Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

4 Csütörtök, 1984. november 15. • 4 Kékrókaíarm Varsánygyiirében Kékrókafarmot hoztak létre a varsánygyflrel Tisza Termelőszövetkezetben. E rendkívül értékes prémű jó. szágok tartásával, szaporítása­val szakcsoportokon és egyé­ni tenyésztőkön kívül mind­eddig csak két hazai nagy­üzem foglalkozott. A most harmadikként belépett Sza­bolcs-Szatmár megyei gaz­daság, amely 100 darabos törzsállománnyal kezdi a tenyésztést A nevelőketre­ceket házilagos kivitelezés­ben, erdészeti fahulladékból készítették. B biotechnológia újdonsága Ujabb strand és csónakkikötő Üjabb strandot és csónak­kikötőt alakítanak ki a jövő nyárra a Velencei-tónál. A Középdunóntúll Vízügyi Igazgatóság dolgozói a ve­lencei autósstrand és kajak­kenu pálya közötti terüle­ten már be is fejezték a a part- és mederszabályozási munkákat, 1300 méter hosszú partfalat építettek ki, 9 eb­ből hatszáz méternyit stran­dolásra is alkalmassá tettek. Az új fürdőhelyen három­ezren pihenhetnek majd. Külön medencét építettek a gyerekeknek. A homokkal feltöltött, mólóval, Illetve rácsokkal leválasztott tóré­szen félméteres vizben lu­bickolhatnak róajd a kicsi­nyek. November végére készen lesznek a háromezer ladik elhelyezésére alkalmas csó­nakkikötő építésével, s be­fejezik a sétahajó kikötő építését is. A több éve tar­tó munka 44 millió forintba kerül. ősidők óta ismert, hogy a ' giliszták hasznosak a talaj életében, s erről egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó embert sem kell győzködni. Az új, az. hogy az ember olyan gilisztatelepeket hoz­hat létre, melyekben a gi­lisztákat a természetben so­ha eló nem forduló kedve­zó helyzetbe hozva nagy­mérvű szaporodásra készte­ti. Ami pedig a mereteket illeti, a virágcserép nagy­ságtól a nagyüzemi ágyá­sok ig, a termelő szükségle­te és a rendelkezésre álló hely, valamint a táplálékul felhasználható szerves anyag mennyisége szerint foglal­kozhat vele. Aki csak sa­ját felhasználásra akar te­nyészteni, az egy 50x100x30 centiméteres lyukacsos falá­dában, vagy műanyagból ké­szült és kifur^kált edényben akár balkonon, udvarban, garázsban, pincében is te­nyészthet gilisztát. Egy ilyen kis méretű tenyészetbe be­telepített 5—10 ezer darab giliszta körülbelül 3—4 hó­nap alatt kialakítja a szá­mára megfelelő életközössé­get {növendékek, tojások együttese), és az igy telítő­dött tenyészetből minden 20-30 nap elteltével kiszed­hető a felnőtt giliszta. Ehhez hasonló kis tenyé­szetekkel kezdődött a vállal­kozás, amely a tengerentú­li államokban már komoly, nagyüzemi méreteket öltött. Az amerikai kontinensen szerzett tapasztalatok alap­ján Európában Is meghono­sodott egy speciális giliszta­faj, amelynek több olyan előnyös tulajdonsága van, mellyel a hazai gilisztafajok nem rendelkeznek. A véde­kezőnedvet termelő miri­gyei csökevényesek, nem bo­csátja ki azt a sárgás, kel­lemetlen illatú védekezőned­rejlektor Időjárás-változások és gépjárművezetés MEGLEPETÉST hozott a Csongrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács Elnök­ségének Szegeden megtartott legutóbbi ülése. Az egyik napirendi pont előadója, dr. Orosz Balázs, az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet terüléti — szegedi székhe­lyű — igazgatóságának szak­főorvosa mondandójának vé­gén papírlapokat osztott ki a jelenlevők között, majd — a kiosztott lapok kitöl­tésével — mindenkinek 50 darab kérdéspárra kellett válaszolnia. Például ilyen kérdéspárok voltak: „A hi­deget jól tűri-e, vagy rosz­szul; sokat (hosszú ideig) bír-e állni, vagy sem; ke­vés alvásra van-e szüksége, vagy sokra; kezei, lábai ál­talában melegek, vagy in­kább hidegek?" Az elnökség megvitatta a Soron következő témát, és addig a főorvos kis zsebszá­mológépét használva kiérté­kelte a válaszadásokat. A papírlapok kitöltése után alig telt eL 20 perc, mire a jelenlevők mindegyike pon­tosan megtudhatta azt, hogy az ' időjárás-változások so­rán a hideg-, vagy a meleg­front-betörésekre érzékeny-e inkább, és még azt is, hogy érzékenysége milyen mér­tékű. • MÉGIS: miért jő minden­kinek ismernie önmaga idő­járásifront-érzékenységét, és egyáltalán, miért foglalko­zik e témával egyre gyak­rabban az orvosmeteoroló­gia? ' A kérdésre az említett el­nökségi ülés előadójától, dr. Orosz Balázstól kértünk és kaptunk valaszt, aminek ez­úttal csak lényegi ismerte­tésére vállalkozhatunk. A meteorológiai műholdak segítségével egyre ponto­sabbak az időjárást előre­jelzések, és ezek a televizió és az újságok révén eljut­nak szinte mindenkihez. Az előjelzésekkel, illetve azok hatásaival viszont az embe­rek többsége nem tud mit kezdeni. Meglepő, de tény, hogy például a gépjármű­vezetők is mennyire tájéko­zatlanok a hirtelen bekövet­kező időjárás-változások em­beri szervezetre gyakorolt hatása, illetve azok kivédé­sének különböző lehetősé­geire. A szokásos gépjármű­vezetői orvosi alkalmassági vizsgálatok során egyálta­lán nincs Időjárásifront-ér­zékenys^gi vizsgálat, csupán a pályaalkalmassági vizs­gálatok (PAV) részeként, bi­zonyos esetekben. Egyes köz­lekedési vállalatoknál, mint például a MÁV-nál a Buda­pesti Közlekedési Vállalat­nál és itt Szegeden, a Vo­lán 10. sz. Vállalatánál a kötelező munkalélektani és ergonómiai vizsgálatkor el­lenőrzik például a frontér­zékenységet is, ám ez a gép­járművezetőknek csak kis hányadát érinti. Pedig már régen bizonyított tény az, hogy az időjárási frontok időszakában mindig emel­kedik a közlekedési balese­tek száma. E tények isme­retében Magyarországon elő­ször dr. Orosz Balázs és László István, a Volán 10. számú Vállalata ergonómiai és munkalélektani állomása vezető orvosa kezdtek el foglalkozni tudományosan az idöjárásifront-betörések gépjárművezetésre történő hatásával, illetve dolgoztak vet., melyet minden eddig ismert gilisztaféleség ter­mel. Így a halak, a barom­fik és a sertések húsán — melyek szívesen fogyasztják ezt a gilisztát — nem érez­hető semmilyen kellemetlen mellékíz. Nagy előnye en­nek a kitenyésztett válto­zatnak a rendkívüli szapo­rasága is. Húsa a Michell­skála szerint majdnem egyenértékű a borjúhússal, mivel ebben a mértékegy­ségben a borjúhús értéke 62, a „Piros hibrid" húsa 61,3; összehasonlításképpen: a kommersz tőkehús ebben a mértékegységben 48—50. a szója értéke 36 egység. Tehát a „Piros hibrid" húsa pro­teinlisztnek feldolgozva min­den eddig ismert és az ál­lati takarmányozásban hasz­nálatos fehérjeféleségnél ér­tékesebb. Az állati takarmányozás­ban az élő giliszta adago­lása esetén a nagyüzemi ba­romfitenyészet'eknél nem fordul elő a csirkék csont­és izomdeformációja, sem az oly sok kárt okozó csir­kekannibalizmus. A halte­nyésztésnél rendkívül ked­vező eredményeket értek el az üzemi kísérletek so­rán. A gilisztával kevert ta­karmányt fogyasztó disznók húsa is ízletesebb. A gilisz­takultúrák jóvoltából csök­kent a fehérjetakarmányok behozatala, ezen kívül a gi­liszták értékes humuszt is termeinek, miközben meg­szűnik a környezetszennye­zés is. Egy giliszta napon­ta körülbelül a súlyának megfelelő mennyiségű táp­lálékot fogyaszt (körülbelül 1 grammot), melynek 40 százalékát felhasználja, 60 százalékát humusz formájá­ban kiüríti. Mivel egy újságcikkben csak a figyelemfelkeltésre, és némely tapasztalat köz­readására van lehetőség, megemlítjük, hogy Japán­ban ezzel a módszerrel tel­jes egészében felszámolták a cellulóz- és papíripar kör­nyezetszennyezési gondját, ami a gilisztatelepek műkö­dése óta már nem létezik. Amerikában, Svájcban és Olaszországban már működ­nek olyan üzemek, melyek a városi szemétből elkülö­nítik a szerves anyagokat, melyeket a gilisztatelepek dolgoznak fel. Mindenesetre felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy pusztán az újságcikk alap­ján, még ne kezdjenek a tenyésztéshez, mert a szük­séges technológia ismerteté­séhez nincs lehetőségünk, anélkül viszont hozzáfogni és kockáztatni nem érde-1 mes. Berkes Akos 1984. NOVEMBER 15« CSÜTÖRTÖK NÉVNAP: ADALBERT. LIPÓT A Nap kel S ora 49 perekor, és nyugszik IS óra 8 perekor. A Hold kel Ül óra 58 perckor, «8 nyugszik 12 óra 56 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 97 cm tirádó). Védett terület Több mint 20 ezer hód él az erdei tavak és folyók part­jain Belorussziában. Az ösz­szeszámlálást a köztársaság tudósai végezték. Az elmúlt harminc esztendő alatt a természetvédelmi intézkedé­sek eredményeként a kis ál­latok száma kózel négysze­resére gyarapodott. Az utób­bi években néhány új ter­mészetvédelmi területet is kijelöltek, több száz hektár erdőt ültettek Belorussziá­ban. A múlt évben mint­egy 5 ezer hódot telepítet­tek át a Szovjetunió más, erdős, teriij^teire. ki tesztrendszert a frontér­zékenység megállapítására. A kérdéspárokra alapozott tesztrendszert időközben már öt szegedi vállalatnál, illet­ve szövetkezetnél ki is pró­bálták. Esetenként 60—80 fős csoportoknak tartottak e témakörben ismeretterjesztő előadást, illetve állíttattak ki tesztlapokat a hallgató­sággal. * TUDNI KELL azt. hogy az időjárásifront-betöréseket a ciklonok okozzák. (A ciklon az óramutatónak ellentétes irányában forgó, örvénylő levegőtömeg.) A felszálló meleg levegő a meleg-, a lezúduló hideg pedig a hi­degfront-betörést okozza. A fronthatárok alatt az em­beri szervezetben végbe­menő változásokért elsősor­ban a légnyomásváltozás a „felelős". Mindannyian a fe­lettünk levő légoszlop meg­szokott légnyomása alatt élünk. Meleg front esetén viszont a légnyómás hirte­len csökken, míg hidegfront­betörés alkalmával emelke­dik. Az időjárásifront-válto­zások kihatnak az emberi központi idegrendszeri te­vékenységre. Járművezetés közben — érzékenység sze­rint — megnövekszik az észlelési — látási és hallási — idő, megnövekszik ezek idegrendszeri feldolgozása, és az emberek cselekvési képességének időtartama is. A fronthatás alatt levő gép­járművezető esetében a fé­kezési út végül is akár dup­lájára megnövekedhet. Tesztelésre természetesen nem vállalkozhatunk, ez szakorvosi feladat. Ám, ép­pen tőlük tudjuk, hogy a meleg frontra érzékeny em­ber legfontosabb jellemzője — frontbetöréskor — a fé­lelem és a szorongás, ami átcsaphat depressziós alap­hangulatba is. Frontbetörés­kor a járművezetőnél ha­mar jelentkezik a fáradé­konyság, kimerültség. Csök­ken például az erre érzé­keny embereknek meleg­front-betöréskor alkohol- és kávéfogyasztási igényük, ugyanakkor érdekes módon a szokásosnál jóval többet dohányoznak. A meleg frontra érzékenyeknél álta­lában a vérkeringési rend­szer különböző megbetege­dései jelentkeznek gyakran, vérnyomásuk például inga­dozó, vagy magas, hajlamo­sak a szívinfarktusra. A szakorvosok ajánlják, hogy a meleg frontra érzékenyek fogyasszanak sok vitamint, édességek helyett viszont in­kább húsféléket. A hideg frontra érzékeny emberekre — frontbetörés­kor — jellemző a fokozott ingerlékenység és az agresz­szivitás. A volán mögött ül­ve emiatt teljesítőképessé­gük gyorsan csökken. Rá­juk jellemző például, hogy frontbetöréskor a szokásos­nál kevesebbet dohányoz­nak, ellenben megnövekszik folyadékigényük. A nem múló szomjasság miatt az­tán sokan esnek kísértésbe egy-egy korsó sör, vagy nagyfröccs erejéig. A hideg frontra érzékenyeknél gya­kori például a reumás meg­betegedés, ízületi panasz, fejfájás, s olykor az asztmás tünetek is. Orvosi javaslat hidegfront-érzékenyeknek például az: a megnöveke­dett folyadékfelvétel miatt az átlagosnál bővebben sóz­hatják, fűszerezhetik éte­leiket, s tanácsolják azt is, hogy főként B-vitamint fo­gyasszanak. A gyógyszertári készítmények helyett e cél­ra megfelelő az élelmiszer­boltokban kapható élesztő is. * ANNAK a megállapítása, hogy ki, milyen trontbetö­résre és milyen mértékben hajlamos, nem lehet dol­gunk. Am ha valaki már is­meri saját frontérzékenysé­gét, jó. ha tudia a fentebb leirt „orvoslási" lehetősége­ket is. mert ezt természele­ser. nem mi állapítottuk meg, hanem a témakörben hazánkban legelőször kuta­tást végző szakorvosok Zrínyi Pctcr SZÁZTÍZ ÉVE született Sohack Augusl Steen­berger Krogh (1874—1949). No­bel-díjas (1920) dán fiziológus. Koppenhágában az állat-élettan professzora volt. s a légzés, va­lamint a vérkeringés élettanai kutatta, Neve a róla elnevezeti alapanyagcsere- vizsga lati mód­szer révén vált általánosan Is­mertté. HETVENÉVES Lukács László (sz.. 19141 Rózsa Fenenc-di.ias újságíró, a Népsza­badság sportrovatának vezető­je. KISSZINHAZ Délelőtt fél 1 fl órakor: Ár­mány ' és szerelem — Nyudijaa­bérlet. MOZIK Vörös Csillag: delelőtt 1« óra­kor: A nagyrozsdasd eset (szí­nes, magyar), fél 6 és háromne­gyed 8 órakor: Gyilkosok utcá­ja (színes, m. b. francia krimi, 16 évem felülieknek, III. helyár­ral). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Tótágas (színes magyar), negyed 6 és íél 8 órakor: A nagyrozsdási eset (szines ma­gyar). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben BALESETI, SFBESZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az. I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, urológiai felvételi ügyeietet a ir. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged. Huhyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon i3 órától más­nap reggel fél 8 óráig szomba­ion. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben töri én tk 4 sürgős esetek orvost ellátása FOGORVOSI ' ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­>gel 6 óráig, szombaton reggel 7­töl hétfő reggel 7 óráig: Szeged, ülőid Sándor u. 1—3 Telefon: 14-420. , S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 iráig. Telefon: li-OOO. 17.35: Tv-hfnado szerb­horvátul 17.43: Az. ick> őrei — tv-fllm­sorozat gyerekeknek 18.10: Tv-mozaik 10.45: Költészeti színház 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 20.00: Erotika a rajzfilmben 23.06: Optimisták — tv-íilm­sorozat — 5. 22.16: Tv-híradó szerb­horvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.05: Tv-toma — (Isim.) 8.10: lskola-tv 9.35: A vidapintyek titka — NSZK film — (1sm.) 10.20: Játékos időtöltések — 3. — (tam.) 10.50: Képújság •.30: 1.30: »45: 9.44: 10.05: 10.35: 10.30: 13.44): 12.30: 12.45: 13.00: 13.21: 13.40: 14.10: 14.2«: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17 .2«: 17.30: 10.16: 19.15: 20.54: 21.11: 21.40: 22:'i0: 22.3^1; 22 50: 23.20 : 0.10: BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (Isim.) 8.05: Iskola-tv 10.00: Fel a fejjed — magyar film 11.35: Egy úr az úrból — amerikai filmsorozat — (ism.) 12.00: iskola-tv 12.30: Képújság 14.25: Isko4a-t\ 15.40: Patyomktn páncélos — szovjet filim 10.45: Hirek 16.55: Pedagógusok fóruma 17.30: Tv-börze 17.40: Képújság 17.45: Telesport 18.10: Jövendőmondó — 2. 19.10: Tv-zorna 19.15: Esti mese 19.39: Tv-híradó 30.09: Családi kör 20.55: Mestersége: színész — Komlós' Juci 21.45: Hírhát^ér 22.35: Tv-hiradó 3. BUDAPEST í. 18.30: Képújság 18.35: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 18.53: Karamcsi beszélgetések — riportfilm 10.30: Az érdéi lexikon — csehszlovák kisfilm — (ism.) 30.00: Szülőföldem Mezószilas — (ism.) 30.55: Tv-híradó 2. 21.20: Kényes riport — jugoszláv film 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 16.25: Mind a hóra! — dok.­sorozat 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak t7.40: Hírek 17.45: Az idő őrei — tv-sorozat gyermekeknek 10.15: Tv-naptár 18.45: Szórakoztató műoor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Színkép 21.05: Optimisták — dráma­sorozat 32.05: Tv-napló , BELGRÁD 2. 18.15: Tudomány 18.45; Kulturális szemle 19.00: Lépések 19.00: Tv-napló 20.00: Művészeti est 32.30; Zágrábi körkép ÚJVIDÉK 18.00: Tv-híradó magyarul 16.25; Mindenki a horaJ 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.10: 12.30: 13.05: 14.00: 14.15: 15.10: 15.4«: 18.00: 17.06: 17.30: 18.30: 19.0.): 20.03: 21.05: 22.15: 22.27: 23.20: 24.00: 9.08: 10.00: 11.10: 11.42: 13.05: 13.35: 14.46: 15.01 : 15.56: 17.00: 17.30 : 18.07: 18.30: KOSSUTH Miről Ír a Társadalmi Szemle uj száima? A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fűvós­zenekara játszik Ctmarosa: A hiszékeny — egyfelvonásos vigoperu Nefelejcs Diákfélóra Éneklő Ifjúság Zenekart muzsik« Az élet komédiásai — Jókai Mór regénye — 9. Ki nyer ma? A világ másik fele . Barokk muzsika A Magyar Népdal Hete A termelőszövetkezeti város A magyar széppróza századai Ránki György műveiből Lapozgató Daloló, muzsikáló tájak Révkalauz Olvastam valahol.., Kritikusok fóruma Mi a titka — teonie Rysanek művészete Hol volt. hol nem volt . . Rádiószínház — Rokonok Móricz Zsigmond regénye Két operán yitany A Magyar Népdal Hete Az é'elimiszer­Bakonyi kalendárium 1984 7enekari muzsik« Virágénekek PETŐFI Tamassy Zdenkó dalaiból A Szabó család Tiz perc külpolitika — (ism.) NH pközjben Garay Attila dzsesszr egvütteáé látszik Lakatos Sánitor népi zenekara Játszik PODhullám Zenés délután — két Hubay csárda­Jelenet idősebbek hulláim­hosszán Opera slágerek Törvénykönyv örökzöld dallamok A Middelheimi Nemzetközi D zses szíesz-tl vá 1 felvételeiből — 4. Tanakodó — az. elvált szülők gyerekeiről — 2. Slágerlista Pompadour — részletek A Poptarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Színpadának bemutatója Póka Éva énekel A Magyar Népdal Hete Most érkezeti Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR Kamarazene Az aranykakas — részletek Emlékezetes dzsessz­hangversenyek — 2. Ismerjük megl Szintézis Romantikus zene Magyarán szólva Csaic fiataloknak! Kamarazene «ereű 18.05: 19.35 32.00 : 22.36: 8.20: 8.50: 9.33: 9.53: 10.05: 10.11: 10.59: 11+0: 11.51: 12.54). reted az operát? A Magyar Népdal Hete Az I. emelet együttes új nagylemezéről A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Iskolarádió A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye Hargitai Géza hegedül Kb. Ooeraáriák Rolla Margit: Kaffka Margit — 2. Napjaink zenéje PÉNTFK DÉLELŐTT KOSSUTH Eladott gyár — riport Két szvit. Óvodások műsora Lottó sorsolás Ágota kisasszony — Kiss Jó7.sef balladája Magyar művészek opeiettfél vételeiből Ixzttóei-edmén vek A csinorvsnylk halál« — Csehov jelenetei Glinka: Keringőlaaitázgi Ki nyer iiá

Next

/
Thumbnails
Contents