Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

5 Csütörtök, 1984. október 11. Szovjet vendégek Tegnap, szerdán délután Szegedre érkezett a ma­gyár—szovjet barátsági hét keretében, hétfő óta Csong­rád megyében tartózkodó szovjet küldöttség. A. L. Grebenyev, a budapesti Puskin Intézet igazgatója és Z. S. Uravljova igaz­gatóhelyettes a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskolára látogatott. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál rendezett fel­szabadulási ünnepségen I. Szevasztyanov, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követségének másodtitkára, valamint I. Behun és I. I. Bagyul, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza osztályvezetői vettek részt. Szabványosítás Október 14-én ünneplik a szabványosítási világnapot annak emlékére, hogy 1946­ban, ezen a napon alakult meg a Nemzetkőzi Szab­ványügyi Szervezet. E na­pon, minden esztendőben, szerte a világon fokozottan hívják fel a figyelmet a minőség korszerűsítését, az egységes műszaki követel­mények érvényesítését szol­gáló szabványosítási mun­ka jelentőségére. A szabványosítási világ­nap alkalmából tartott szer­dai sajtótájékoztatón a Ma­gyar Szabványügyi Hiva­talban elmondták: az év­forduló ezért is különösen jelentős, mert éppen fél év­századdal ezelőtt — 1934­ben — készült az első ma­gyar országos szabvány, amely az erősáramú villa­mos hálózatok és -berende­zések feszültségét, frek­venciáját határozta meg. A szabványosítási világ­napon még egy évforduló­ról emlékeznek meg: 25 éve működik Magyarorszá­gon a Nemzetközi Szab­ványosítási Szervezet (ISO) mezőgazdasági élelmezési termékek műszaki bizott­ságának titkársága, amely­nek munkáját elismerik, és nagyra értékelik a világ­szervezet valamennyi tag­országaban. Plusz egy szakkör! Szentivánéji szexkomédia Színes amerikai film. Irta és rendezte: Woody Allén. Fényképezte: Gordon Willis. Zene: Félix Mendelssohn. Főbb szereplők: Woody Al­lén, Mary Steenburgen, Jósé Ferrer, Mia Farrow, Tony Roberts, Julié Hagerty. Előrebocsátom: aki valódi szexet vár csalódni fog: szó sincs ilyesmiről, már ami a látványt vagy akár annak érzékeltetését illeti. (..Amúgy" csak arról van szó.) De meg olyasféle ma­lackodásra se spekuláljon senki, amit a legutóbb be­mutatott Woody Allen­filmben. az Amit tudni akarsz a szexről (de soha­sem merted megkérdezni) című opusban igencsak mér­sékelten élvezni lehetett. Am aki — a cím első fele alapján — a jó öreg Shakespeare művének vala­miféle parafrázisát sejti filmre át- avagy feldolgozva eme alkotás kapcsán, már közel(ebb) jár az igazráchoz. Még ha esetleges csalódá­soktól e felismerés sem kí­méli meg. A Szentivánéji álom című világhírű Shakespeare-vígiá­tekról Kéry lAszló többek között azt írja. hogy „a tündéri jelképek á'ő emberi viszonylatokat, fejlődő érzel­mi kapcsolatokat fejeznek ki", továbbá, hogv a közép­ponti „téma a szerelem, a szónak, a kapcsolatnak ab­ban az értelmében, ahogy a reneszánsz kialakította. A szerelem jelentőségének tör­téneti megértése nélkül nem lehet igazán felmérni, mi­lyen nagy újító Shakespeare ebben a darabban." Nos. ami azt illeti, természetesen Woody Allén is újít: fő te­matikai vesszőparipáját. a szerelmet (ami nála szinte kizárólag testiséget. azaz szexualitást jelent) úgy ágyazza bele a Shakespeare­mű fölöttébb szabadon ke­zelt cselekményvázába, hogy a könnyed, felszínes ábrázo­lásmódnál csak a nagyot akaró szándék és a megva­lósulás közötti szakadék mértéke nagyobb. Időpont: a századelő. a MOKÉP sillabusza szerint (hogy honnan vették a pon­tos évszámot?) — 1905. A baj már itt kezdődik. Nem tudni ugyanis. miért éppen a közismerten prűd (Európában leginkább késő­viktoriánus Amerikában puritán) korszak kellős kö­zepe helyeztetett ama mű érteimezese, ami éppen a re­neszánsz ember felszabadult életörömének himnuszát da­lolja eredetileg, méghozzá, oly bájos iróniával, hogy va­lóban csak históriai össze­függésekben érthető meg máig rendkívüli hatású vita­litása. Shakespeare nagy újítása éppen ebben áll: e vígjátéka a mitológia, a né­pi mondavilág és az össz­európai emberi kultúra ősi gyökereiből teremt magas­rendű egységet és így har­móniát is. Woody Allén vi­szont — sok egyéb mellett ez filmjének legfőbb hiá­nyossága — ilven értelem­ben „talajtalanul" és légió­képp átgondolatlanul próbálta parafrázisként elénk tárni a két nem közötti kapcsolatok játékos kaleidoszkóprend­szerét. Ügy-ahogy nyomon követ­hető a klasszikus mű jó né­hány reminiszcenciája. Pél­dául Puck feltehetően maga az iró-rendező-főszerepló len­ne. persze a maga csökött, komplexust® módján, a tün­dér- vagy szellemvilág pe­dig a századelő jellegzetes okkultizmusának szatírizált felmutatásában észlelhető. A szereplő három emberpár, a másnapi esküvőjére készülő Leopold és Ariel (az erede­tiben lásd: Theseus és Hvp­polita) egy. a legszebb féfi­koron többszörösen túllévő, nagyképű, tudálékos és dal­ra fakadni kedvelő profesz­szor, valamint egy korábban meglehetősen sokat megélt hölgyemény, hozzájuk járul egy szexőrült belgyógyász, egy nem sokat tétovázó ápo­lónő, no meg a Woody A1-. len alakította balsorsú fel­találó és alkusz, megcsalás következtében elhidegült ne­jével. Az örökzöld séma szerint szépen körbe is jár­ják egymás partnereit, kör­be-körbe, akár a vetésfor­gó — de eközben sem a szövegek, de még a festóien fényképezett tájak és Men­delssohn fenséges zenéjé­nek akkordjai sem képesek választ adni a végső kér­désre: nevezetesen, hogy így mire jó ez az egész? Mii kívánna imigyen föl­mutatni a Szentivánéji szex­komédia;? Hogt a szerelem mindent, legyőz? Ezt már a latinok is tudták. (Lásd: AmOr vincit omnia.) Hogy az emberi kapcsolatok, ugye-ugve mily bonyolul­tak. s mégis mily szépek? Jóindulattal is eléggé tizen­eves súlyú és mélységű gon­doiatocska. Netán hogy a Szentivánéji álom századunk elejére adaptálva így feste­ne'' Ezt meg hadd vonjuk erőteljesen kétsegbe. Mi van akkor hát másfél órában, kérdezhetik joggal. Egyszerű: Woody Allén és szokásos értelmezése a fen­tiekről. egy nagy mester után szabadon. Shakespeare viszont otthon van a köny­vespolcon. a Szentivánéji álommal együtt. Ez azért megnyugtató. Domonkos László Beszélni nehéz. Ugye, is­merik Péchy Blanka és Deme László rádióműso­rát, s a nyomában indut or­szágos mozgalmat? Beval­lom, ez utóbbit szélesebb körűnek gondoltam. Né­hány műsort végighallgat­va úgy tetszett, se szeri, se száma az iskolákban mű­ködő szakköröknek, be­szédm űveJő köröknek. Hi­szen egy-egy alkalommal annyi levélre kell vála­szolnia Péchv Blankának, akinek nemrég ünnepelte az ország a 90. születés­napját. . . Nos. összesen 130 kör van az országban, ebből körülbelül mindössze 10 az általános iskolákban. Sze­geden Bagi Adámné irá­nyításával csak a Szirmai általános iskolában dolgo­zik — évek óta, igen sike­resen — a beszédművelő szakkör (ezenkívül közép­iskolákban. a Radnótiban és a Bebritsben létezik ha­sonló kör). A tanárnő (magyar-német szakos, az iskola igazgatóhelyettese) telefonon hívott: arra gon­dolt, a nyilvánosság tán segítene az ügynek. Szeret­né, ha egvre több felső ta­gozatos gyerekkel gyara­podna a beszédművelők tábora. A dologhoz már korábban hozzáfogott: az úttörőházban szervezett — a saját iskolai szakkörei mellé — új kört, abban a reményben, hogy az oda eljáró gyerekek elmondják magyartanáraiknak, mit csinálnak a szabad idejük­ben, s a pedagógusok ked­vet kapnak. indíttatást éreznek saját, iskolai kö­rök kialakítására. Persze, segítséggel, Baginé szíve­sen átadná tapasztalatait, segítene a kezdeti gondok megoldásában. Egyre több a „segédanyag", könyvek jelennek meg. úttörőprog­ram a beszédfejlesztés („Barátunk a szép szó"), s a rádiós példamondatok feldolgozása sem ördön­gösség. A Szirmai iskolásainak sikereit akár bizonyíték­ként sorolhatjuk. Két év­vel ezelőtt megkapták a Kazinczy-ösztöndíjat. a szakkör öt tagja Csille­bércen, anyanyelvi tábor­ban nyaralhatott (a díjat évente 5 beszédművelő kö­zösségnek ítélik oda). Pé­chy Blanka alapítványából 10 ezer forintos jutalmak járnak azoknak a szakkö­röknek, melyek tagjai fo­lyamatosan megoldják és beküldik a rádiós műsor példamondatait. A szegedi általános iskola szakköre az idén harmadszor ka­pott Kazinezy-jutalmat. Az előbb említett uttörőházi csoportot a nváron, júni­usban szervezték meg, au­gusztusban már rádiós ju­talmat kaptak a példa­mondatok jó megoldásáért. A látványos sikerek per­sze. nem maguktól, hanem munka árán jönnek. Az igazi eredményért, hogv a gyerekek szépen, jól be­széljenek magyarul — minden pedagógusnak kel­lene dolgozni Csakhogy: beszélni nehéz. Ezért kel­lenének az újabb szakkö­rök. elsősorban az anya­nyelv tanárainak vezény­letével. Ezért próbáltunk tisztelettel beszélni a Szir­mai iskola tanárainak ügy­szeretetéről, szakértelmé­ről. segítő szándékáról, s ezért irtuk ezekre a hasá­bokra az óhajt: „plusz egy szakkör" kellene, a — tud­juk — számos iskolai kör mellé. Hiszen akár elfo­gadhatjuk az elvet: min­den tantárgy fontos. Ám bármi tudományban bú­várkodik. bármi képesség­gel kiválik gyerek, avagy felnőtt, ha nem sike­rül még a bonyolult gon­dolatait ís egyszerűen és világosan előadni", ahogy Illyés Gyula mondta, ha nem tud szépen írni és be­szélni — vajon mire megy? S. E. Az 500. kötet Az Európa Kiadó modern könyvtársorozatának 500. kötete a napokban jelent meg a könyvesboltokban. A félezredik kiadvány Bemard MaLamud amerikai író Iste­ni kegyelem című új regé­nye. A jűbileumi mű megje­lenése alkalmából a könyv­foiyam múltjáról, jelenéről és jövőjéről Domokos János, a kiadó igazgatója tájékoz­tatta a sajtó képviselőit szer­dán Budapesten, a Fókusz könyváruházban. Elmondot­ta a kiadó 1958-ban indítot­ta útjára a sorozatot a világ­irodalom új jelenségeinek, irányzatainak, a külföldi irodalmi életének mind tel­jesebb megismerésére. A több mint két és fél évtized alatt 62 nemzet, illetve nemzeti­ség alkotójának művét ad­ták közre, mintegy 7 millió példányban. A rádióban A magyar népdal hete TIT-szabadegyetemek, előadások Ismét megrendezik a rá­dióban a magyar népdal he­tét: november 12—18. között — immár tizenötödik al­kalommal — hangzanak el a magyar népzene múltját, jelenét bemutató, sőt jövő­jét is előlegző népzenei so­rozatok. A népzene kedvelői mintegy harminc adást — visszaemlékezéseket, riport­műsorokat es előadásokat, valamint hangverseny-. es népdalest-közvetítéseket — hallhatnak maid a rádió mindhárom műsorában. A hagyemányórzők hang­ján az eredeti magyar nép­dalkincs elevenedik meg: az Énekeltem en című sorozat kiváló nótaták rádiós felvé­teleit vonultatja fel. a Széki dalok és népszokások című riportmúsor, a dalok mel­lett a táncokat es szokásokai is feleleveníti, a Zene és nép­hagyomány a Dunántúlon és környékén című ötrészes is­meretterjesztő műsor pedig a határainkon túl élő ma­gyarság népzenéjét is meg­ismerteti. A nép- és műzene szoros összefonódását reprezentálja legnagyobb zeneszerzőink, Kodály, Bartók mellett Bár­dos Lajos. Szokolay Sán­dor és Farkas Ferenc jo né­hány népdalfeldolgozása. a nepzene és más művészetek kapcsolatát pedig a Találko­zásom a nepzenével című sorozat idézi, amelyben ez­úttal Bede Anna költő, Jan­csó Adrienn előadóművész és K.orniss Dezső festőmű­vész vallomásai hangzanak majd eL A felszabadulási évfordu­lóhoz kapcsolódik az ősszel az ismeretterjesztő társulat piogramja is. A megyei szervezet, valamint Csong­rád megye valamennyi te­rületi jellegű TIT-szervezete nemcsak konkrét tematikát dolgozott ki, hanem előadói csoportot is szervezett a társulat legi'elkeszültebb ak­tivistáiból. Legtöbben sze­gediek, akik azonban — el­foglaltságuktól függően — a megye egész területén vál­lalkoznak előadások tartá­sára. Számukra Szegeden előadói konferenciákat is szerveznek. A megyei TIT füzetben jelentette meg ajanló tema­tikaját, mely a különböző i érdeklődésű hallgatói cso­I portoknak kínál témavá­j lasztékot. A komplex isme­| retterjesztés jegyében me­gvei szabadegyetemi sorozat indul „Szocializmust építő hazánk és Csongrád megye fejlődésének négy évtizede" címmel. Ennek hallgatói a gazdaság, az életszínvonal, az egészségügyi- es szociális fi bére!! üzletek működésének tapasztalatai ellátás fejlődésével, a párt szövetségi politikájának megvalósulásával, a magyar társadalom ideológiai álla­potával, a tudomány, az ok­tatás, a közművelődés fejlő­désével, ifjúságpolitikai té­mákkai ismerkedhetnek meg. Munkahelyeknek. művelő­dési intézményeknek, társa­dalmi szervezeteknek több- | fele előadássorozatot Is ajánl a TIT (természetesen ezekből egyes előadások is megrendelhetők). A kétszer nyolc előadásból álló törté­nelmi szabadegyetem mellett külön sorozat tekinti át Sze. yea törtenetét, valamint ha­zánk külpolitikáját. A gaz­daságpolitikai sorozatok ntmzetközi kapcsolataink­kal. az ország, a megye és Szeged gazdasági fejlődésé­vel foglalkoznak. „Ideológia — tarsadalom — ifjúság' címmel is összeállítottak egv tematikát, a szakszervezeti mozgalom fejlődéséről, a jogtudomány, valamint az irodalom és más művészetek témáiból szintén lehet vá­lasztani. A kereskedelmi vállalatok eddig mintegy 500 üzletet — köztük valamivel több mint 30 vendéglátóhelyet — ad­tak, bérbe. . A Belkereske­delmi Minisztérium vállalat­felügyeleti főosztálya meg-. vizsgálta a bérelt üzletek működését, s összegezték az eddigi tapasztalatokat. Megállapították, hogy fő­ként azok a vállalatok adtak bérbe nagyobb mertékben üzleteiket, amelyek munka­erőhiány, vagy mas okok mi­att több boltot kénytelenek voltak hosszabb-rövidebb időre bezárni. Ilyen például az óbudai Közért, amely 59, az Azúr Vállalat, amely 44 és az Apisz. amely 52 boltot adott át vállalkozóknak. A tapasztalatok szerint a bé­relt üzletekben növekedett a forgalom, s színesedett a vá­laszték, mivel a bérlők új beszerzési forrásokat keres­tek és találtak. A bérbeadás eredményeként javult a vál­lalatok létszámhelyzete. a bérlők nagyobb része ugyan­is külső vállalkozó. A több­ségében egyszemélyes, egy­müszakos üzletek nyitva tar­tási ideje is megnövekedett; a létszám a segítő családta­gok bevonásával bővült. Sok vállalat azonban eddig meg sem próbálkozott a bérbe­adással. A vizsgálat szerint a bér­leti rertdszer nagyobb mérvű elterjedését főként az aka­dályozza, hogy a vállalatok nem ismerik kellően ennek az üzemelési formának a lé­nyegét és előnyeit. Gátolja a bérbeadást az is, hogy a vál­lalatok az üzlethelyiségek je­lentős részét maguk is bér­lik, s így annak további bér­beadását — a jogszabály helytelen érteimezese miatt — nem tartják lehetseges­nek. A valóságban azonban ez csak akkor nem járható út, ha a lehetőséget a bér­beadó magánszemély szer­ződésben kizárja. A minisz­térium szakemberei szerint nem kellő mertékben növek­szik a bérleményben levő üzlethálózat, ennek okát a kereskedelmi dolgozók vál­lalkozókészségének hianyá­ban látják. A bérlő munka­viszonya ugyaViis megszűnik: magánkereskedőként, saját tőkével kell dolgoznia. A ke­reskedelmi alkalmazottak idegenkednek a stabil, meg­szokott munkaviszony fel­bontásától, s a tapasztalatok szerint félnek a kockázattól, ami nem is alaptalan: gya­koriak az áruellátási nehéz­ségek. s magasak a bérleti díjak. A bérleti forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a minisztérium felhívta a vállalatok figyelmét arra, hogy a bérleti díjakat reáli­sabban határozzák meg, ja­vítsák a tájékoztató munkát, és segítsék szakmailag a bérlőket. Mód van arra is, hogy a szerződéses üzletek­hez hasonlóan — forgóesz­köz-használati díj ellenében — a vállalat a szükséges tő­két, vagy annak egy részét a bérlő rendelkezesere bo­Véderdő ötszáznegyvennégy hek­tár frissen telepített erdő­vel veszik körül a Balaton vizének védelmére újjáépí­tett 75 négyzetkilométer ki­terjedésű Kis-Balatont. Az elvizesedő szegélyterületeket és a tározók területén le­vő szigeteket egyaránt vi­zes talajt kedvelő éger-, nyír-, fűz-, kőris- és tölgy­facsemetével ültetik be. A telepítés a védelmi rend­szer első szakaszának észa­ki részén kezdődött meg, s már eddig több mint 100 hektárnyi szegélyterületet fásítottak. Befejeződött az idei őszi telepítéshez is a talaj-előkészítés. Lombhul­lás után újabb száz • hek­tárt fásítanak. A Velencei-tónál három­szor nagyobb tározó egyik szigete a közönségé lesz. A Balatonmagj'aród hatá­rában levő 19 hektáros Kányavári-szigetet válasz­tották ki e célra Kiran­dulóközpontot alakítanak ki rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents