Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

34 Szombat, 1984. november 17. Olvasónapló A Újra buzgó források Különösen a humán tudományok művelói nem nélkülözhetik a mind teljesebb és hozzáférhető forrásokat. Az egyre gazdagabb módszerekkel vizsgált múlt, a mind bővebb forrásanyag szélesebb alapott biztosabb kövelkezteteseket, jobban megalapozott elemzéseket tesz lehetővé. így van ez a történelmi tudat és a nemzeti tudat összefüggésének relációjában is. A történelmi ismeretek és az ezekből leszűrt általános kép része lehet « nemzeti tudatnak, ha széles körben ismertetik a különböző társadalmi rétegek számára, és sajál nyelvükön interpretálják. Mezey Katalin c * Három, maidnem egyszerre kézhez kapott kötet átböngészésé nyomán fogalmazódtak meg a fönti gondolatok. Mindhárom helyi kiadvány, ezért különösen jelentősnek és fontosnak tarthatók. Bél Mátyás majd 250 évvel ezelőtt „Az igazság vezérletével, a munka kíséretében" készített kéziratos munkájúnak, Notitia Hungariae-nek, a Magyarország történeti, földrajzi leírásának Csongrád és Csanád megyei fejezetét most kapta kézhez először az olvasó, mégpedig a Móra Ferenc Múzeum évkönyveként. Zombori István sokirányú, értő bábáskodásával. A kiváló magyar tudós születésének 500 évfordulója alkalmából ez év márciusában tudományos konferenciát rendezett a szegedi múzeum, mintegy történeti-társadalmi háttérbe ágyazva Bél Mátyás munkásságát A magyarországi értelmiség a XVII—XVIII. században cfmmel, s az ülés anyaga alig több mint fél év múltán kötélben is megjelent, ugyancsak Zombori István szerkesztésében. a megvei múzeumok igazgatóságának gondozásában. A harmadik kiadvány is kapcsolódik a sorba, hiszen a Csongrád megyei Levéltár sorozatának. a Tanulmányok Csongrád megye törtenetéből hetedik kötetében dr. Bodnár Béla mintegy fél évszázaddal ezelőtti kutatásait adta közre \ dr. Szabó József egyetemi docens gondozásában, Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei címmel. Mindhárom kötet eredeti forrásként buzogtatja föl a régi idők adathalmazait, amelyek a kutatóknak, az összehasonlító tudományok művelőinek. történészeknek, helytörténettel foglalkozóknak, nyelvészeknek. néprajzosoknak, filozófusoknak és az érdeklődő közönségnek, a lokálpatriótáknak egyaránt búvárkodásra alkalmas anyag, izgalmas olvasmány. Bét Mátyás az 1710-es évek közepén korának legmodernebb ismeretanyagával robbant be a magyar szellemi életbe, mint a felvidéki evangélikus értelmiség képviselője. A magyar tudománytörténet legnagyobb jelentőségű és terjedelmű vállalkozását. élete főművét, a Notitia Nungariae-t Magyarország történeti, földrajzi leírását, mely föltárta kom legmagasabb szintjén a földra/zl. közigazgatási. néprajzi. gazdasági, kulturális életét. az 1700-as évek elején írta. A most kiadott Csongrád és Csanád megye leírása című részben a következők olvashatók: ..Csongrád megye azonps nevű helytől. egy régi vártól kapta nevét, ahol ma már csak a Károlyi grófok kis faluja áll. A magyarok Csongrád vármegyének, a németek Tschongra der Komitatnak, a szlávok Csonaradska sloliecnek mondják ... Az egészet északról délre egész lioszszában a Tisza szeli át. fönt a Köröstől, alul a Maros folyótól táplálva nagy víztömeget szállít e tájra, de ebből következik, hogy a legsúlyosabb károkat ts ez okozza ..." Később, a városokról szólva, ezeket írja: „Szeged a megye egyetlen szabad királyi városa. A Tisza mellett, azon a helyen terül el. ahonnan egyrészt a Csongrád felöl jövő Tisza által elválasztott, másrészt a Maros állal átszelt Temesi bánság felé tekint, ezért a taj azon szögében fekszik, melyet a Tisza és Maros egymásba ömlése alkot, s ezért nevezik a magyarok Szegednek, vagyis szeglethelynek..." Igen értékes a kötet két tanulmánva m n ' -nekelótt Zombori István szert?''®'zó alapos dolgozata. mely a félvidéki evangélikus értelmiség korabeli tevékenységének fölrajzolásától Bél Mátyás életének és munkásságának elemzésén át a fii mii. a Notitia Hungáriáé keletkezési körülményei), szerkezetét, sorsát és utóéletét is feltérképezi. Juhász Antal a korabeli népéletet elemző adaléka teljessé teszi e nagyszerű kiadványt. A tudományos konferencia előadásainak kiadása részint bepillantást enged abba a hosszú távú tudományos munkaprogramba, amelynek célja a magyarországi értelmiség kialakulásának helyének, szerepének és tevékenységének föltarása. másrészt gazdag hátteret rajzol Bél Mátyás élete és munkássága köré. A szintetizáló előadások — Benda Kálmán: A művelődés helyzete Magyarországon a XVII—XVIII. században. R. Várkonyi Ágnes: Értelmiség és államhatalom Magyarországon a XVII—XVIII. század fordulóján és Kosáry Domokos: Magyarországi és európai értelmiség a XVIII. század első felében — mellett a résztvevő kutatók értékes részkutatások eredményeinek közzétételével gazdagították az egyre "tisztább, világosabb és cizelláltabb képet. Bél Mátyás két és félszáz évvel ezelőtt munkájában azt írta Hód taváról: ..a Hód egy Vásárhelytől nyugatra levő hatalmas tó. ezért is kapta ez utóbbi a Hódmezővásárhely nevet..." A Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei között dr. Bodnár Béla a 668-as szám alatt a következőket írja többek között: „A réti vizeknek legészakibb, a határnak meg legnagyobb tava volt". Bél koréra utalva pedig ..a XVIII. században. főleg mikor n Kakasszék— Kútvölgy-ér torkolati részét, a Kistó medrét — miután vize mar alig volt — áttöl(ötték. . ., az erős D-DNy-i szelek következtében, főleg viharok alkalmával a Hód-tó hullámzó vize erősen szaggatta, főleg a belterület D-i, oldalkosari részét és az Ny-i. az elpusztult Hód község. később Újváros és Sarkaly, Szentkirály magas partjait". Dr. Bodnár Be'.ának ez a 2081 földrajzi nevet tartalmazó gyűjteménye 1938-ban készült el. egyszerre tanúskodik szakmai rátermettségről es szülőföldjének szeretetéről. Az előszóban Nyíri Antal professzor részint megállapítja. hogy ..áttanulmányozva e névgyújteményt kitűnik belőle, hogy Hódmezővásárhelynek és környékének ez a névtudományi munkája a földrajzi nevekhez fúződo történeti, néprajzi, nyelvészeti és egyéb vonatkozásokat gondosan föltárja és közli", majd szól arról, hogy bár a kézirat már 1938-ban készen volt, az eltelt idők valami okból nem kedveztek a megjelenésnek. A huzavonáról szólva joggal írja: „kétségtelen, hogy a szerzőnek igaza volt: egy 1938-ban befejezett. kész kéziratot, mely igen értékes anyagot tartalmaz és a feldolgozás módszerében korának színvonalán állt. melynek hiteles és helyes voltát szakértők is elismerték, nem lett volna helyes szétzilálni, megváltoztatni". A sajtó alá rendező Szabó József ehhez még hozzáteszi, hogy „Bodnár Béla munkáját véleményem szerint éppoly forrásértékű munkának kell tekintenünk még g leendő Csongrád megyei névgyújtemény szempontjából is, mint ahogy Inezefi Géza értékes (szintén Csongrád megyén belüli) feldolgpzásait is forrásnak kell majd vennünk a megyei kötet kiadása során." Nem hagyható szó nélkül, hogv a múzeumi és levéltári kutatómunka egyre jelentősebb szerepet foglal el a hazai tudományos életben. A helytörténettel foglalkozó búvárkodások adalékokkal, forrásokkal szolgálnak az összefoglaló munkákhoz, s hitelesítik a tudomány általános megállapításait Elmélyedés éfi igényesség, új kutatógárda kinevelése egyaránt e munka alapfeltétele. Csak dicséret illeti a mindhárom kiadvány fölött gondos kézzel bábáskodó Szegedi Nyomdát, T. L. Oszi szél Hogy fúj az őszi szél! Fehéren süt a nap. hevít. Míg hazaér a kisfiú, szakad róla a víz. A táska, mint a puttony, fekszik a gyönge hátra. Édesül a muston a szám. amit kisajtol könyveiből a gyermek? Megvédi-e a bajtól a tudás, hogyha felmegy utóbb az ..Élet" című színjáték függönye? Kérjem 1őle? Jószívű, vigasztalna: .,— Sose aggódj. Akad néhány jó tervem. Ások egy nagy lyukat, és ha kergetnek engem — a/ mindig puskaporral lesz félia tele. letakarom papírral —. abba esnek bele. Akkor égő gyufát lövök íjjal ody. robban maid akkorát, hogy igazi csoda." Nem kérdek tőle semmit, táskáját leveszem Szalad rajzolni. Nem nyit benne a félelem. Én is csak rámosolygok. ebédet melegítek. I egalább addig boldog lennék, amíg terített asztalt adok eléiük. míg a lélek remél: a holnapot is megéljük. Hogy fúj az őszi szél. A biblia világa A

dám és Éva a paradicsomban: a kiűzetés pillanatában, az első emberpár bünbeesese. , Mózes. Jónás. Noé. Ábrahám. Dávid történelei. Vallási és mitológiai fordulatok — rajzok, rézmetszetek, tollrajzok, rézkarcok, úízfestmények, fametszetek, miniatúrák világhírű művészek és ismeretlen mesterek kézjegyével, a Szépművészeti Múzeum kultúrtörténeti jelentőségű grafikai kiállításán. A múzeum rendkívül gazdag grafikai gyűjteményéből 250 lapot láthat ezúttal a közönség h Biblia Útestamentumának illusztrációi közül. (A bemutatott lapok fele mást szerepel első ízben kiállításon.) Az Ószövetség — a Biblia első része — a zsidó vallás isteni eredetűnek tartott és a kereszténység által is szentnek elismert 45 könyvét tartalmazza. Huszonegy történeti könyv foglalja össze — mitikus, legendás elemekkel elegyítve — a zsidó nép törtenetét, az őstörténettől kezdve az i. e. 2. századig: Mózes öt könyvétől 'a Teremtés,a Kivonulás könyve, a Papi könyv, a Népszámlálás és a Törvény megismétlése könyve) a Makkabeusok két Könyvéig. A hétt lote^lrríTtí ff** tartalmazza az ugyneveiett bölcsessegkönyveket: Jób köny-' vét. a (tévesén) Salamonnak tulajdonított négy müvet: a Példabeszédek és a Bölcsesség könyvet, a Prédikátor-könyvet és az. ugyancsak ide számított Énekek énekét s végül Jézus. Sirák fia könyvét. közébük ékelve az. (ugyancsak téves) hagyomány szerint Dávidtól származó Zsoltárok könyvet. Az. Ótestamentum szövegét a 17 prófétai könyv zárja. Az Ótestamentum történetei a középkor művészeit éppúgy megihlették, mint a későbbi korok festőit, u reneszánsz, a barokk alkotóit, vagy a 19. század képzőművészeit. A kiállítás az Ószövetség könyveit követi, a Teremtés könyvétől a Próféták könyvéig — a 14. századtól a 19. századi megjelenítésben. A 14. század eleiéről az Ausztriából származó Biblia pauperum. s a 19. sz.ázad második feléből való — Gustav Doré illusztrálta — monumentális Biblia-kiadvány jelzi a kiállítási műtárgyak időbeni határait. Rendkívül izgalmas egymás mellett látni különböző kor k művészeinek felfogásában, értelmezésében a Biblia egyes jeleneteit. Alörecht Dürer. Rembrandt, Raimondi és meg vagy negyedszáz művész megjelenítésében követhetjük Adám és Éva alakját. Itália, lombard, nemet. cseh. holland, francia mesterek művei sorakoznak a tárlókban a falakon. Kiemelkedik Dürer néhány lapja. Van m ílszet. amelv Fiziano vajda után készült. 48 grafika Raffaello stanzáinak másolata. amelyeket Poussin irányításával készítettek. Igen gazdag és változatos a múzeum tulajdonában levő Rembrandt-kollekció. A katalógus szerint a bibliai témájú történeti festmények a 17. századi Hollandiában, főként a század első felében, igen népszerűek — s- az ezen a téren is messze a többi festő fölé magasodó Rembrandt biblikus tárgyú művészete semmiképpen sem tekinthető koratói elszigetelt, hanem éppenséggel mélyen a hagyományokban gyökerező- jelenségnek. Rembrandt ótestamentumi témájú festményeit. rajzait, rézkarcait nem kompozicionális megoldásainak különlegessége, nem az ábrázolt jelenetek rendkívülisége vagy a feldolgozott témák valamiféle szokatlan sokfélesége különbözteti meg kortársaiétól. hiszen képszerkesztéseiben igen gyakran használt (cl korábbi. 15—in. századi vagy korabeli (többnyire grafikai) mintaképeket, az ábrázolt jelenetek forrását pedig számára mindössze a Biblia néhány könyve, a pátriárkák. Dávid. Tóbiás, Sámson és Eszter története jelentette. Ha vallási felfogásának jelleget nem is ismerjük pontosan, bi-' zonyos. hogv régi Bibliájával kivételesen bensőséges viszonyban élt. és a benne olvasott történeteket a protestantizmus szellemében, szabadon és önállóan értelmezte. Ezeket a történeteket az élet Valóságos lényeiként elte át. s az emberi sorsok minden lajbi ja iránti rendkívüli megértésével, az emberi lélek érzékeny rezdüléseit is észrevevő. kivételes megfigyelöképességével és művészi géniuszának páratlan kifejezőerejével ábrázolta műveiben. Az Ótestamentumot bemutató grafikai kiállítás 1985. március 15-ig tart nyitva. A későbbiekben tervezik a folytatást, a Biblia Ü.iteslamentumának grafikai feldolgozását is bemutatva. , Képeinken: Marcantorio Raimondi (1480—1527): Ádám és Éva —. rézmetszet. Lombard művész: Dávid király — mimatúra. XV. század első fele. Rembrandt: József és Putifárné — rézkarc (1606—1669). K. M. I t