 74. évfolyam 274. szám 1984. november 22., csütörtök Ara: 1,40 forint Magyar-vieliiami barátsági és eiptimiiisi szerződés A két ország államfője írta alá az okmányt — Kitüntetések atadása — Losonczi Pál és Le Duan találkozója — Ünnepi nagygyűlés, melyen az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott Anyag- és készlet­gazdálkodási konferencia Szerdán délelőtt ünnepé­lyes aktussal folytatódott a Losonczi Pál vezette ma­gyar párt- és állami kül­döttség vietnami látogatása: o hanoi elnöki palota dísz­termében Truong Chinh, a VSZK Allamtanacsaruik el­nöke átnyújtotta Losonczi Pálnak az Arany Csillag ér­demrendet. A legmagasabb vietnami kitüntetés adomá­nyozásáról szóló államtaná­csi rendelet hangsúlyozza, hogy a kitüntetéssel a viet­nami nép háláját és elisme­rését fejezi ki Losonczi Pálr nak a két nép barátsága, a béke és a szocializmus ér­dekében kifejtett tevékeny­ségéért. Az Elnöki Tanács elnöke köszönetet mondva a kitün­tetésért, méltatta a két nép barátságát, amely a vietna­mi forradalmárok szabad­ságharca idején kovácsoló­dctt ki. Magyarország, mi­ként eddig, a jövőben is le­hetőségeihez mérten támo­gatni fogja a vietnami nép erőfeszítéseit saocialista ha­zája építésébe« — hangsú­lyozta. Ezt kővetően az Etnőki Tanács elnöke átnyújtotta Trvong Chinhnek a Magyar Népköztársaság gyémántok­kal ékesített Zászlórendje kitüntetést. Losonczi Pál hangsúlyozta: az Ónok! Ta­nács ezzel kívánta kifejezni megbecsülését a VSZK Ál­lamtanácsa elnöke iránt, akinek életútja egybeforrt a vietnami nép függetlensé­gért vívott harcával, s mun­kásságával hozzájárult a szocialista országok barát­ságának elmélyítéséhez. Truong Chinh a kitünte­tési szertartás után nyilat­kozott magyar újságírók­nak. Kijelentette: nagyon jó. baráti, nagyon hasznos megbeszéléseket folytattunk Losonczi Pállal, s az általa vezetett magyar párt- és ál­lami küldöttséggel. Ez a lá­togatás megfelel a két nép érdekeinek. A közös célokat kifejezi az a barátsági és együttműködési szerződés, amelyet ma délután alá­írunk. A továbbiakban arra törekszünk majd. hogv az ebben az okmányban foglal­takat maradéktalanul meg­valósítsuk. A látogatás harmadik napjának kiemelkedő ese­ménye a Magyar Népköztár­saság és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződé­sének aláírása volt. A do­kumentumot ünnepélyes ke­retek között magyar rész- ] ről Losonczi Pál, az Elnöki ] Tanács elnöke. vietnami részről pedig Truong Chinh az államtanács elnöke irta alá. A magas szintű politikai i okmány szervesen illeszke­dik a Magyar Népköztársa­ság eddigi, már három kon­tinensre kiterjedően megkö­tött barátsági és együttmű­ködési szerződéseinek sorá­ba Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán délután találkozott Le Duannal, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának fótitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen áttekin­tették a magyar—vietnami kapcsolatok fontosabb kér­déseit. és megerősítették szándékukat az együttmű­ködés elmélyítésére. Véle­ményt cseréltek a nemzet­közi politika néhány idő­szerű kérdéséről, különös fi­gyelmet fordítva a délkelet­ázsiai térségre. A találkozón Jelen volt Borbándi János, az MSZMP KB tagja miniszterelnök­helyettes és Bényei Béla, hazánk hanoi nagykövete. Vienami részről jelen volt Tran Phuong miniszterel­nök-helyettes. Vu Quang, a Vietnami Kommunista Párt KB külügyi osztályának ve­zetője. a KB tagjai, vala­mint Nguyen Lung. a VSZK budapesti nagykövete. Szerda este a hanoi Ba Dinh palota kongresszusi termében ünnepi nagygyű­lést rendeztek a magyar párt- és állami küldöttség tiszteletére. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál ós Truong Chinh. A nagygyűlést Chu Huy Man. a Vietnami KP KB PB tagja, az államtanács el­nökhelyettese nyitotta meg, majd Tran Vy, a hanoi vá­rosi népi bizottság elnöke mondott beszédet Forrón üdvözölte ezi Pál elvtársat, s a ma­gyar párt- és állami kül­(Folytatá* a 2. oldalon.) Az idén már megközelítő­en 20 millióval több téglát szállítottak a magánlakás­építőiknek azokból « hagyom mányos gyárakból, amelyek­nek fejlesztése az év elején fejeződött be. Tizenhat tég­lagyárban gépesítették a leg­nehezebb fizikai munkákat, és korszerűsítették a szállí­tást Az iparág rekonstruk­ciós programja alapján most újabb 16 régi üzemben értek az előzőekhez hasonló fej­lesztési munkák végére, csaknem mindenütt befejez­téik a korszerűsítést, csupán néhány helyen maradtak az utolsó simítások á követke­ző hetekre. Ez a 16 gyár fő­ként a jövő évtől növeli a termelést újabb, évi 22 mil­lió kis méretű téglával. Ezek­ről és a további fejlesztési munkákról tájékoztattak. A most záruló beruházá­sok az Alföldi Téglaipari Vállalatnál növelik legjob­ban a termelést. A vállalat tiszaföldvári, csópai, hajdú­böszörményi és hortobágvi gyárában együttvéve évi 9 millió téglával bővül a ter­melés A közép-dunántúli és a dél-alföldi vállalat 5—5 hagyományos gyárában évi hét-, "illette ötmillió tégla lesz a többlet. A legnehe­zebb fizikai munka a lehűlt, de még mindig 50—60 fokos hőmérsékletű kemencébe berakni, és onnan kihorda­ni a téglát.. Ezért mindenütt elSósorban ezt a munkát gé­pesítették, s átalakították a Híradástechnika A Magyar Híradástechni­kai Egyesülés szerdáB ta­nácskozási rendezett, ame­lyen részt veti Vere s Péter külkereskedelmi miniszter is. A muász'er többek kö­zött. a KGST-tagországok közötti együttműködés el­nléiv 'ősének legfontosabb tennivalóiról beszélt Kitért továbbá a külföldi részvé­tellel működő vegyes válla­latok létrehozásának kérdé­seire. majd az egyesülés tagvállalatainak vezetőivel véleményt cserélt a híradás­technika külkereskedelem­ben betöltölt szerepéről, jö­vőbeni legfontosabb felada­tairól. kemencéket, hogy targoncá­val, vagy ennél is korsze­rűbb kocsirakó berendezés­sel mentesítsék a dolgozó­kat a nehéz fizikai munká­tól. A gépesítéssel enyhítet­ték az üzemek munkaerő­gondjait, néhány helyen még azon az áron is, hogy a fej­lesztés nem járt együtt tég­latöbblettel. Az idén befejeződött ösz­szesen 32 kisebb fejlesztésen kívül egész sor téglagyár­ban végeznek nagv rekonst­rukciót. Az idén fejeződött be o szentesi gyár rekonst­rukciójának második szaka­sza, amellyel az üzem be­rendezkedett a poroton fala­zóelem gyártására. Ugyan­ilyen fejlesztés volt koráb­ban Bátaszéken, Solymáron, Mályiban, s a négy gyár együttvéve most már évente 150 millió kis méretű téglá­nak megfelelő poroton hő­szigetelő terméket állít elő. A sajátház-építők azonban elsősorban a kis méretű tö­mör téglát keresik. Ezért a további jelentős rekonstruk­ciós építkezések is főként a tömör tégia gyártását bőví­tik. Jövőre kilenc hagyomá­nyos téglagyár nagv rekonst­rukcióin fejeződik be, s eb­ből hét, növeli a kis méretű tömör tégla termelését. Kő­szegen a jövő év tavaszán zárul a rekonstrukció, amelv évi 12 millióra növeii a gvár tal iesitmém ét. s eze.i belül 6.4 millió darab téglatöbble­tet ad. Az üregesről tömör tégla gyártására tér át a jövő év végéig a kunszentmártoni I. es a debreceni gyár. Mind­kettőben új üzemcsarnoko­kat, kemencéket építenek, és bővítik a müszárítókat. Je­lentősen korszerűsítik a ma­kói, a pannonhalmi, a tatai, a tahi. az aisómocsoládi és j a kunszentmártoni II. gvá-| rat is a jövő év végéig. ; Ezek a fejlesztések együtt- j véve megközelítően évi 30 j millió téglatöbbletet jelente-1 nek majd az országnak. Háromnapos konferencia kezdődött tegnap Szegeden „Anyagforrásaink ésszerű hasznositása '84" címmel. A szerdai plenáris ülés után a mintegy 600 résztvevő ma szekcióülésekben folytatja munkáját, öt szekcióban 50 előadás hangzik majd el. A témák: Gazdaságos anyag­felhasználás, technológiák korszerűsítése; Anyagellátás, szállítási készség, készlet­gazdálkodás; Másodnyers­anyag-hasznosítás; Oktatási módszerek az anyagellátás javítására; A számítástech­nika lehetőségei, tapasztala­tai anyagforrásaink ésszerű hasznosításában. A szekció­üléseket a Tisza Szálló és az MTESZ-székház helyiségei­ben tartják. Pénteken újabb plenáris ülés és fórum zár­ja a konferenciák A téma amelyről kormány­program is született, tovább­ra is rendkívül fgntos. A magyar népgazdaság ugyanis a lehetségesnél drágábban termel, gazdaságos anyag­felhasználás helyett inkább az árakba igyekeznek épí­teni a magas fajlagos költ­ségeiket a vállalatok. Ha­zánkban összesen mintegy ezermillórd forint az éves anyagfelhasználás. A kor­mányprogram keretében évente mintegy 5,5 milliárd forint értékű anyagot taka­rítanak meg. Dr. Trethon Ferenc nyugalmazott minisz­ter, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnö­ke úgy fogalmazott a konfe­renciát megelőző sajtótájé­koztatón, hogy ez az összeg a jéghegy csúcsa. Sajnos, manapság személyeknél és vállalatoknál egyaránt a rö­vid távú érdekek dominál­nak. Ameddig az anyagta­karékosság ösztönzése nem lesz erőteljesebb, addig csak az ilyen társadalmi elvárá­soktól várható némi ered­mény, amelyeket a mostani konferencián is megfogal­maznak: a neveléstől, okta­tástól, a kisszámítógépek be­vezetésétől, a szállítási kész­ség javításától. Ez a prog­ram sem nélkülözheti azonban a jól felismerhető érdekeltséget, s a gondolko­dó embereket. A módosított szabályozó% rendszerben a költségek egységesítése már ebben az irányban igyekszik befolyásolni a vállalati ma­gatartást. A tegnapi bevezető elő­adást dr. Trethon Ferenc tartotta, „A kreativitás, az innováció é$ a Vállalkozás szerepe az anyagforrások ésszerű hasznosításában" címmel. ———— Uj froitüejlés Lyukóbányán Üj frontfejtés kezdte meg a termelést a Miskolci Bá­nyaüzem lyukói aknáján. A 116 méteres homlokszélek­ségben dolgozó frontfejtést 76, lengvel gyártmányú Gli­nik típusú pajzsegységből ál­lították össze. Ilyen egysé­gekből szerelt front ez idá­ig még nem működött a bor­sodi szénmedenceben. A most alkalmazott pajzs elő­nyös tulajdonsága, hogy igen jól igazodik a lyukói szén­telepek vastagságához, al­kalmazásával biztonságo­sabb körülményeket terem­tenek a munkához. Az új frontfejtés már a neevedik nagv termelékeny­ségű munkahely Lyukóbá­nyán. Szerdán már ezer ton­na jó minőségű barnaszenet hoztak itt a felszínre; Szegeden Pamutipari tanácskozás A pamutipari vállalatok szakembereinek hagyomá­nyos évenkénti összejövete­lét ezúttal Szegeden rende­zik. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoport ja a Technika Házában tegnap kezdődött kétnapos tanács­kozásra a vállalati szakem­berek mellett meghívta az Ipari Minisztérium. az INNOVATEX Kutató Inté­zet. a Budapesti Műszaki Egyelőim és a Magvar Nem­zeti Bank könnyűipari hi­telfőosztálvának illetékeseit is. A korábbi évek találkozó­in áttekinte+ték az iparág műszaki fejlesztési. gvárt­mányfe.ilesztési elképzelé­seit. A témában szerepeltek a minőségi jellemzők, a ve­vők igényeinek megfelelő termékszerkezet kialakítá­sához szükséges gyártás- és gyártmányfejlesztő munka kérdései. A mostani tanácskozáson a viláa pamutiparában bekö­vetkezett műszaki és tech­nológiai fejlődésről és hazai alkalmazásának lehetősé­géről beszéltek a meghívott előadók. Üj elem. hogv az eddigiektől elterően nem­csak műszakiak kaptak szót. hanem a gyakorlati megvalósítás elősegítése ér­dekében pénzügyi szakem­ber is. Ennek a társadalmi fó­rumrak tudomárvos jelen­tőségen kívül az az előnve. hogy az önállóvá vált vál­lalatok egymástól való kény­szerű elzárkózását oldja, ugyanis a hivatalos tapasz­talatcserék lehetőségei be­szűkültek. Igv ez a fórum kiválóan alkalmas az azo­nos gondokkal küzdő szak­emberek eszmecseréjére a szünetekben, és a hivatalos program utáni baráti ta­lálkozókon. Az iparág hazai viszony­latban éleniáró vállalata, a Szegedi Textilművek kollek­tívája a rendezvény záró mozzanataként ma délben gyárlátogatáson látja vendé­gül a résztvevőket. A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálatának nyíregyházi bázisán megkezdték a repülőgépek és helikopterek szokásos téli karbantartását. Egy-egy gépre átlagosan 5(HI munkaórát fordítanak a szakemberek, hogy a nélkülözhetetlen eszközök január régén, február elején már újra munkába állhassanak

Next

/
Thumbnails
Contents