Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

10 Szerda, 1984. november 14. Fórum - fiataloknak Újítások az élelmiszeriparban Innováció, műszaki fejlesztés, ertékelemzes. Ezek a kiíejezesek hangzottak el a leggyakrabban azon a fórumon, amelyet tegnap rendeztek meg Szegeden. a Technika Házában az élelmezési papban dolgozó fiatolok számára. A szervezők — a Magyar Élelmezés ipari Tudományos Egyesület es a KISZ KB — a szakma legégetőbb kérdéseit próbálták fölvázolni előadások keretében, az ország 130 fiatal szakemberének aktív közreműködésével. A tizenegyedik alkalommal megrendezett fiatalok fórumát Vahl Rezső, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának munkatársa nyitotta meg. Utalt arra, hogy az ország változatlanul nehéz gazdasági helyzetben van, az éppencsak helyreállított egyensúly veszélybe kerülhet Ujabb erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben az élelmezésiparban is. Abban az iparágban, amely a bruttó termelési érték 20, a külkereskedelmi forgalom 18 százalékát biztosítja. Helye, súlya még inkább növekedni fog a hetedik ötéves tervidőszakban. Az első előadást az élelmiszeripar általános helyzetéről- a fejlődés időszerű feladatairól Ember Gábor, a MÉM élelmiszer-ipari főosztályának főmérnöke tartotta. Elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar, mint exportorientált ágazat jó helyzetben van: az egy före jutó feldolgozott élelmiszerek kivitelében például a negyedik helyen áll Európa 28 országa között. Az élelmiszerfeldolgozás országos hálózata kiépült, újabb létesítményekre már nem le6z szükség az elkövetkező időszakban. Rekonstrukciókra, korszerűsítésekre viszont sort kell keríteni, hogy a hazai termékek versenyképesek maradjanak. És amiben óriási az elmaradás: a tárolás, hűtés, a hűtőláne folyamatossága, a csomagolástechnika. Nem biztosított az élelmiszer-ipari gépiek gyártása — ezeket föltehetően a jövőben is imp>ort.ból kell beszerezni. S hogy akkor mi is a fiatalok feladata? Miért került sor a fórum megrendezésére? Azért, hogy a szellemi tarta lékcár at megmozgassák a rendezők, újításokra, az innovációs folyamatban való részvételre ösztönözzék a fiatalokat Jövőnk érdekében. F. K. 1 Iskolaszövetkezet Az ifjú szövetkezők tábora tovább szélesedett a pusztamérgesi általános iskolában alakult iskolaszövetkezeti csopiorttal. Az iskola és az Ullési Áfész vezetősége már régebben megegyezett hogy az áfész segítségével a pusztamérgesi általános iskolában iskolaszövetkezeti csoportot alakítanak. A csoport tevékenységének feltételei mostanra alakultak ki. s az iskolában tartott alakuló tagértekezleten kimondták a csoport megalakulását. Jóváhagyták a csoport működési szabályzatát, megválasztották a tisztségviselőket, szövetkezeti küldötteket. A 20 tagból (15 tanuló, 5 pedagógus) álló csopiort mezőgazdasági tevékenységet végez: zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt termesztenek, s adnak el saját üzletükben. Későbbi tervük a tevékenység szélesítése: így iskolatej-. tanszerárusítás bevezetése. mindezzel a tanulók ellátásának javítása. Gyermekíogászok tanácskozása Alkotó ifjúság II Vállalatok is hozzánk fordulnak" A fogászati hónap keretében Dobogókőn, a Nimród Szállóban rendezték meg a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Sectio VIII. Symposionját. A háromnapios tanácskozást dr. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár nyitotta meg. A tudományos programban algíri, angol, bolgár, csehszlovák, francia, jugoI szláv, kubai, lengyel, NDKbeli. nyugatnémet, olasz, svájci, szovjet és magyar orvosok tartottak vitaindító előadásokat. A nemzetközi tanácskozáson Szegedről dr. Simon Márta és dr. Molnár Erzsébet tudományos munkája, a „Szegedi általános iskolások gyökérkezelésének több éves megfigyelése", nagy sikerrel szerepielt a programban. Ihletek, motivációk Kiállítási napló JUHASZ GYULA EMLÉKE lengi át Tóth né László Anna grafikáinak jelentős részét. Verseket tulajdonképpen illusztrálni képtelen vállalkozás, s ezt a zsákutcát László Anna jó érzékkel kerüli el. Már a régebbi keltezésű Juhász Cyula-emlélclap szimultán szerkesztése egyfajta szintézis — rézkarcba sűrített összegzése a költő kozmikus magányának. természeti ihletésű költészetének. e városhoz való ragaszkodásának. Anna-szerelmének és Tisza-mitológiájának. De e vonzalom és ihletés kiteljesülései azok a színes ceruzarajzok, amelyeket Szeged bús költőjének versei indítottak. A sejtelmes Anna örök. a jelképes Vidéki napraforgó, a bőgőshajóval jellemzett Tiszai csönd, a víz hullámaiból Juhász-portrét formáló Megint a Tiszánál, és a bonyolult szerkezetű Fák. éppen nem egy-egy vers rajzos transzformációi, hanem a költemények hangulatának szerencsés megragadásai. Ez a fajta rezignáltság, sejtelmesség, finom tónus, érzékeny vonalritmus, részletező szándék jellemzi a SZOTE oktatási épületének előcsarnokában rendezett tárlat anyagának jó részét. Tus- és golyóstollrajzai. monotíp alapra vegyes technikával készített grafikái, színes ceruzarajzai, pasztelljei, rézkarcai és zománcképei egy érzékeny és precíz alkotó pályájának újabb dokumentumai. László Anna. úgy tűnik, nem tud. és nem is akar elszakadni éltető és ihlető közegétől. a természettől, a Tisza-part göcsörtös fáitól, a gyökerek, ágak és levelek játékos vibrálásától, a virágszirmok varázsos tündérkedésétöl. az emberi test semmihez sem hasonlítható szépségétől. S ez a biztos alan. a tanulmanyjelleg őszinte vállalása megóvja őt attól, hogv szemére vethessük művészetének szűkös tájékozódását. tematikájának behatároltságát — az elmélyülés igazolja a horizontok végességét. Mert végül is a Metamorfózis, vagy a Dürer-parafrázis művészeti, természeti és testi élmények összegzése, a Régi házak valóságélmény és egy ifjú lányakt szembesítése, a Siratok fák szimbolikus átváltozása. A zománcképek kalligrafikus haj-virág játékai és amuleltjelzései egy új kísérlet első állomásai. Kisgrafikái, ex librisei, emlék- és köszöntő lapjai viszont egy évtizedes törekvés keresztmetszetét nyújtják. E parányi rézkarcokat végigböngészve kikristályosodik az a vélemény, hogy nem könynyű dolog az alkalomhoz illő téma, feladat, méret, betű és technika összebékítése; nem egyszerű új motívumokkal gazdagítani például egy Bach-, Dante-, Cranach-, Shakespeare-. Janus Pannonius-, Schiller-, vagy Raffaello-lapot rézbe karcolni. Azok a sikerültebbek. amelyeken László Anna önmaga tárházából építkezhet. ahol nem köti fantáziáját régi ábrázolás, mű, séma. RESTAURÁLT LELETEK RÉGRŐL ÉS A FÉLMÚLTBÓL láthatok Pacsika Emília kiállításán, amelyet a Móra Ferenc Múzeum Kupola Galériájában rendezett Anyagok, motivációk címmel. Egy dologért rendkívül irigvlem az alkotót: úgy tud önfeledten játszani, hogy közben művészi értéket teremt. Kiállított alkotásai nem sorolhatók egyetlen műfajba sem. legfeljebb — a hazai művészetben Bálint Endre nyomán — objeklnek nevezném őket. Miről is van szó tulajdonképpen? Pacsika a legkülönfélébb anyagok. tárgyak, leletek sokaságából álmokat, meseket, emlékidéző műveket rekonstruál. ..Leletei" csipketöredékek, hímzésmaradványok. zsákfoltok, sújtásdarabok, csigák. csontok, madártollak, búzakalászok, kidobott tárgyak. üveggolyók, szétdarabolt bizsuk, cserepek. de rátalált eldobott ablakkeretre. törött paraszttükörre, fagolvókra. Ezeket ú.i rendbe állítva, szőtt, kötött, hímzett, festett, varrt, bábot készített, gyöngyöt fűzött. — egyszóval a szó legnemesebb értelmében játszott. Deák sógor című munkája, mely egy régi ablakkeretet, egy megsárgult fotót, aratóünnepi kalászokat és viseltes kokárdát békít egybe, megkapó mementó: a Kalitka • című színes-csillogó madáremléke dekoratívan elgondolkodtató; Bözsim című kompozíciója groteszk; a Legenda „rekonstruált" leletanyaga dokumentatív hír telességű; az Ifjú a varázsló kertjéből reneszánsz portré; a Nagyanyám ablaka finoman nosztalgikus; a mint üveggolyót" líraian ironikus. Egyszóval Pacsikának minden anyagról, talált tárgyról eszébe jut valami, s ezekkel úgy játszik, olyan önfeledten és fantáziadúsan, hogy tán maga sem tudja: műveket teremt Tandi Lajos Jelenleg ötven szakembert foglalkoztat a csaknem harminc szakterületen tevékenykedő Alkotó Ifjúság Egyesülés, amely három esztendeje alakult. A fővárosi központ területi képviseletek létrehozását szorgalmazta, minek eredményeként nyolc megyében található vidéki irodája. Csongrád megyében tavaly novemberben indult a területi képviselet munkája. Akkor beszélgettünk dr. Kónya Sándorral, az iroda vezetőjével célkitűzéseikről. Most, esztendő múltán, az elért eredményekről kérdeztük. — Milyen feladatokat kapott a szegedi iroda? — Az egyesülés szakirodáit képviseljük helyileg, és a hozzánk tartozó körzet újításait, ötleteit karoljuk föl. Amennyiben hozzánk fordulnak. menedzseljük a műszaki. technikai újdonságokat, azok kivitelezését. Lehetőségünk van anyagi támogatást is adni azokhoz az elképzelésekhez, amelyek ígéretesnek tűnnek, tehát magunk is vállalkozunk. Természetesen a vidéki irodáknak is bővíteni kell körüket. Mi Szegeden Békés és Bács megyével akarunk együttműködni. 1986-ra tervezzük e további két megye bevonását az egyesület hálózatába. — Sikerült-e a megyei kapcsolatokat kiépíteni? — Sok időnk elment a megfelelő feltételek keresésével. Jó fél évbe került, míg helyet találtunk, a városi KISZ-bizottság volt segítségünkre. székházukban kaptunk irodát. Számíthattunk a | KISZ-esek népszerűsítő munkájára, valamint magunk is felkerestünk vállalatokat, intézményeket. Föl| mérő jellegű adatlapokat küldtünk, ezekből megtudtuk. hói kihalnak újításokat, és hol igényelnek ötleteket. Ideális lenne napi kapcsolatot tartani partnereinkkel, erre egyelőre még nincs módunk. Ketten dolgozunk a helyi képviseletünknél, elhamarkodott döntés lenne e létszámon bővíteni. A fővárosi központunkban a legkorszerűbb számítógépes nyilvántartásból egyszerű utánanézni, van-e az országban olyan eljárás, amelyre igényt tart ügyfelünk. Ma még az a gyakoribb, hogy bennünket keresnek fel, a partnereinké a kezdeményezés. De én rendszeresen járok a munkahelyekre is. Kezdetben tapasztaltam, sokan félreértették tevékenységünket. Azt hitték, kizárólag csak fiatalokkal foglalkozunk. Mostanra talán megtört a jég, és bátrabban fordulnak hozzánk vállalatok is. — Hallhatnánk néhány példát? — Említhetném a szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatot. Raktárkészletük számitógépes nyilvántartását szeretnék megoldani. ebben kérték közreműködésünket. A CSOMITERV-vel építési, tervezési témákban dolgozunk együtt. A Békés és Csongrád megyei Szakszolgálati Állomás műszaki újdonságokat ajánlott: speciális gabonafertőtlenítő berendezést, permetezőadaptert. A Gabonakutató Intézet komoly importot kiváltó klímaszekrényt készített, a növények fejlődését meggyorsító műszaki újdonsággal rendelkezik, valamint nemesített magok biztonságos tárolására fejlesztettek ki speciális silót. Gyakoribb, hogy kész vagy késznek vélt témákkal jelentkeznek partnereink; az utóbbiakhoz mi fejlesztési tevékenységünkkel járulunk, amit igényelnek is. Jelenleg 10—15 szakembert foglalkoztatunk az alkalmazhatóság érdekében. Leggyakoribb akcióink eddig is a tőkekihelyezés, a fejlesztési alapátadás, a leasing-ügyletek voltak, ezekre törekszünk a jövőben is. — E rövid idő alatt milyen eredményeket produkáltak? — Több. az irodák által megalakulásunk előtt felvállalt ügyet tudtunk meghonosítani Szegeden. Például az egyesülés által menedzselt újszerű födémcsere szolgálati szabadalmat, amelyet az IKV alkalmaztatott a kivitelezőkkel a Bajcsy-Zsilinszky utcában, de ezzel az eljárással végzik a Kálvin téri fölújításokat is. Az akkumulátorok újragenerálozását is alkalmazzák már, szintén a mi közreműködésünkkel. A meglevő témák mellett mintegy 20-at menedzselünk. Kiemelkedő a szennyvíztisztítást új alapokra helyező, jelentős kivitelezési megtakarítással járó újdonságunk,' amit francia piacon is sikerült értékesítenünk. Bevált egy másik műszaki újdonságunk. a kisbálaszállító és felhordó gépcsalád. A gabonakutató három témájáról már volt szó, ezek is eredménnyel kecsegtetnek. Ügy tűnik, év végére teljesíteni tudjuk bevételi tervünket. — A kapcsolatépítés mellett milyen elképzeléseik vannak? — Az év végétől elfekvő alkatrészek, motorok, egyéb anyagok fölújításának irányításával akarunk foglalkozni. Fölvállaljuk a számítógépes programok forgalmazását is. Már felmértük. 90 vállalatnál alkalmaznak a megyében különböző gépeket. Tervünk, hogy szakembereknek kéthavonta bemutatókat tartunk a szegedi ifjúsági házban. Megismerkedhetnek az érdeklődők igen sok programmal, így üzemanyag-megtakarítást, költségnyilvántartást, exportelszámolást, szerződéses nyilvántartást szolgálókkal, vagy például takarmányösszetételt szabályozóval. Várjuk a gazdasági munkaközösségek jelentkezését: fővállalkozói viszony keretében mi biztosítanánk a jogi személy szerepét ügyleteikben. — Mekkora haszonnal dolgozik az iroda? A haszonból 30—35 százalék a részesedésünk. Meg kell mondjam, nagy kockázattal dolgozunk. A téma fölvállalásán kívül, mint már szó volt róla. fejlesztést, piackutatást. is végzünk, ezek költségeit valahol érvényesítenünk kell. Egyébként üzleti vállalkozások mellett mi továbbra is feladatunknak tartjuk, hogy a fiatal alkotók bemutatkozási lehetőséget kapjanak, kiállításokat rendezünk nekik, szakmai tanácsokkal szolgálunk. M. E. Hétjegyű telefonszámok Víg évvég A Magyar Posta Budapesten bevezeti a hétjegyű telefon-hívószámokat. A mostaninál jóval nagyobb számvariációval — ha egyelőre nem is lesz sokkal több telefon — megteremtik a lehetőséget a telefonhálózat jelentős bővítésére is. Az áttérést elsősorban az indokolja, hogy Budapesten — ahol a telefonok fele van — lassan elfogynak a kihasználható számok, s emiatt a jövőben új telefonokat, központokat sem lehetne bekapcsolni. (A teljes számkészlet amúgy sem használható fel, hiszen a fővárosban sem nullával, sem kilencessel nem kezdődhetnek hívószámok, emellett a régebbi központokban műszaki akadályai is vannak a számjegyek teljes körű kihasználásának.) A hét számjegy bevezetéséhez át kell alakítani a Balázs Béla emlékezete Száz esztendeje Szegeden született Bauer Herbert, akit Balázs Béla ként ismert meg a világ. A kiváló író és nemzetközi hírű filmesztéta születési centenáriuma tisz.teletére emlékestet rendeznek a Bartók Béla Művelődési Központban holnap, csütörtökön este 7 órakor Nemeskürty István író-történész. Gyertyán Ervin író. Kass János grafikusművész, Fodor Zsóka és Bognár Zsolt színművészek közreműködésével. A program előtt este fél 7-kor Nemeskürty István megnyitja azt a kiállítást, melv Kass János rajzfilm terveit mutatja be. meglevő fővárosi telefonközpontokat. Ennek tervei az év végéig elkészülnek, 1985ben megkezdődhet a szerelés. s 1988-tól már hét számjeggyel telefonálhatunk a fővárosban. A változás oly módon történik, hogy a meglevő számok elé tesznek egy l-est — így lesz a hat számból hét —. ami csak látszólag egyszerű dolog, hiszen az ehhez szükséges műszaki átalakításhoz előreláthatólag csak a fővárosban, mintegy 50 millió forintra lesz szükség. A vidéki munkálatokkal együtt az összes költség várhatóan meghaladja a 300 millió forintot. A vidéki telefonközpontokban is nagy munka vár a posta szakembereire, hiszen ezeket a központokat alkalmassá kell tenni arra, hogy fogadhassák, illetve továbbíthassák a budapesti hívásokat. Am nem mindegyik központot érdemes, illetve gazdaságos átalakítani, ezért egyes helyeken korszerű, új központokkal cserélik fel az elavult berendezéseket. A fővárosban az átállás első lépéseként egyetlen körzetben —, amely a lágymányosi régi központhoz tartozik — műszaki okokból megváltoznak a telefonszámok. Az Országos Rendező Iroda már felkészült a szilveszterre: az idén Víg évvég círtimel rendezi meg hagyományos szilveszteri körműsorát, amelyet a színházakban és a mozikban adnak elő neves fővárosi művészek. Az év utolsó napján a Pesti Vigadóban délután 4, este 7 és fél 11 órakor, a Vígszínházban. a Fővárosi Operettszínházban és az Erkel Színházban este fél 11-kor, az Uránia moziban 21.45kor, a Vörös Csillag filmszínházban 22 órakor, a Corvin moziban 22.15 órakor kezdődik a szilveszteri mulatság. Az előadásokon többek között Alfonzó, Bárdv György, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Huszti Péter, Kabos László, Rátonyi Róbert, Galambos Erzsi, Hernádi Judit, Sas József, Kovács Apollónia. Piros Ildikó, Schütz Ila, Haumann Péter, Kern András — Verebes István, Szombathy Gyula — Balázs Péter. Sztankay István, Aradszkv László, Koós Jáno6, Komár László. Payer András. Puskás Sándor. Szuhay Balázs. Sárosi Katalin — Zsoldos Imre, Szegedi Molnár Géza, Csala Zsuzsa — Lorán Lenke. Kibédi Ervin — Eerényi Ottó. Horváth Attila, Urbán Erika, Mikes György — Radvánvi Barna műsorszámát hangzanak el.