Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-09 / 237. szám

2 Kedd, 1984. október 9. Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Petroleum Corporation igazgató tanácsának elnökét és Otis Chandlert, a Los Angeles Times című újság kiadóját és tulajdonosát. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar —amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A nap folyamán Marjai József megbeszélést folytatott Armand Hammerrel. Tárgyalásaik során áttekintették az Occidental Petroleum amerikai nagyvállalat és magyar partnereik gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. fejlesztésük további lehetőségeit, megbeszélést folytattak más. kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről is. Armand Hammer és a kíséretében levő személyiségek — akik magyarországi tartózkodásuk során találkoztak Kapolyi László ipari miniszterrel és Bányász Rezső államtitkárral, a Tájékoztatási Hivatal elnökével is — hétfőn elutaztak Budapestről. Jászai Mariszobrot avattak Jászai Mari szobrát avatták fel vasárnap az egyik legnagyobb magyar drámai színésznő szülőfalujában, a Komárom megyei Ászáron. A nemzeti színművészet kiemelkedő képviselőjének emlékét idéző ünnepséget a népfront községi bizottsága és az ászári Aranykalász Tsz rendezte annak a parasztháznak a közelében, ahol Jászai Mari 1850-ben született, s ahol 8 esztendeje nyitották meg a színésznő életútját bemutató állandó kiállítást. A szoboravató ünnepségen Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta jászai Mari fél évszázados művészi pályafutását, majd leleplezte Jászai Mari mellszobrát. Változatok a boldogulásra Túlóra és gmk a szalámigyárban Mostanában baráti társaságban. munkahelyen sűrűn beszédtéma, ki hogyan tud megélni a fizetéséből. A végkövetkeztetés gyakran az, hogy nehezen. Akinen távlati céljai vannak, igényes önmagával szemben, szépen berendezett lakásban szeretne élni, kocsira vágyik, vagy csak egy telefonbekötésre gyűjt, törheti a fejét, milyen áldozatot vállaljon érte. Akinek ez a plusz a saját munkahelyén megterem, az még szerencsésnek is mondhatja magát. Netán olyan munkát is végezhet, amit szeret csinálni, baráti környezetben tölti el a pihenőidejére vállalt áldozatot. A Szegedj Szalámigyár és Húskombinát igényli is dolgozóitól a többletmunkát. A húsipar kiemelt exportfeladatokat lát el. és az ehhez szükséges alapanyaguk is megvan. Az itt levágott sertések jó része a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik. A falusi ember számára épp az állattartás az, amiből a többletjövedelmét megszerezheti, hogy a kor önmagunk diktálta színvonalán élhessen. A gyárban a termelési tervek csak tűiórák szervezésével, újabban a vállalati gazdasági munkaközösségek fokozott igénybevételével teljesíthetők. Havonta, sőt hetente az üzemvezető előre ismerteti a munkarendet, a várható túlóra mértékét. Annyira összetett, egymásba fonódó a vágóüzem munkája,' hogy ilyenkor a teljes létszámra szükség van, egy-két ember hiánya megoldhatatlan nehézségeket okoz. Ezért szükséges, hogy az elrendelt túlóra és a szombati műszak mindenki számára kötelező legyen. A követelményeknek nem felel meg mindenki, évente nyolcszázán hagyják el vállalatukat, ugyanennyi az új belépő. Ez a vállalati összlétszám köze! egyharmada. A kilépők zöme csak egy-két napig dolgozik itt, nem gondolhatják előre, lmgv az élelmiszeriparban ilyen nehéz. a munka. Sokan nem tudják elviselni a fegyelmezett, sok figyelmet, sokszor jó erőnlétet 'kívánó munkát. A gyár hirdetőtábláján most is olvasható: női és férfi segédmunkást felveszünk. A dolgozók közül azokat kérdeztem meg az itteni körülményeikről. akik kitartottak munkájuk mellett, vállalják és bírják az jtteni tempót. Goda Tibor szakmunkás, a sertésvágó üzemben elektromos hasítófűresszel naponta átlag 1450 disznót felez el a gerincvonalán. 1972ben ipari tanulóként itt kezdett. Nős. egy gyermeke van, 1982-ben lakást kaptak. Szükség van minden fillérre, a túlórával együtt havonta összejön kettőszáznegyven órája. A kereset 7 ezer forint körüli, csak azt sajnálja, hogy ebből sokat levonnak SZTK-ra. Ügy érzi, az órabéremelés mindi-» normaszigorítással jár együtt. A másik zavaró jelenség, hogy a sokkal kisebb felelősséget vállaló, megbízhatatlanabbá dolgozó segédmunkásoknak is összejön a havi 5—6 ezer forint, különösebb erőfeszítés nélkül. Nem megfelelőek a különbségek a bérezésben. Az ifjúsági parlamenten szóvá tette: nincs igazi érdekeltség, hogy a dolgozó odafigyeljen a munkájára. Enélkül nehéz olyan emberek szemléletét megváltoztatni. akiknek a munka csak szükséges rossz. Csak azért dolgozik itt, mert szereti, amit csinál. Törekvőbb társaival gondoltak rá, hogy gmk-t kellene csinálni a vágóvonalon is de sajnos eddig nem tudták megoldani. Hetvenhat ember munkája annyira összefonódik, hogy a jobban dolgozók nem tudnak kitűnni, a konvejorpálya üteme meghatározott. A többi, elkülöníthető munkahelyen dolgozókhoz képest, akik gmk-ban dolgoztak, fél év alatt 20—30 ezer forinttal kevesebbet kapót: kézhez. Ráadásul a túlórákat a munkafolyamatok díjtételeinél kisebb személyi órabérek alapján számfejtik. Márta Károly a szerencsésebbekhez tartozik, akik gmk-ban végzik a túlmunkát, ebben több a pénz. 1977-től dolgozik itt, a szakmunkás-bizonyítványt a munka mellett szerezte meg. 1981-ben vállalati segítséggel kapta a lakását, most épp garázsra gyűjt. Erős aikatú" iól megtermett ember. Hét-nyolc ezer forint havi pluszjövedelem megszerzéséhez szükség is van állóképességre. Most. a délelőtti műszak előtt egész éjjel bent dolgozott két társával. Jó a kollektíva, egy- j másnak segítenek A saját' érdekük, hogy az elvégzett munka minősége kifogástalan legyen, csak ezért jár fizetség. Mivel családias légkörben dolgoznak, egymásban megbíznak, egyenlően osztoznak a kereseten. Az idén szeretné a mesterszakmunkás-bizonyítványt is megszerezni. Ha már nem bírja a hajtást, talán hasznát veheti idősebb korában. Tavaly körülbelül ugyanennyi időt töltött bent az. üzemben, a fizetése túlórával együtt tízezer forinton felül volt átlagosan. Palacsik Péterné 1969-től dolgozik a bélüzemben, betanított munkásként. Tennivalója akad bőven, naponta egy-másfél órát szoktak rádolgozni. A minőségre prémiumot kapnak, úgy érzi, a fizetség megfelelő, a kedvezőtlen munkakörülményeket is figyelembe veszik. A /norma teljesítése esetén az órabére 22 forint 50 fillér, ök is megpróbálkoztak a gmk-val, de sajnos a vezetőjük huzamosabb ideje, beteg. Szüneteltetniük kell ebban a jövedelmezőbb formában a tevékenységüket, mert nem találtak olyat, aki vállalni tudná a vezetést. Mostanában, közel féléves állandósult szombati műszakok után. csak hétköznap dolgoznak. Jó volt ugyan más hónapokban a többletkereset, de ideje már kipihenni egy kicsit magukat. Lehet, hogy pár hét múlva ezek az emberek fogják a vezetőket ostromolni, hogy legyen már túlóra, mert nehéz megszokni a vékonyabb fizetési borítékot ? Aki egyszer bekerül a felpörgetett tempóba, nehezen tud visszaállni a normális, könnyedebb munkára. Valóban meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az ember önként lemond a pihenésről, szórakozásról, akkor is, ha anyagi boldogulásáért teszi? Nem könnyű a válasz, mindenki csak saját magának adhatja meg. Tóth Szeles István Va ran-e még vita az ipar és a mezőgazdaság között, s ha volna, mi a Polémia tárgya? Az idősebb nemzedék valószínűleg úav válaszolna a kérdésre hogv amióta az anvagi termelés e két naev ága elkülönült mindig vollak ilven viták, s igazán nem nehéz megjósolni. hogv lesznek a jövőben is. Ezért inkáb az a fontos hogv mikor, mire helyeződött. helyeződik a hangsúly e polémiákban? Ugvancsak a deresedő haiú generáció elmondhatná példaként. hogv egészen másról vitáztak például 1945—46-ban. mint napjainkban. Felidézhetné az akkori idők egvik — a Magvar Kommunista Párt által kiadott — választási olakátiát. amely közönséges kovácsüllőt ábrázolt, raita még félig izzó sarlóval a sarlón pedig egv kalapáccsal. amelvet egv erőteljes kéz fogott. ..A kenvér itt kezdődik'' — mondta a plakát lakonikus szövege. Más szavakkal arra figyelmeztetett hogv lehetetlen szántani-vetni. mezőgazdasági termelést folvtatni eke. kapa. kasza, sarló meg hasonlók nélkül, ha csak nem akarunk viszszatérni a földművelés kezdetének időszakába. amikor az ember még bottal szurkálta, lazította a földet. Abban az időben az ipar létiogosultságát is bizonyítani kellett azok körében, akik a mezőgazdaság primátusát vallva, amoivan szerénv iparral rendelkező délibábos kert-Magyarországban vélték felfedezni a lövőnket. Naoiainkban viszont, aki megteld ntette a szeptember 25—28. között megrendezett bábolnai napok kiállítási csarnokait, tárgvait. az meggyőződhetett arról, hogv anakronisztikussá nevetségessé válna korunkban az ilven vita. Hiszen olvan óriási, egvenként több milliót érő traktorokat, kombáinokat láttunk, amelvek hátsó kerekei nagyobbak voltak az ember magasságánál. Billentyűs és képernvös számítógépek sokasága tanúskodott arról, hogv már^ a csirke- és birkahúsgvárakba is behatóit az elektronika. Számításokat hallottunk a különböző műtrágyák és növényvédő szerek hatékonyabb felhasználásáról. egv szóval, léoten-nvomon azt tapasztaltuk, hogv a korszerű mezőgazdaság mind több inari anvagot alkalmaz. Visszaút nincs: ha nem ezt tenné, nem volna elég kenverünk. húsunk és zöldségünk, s ismét szembe kellene néznünk a rég elfeledett ínséggel. Ugyancsak a bábolnai napok keretében tartott előadást a helyszínen- Kaoolvi László ipari miniszter, s szavai arról gvőzték meg a hallgatóságot, hogv az ipar sent boldogulna a mezőgazdaság nélkül. Hiszen ioaru.nk egvi^ legnagvobb piaca az agrárszféra, nem kis mértékben raita múlik gépgyártásunk, vegyiparunk iövőie. Ezenkívül a mezőgazdaság nélkülözhetetlen nyersanyagtermelő ágazat is az ipar számára, amelv gvaoiúval. állati bőrökkel és sok mással látia el az ipari üzemeket. A hallgatóság derültsége közepette iegvezte meg a miniszter: tudvalevő, minden szarvasmarha borjúként kezdi meg a maga egyedi életét, s iparunk mégi.s alig kao boriúbőrt az agrárágazattól. Jo lenne, ha változna a helvzet. hiszen a boiiúbörcioőt igencsak keresik világszerte. Ilven ténvek ismeretében igazán nem nehéz eliutni ahhoz a felismeréshez, hogv az ioar és a mezőgazdaság — s velük a népgazdaság is -1- csak akkor fejlődhet, ha messzemenően figyelembe veszik, egyeztetik és összehangoliák egvmás érdekeit és igénveit. Ha választ adnak arra is. nol ..végződik" a mezőgazdaság és hol ..kezdődik" az ioar egyáltalán. Valamikor azt mondottuk, hogv az ioar és a mezőgazdaság között az az alapvető különbség, hogv az egvik élő szervezetekkel — élő növényekkel és állatokkal — dolgozik, a másik meg nem. Korunkban viszont, amikor mind tömegesebbé válik a különböző mikröorganizmusok. tenyésztett szöveti seitek. vagv azok valamelv részének ipari célú félhasználása, kissé nehezebb áttekinteni, hol húzódnak a mezsavék voltaképpen? Mégis le kell verni azokat a bizonvos ..határkarókat", egyértelműen megjelölve, mi a mezőgazdaság reszortja, mi az iparé, s hol. miben, miiven munkamegosztásra van szükség a két népgazdasági ág között? A munkameghatározás megállapítása, az érdekek összehangolása részben a makroszféra. vagvís a népgazdasági tervezés dolga. Tudvalevő, hogv ennek a szellemében készül a néogazdaság hetedik ötéves terve is, A

z üzemek növekvő önállóságának korában azonhan mind több múlik a mikroszféra. vagyis az ioari és mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek közvetlen érdek- és igénvegveztetésén. Azon. hogv a mezőgazdasági géo-. műtrágya- és növénvvédőszer-gvárak szót értsenek a vevőikkel. Azon. hogy az ipar több. illetve iobb cukorrépát, napraforgót, kendert. lent. bőrt. gvaoiút stb.-t kaoion a mezőgazdaságtól, mint ielenleg. Az ilven érdek- és igénvegveztetések rendszeres személvi kapcsolatokat feltételeznek az ioari és mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei között. S mivel csak a nézetek ütköztetése alkalmas a kölcsönös érdekek feltárására, kimunkálására, a iövőben is lesznek, sőt nélkülözhetetlenek a viták az ioar és a mezőgazdaság között. De csakis a közös boldogulást kereső polémiáktól várhatunk további feilődést. ftem ok flélkül mondotta Burgect Róbert, a" Btbőlflai Me/őgazÜásáai Kombinát vezérigazgatója : az ioar. vagv a mezőgazdaság primátusáról szóló hitvitáknak nincs helve és értelme. Ezek meddő szócséplések volnának korunkban. Csak egv primátus- van: a piac ieénve. a közös tennivalók meghatározása. M. L. Sebgyógyíté lámpa MALÉV- Magyar találmány tájékoztató Október utolsó vasárnapján — 28-án — lép életbe a téli menetrend a MALÉVnál — jelentették be a légitársaság sajtótájékoztatóján, hétfőn, az Átrium Hyatt Szállóban. A szezonjáratok közül télen csak a burgaszi gép jár, de az is csak kéthetenként. A Licencia Vállalat rendezésében tanácskozást tartottak az Evolite terápia (sebgyógyító lámpa) elnevezésű magyar »találmány hazaj és külföldi hasznosításáról' hétfőn a Gellért Szállóban. A tanácskozáson a hazaiak.mellett mintegy 30 külföldi orvos, kutató is részt vett. A Paprika az aszfalton Nem az a szenzácfö. ha a paprikaföldön paprikát szednek. Sokkal érdekesebb, ha ugyanezt az aszfalton csinálják. Valószínűleg az úton járók is így gondolkodtak, amikor meglátták, hogy ledől néhány láda pritaminpaprika a szatymazi bekötőútnál egy kanyarodó teherautóról. Egymás után álltak le a kocsik, szaladtak az emberek szatyorral, húzták-vonták a ládákat, mire a teherkocsi sofőrje észrevette a hiányt már alig maradt belőle. Miért ne? Hiszen I száz betegen próbálták ki, semmi érdekes nincs abban, hogy valaki megfizeti a pap- I igen kedvező eredménnyel, s rikát, vagy megdolgozik érte. Hát „nem jobb" úgy, ha po- | hasonló tapasztalatokról szályán szóródik le az orrunk elé? Ki tudja, ha olyan hamar moltak be svéd szakemberek el nem fogy, talán még ölre is mentek volna érfe, _ 'is. . szakemberek beszámoltak arról, hogy az új gyógyászati eszközt itthon és több külföldi országban is sikerrel próbálták ki. Itthon a többi között a Testnevelési Főiskolán, a Bőr- és Nemikórtani Intézetben és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen vizsgálták a berendezést. A Quaütas Kisszövetkezet vállalkozott előállítására, s még az idén forgalomba hozzák. A Licencia Külkereskedelmi Vállalat a találmányt külföldön is értékesítette; így Svédországban és az NSZK-ban már megkezdték a sebgyógyító lámpa gyártását. A tanácskozáson a feltaláló, Fenyő Márta ismertette a találmánya lényegét. Az Evolite terápia a krónikus és nehezen gyógyuló sebek és fekélyek kezelésére, valamint a reumás eredetű panaszok csökkentésére alkalmazható. A terápia eszköze az úgynevezett polarizált fényt kibocsátó fényforrás, amellyel egy-egy kezelés általában 4—20 percig tart. Hazai alkalmazásáról a feltaláló, illetve a Licencia Vállalat tárgyalásokat folytat. Az új terápia eddigi külföldi alkalmazásáról elmondották, hogy az NSZK-ban, a bremenhaveni St. Jozeph kórházban eddig több mint