Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

AZ MSZM L-m&m Szociálpolitikánk kérdőjelei O lvasom a kulturális hetilapban a hozzánk látogató külföldi vendég álmélkodását: fantasztikus! Itt a milliomos is ugyanannyiért kapja a gyógyszert, mint az alacsony jövedelmű . . . Egyetien megjegyzésbe sűrítve a hazai szociálpolitikai gyakorlat legnagyobb dilemmája: a „borítékon kívüli jut­tatásokkal'' mennyire csökkenthetők, és egyáltalán csök­kenthetők-e a társadalmi egyenlőtlenségek? Mert ne feled­jük, hogy a szociálpolitika legfontosabb célja: mérsékelni, illetve a lehetőség szerint kiegyenlíteni a munkavállalási feltételek, a munka- és életkörülményék, a demográfiai adottságok, a társadalmi rétegsajátosságok különbségeiből, vagy például az emberek egészségi állapotának, művelő­dési feltételeinek eltéréseiből adódó indokolatlan életszín­vonalbeli differenciákat, torzulásokat. Vagyis: egy ország szociálpolitikai rendszerének fejlettségét nem lehet és nem szabad a különböző juttatásokra fordított összegek nagy­ságán. növekedési ütemén lemérni. Még kevésbé azon, hogy a munkajövedelmek mellett milyen arányú és milyen dinamikusan növekvő — juttatási jövedelmek jelennek meg a borítékon kívül. Húsz évvel ezelőtt a lakosság összes jövedelmén be­lül a munkajövedelmek aránya majdnem 80 százaléknyi volt, a nyolcvanas évtized elején pedig alig hatvan szá­zaléknyi. Húsz évvel ezelőtt a juttatási jövedelmek aránya valamivel több, mint 18 százaléknyi volt, manapság 30 szá­zaléknyinál is magasabb. S tegyünk itt egy — játékos — kitérőt. Egy — a gyermekek számára készült — francia rejt­vény a következőképpen illusztrálja, hogy hatványozott növekedés esetén milyen meglepő hirtelenséggel éri el, vagy közelíti meg a növekedés a kritikus határt. Tételez­zük fel, hogy egy tavat egyetlen szál vízililiom díszít. Té­telezzük fel továbbá, hogy a liliomok száma naponta meg­kétszereződik. Ha szaporodásukat nem korlátozzuk, akkor 30 nap alatt teljesen beborítanák a tavat, és az élet min­den más formáját megfojtanák. A vízililiom hosszú ideig kevésnek látszik, és nem is gondolunk arra a napra, amikor haladéktalanul cselekednünk kellene. A 29. napon még mindig csak a tó felét borítja el a növény, de ekkor már csak egyetlen nap maradt az élővilág megmentésére. Segítség az őszi betakarításban Ezekben a hetekben Csong­rád megyében 9400 általános iskolás, 11 ezer 900 közép­iskolás, 4 ezer 200 szakmun­kástanuló és 2 ezer 100 egye­temista és főiskolás ismer­kedik ' a fizikai munkával, vesz részt az őszi betaka rí­tusban. A gazdaságok igé­nyének megfelelően váltják egvmást a csoportok. Egy diák legfeljebb egv hétig kapcsolódhat kj a tanülás­ból, ezt az időt még be lehet pótolni a félév során. ^ Az öttömösí Magyar Lász­ló Tsz hatalmas szőlőtáblá­jában alig találtuk meg a szüretelő gyerekeket. A ma­gas, kordonos művelésű sző­lő közül csak a Zetor és a pótkocsija látszott ki. Az ap­rajának igencsak kapasz­kodnia kellett, hogy elérje a ..szőlőfák" tetején levő für­töket. Mintha számháborúba csöppentem volna, minden­felől ezt hallottam: tizenhat, ötvenkettő, nyolc, negyven­három ... Magyarázattal Mészáros István, a szegedi Móra Ferenc általános Isko­la tanára szolgált. Minden gverek egv számot kapott, amikor vödréből kiöntötték a szőlőt. hangosan kiáltott, hogv a tanár bebúzza az úiabb strigulát. Tétje van ennek, mindenki a teljesít­ménye alapján kapja meg a fizetségét.. A hetedik-nyol­cadikos gyerekek reggel 8-tól délután egyig fejenként szednek másfél mázsa sző­lőt, egy kilóért 45 fillér jár. Mórahalmon, a Hornok­kultúra Szakszövetkezetben közel háromszáz hektár sző­lőt szüretelnek a diákok. A helybeli általános iskola ta­nulói igencsak elfáradtak. A régebbi telepítésű kadarka és kövidinka sorokban néhol igencsak híjával vannak a tőkék. Az egyik nap 140 gye­rek 20 holdas területet járt össze 150 mázsa szőlőért. Nagy Ferenc hetedikes ta­nuló szorgalmasan kapkodja a fürtöket, miközben térden csúszik a sorok között. Haj­tani kell. dzsekit szeretne venni a kereseten, az anyu maid kipótolja az á-át. Sze­gi János könnyített a mun­káján. nem késsel, hanem metszőollóval csippenti le a vastagabb kocsányokat. Öt is a kereset hajtja, talán most sikerül megvenni az oly régen áhított gördeszkát. * A Radnóti Miklós Gimná­zium diákjaival már az is­kolában beszélgettünk. A nagyszünetben szívesen me­sélnek élményeikről, ők ok­tóber első hetében Mórahal­mon. Ásotíbaimoh: Pus-»fa­méreesen és Domaszéken szürete'lek. Martinusz Kinga harma­dik b osztályos tanuló úgy számolja, hogy , a napi 90— 100 forintot sikerült megke­resniük. Ügy kell valahogy a pénzt beosztani, hogv a KISZ pénztárába, az osztály­pénztárba. a Nemzeti Szín­ház bélyegre felajánlott ösz­szegeken felül maradjon egy kis ösztöndíjpótlék Is. Azért fellángolt néha az egymás közötti ellentét. Ha kevés volt a konténer, 2-3 osztály is használt egyet. A nagy veisengésben előfordult, hogy olyanok is bediktálták a teli vödrüket, akik csak félig szedték meg. Király Mária szintén har­madikos, úgy tudja, hogy novemberben fizetik a bérü­ket. Lesz legalább a család­nak miből megvennie a karácsonyi ajándékot. A buszban és kint a földeken is. amikor szép idő volt, rengeteget tudtak egymással beszélgetni. Ez a szabadság ért a legtöbbet. Magony Sándor, másodi­kos kollégista. Nem mindig vitt rendesen uzsonnát, jól esett volna, ha egy kis teát ihat. Akik másfelé voltak szüretelni, azok kaptak. Mégis jobb volt itt, mint hagymát pucolni vagy pap­rikát szedni. Mert az sem utolsó szempont, hogy fi­nom volt a csemegeszőlő. Többen közbeszóltak, hogy azért itt sem ment minden simán. Többször kellett üres ládára várni. A délutáni szabad idő hosszabb volt, mint máskor, nem kellett másnapra készülni. Néme­lyik tanár nem vette volna a lelkére, hogy unatkozza­nak, a szüret előtti utolsó órán rengeteg leckét fel­adott. Aki valamilyen pá­lyázatra jelentkezett, az mcst elkezdhette rá a felké­szülést, olvasni is maradt idő. Orbán Hedvig negyedikes, KISZ-titkár.' Tőle tudjuk; nem véletlen, >hogy sikerült ezt az időszakot komolyabb gondok nélkül végigdolgoz; ni. Az iskola előzetesen meghívta a gazdaságok veze­tőit, és előre tisztázták mindr két fél kívánságait. A díja­zásban előre megállapodtak, igyekeztek figyelembe venni a buszok indulásakor, hogy egy osztály tanulói' együtt utazhassanak. Ivóvíznek, kézmosóvíznek, WC-nek kint a munkahelyen mindenütt lenni kellett. Kérésükre a a fiúknak sem kellett put­tonyozni, anyagmozgatási feladatokat ellátni. Nem biztos, hogy minden gyerek örül és lelkesedik a fizikai munkáért. Egy hetet mindenki kibir, a tananyag mellett nem árt, ha a hét­köznapi, pénzkereső életbe is belekóstolhatnak. A tudás ezzel a tapasztalattal telje­sebbé válik. Mindenesetre a nagyüzemek évről évre felkeresik az iskolákat, szük­ségük van a diákok mun­kájára. Az már jó jel, ha valamelyik iskola ragaszko­dik ahhoz, hogy jövőre is ugyanoda mehessen, ahova az idén. T. Sz. I. 74. évfolyam 242. szám 1984. október 14. vasárnap Ara: 1,40 forint Nos: a tegnap növekedési üteméhez igazodva a szak­emberek kiszámították, hogy a munka-, illetve a juttatási jövedelmek növekedési ütemét változatlannak véve, 1990 után erőteljes arányeltolódás következhet be. A munka­jövedelmek aránya az összes jövedelmen belül 50 száza­lék alá csökkenne, majd a következő évtizedben — a pél­da szerinti „29. napon" —, már 25 százalék alá zuhanna. Ez az irányzat szinte hihetetlen/Előre számított végered­ménye is csak bizonyos — itt most nem részletezendő — feltételek esetén következhet be, ám az eddigi és lényegé­ben ma is érvényes folyamat — kellő beavatkozás híján — csakis ide vezethet. E folvamat minősítését illetően, persze, megoszlanak a vélemények. Vannak akik a munkajövedelmek arányának fokozatos csökkenése miatt a munka szerinti elosztás el­vének érvényesülését féltik. Joggal. Végtére is. ha a iobb. a hatékonyabb, egyszersmind . á jövedelmezőbb gazdálkodás anvaci lehetőségei szűkülnek, akkor ez aligha befolyásolná kedvezően a szociális lultatásokra fordítható pénzeszközö­ket. Mások — ezt az összefüggést könnyedén mellőzve — a luttatási jövedelmek eddigi gvorg ütemű növekedését a szocialista társadalom iellemzőieként. és ezért helyénvaló­nak minősítik. Akik mindezt mindenkinél alaposabban végiggondol­ták. kertelés nélkül kérdeznek: úiabb 25—30 év múlva, tehát történelmileg egv villanásnyi idő alatt, vaion meg- i érlelődnek-e azok a társadalmi gazdasági, ideológiai, s | nem utolsósorban azok a nemzetközi feltételek, amelvek nélkül reménvtelen törekvés a munka szerinti elosztásról egv magasabb rendű — és a juttatási jövedelmek által meghatározott — elosztási rendszerre való áttérés? S e kétkedő kérdésből szükségképpen adódik a figyelmezte­tés: a társadalmi juttatások növekedési ütemét, pontosab­ban az öncvorsulást kellene mérsékelni. M ellesleg: úiabban vannak erre némi ielek már ami a vállalati szociálpolitikát illeti: a munkáltatók kö­zül egvre többen úgv döntenek, hogv a iövőben nem vállal iák a korábban ráiuk testált állami szociálpolitikai terheket. Gyermekintézményeket szüntetnek meg és elad­iák a vállalati üdülőket: visszafogiák a kedvezményes la­káséoítést. és a lehetőség szerint távol tartiák magukat esvéb szociálpolitikai feladatok finanszírozásától. Sokan ezt racionális vállalati döntésként kezelik, mondván, hogv a vállalat elsősorban termelőhely, és nem szociális intéz­mény. másolí meg nem titkolt, riadalommal figyelik az éppen hogv csak megindult folyamatot. Való igaz: a radikális visszafeilésztés nem megoldás, mert semmi ióra nem vezethet. Különösen akkor ném. ha változatlanul hiányzik a mainál ..testre szabottabb" szo­ciálpolitikai gyakorlat. Vagvis. ha változatlanul csak az óhaiok kategóriájába sorolandó a szociálpolitikai alapelv gyakorlati megvalósítása: segíteni ott és akkor, ahol és amikor ezt a szociális helyzet valóban megköveteli. Ez persze a mainál sokkal árnvaltabb célratörőbb, te­hát hatékonyabb szociálpolitikát igénvei. Vértes Csaba NAGYBAN... Hazánkban nincs eszkimó, FOKA-ból is csak eg.v van. A vállalat — FOKA — dolgozói kavicsot cs homokot termelnek ki a folyóból. Hajdani sziklákat tulaj­donképpen. És türelmes emberek, mert kivárják az időt. amíg a szikla porrá válik, azaz homokká, hogy aztán segít­ségével épületet lehessen emelni. Szegeden napi 1200 köb­métert vesznek ki a kotrógépek a folyóból. Munkájukat mutatja be Nagy László képriportja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ET EK!

Next

/
Thumbnails
Contents