Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

6 Szombat, 1984. október 6. — Most, hogy a város fSl­tzabadulasának évfordulós napjaiban fölelevenítjük a történelmi időket, hadd em­lékeztessünk arra is, hogy Szegeden indult — igaz, csak 1947-ben — a ma élő fo­lyóiratok rangidőse, a Ti­szatáj. Főszerkesztői széké­re bízvást mondhatni, nem egy nyugdíjas hely, dr. Vö­rös László mégis tizedik évét tölti benne. Gondolta volna, amikor elvállalta? — Legmerészebb álmaim­ban sem. Három évet jósol­tam, s hogy ennyi lett, ab­ban sok minden közreját­szott Már rovatvezetői ta­pasztalataimból tudtam, nem könnyű pálya, a valóságban aztán annál is nehezebbnek mutatkozott De szerencsére rendre sikerült szót érteni, néha kisebb-nagyobb viták órán, irányító .-«erveinkkel éppúgy, mint szerzőinkkel. Iíogy az ember ilyen hosszú időt dolgozhasson ebben a tisztségben, jó munkatársak kellenek, kötélidegek, és nagy-nagy kitartás. Elmond­hatom, mind a külső, mind a belső feltételek adottak. Munkatársi gárdánk úgy alakult hogy a legjobb he­lyi alkotókon kívül Ide so­rolnak a másutt, természe­tesen a Budapesten Is élő íróink, költőink, irodalom­történészeink kiválóságai. Ezen túl pedig sokat publi­kálnak nálunk a határain­kon túli magyar irodalom legjobbjai — elég csak Sütő, Kányádi, Farkas Árpád, Tő­zsér Árpád. Koncsol László, vagy Tolnai Ottó nevét em­líteni —, valamint a kör­nyező szocialista országok alkotói. Főleg speciális ro­vatainkra ' gondolok, a Most — Punte-Híd kisantológiára, és a Kelet-európai Nézőre. A Tiszatájnak ezt az im­már tartós jellegzetességét hosszú folyamatban, és nem kevés ellenállást leküzdve sikerült kialakítani; ma már általános elismerés övezi. — Folyóirat-szerkesztés, kutató- és oktatómunka az egyetemen. Nem scrk egy­szerre? — De. sok Szerencsémre szorosan érintkeznek, kiegé­szítik egymást, az egyik munkaterületen végzetteket a másikon is tudom haszno­sítani. Szerkesztőként elemi kötelességem naprakészen követni a mai magyar iro­dalmat. aminek nagv hasz­nát veszem az e tárgykör­ben tartott egyetemi foglal­Vörös László irodalom­történészhez kozósokon. Fő kutatási te­rületem a marxista esztétika néhány alapvető kategóriá­janak — valóság, tükrözés, realizmus — vizsgálata, ami nemcsak egyetemi óraimon segít, de a szerkesztő; mun­kában is, ahol irodalomtör­téneti tájékozottságra és el­méleti képzettségre egyaránt elengedhetetlenül szükség van. Az egyetemi fiatalság régóta a Tiszatáj utánpótlá­sa. többen itt nőtték ki ma­gukat, publikáltak először. Elég csak a fiatal szegedi költők antológiájára, a Ha­zatérés lehetőségére utalni. Egyetemi oktatóként közvet­lenebb kapcsolatba tudunk kerülni, mintha csupán mint szerkesztő és szerző talál­kozhatnánk. — Végezetül egy szemé­lyes jellegű kérdés, ötven­éves. a Bács megyei Mély­kúton született, a kiskunha­lasi gimnáziumból startolt Szegedre. Nem az elvándor­lók. hanem az ide telepedők táborából való hát. Sikerült gyökeret eresztenie? — Szegeden először a föl­vételi vizsgán jártam, ám j életem nagyobbik részét már ebben a városban töltöttem. Kitűnően érzem magam, semmi pénzért el nem men­nék. Tetszik a város, mint épületegyüttes. lakóhelyi környezet, van hangulata, de közel áll hozzám gazdag kulturális örökségével, jelen egyetemi, irodalmi és művé­szeti életével. Azért meg tu­dom érteni a tehetséges fia­talokat is. akik úgy vélik, a fővárosban tágabb tér kraá.)­kőzik képességeik kibonta­koztatására. Véleményemet, az említett antológia elősza­vában úgy fogalmaztam meg. a város tegyen meg mindent a tehetségeiért, megtartásukért, ám. ha ez esetenként nem lehetséges, úgy bocsássa útjukra, hogy mindig szeretettel gondolja­nak Szegedre. Ne szakítsa­nak. tartsák meg a kapcso­lataikat magánemberként is, meg ugy is, hogy későbbi munkásságukban hasznosí­tani tudják az itt kapott kedvező ösztönzéseket. Csak egyet nem szabad tenni: úgy viselkedni velük Szegeden, hogy rossz érzésekkel, sér­tett emberként menjenek el, s gyűlölettel gondoljanak egykori éveikre. A váro6 vagv jó megtartó, vagy jó útraindító legyen. N. I. Szegedi professzor elismerése Dr. Szekeres László egye­temi tanárt, a SZOTE Gyógyszertani IntézeteneK igazgatóját a krakkói Ko­pernikusz Orvosi Akadémia kiemelkedő tudományos te­vékenységének, valamint a két intézmény közötti együttműködés fejlesztésé­ben kifejtett munkásságá­nak elismeréseként díszdok­torává választotta. A Hono­ris Cau6a-diplomát október 3-án, a krakkói intézmény tanévnyitó ünnepeégen ad­ták át a szegedi profesz­szornak. Az eseményen megjelent dr. Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Október 8-14: Közéleti napok Az MSZMP Szeged váro­si II. számú lakóterületi pártvezetősége immár má­sodik alkalommal rendezi meg az idén. október 8—14. között a közéleti napokat. A program u szocialista ha­za iis ig és a proletár nem­zetköziség jegyében készült. A rendezvénysorozat Sze­ged felszabadulásának év­fordulóján a lakóterületen élő minden korosztályt igyekszik megmozgatni: az úttörőxtől a nyugdíjasokig mindenki megtalálja a ked­vére való programot. A II. lakóterületi pártve­zetőség nyolc pártszerveze­tet, 1100 párttagot irányít. A körzetben 80—100 ezer ember él. A helyi pártházak feladata, hogy a körzet köz­életi centrumaiként a kul­turális és politikai rendez­vények helyszínei legyeaék. adjanak otthont a tartalmas szórakozásnak. Ezt a törek­vést szolgálja a közéleti na­pok megszervezése is. Lesz fotókiállítás, irodalmi mű­sor, úttörő-veu \kedo es kis­pályás labdarúgókupa. A rendezvénysorozat nyi­tónapján. hétfőn délután 3 órakor a rókusi pártházban (Eszperantó utca 1.) „Szo­cialista hazafiság és prole­tár nemzetköziség" címmel Tóth Gábor. a Hazafias Népfront országos honisme­reti bizottságának titkára tart előadást. Az érdeklődök ezzel egy időben tekinthe­tik meg lapunk fotóriporte­rének. Somogyi Károlyné­nak egv hétig nyitva tartó fotókiállítását, és vásárol­hatnak a Kossuth Könyv­kiadó politikai könyveiből. A további programról rendszeresen tájékoztatást adunk. kulturális rendezvények Pénteken megkezdődött hazánkban a Csehszlovák Kultúra Napjai október 13­ig tartó rendezvénysorozata, amelyet a magyar és a csehszlovák kulturális szer­vek a baráti ország felsza­badulásának közelgő 40. év­fordulója tiszteletére szer­veztek. Az események nyi­tányaként sajtótájékoztatót tartottak kedden a Pesti Ví­gadóban, ahol a Milán Klu­sók, cseh kulturális minisz­ter vezetésével hazánkba érkezett kulturális delegáció tagjai informálták az újság­írókat a csehszlovák kultúra helyzetéről, a magyar—cseh­szlovák kulturális kapcsola­tokról. A több. mint egy héten át tartó programok a cseh és szlovák irodalom, képzőmű­vészet, >zene-, film* és' szín-­házművészet felvillantásá­val. e művészetek jel'es kép­viselőinek közreműködésével mintegy keresztmetszetét adják a baráti ország művé­szetének. A szegedi Somogyi-könyv­tárban, a budapesti Kossuth klubban és az írószövetség klubjában cseh, szlovák és magyar költők. írók. Illetve színészek találkoznak a kö­zönséggel, s adnak ízelítőt irodalmi alkotásokból. A Csehszlovák Kultúra Napja eseménysorozatát, a Magyar Nemzeti Galériában ünnepélyes keretek között nyitotta meg Köpeczi Béla művelődési miniszter és Mi­lán Klusák, a Cseh Szocia­lista Köztársaság kulturális minisztere. Zenei naptár A kamarabérleti koncer­tek folytatásaként csütörtö­kön e»te a Tisza-szálló nagy­termében szovjet vendég­művészek szerepeltek. Maria Csajkovszkaja, az Ukrán SZSZK érdemes művésze csellózott, zongorakísérője pedig Tatjána Krukova volt. Műsora első felében Schu­mann: Öt darab népi stílus­ban (Op. 102.) című művét, és Schubert Arpeggione szo­nátáját (a-moll, D. 821.) mu­tatta be. Végtelen természe­tességgel. magabiztosan, ára­dó zeneiseggel csellózik, ha­tározott vonókezelése nyo­mán meleg, sugárzó, arany tónussaj szárnyal keze alól a hang. Értelmes, korrekt érzelmi mondanivalóját gusztusos lekerekítettséggel fogalmazta meg. így kell példásan, muzikálisan csel­lózni, gondolhattuk e két darab előadása után. Igazán figyelemreméltó mégis a Kabalevszkij: Ron­dó Prokofjev emlékére és Sámuel Barber: Szonáta gordonkára és zongorára (Op. 6.) darab előőadása volt. E két kompozíció meg­szólaltatása során villant föl a művésznőnek az a ké­pessége, hogy a zenei tarta­lom korrekt, esztétikus tol­mácsolásán túl, arra is ké­pes. amit valójában a mű­vészektől várunk. Tehát tud mély analízist is végezni, az emberi lélek olyain rejtett rezdüléseit felszínre hozni, s olyan, a zenehallgató ál­tal felfedezetlen összefüggé­sekre rávilágítani, melyre érdemes odafigyelnünk, me­lyek révén valójában azt az érzelmileg s értelmileg sok­koló többletet kapjuk, ami nélkül mit sem ér a legvir­tuózabb technikáié előadás sem. Kabalevszkij műve há­lás zene az előadóművész számára, technikailag is sok­oldalúan mutatkozhatott be. s karaktermintázó készségé­ről is tanúbizonyságot tehe­tett Csajkovszkaja. Sámuel Barber nálunk rit­kán megszólaltatott ameri­kai zeneszerző. Pedig a kon­certen előadott Szonátáján keresztül igen tehetséges komponistát ismerhettünk meg személyében. Csaj­kovszkajának is ezt a fan­táziagazdag muzsikát sike­rült a legoldottabbaai tolmá­csolni. Itt végre a zongora­kíséretet ellátó, valójában túl diszkréten, túl puhán és légiesen zongorázó Krjuko­va is meg merte szólaltatni hangszerét a bátrabb jelleg­miTttázó és színhatásokat ke­verő igénnyel lépett fel. A Barber-darab előadását köszönö tapsok után Csaj­kovszkaja nem kérette ma­gát, hanem sűrű egvmás­utánban ontotta a ráadáso­kat. MarceUo. Debussy és Brahms darabjait Berényi Bogáta er Oszi vendéglátó napok Tegnap, pénteken délelőtt a Hági étterem különtermé­ben rendezte meg a Csong­rád megyei Vendéglátó Vál­lalat a XXIV. őszi vendég­látó napok ünnepélyes meg­nyitóját. Dékány László, a vállalat igazgatója ismertet­te a vendéglátó napok gaz­dag programját, melyben szakmai rendezvények, érté­kesítéssel egybekötött áru­bemutatók és színvonalas műsoros estek várják az ér­deklődőket. Az október 5­tői 28-ig tartó rendezvény­sorozaton a vendéglátó vál­lalathoz tartozó partnerváU lalatok legújabb termékeik­kel is szerepelnek. Űj szerzemények a múzeumban S dorozsmai avar temető leletei Tavasz végén hallhattunk először a sziksóstói avar te­metőről — a feltárt leletek kiállításával egyidejűleg ma már a lelőhelyen folytatott leletmentés befejezéséről is számot adhatunk. A sziksóstói kiskertek te­rületén folyó házépítések so­rán egymás után három tel­ken találtak csontvázakat. Az első ót sír feltárását még júniusban elvégeztük, a töb­bi portára augusztusban ke­rült sor. A leletmentő ásatás körülményei (amelyekről már korábban részletesen ír­tunk) sajnos, nem tették le­hetővé. hogy összefüggő, na­gyobb területet tárjunk tel — a szőlővel, gvümölcsfók­kal beültelett. körül­kerített portákon jó­részt csak a leendő pincék helyét bonthattuk ki. (Mun­kánk messzemenő támogatá­sáért így is köszönet illeti r> tulajdonosokat, Balogh Pált és Kovács Imrét.) A temető belső rendszerére, a sírok egymáshoz velő viszonyára, elhelyezkedésére az így fel­tárt 14 sír is értékes . infor­mációkat nyújtott. Ugyan­csak köszönettel tartozunk Kadosa Imrének és Tóth Zoltárinak, akik egész telkü­ket az ásatás rendelkezésére bocsátották: a sors iróniája, hogv é területek régészetileg meddőnek bizonyultak. Per­sze. szakmánkban a negatív eredmény is értékelhető: így már nagyjából sejtjük, hol volt a temető déli széle! A temető egészére vonat­kozóan a nyáron feltárt sí­rok hem változtatlak meg lavaszi ismereteinket: az i. sz. VII—VIII. századra keltezhető avar sirakat tár­tunk fel. A sírok közt nagy­jából azonos irányban van­nak női, férfi- és gyermek­temetkezések : érdekes, hogy egyet kivéve mindben ta­A Csehszlovák Kultúra Napjai alkalmából Mi — bennük? címmel irodalmi es­tet rendez a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Rá­dió az utóbbi negyedszázad csehszlovákiai alkotásaiból ma, szombaton délután 5 órai kezdettel a Somogyi­könyvtárban. (A rendez­vény miatt a könyvtár dél­után fél 5-kor bezár.) Az estet Ördögh Szilveszter, az írószövetség titkára nyitja meg, a műsort szerkesztette és rendezte: Dorogi Zsig­mond. Közreműködik: Avar István. Bács Ferenc. Havas Judit. Kohut Magda, Szer­sén Gyula és Vitai Ildikó. Az esten leien lesznek az ünnepségre .Magyarországra érkezett csehszlovákiai író­delegáció tagjai: Duba Gyu­la. Karol Sys, Otakar Cha­loupka. dr. Ota Dub. Lubo­mír Feldek és Olga Felde­kova. Egy másik, a cseh kultú­rát megismertető rendez­vényre is sor kerül ma, szombaton Szegeden: A cseh zene éve Magyarországon nyitóhangversenyét rendezi meg a filharmónia szimfo­nikus bérletsorozatának má­sodik koncertjeként este 8 órai kezdettel a dómban. Fellép a Cseh Filharmónia Zenekara és Kórusa, kar­igazgató: Lubomír Matl. ve­Műsor­ajánlat zényel: Vaclav Neumann. Közreműködik: Magdaléna Ha.iossyová, Leo Maria Vo­dicka. Vera Soukupova, Ri­chárd Nóvák és Pavel Ka­mas (ének). A műsorban Dvorák, Janacek és Matinu müvei szerepelnek. Két hangversenyt 1s hallgathatnak a dzsesszmu­tssika kedvelői a mai napon: délután fél 5-től az NDK­bot érkezett pozanos. Conny Bauer ad szólókoncertet a JATE-klubban, este 8 órától pedig a Joanne Brackeen Quartet lép fel az Ifjúsági Házban. Fény- és árnyjátékok címmel Szekeres Ferenc tart képzőművészeti foglal­kozást gyerekeknek ma. szombaton délelőtt 10 órá­tól a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék sorozatá­ban. A Mezei kirándulás című Renoir-filmet vetítik a JA­TE filmesztétikai körének foglalkozásán ma. szomba­ton délután fél 3 órai kez­dettel az egyetem Ady téri épületének Auditórium Ma­ximumaban. Az Ifjúsági Ház mesema­tinéján A kék madár című szovjet—amerikai filmet nézhetik meg az ifjú mozi­rajongók holnap, vasárnap délelőtt 10 órától. És még egy filmajánlat: a Volán filmklubjában (Du­gonics mozi, Kossuth Lajos sugárút 52.) az Éjszaka kül­sőben című francia filmet vetítik október 8-án, hét­főn este fél 7 órai kezdet­tel. Rendhagyó vállalkozásba kezdett a szegedi tévéstúdió. s ennek eredményeit három alkalommal nézhetjük meg a jövő héten: Az igazi Sze­ged címmel háromrészes vá­rostörténeti film került ki a szegedi tévések műhelyé­ből, bemutatva a város tör­ténelmének jellegzetes ese­ményeit, kiemelkedő szemé­lyiségeit — a szokásostól el­térő módon, mindezt töjjb éves előkeszítő munka ered­ményeként. A sorozat első darabját október 9-en. ked­den 18 óra 15 perces kez­dettel láthatjuk az l-es programban, a második részt 10-én ugyanezen a csatornán 17 óra 50 perctől sugározzák. a harmadik rész vetítési ideje pedig: október 11.. 17 óra 55 perc — és szintén az l-es r*.r>g­ram. láltunk mellékleleteket. Na­gyon átlagos, köznapi lele­tek ezek. azonban még így is sokat elárulnak a hosz­szabb ideig egv helyben élő, feltehetőleg, vegyes gazdálko­dást folytató faluközösség hétköznapjairól és másvilág­hitéről. Tofcb sírban Is észleltük a fakoporsó nyomait, felte­hetőleg rönkfakoporsók le­hettek, vasalás nélkül. A ha­lottakat felékszerezve (fül­bevalók, gyöngysorok, kar­perecek. gyűrű), feltehetőleg ünneplő ruhájukban (csatok, karikák, övdíszek) temették el, melléjük helyezve a leg­gyakoribb használati tár­gyaikat (fegyverek, kések, orsók, vastűk). Ügy tűnfk, más népektőt eltérően, a másvilágra vezető utat hosz­szúnak képzelték el; majd miinden sírban találtunk ál­latcsontokat, három sírban pedig edényeket; az étel- és az italáldozat maradványa­it A feltárt leletek közül messze kiemelkedik az 5. sírban talalt, feltehetőleg bizánci eredetű üvegkorsó — ez a kiállításunk közpon­ti darabja. Különösen szép, öntött bronz övdíszek kerül­tek elő az egvik férfi sírjá­ból, jeléül családfői mivol­tának. Egv másik férfi sír­jában egv feltűnően hosszú tőrt, valamint egv úgyneve­zett reflexíj csontdíszeit bontottuk ki. melyek egyko­ri tulajdonosuk katona vol­táról tanúskodnak. A fentebb bemutatott le­letek jelentősége egyrészt kutatástörténeli: általuk Do­rozsma határának első avar temetőjét ismerhettük meg; másrészt az avarság életé­ben 870 körűire feltételezett településtörténeti változáso­kat támasztjak alá egy újabb adattal. A dorozsmai leletek egv részét a múzeumi hónap so­rán a szegedi Móra Ferenc Múzeum ,.Üj szerzemények" című kiállításán tekinthetik meg a látogatók. Dr. Kürti Béla régesz-muzeológus

Next

/
Thumbnails
Contents