Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

11 Csütörtök, 1984. október 11. Somogyi Kiárolynó Mv-itteV Szpsred felszabadulásának 40. évfordulójára a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat az MTESZ székházában kiállítást rendezett a gvár múltjáról, az elinúlt évtizedek fejiödesé­ről, az itt dolgozó emberek életének változásáról. Képün­kön: részlet a kiállításról Rudi Csacsinevics kitüntetése A Magyar Népköztársaság ! Elnöki Tanácsa Rudi Csa­csinovicsnak, a Szlovén Nemzetiségi Intézet Tanácsa elnökének, a magyar nép és Jugoszlávia népei közötti internacionalista kapcsola­tok erősítése érdekében ki­fejtett tevékenysége elisme­reseként, 70. születésnapja alkalmából a Béke és Barát­srg Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán, teg­nap a Parlamentben Lo­sonczi Pal, az Elnöki Tanács elr.öke adta át. Az esemé­nyen jelen volt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocia­l'sta Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Köp&czi Béla beszéde Makón Szerdán délelőtt Makón a városi tanács dísztermét zsú­folásig megtöltötték az Er­dei Ferenc nevét viselő szo­cialista brigádok tagjai s az nél korábban ő képviselte a a jó próféta hazájában is parasztság polgárosodása >uk próféta. Erdei Ferenc kö­elgondolását, a gazdasági é? társaduimi tényekből ki­indulva azonban elfogadta a érdeklődők, hogy meghall- mezőgazdaság, a parasztság F Újítások jobb szep­Minden eddiginél eredménnyel zárult a temberi újítási hónap a Győ­ri Rába Gyárban. A benyúj­tott több mint 500 újítás kö­zül 269-et elfogadtak, 200-at pedig már be is vezettek. Ezek előkajkulált haszna 9 milliió forint.. Az év elejétől bevezetett újítások az üzem­nek 24 millió forint hasznot hoztak, az újítóknak pedig 1,3 millió forint díjat. Lengyei szakszervezeti küldöttség megyénkben A hét eleién tizen- selnek. Kedden dr. Ágoston két tagú szakszervezeti kül- József, az SZMT vezető tit­döttsée érkezett Lengyelor- kára fogadta a delegációt, és szágból, Lódz megyéből, tájékoztatta őket megyénk Andrze] Ozorisnak, a Lódz szakszervezeti életéről, a juegyei szakszervezeti sző- munkások élet- és munka­vetség munkatársának ve- körülményeiről. A vendégek zefésével Szegedre. A kü'- megyénkben a szakszerve­dét fség tagjai kilenc szak- zeti munka három fontos té­mái szakszervezetet képvi­Környezetvédelmi napok Hulladékhasznosítás — levegőtisztaság A környezetvédelem olyan, ha eg> szocialista országból mint a foci, mondta egyis. veszünk példát: az NDK­ismerösom, s hozzátette, ban a lakóterületek minden azért, mert ahhoz mindenki 10 ezer lakójára létesítenek ért. Nos, ehhez eppen való- egy atvevöhelyet, s minden ban nem kell nagy szakérte- 3 ezerre jut egy begy új tő­lem, hogy valamiről megál- hely. Nálunk a nagy lakóte­lapílsa aaár az utcai járóké- lepeken: egy sincs. Szegeden, lő is, hogy piszkos. Mint pél- ahol a panellakásokban sok­dául —, hogy a helyszínen kai kevésbé tárolhatók a fe­maradjunk — az utca. Pisz- leslegessé vált anyagok, az kos, szemetes, mert szemete- időszakos hulladékgyűjtő­ié nép vagyunk, mert ha akciók, az úttörők összefo­nem is mindenkire jogos ez gása segítenek némileg „le­a megállapítás, abban feltét- csapolni" a felgyűlt anyagot, lenül mindnyájunkra érvé- Nincs viszont olyan kiala­nyes igazság van, hogy bár- kított rendszer, amely kam­milyen jó szándékúak va- pány nélkül megadná a le­gyünk is, nem tudtuk még hetöségét a hulladéktól való megteremteni a feltételeit megszabadulásnak. A válla­annak, hogy önmagunk kör- lat megkísérelt létesíteni nyezeíet szembetűnően tisz- Szeged egyik lakótelepén tábbá tegyük. Ahol termelés konténeres kialakítású be­és fogyasztás van, ott a hul- gyűjtőhelyet —, hogy ott le­ladék is, és a civilizáltság gyen, ahol a legnagyobb fejlődésével a haszontalan gond a „szemetelés" —, melléktermék-termelés is azonban a terv csak terv ma­csak nagyobb lesz. radt. Anélkül utasították el, Erre utalt a Csongrád me- hogy a környezetért aggó­gyei környezet- és termé- dóknak megnyugtató garan­szetvédelmi napok tegnapi ciákat a vállalat megadhat­rendezvényén — melyet Bar- ta volna. Az itt kiseprűzött ta József, a megyei tanács rendszer él és virul Buda­környzetvédelmi titkára nyi- pest nem kevésbé népes lá­tottá meg — Szabó Jenő, a kótelepén (Óbudán), kölcsö­Dél-magyarországi MÉH nös hasznot hajtva a lakos­Nyersanyag-hasznosító Vál- Ságnak, vállalatnak, népgaz­lalat kereskedelmi igazgató- daságnak — környezetvéde­helyettes abban az előadása- lemnek... ban. melyet a hulladékhasz- hulladékhasznosí­nositas környezetvédelmi ^ ^^ ellenére nem csu_ a rületét tanulmányozzák: az érdekvédelmet, a nevelő­munkát és a pártirányítás napi gyakorlatát. Tegnap, szerdán délelőtt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára fogad­ta a delegációt. Ezt követő­en a DÉEÉP-néi találkoztak a munkásokkal, köztük a lengyel építőmunkások itt dolgozó csoportjával is. Ma, csütörtökön Vásárhelyen, a Gorzsai Állami Gazdaság­ban és a vásárhelvi Komó­csin Zoltán Szakmunkás­képző Intézetben látják őket vendégül, holnap, pénteken Makóra utaznak. gassák Köpeczi Béla akadé­mikus, művelődési miniszter Makó neves szülöttéről szó­ló előadását. A megjelente­ket Sarró Ferenc, a városi tanács elnöke üdvözölte. Köpeczi Béla előadása bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Erdei Ferenc olyan rendkívüli politikai gondol­kodó volt, aki eszméi gya­korlati megvalósítását sze­mélyes célként tűzte ki, s gyakorlati tapasztalataiból elméleti következtetéseket vont le. A harmincas évek elején testvéréhez küldött zöiségi célokért küzdött e^esz életében. Aki a kö­zösségi célok megvalósítá­sáig teszi fel életét, csak er­kölcsös ember lehet — fe­jezte be előadását Köpeczi Béla. Ezután a résztvevők fel­kt testük Erdei Ferenc sír­ját. ahol Moravszky Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Erdei hötcostársa emlekezett meg Makó neves szülöttéről. Ezu­viszonyokat. s ezért határo- tán Köpeczi Béla, Szabó G. zottan a népi demokrácia László, a megyei tanács el­szükségességét bizonyította nekhelyettese, dr. Keczer és továbbfejlesztéséért szállt síkra. szocialista útját, s lett a ter­melőszövetkezeti mozgalom mtggyőzödéses hive, hirde­tő/e. es szervezője. A polgári demokrácia vagy népi demokrácia témakör vitájában rámutatott a pol­gári demokrácia történelmi elégtelenségére, amit úgy fejezett ki, hogy az nem változtatja meg az uralmi — Erdeit kifejezetten ma­levelei tükrözik politikai &)'ar politikusnak tartották világnézetének kialakulását. Egyéni sorsa alakítása, indi­viduális célok helyett a pa­rasztság közösségi sorsát vál­lalta azzal, hogy legfőbb cél­jának a parasztság sorsának alakítását tekintette, amely végigkísérte egész életútján. „Nem elég lázadni — fogal­mazta meg programját — hanem tenni, cselekedni is kel. a társadalom, a paraszt­sors megváltoztatásáért." Lenin műveinek tanulmá­nyozásával olyan eszmei ha­tás érte, amely tudatosította saját gondolatait, — mondotta az előadó de ő nemcsak 'magyar bel­politikai kérdésekkel foglal­kozott. hapem roppant érzé. kenységgel figyelte a nem. Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályának ve­zetője, valamint a városi pártbizottság és tanács, a megyei és a városi népfront­bizottság képviselői megko­szorúzták Erdei Ferenc sír­A koszorúzást követően a zetközi élet fő tendenciáit, és művelődési miniszter a he­ennek alapján foglalt állást lyi párt- és tanácsi szervek a Szovjetunióval és a kelet- irányítóival együtt a József európai népi demokratikus Attila Művelődési Központ­államokkal való szövetség ban találkozott a térségben mellett. Köpeczi Béla ezután ar­ról beszélt, hogy Erdei szá­mára is megpróbáltatást jelentettek az ötvenes évek. — Ha egy politikus szá­törekvé- mára megadatik, hogy az seit és saját kiküzdött kö- általános célt megvalósítsa, munkáról" r^ZTrí^uT llnintmus a módszereket nem he- szelt arról, hogy a jelenlegi a marxizmus-leninizmus, művelődési ház Makón 1936­fóleg a lenini agrarpolitika lyesli. akkor vissza kell-e ^ ^ ma már nem tételeit. Leninben nem- vonulnia? — Így merült fel m0ndható korszerűnek. Ezért a kérdés Erdei számára. Ö égetően szükség lenne egv inkább a nehézségeket és "j művelődési centrum ki­alakítására. A mostoha tár­dolgozó vezető közművelő­dési szakemberekkel. itt Varkonyi János, a makói városi tgnács művelődési osztályának vezetője tájé­koztatta Köpeczi Bélát a vá­rosban és a környező közsé­gekben folyó közművelődési Többek között ellentmondásokat is vállal-' ta, mivel a fő cél, a szociá­list? társadalom megvalósí­tását szolgálhatta, nem pe­dig a visszavonulást válasz­totta. Akik nem értik vagy OrszággpEési bizottságok megbeszélése Tegnap, a Parlamentben együttes ülést tartott az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint terv- és költségve­tési bizottsága. A képviselők j megvitatták a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilal­máról szóló törvényjavasla­tot. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ezután megtárgyalta a tanácstör­vény végrehajtásáról szóló beszámolót. fő csak a politikai gondolkodót, hanem a gyakorlati politi­kust is tisztelte. Áz előadó ezután arról beszélt, hogy Erdei a pa­rasztságot társadalmi mére­tekben vizsgálta és ez a globális látásmód volt az alapja annak, hogy a pa­rasztsággal kapcsolatos kü­lönféle illúziókkal, míto­szokkal leszámoljon. Ezért tását, azok azt állíthatta róla az 1940-es évek elején Bibó István, hogy a paraszti mítosz vé­gét írta meg. Az 1943-as szárszói konferencián szem­beszállt a harmadikutas né­zetekkel, s hangoztatta, hogy elsősorban a munkásság, to­vábbá a parasztság képvi­seli azt az erőt, amely a társadalom átalakítását meg­valósítja. Ebben az időben Révai József írásai s a kom­munista népfrontpolitika gyakorolt döntő hatást poli­tikai nézeteinek fejlődésére. A felszabadulás után le­hetősége nyílt arra, hogy gyí feltételek ellenére az utóbbi időben mégis több új művészeti együttes jött létre a házban, de szaporo­dott az öntevékeny kiscso­portok száma is. Sajnos a fiataloknak csak nagyon kis nem helyeslik Erdei válasz- hányada vesz részt ezek sem értik, hogy az ötvenes években nemcsak torzulások és hi­bák voltak — mondotta az előadó. A továbbiakban arról szólt, hogy Erdei megérte a hibák és torzulások kijaví­tasának időszakát, s mindez az ő közreműködésével va­lósult meg. Mind a megúj­hodott szövetkezeti mozga­lomban, mind a népfront­politikában nagy részt vál­munkájában. A gondok kö­zött szerepel például még az is, hogy két községben. Pitvaroson és Földeákon nincs művelődési ház. A továbbiakban a művelő­dési miniszter a kultúra társadalmasításának helyi illetőségeiről, formáiról ér­deklődött. Feltette a kérdést, hogy a közismerten kritikus makóiak mennyire elégedet­tek az állami művelődési intézmények által kínált te­vékenységi formákkal, és a lalt, s mint tudománypoli- közművelődési hálózat meny­tikus is tevékenyen részt nyire képes integrálni a vett nemcsak az elméleti munkában, hanem a gyakor­lati politikai tevékenység­ben is. — Mindig visszatért szü­spontán állampolgári igé­nyeket? Továbbá a város nemzetközi kapcsolatairól is faggatta a jelenlevőket. Szólt arról, hogy Makó a kimunkált politikai eszméit 'őföldíér®, nem szentimenta- szevetkezettörténeti kutatá­•• Izmusból, hanem azért, hogy sük bázisává „«v,.^-*,­a gyakorlatban alkalmazza. A parasztkérdés megítélésé­a gyakorlattal ellenőrizze nézeteit. Azt tartotta, hogy hlszen jelentőségéről tartott, gyarországon éven'e mint 40 millió köbméter hul­lád" t keletkezik, amelyből a köztisztaságért felelős válla­la; ok 4—5 milliót tudnak be­gyűjteni, „eltüntetni". Ha valamit eldobunk, az hulladék, szemét. Ha vi­szont begyüjtjük. felismer­jük benne az. értéket, már Késnek az őszi munkák pán^elv, vagy óhaj, arra a Az 6szi növények három dást mutatja, hogy tavaly ben is torlódnak a munkák, tobb kQrnyezetvédelmi napok héttel később értek be, az az évnek ebben az idősza- Az almáskertekben részben elmúlt két hét esőzése még kában a termésnek már azért, mert ismét hiány mu­tcvább késleltette a biológiai több mint a fele a tárolók- tatkozik szállítóeszközökből, fejlődést, s az őszi munkák- ban volt. Fokozza a gondo- a MAV nem tud elég va­ban mindent egybevetve kat, hogy például a napra­egyhónapos elmaradás mu- /cipónál erős szemveszteség tatkozik. Erről tájékoztatta is mutatkozik, a már koráb­az újságírókat szerdán a ban leszáradt növények egy­MÉM-ben Magyar Gábor re-másra hullatják a mago­mezőgazdasági és élelmezés- kat. Viszonylag előbbre"tar­tanak a burgonya szedésé­a vetés or- vcl' Amint lehet, nagy erők tegnapi — eddigi legsikerül­tebb — rendezvénye is jó példával szolgált. Az érdek­lődők megtekinthették mű­ködés közben a vállalat ká­belfeldolgozó gépsorát, s a Dél-alföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság falemez­gyárának hulladékégető­nyersanyag is lehet. Ha meg- termelő­teremtenenk a lehetőségét. körTlyezet£méfő hogy az átkos szemetben in- • i... L."I »-..imjio zesei. berende­kább a nyersanyag (másodla­gos nyersanyag!) megteste- A környezetvédelmi na­sülését, s nem csupán a ci- pok másik előadója Vida viiizáció „természeti csapá- László, a DEFAG igazgató­sát'' látnánk, magunk is job- helyettese volt. Az esemény­bán járnánk. A világ számos sorozat következő rendezvé­fejlett államában jóval előbb nye jövőhéten, csütörtökön járnak ennek az egyszerű délután 3 órakor a Technika felismerésnek a gyakorlati Házában lesz. megvalositasaban. De elég, L Zs. ügyi miniszterhelyettes. Elmondotta, a vetés sagszerte megkezdődött, ám amíg tavaly ilyenkorra a búza magjának már a fele a földben volt, az idén csak tiz százaléka. Az esőzések miatt a vetőgépekkel nem mehettek rá a felázott ta­lajra. A kukorica törése gont biztosítani. A gazdaságok a kénysze­rű helyzetben egész sor munkaszervezési intézke­dési tettek. A kereskedelmi vállalatok gondoskodtak a megfelelő színvonalú mű­szaki ellátásról. A gépeket raktárról lehet megvásárol­ni, tehát nincs szükség elő­eloVrányzat' ^zerint"í",7"millió jegPésre; éf. az alkatrészel­loías is kielegito. Az uzem­anj ag-tárolókat mindenütt feltöltötték. A rendkívüli helyzetben kel folytatják a talajok élő­készítését. Bőven van fela­datuk a traktorosoknak; az hektáron kell elvégezni a szükséges munkákat. Továb­bi feladat 2,3 millió hektá­ron a mélyszántás, amely­csak ezekben a napokban nek mintegy harmadával kezdődött el, s az elmara- készültek el, A kertészetek­egész sor intézkedés bizto­sítja a termelők nagyobb érdekeltségét. alakulhatna, a város gazdasági múltja, sajátos agrárjellege méltán keltheti fel a tudó­sok érdeklődését. Makón lét­rejöhetne a szövetkezeti mozgalom kutató központja, amelynek esetleg szélesebb kisugárzása is lehetne. A továbbiakban a város vezetői tájékoztatták még a minisztert a városban mű­ködő grafikai művésztelep munkájáról, említést tettek a helyi József Attila Em. lékbizottság tevékenységéről és a múzeumi baráti kör kiadványairól is. A baráti légkörű, közvetlen hangú beszélgetést követően Kö­peczi Béla ellátogatott az Espersit-emlékházba és a József Attila Múzeumba. Mindkét létesítményben a, művelődési minisztert dr. Tóth. Ferenc, a makói mú­zeum igazgatója kalauzolta, aki megtekintette még a múzeum kertjében egy hét­tel ezelőtt avatott skan­zent is.

Next

/
Thumbnails
Contents