Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

2 Kedd, 1984. október 9. Boldogtalanok Vásárhelyi hetek Ezen a héten harmadszór fordul majd elő, hogy televíziós bemutató utón módunk lesz látni-hallani valamit — a darabról, az íróról. arról, hogy „miért szép'' a mű. Nem vagyunk elkényeztetve: a műsorkészítői es szerkesztői tudatosságnak, koncepciózusságnak ez a jele — dicsérő szavakra késztet. A múltkor Székely Jánosbemutató volt, utána beszélgetés az íróval. A mögöttünk maradt héten Füst Milán dramája, a Boldogtalanok került a képernyőre, majd az írót személyesen ismerő személyiségek szólalhattak meg. A következő vasárnapon a Nők iskolájából készült tévéfilm utan véleményeket hallunk majd Moliere színművéről és az előadásról. E tévénkben szokatlan „ügyesség" reményt kelt: talán lesz folytatása, rendszer, szokás válik a dologból, és segít betölteni a média ismeretterjesztő, tartalmasan szórakoztató funkcióját. A lelkendezést hadd folytassuk: az is dicséretére válik a televíziónak, hogy „az ország legnépesebb közönségét" részeltette i Füst Milán drámájában. Az irodalomtörténet azt írja, 1914ben jelent meg a Boldogtalanok a Nyugatban (a műsorújság szerint 1915-ben), 1923-ban volt néhány előadása, aztán hosszú, néma csend . .. („Férfikora fényességének", a IV. Henrik királynak 33 évig kellett várakozni a színpadra.) Székelv Gábor 1978-ban rendezte meg Szolnokon, majd a Katona József Színházban ment, s ez a változat „tévésült" most. Nem föladatunk Itt azt kutatni, miért, hogy Füst Milán drámái (egesz életműve) oly különös, ellentmondásos fogadtatásban részesültek. Hogy a legkülönb színházi mesterek, az egyébként irodalom- és értékpárti direktorok is idegenkedtek. .. De annyi a tévés bemutatóból is bizonyosnak látszik, hogy a Boldogtalanokat sem temaja. sem szerkesztésmódja nem kínálja a könnyű sikert remélő színházi alkotóknak. Viszont bizonyíték szintúgy e bemutató, hogy a vállalkozó, „látomásra és indulatra" érzékeny, komolyságra hajló rendező, ha olyan tehetséges keze van, mint Székely Gábornak, eleven hatást képes elérni e különös darabbal. Nézője hiába tudja: „fiatalkorának fenyessége" ez. Füst Milán ifjúkori műve a Boldogtalanok; a darab jeges kegyetlenségű, föloldatlan komorságú hangulatának hatása alatt egyre a „horgaselméjű, s szikár aggastyant" képzeli írójának. Az öreg. különc legendahőst, akinek egész életében, mindegyik „szerepében" fájt az élet. De nemcsak a magáé, a szenvedő másoké is. Tanulmányok dolga leírni, milyen eszközök szolgálnak itt a szívdermesztő szorongás keltésében; hogyan érzékelheti meg a néző, hogy a papi nyomdász és a környezetében élők számára valóban nincs segítség, pusztulásuk nem föltartóztatható, eredendően elveszettek; hogy — irgalom atyja, ne hagyj el — tán mindünk léte ez a botorkálás a vég felé, s akármilyen szerepet veszünk, bármi maszkot öltünk, egy úton járunk ... A szikár, hétköznapian semmitmondó párbeszédek mögött iszonyú feszültségek, kiordíthatatlan szenvedések vibrálnak. A szereplők minden megnyilatkozása tragikomikus és abszurd, mert hiszen mindennapos, emberi szerepeket lehetetlen megfeleltetni a létezés valóságos tén veinek. A pusztulás jöttének idejét, az elviselhetetlenig fokozódó feszültséget és szenvedést igen nehéz színészileg érzékeltetni — ripacsoskodás nélkül. Csomós Mari és Pap Vera teljesítménye ezért különleges. Szinte hibátlanul használják azt a színészt próbáló játékmodort, melyben az átélés és a távolságtartás kényes egyensúlyán múlik, áll vagy bukik a hatás ; eléri-e a nézőt a szorongató kényszer: gondolkodni a léten. Hegnyílt az őszi tárlat Sulyok Erzsébet Várostörténeti tv-sorozat, mától Áz igazi Szeged Megkezdődött a vásárhelyi hetek rendezvénysorozata. Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban vasárnap Drecin József művelődési államtitkár megnyitotta a XXXI. Vásárhelyi öszi Tárlatot. A rangos országos képzőművészeti seregszemlére az idén minden korábbinál több alkotó küldte el munkáját. A képző- és iparművészeti lektorátus zsűrijének döntése alapján 159 művész 310 alkotását mutatják be a múzeum öt termében: festményeket. grafikákat, szobrokat, kisplasztikákat, érméket és kerámiákat. A megnyitón ünnepélyes külsőségek között adták át az 1984. évi Tornyai-emlékplakettet Fodor József festőművésznek a vásárhelyi művésztelepen hosszú éveken keresztül kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, valamint a fiatal képzőművészek nevelésében való aktív részvételéért. A kiállításon bemutatott műveiért Németh József Munkácsy-díjas érdemes iyiűvé6z a Magyar Népköztársaság művészeti alapjának díját, Janzer Frigyes szobrászművész pedig a Csongrád megyei tanács díját nyerte el. Tizenketten kaptak alkotói munkajutalmakat. amelyeket a vásárhelyi városi tanács, illetve a vállalatok, üzemek, intézmények, szövetkezetek adományoztak. A Művelődési Minisztérium a Vásárhelyi Öszi Tárlatot vásárlási fórumnak is kijelölte. Az érdeklődő üzemek már a megnyitást megelőző hetekben több alkotást megvásároltak, s egyben meghívták a művek alkotóit üzemükbe külön önálló kiállítás rendezésére. A vásárhelyi hetek rendezvénysorozata keretében holnap, szerdán délelőtt 9kor nyitják meg a megyei levéltári napokat, délután Szerem lei Sándor u tcanévtábláját avatják. Pénteken a hódmezővásárhelyi Béke Szállóból közvetíti a rádió komoly zenei vetélkedőjét, a népszerű Ki nyer ma? című műsort. Aznap délután 4 órakor lesz az őszi megyei könyvhetek műsoros megnyitója a Németh László városi könyvtárban, 5 órakor pedig eszperantó mozgalomtörténeti kiállítás nyílik az Ifjúsági Házban. Az anyagot október 18-ig mindennap 16—20 óra között láthatják az érdeklődők. Vasárnap, október 14-én délelőtt 10 órától látható a METRIPOND-Vasas művelődési házban egy mérlegtörténeti kiállítás, mely azután október 26-ig, naponta 15—20 óráig tekinthető meg. m rádiófigyelő Stúdió '84 hangszóróból Objektivitásra törekvő, ám a lokálpatriotizmustól sem mentes várostörténeti filmet készített a televízió szegedi körzeti stúdiója. Az igazi Szeged címmel. Az évszázadot átfogó, történetiséget követő vállalkozás az időközben elhunyt Fülöp János, valamint dr. Varga Mihály szerkesztői munkájára épült, a rendező Bohó Róbert, az operatőr Kiss Róbert. Miként a ma. keddi egyes műsorban negyed 7-kor kezdődő film első részének Rádió —Tv-újságbeli előzetesében olvasható: Ritkán adódik lehetőség. hogy egy magyar város évszázados történelmének jellegzetes eseményeit, kiemelkedő személyiségéit a történettudományi munkákon kívül másképpen, a szokásoktól eltérően sikerüljön bemutatni. A szegedi stúdió háromrészes várostörténeti filmje példa erre a rendhagyó vállalkozásra, amelyben több éves előkészítő munka végeredmenyét láthatjuk. A film, amelynek munkálatai meg 1980-ban kezdődtek, alapvetően a 6zegedi progressziót követi nyomon. Az I. világháború kitörésének időszakával kezdődő történeti munka az eseményeket átélő szemtanúk viszszaemlékezéseit, szubjektív elbeszéléseit, a Filmtudományi Intézet archívumából Szegedre vonatkozó archív anyagokat, híradórészleteket, dokumentumok egész sorát, korabeli fotók arzenálját használta fel. hogy a mai ember sokoldalú képet kapjon a város e századbeli történetéről. Az első rész a Tanácsköztársaság szegedi eseményeivel, a tanácshatalom bukásával zárul. A második rész — amely szerdán kerül képernyőre — a két világháború közötti idők munkásmozgalmát, művészeti életét, irodalmát idézi. A csütörtökön látható harmadik részben a felszabadulás eseményei követhetők nyomon, történészek, neves politikusok. művészek emlékeznek a felszabadult város életének első éveire. majd az 50-es évek utan az iparosítással, az olajjal további erőteljesebb fellendülését élő Szeged — objektív és szubjektív — történetére. A város haladó mozgalmai, művészeti hagyományai, gazdasági és kulturális progreszsziója elevenül az e tájon élőknek és másutt lakóknak egyaránt érdekes, tanulságos filmen. A nagy múltú Cseh Filharmónia Zenekara és kórusa adott szombat este hangversenyt a dómban. Közreműködött Magdelena Hajosyová (szoprán), Vera Soukupov a (alt), Leo Marian Vodicka (tenor), pavel Kamas (bariton), Richárd Novak (baszszus) es Jan Hora (orgona). Kariigazgalo Lubomir Matl, vezényelt Vaclav. Neumann. Hatalmás s impozáns oratorikus műsort mutattak be, legjava nemzeti szerzőiktől válogatva, elsőként Dvorák Te Deum cimú alkotását. Mivel a dóm már közismert visszhangos akusztikája nem kedvez a "bonyolultabb szövésű részletek érvényesülésének, nem járul hozzá a müvek részletszépségeinek pontos érthetőségéhez. így a karmesternek a tempó es formálásbeli korrekciós lehetőségeket kell kihasználnia. Václav Neumann élt is ezekkel. A dinamikai kontrasztok biztonságos pilléreire támaszkodva monumentális, színes zenei freskót, vetített elénk. Jól ápolt szólamok, tömör, egyseges Zenei naptár zengésű vonósok, makulátlan tisztaságú fúvósok járultak hozzá a zenekar megnyerő hangzásképéhez. Dvorák kellemes zenéjét a szép hangú vegyes kar s a szoprán és bariton szólisták keltették életre. Különösen figyelemre méltó volt Magdelena Hajosyová teljesítmenye. Rendkívül tiszta, üde, csengő, finom és fényes szoprán hangiával varázslatosan muzsikált. B ohuslav Martinu Tábori mise cimú kompozíciója valódi érdekesség. Előadói apparátusát tekintve szokatlan az összeállítás. A férfikart s a baritonszólistát kisérő zenekar nélkülözi a vonóshangszereket, a fúvós és ütős hangszerek ' mellé harmóniumot és zongorát is társít a szerző. A ragyogó fúvósegyüttes remekelt. Az emelkedett, magasztos hangulatú, katartikus befejező resz számtalan szépséggel szolgált. A szólista s a kórus párbeszédében a férfikar a zsoltáridézeteket gyönyörű tiszta, homogén hangzással szólaltatta meg. Martinu miséje a hazaszeretet megindító. őszinte megvallása. Végül Leos Janácek Ószláv miséjet mutatta be a kiváló zenekar. A grandiózus kompozíció igazi ószláv pompát, súlyos, óarany ragyogást, nehéz tömjénfüst gomolygást, karcsú gyertyák fényét, ünnepi harangzúgást idézett. Neumann interpretálása remekül építkezett, mesteri fokozások feszítették a zenei forma lendületes boltozatait. A Credóban a gyönyörű, egységes mélyvonós szólamok tündököltek, Jan Hora pedig virtuóz, temperamentumos orgona.iátékka! fűszerezte a veretes produkciókat. A szólisták, s a kórus tiszta, átélt felhangdús. lélekkel teli éneke koronázta az előadást. Berenyi Bogata Űj — vagy újjászületett — műsort minősíteni mindig nehezebb a szokásosnál. Nehezebb. mert az újdonság mindenkori „mindent bele. most aztán megmutatjuk" nekibuzdulása mögül nincs tér (és főleg: idő!) bepillantani az újdonatúj produktum később elkerülhetetlenül valamilyenné alakuló, vagyis megszokott, hétköznapivá vált valóságaiba. Legalábbis egyelőre. Ami (el)kezdődik, mindig reprezentatívabb a már hosszabb ideje tartónál: érthető és nagyon is emberi dolog ez, hiszen mikor légyen bárminő tömegkommunikációs télie«ítméhy önmagát leginkább vonzónak mutató, ha nem legelső alkalommal? Nincs ez másként az október elsején életbe lépett új rádiós műsorszerkezet egyik, bevallottan „nagvágyúnak" számitó. átalakított program iának esetében sem. Ez pedig a Gondolat-jel. „a rádió kulturális hetilapja", ami ezután vasárnap délelőttönként 11 órakor jelentkezik a Kossuth-adón. Mostani legelső adásából nyilvánvaló, hogv a tévéből iól ismert, némi hányattatás után karakteressé lett Stúdió '84 hangszórós megfelelőjével van dolgunk. A felelős szerkesztő Bölcs István „laoindítő" bevezetőiében igen frappánsan fogalmazott: a kultúrához tulajdonképpen mindenkinek köze van. légyen szó a legszélesebb ízlésskrtlát mutató hallgatókról. „Véleménymúsort ígérünk" — mondotta, s a legelső hatvan perc — el ne kiabáljuk! — a fentiek tükrében teliesen meg is felelt a vázolt program keltette várakozásnak. Szellemes, „profi módon rádiós" rovatok es rovatszignálok. hét téma — s jóformán mindegyikük „válogatott"^ szintű. Rögtön az elején 'eg.v vita a klassziküsok filmes értelmezési lehetőségeiről. a Daliás idők. illetve az Angyali üdvözlet című filmek kapcsán. Okos hozzászólások és> nagyon^ igaz konklúzió: a rendezők túlságosan is magánügyükké tették a klaszszikusokat, ahelyett, hogy egv ország közönségét próbálták volna (jobban) megnyerni nekik ... Valamivel később, a Látcső-rovatban hasznos információk Londonból. Webber legfrissebb rockoperájáról, a Csillagfény expresszről — együtt a nemrégiben nálunk iárt régi szerzőtárs, Tim Rice-interjúval. Talán a legfigyelemreméltóbb — mert az eddig megismert kulturális sajtótermékek profiljától, hangütésétől, tematikajótól leginkább eltérő és legeredetibb — részleteket az utolsó három téma jelentette. Először is megszólalt egy filmrendező, ifj Schiffer Pál. Nem interjúban. nem közvetve, hanem saját írósót fölolvasva. Istenem, oly sokat beszélünk filmes alkotók és kritikusok viszályairól, a filmkészítők és a közönség elidegenedett kapcsolatáról. « most íme. itt egy rendkívül rokonszenves, Kolombusz tojását idéző megoldás: szólaljon hát meg egy érintett. S tegye ezt legalább olyan szimpatikus szerénységgel, mint ifi. Schiffer Pál. Aki nem a sértett szuperérzékenv, meg bérn értett zseni igencsak iól ismert pózából panaszkodott filmjei sorsáról, hanem érvelt, bizonyított, meggyőző és hiteles gondolatmenettel. Ügy, hogy azonosulni tudott vele — még egy kritikus is. (Ez utóbbit az úgynevezett „szakma" eddig eleve a tökéletes lehetetlenségek birodalmában tartotta számon.) Következett — egy Különvélemény. úgy is. mint rovat. Czimer József, a pécsi színház fődramaturgja mondott el egy esetet: egy niagánkiadásra vállalkozó ifjú titán saját művéről jó fizettség ellenében lektori jelentést kért volna tőle — s az illetékesek szerint az ügy legális . iAbban, hogy a dolog az amúgyis meglehetősen elterjedt hazai korrupció újabb melegágya, csak egyetérthetünk, miként a műsorvezető Győrffy Miklós következtetésével is: legyenek magánkiadású könyvek, minél nagyobb számban — de ne így... A legutolsó opus a hetvenes évek végén föltámadt Karádi-jelenséggel foglalkozott — s legnagyobb erénye az volt hogy elmélyülten, mert a jelenség mögött levő társadalmi folyamatok máig létező eredőihez nyúlni <., Nagyjából ilyen volt háta legelső új Gondolat-jel. Hogy a Stúdió '84 hangszórós testvére a jövőben miként. <, mivé izmosodik, természetesen nem tudni. Csak a szokásos megállapításokat lehetne hangsúlyozni a „kedvező első benvomásokról". a „csak így tovább" kincstári buzdításával. Ehelyett inkább annyit: eddig urvanebben az időpontban Komjáthy György Vasárnapi koktélját hallgattam. (És nemcsak én: az egész panelház. Tapasztaltam.) Ha ehelyett ilyenkor a Gondolatiéi kulturális információi, vitái. jegyzetei buzognak maid a hangszórókból — valamivel lelkesebb leszek. Végtére is, mit lehet tudni... Domonkos László Nemzetközi közgazdasági konferencia Tizennyolc ország mintegj' hatvan neves közgazdászának részvételével hétfőn négynapos nemzetközi közgazdasági konferencia kezdődött Budapesten, a TOT Továbbképzési Központban. A Nemzetközi Köz.gazdasagi Társaság hagyományos őszi tanácskozását ezúttal a magyar és az osztrák közgazdasági társaság közösen rendezi. A konferencia témája: a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok alakulása a változó világgazdasági környezetben. A tanácskozást CsikósNagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg. A kormány nevében Marjai József miniszterelnök-helyettes köszöntötte a résztvevőket, majd Klaus A. Sahlgren. az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára üdvözölte a megjelenteket. A konferencia első kétnapi tanácskozását Budapesten tartják. Megvizsgálják a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok világgazdasági szerepét, értékelik az árucsere-forgalom mennyiségi és szerkezeti változásait, valamint a technológiai ismeretek cseréjének tapasztalatait. Hétfőn Bognár József magyar, Oleg Bogomo'.oo szovjet. Ed A. Hewett amerikai, Peter Knirsch nyugatberlini, Krystyna Michalowska-Gorywoda lengyel és Franz-Lothar Altmann NSZK-beli professzor tartott előadást. A konferencia csütörtökön Bécsben folytatja munkáját, ahol a kelet—nyugati pénzügyi kapcsolatok alakulását, valamint a gazdasági kooperációk eddigi tapasztalatait és további lehetőségeit vitatják meg. A tanácskozás Bécsben pénteken fejeződik