Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

5 Péntek, 1984. október 5. Konferencia a gyógyszergazdálkodásról Tegnap, csütörtökön meg­kezdődött Szegeden, a Tisza Szállóban a XI. gyógyszer­gazdálkodási továbbképző konferencia. Az ország gyógyszertári központjainak vezetői, gyógyszergazdálko­dással foglalkozó szakembe­rei két napon át tanácskoz­nak aktuális szakmai kérdé­sekről. A résztvevőket Rákos Gyula, a Csongrád megyei Gyógy­szertári Központ vezetője üdvözölte, a rendezvényt pe­dig dr. Rózsa József osztály­vezető megyei főorvos nyi­totta meg. Az első előadó, Koiwcs Benedek, az Állami Fejlesz­tési Bank igazgatója a gaz­daságpolitika időszerű kér­déseiről tartott tájékoztatót. Szendrényi Lajos, az Egész­ségügyi Minisztérium VIII. gyógyszerészeti főosztályá­nak vezetőhelyettese a gyógyszerellátásról, a gyógy­szertári központok gazdasági helyzetéről, a perspektívák­ról tartott előadást. Az em­ber- és állatgyógyászati gyógyszerellátás közös fel­adataival, gondjaival So­mogyiné dr. Szélpál Gizella, az Egészségügyi Minisztéri­um gyógyszerészeti főosztá­lyának osztályvezető-helyet­tese ismertette meg a hall­gatóságot. A témával kap­csolatban fölkért hozzászó­lók mondták el véleményü­ket. A szakmai filmek be.­mutatóját délután kerekasz­tal-beszélgetés követte. A konferencia ma folytat­ja munkáját. f A nemzeti tudatról I Szigetimrott csütörtökön megkezdődött a hetedik Ke­let-Európa konferencia. Té­mája: a nemzeti tudat prob­lematikája térségünk orszá­gaiban. A háromnapos tudomá­nyos ülésen különös figyel­met szentelnek a szakembe­rek a fiatalok nemzeti ér­zés- és tudatvilágával kap­csolatos kérdéseknek, s meg­vizsgálják: hogyan jelentke­zik a nemzeti tudat az is­kolai történelemoktatásban. A bevezető előadást Or­mos Mária professzor, a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem rektora tartot­ta a nemzeti tudat időszerű­ségéről. Szakmunkástanulóknak, dolgozó fiataloknak Országos verseny a ruhagyárban Tegnap, csütörtökön ün­nepélyes megnyitóval kez­dődött a szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónap­jának rendezvénysorozata a Szegedi Ruhagyárban. Rög­tön országos versennyel is. A szegedi házigazdák az or­szág 13 ruhagyárának fia­taljait. FMKT-s szakembe­reit látják vendégül, akik e héten nemcsak városunk­kal ismerkednek meg, ha­nem szakmai versenyen mérik össze tudásukat. A programsorozatot és a versenyt Juhász Géza, a Szegedi Ruhagyár vezér­igazgatója nyitotta meg. Az ünnepségen ott volt Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság munkatársa. dr. Csonka István, a sze­gedi városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Bódi György, a KISZ Csongrád megyei és Tóth Tamás, a szegedi városi bizottságának ^lső titkára. A szakmunkástanuló és dolgozó fiatalok hónapjá­nak megrendezésére több 'cél inspirálta a szervezőket. Tartalmas és sokrétű prog­ramot kívánnak nyújtani a fiataloknak, a pályaválasz­tás gondjain igyekeznek enyhíteni, a diákok és n dolgozó fiatalok kapcsolatán javítani, azt szorosabbá tenni. A ruhaipari ágazat fiatal mérnökeinek, közgaz­dászainak versenyén az if­jú tervfzők. gépészmérnö­kök, technikusok, közgazdá­szok. szervezők, s a mar­ketingügyek intézői bizonyít­hatják fölkészültségüket, újítói kedvüket. A kétna­pos versenyre már otthon — Budapesten, Nyíregyhá­zán. Zalaegerszegen, Debre­cenben, Baján. Sopronban — készültek, divatos sza­badidős ruhákat hoztak Szegedre. A tetszetős mo­delleket a 624-es számú szakmunkásképző diákjai mutatták be a megnyitón. Ma. pénteken az Ifjúsági Házban elméleti feladatokat oldanak meg, különböző döntésszituációs feladatokat kapnak Juhász Géza meg­nyitó beszédében utalt ar­ra, milyen fontos, hogy jól működjenek a konfekció­ipar FMKT-s szervezetei. Föltétlenül számítanak rá­juk a tudományos és mű­szaki feladatok megoldásá­ban. a termelési mozgal­makban. s mind nagyobb 6zükség van az ágazatban a jól képzett szakemberek­re. hiszen a termékek 50 százaléka exportra kerül. Kelényi Gábor miniszté­riumi tanácsos előadást tar­tott a fiataloknak A gazda­ságirányítási rendszer kor­szerűsítésének hatása a ru­házati ipar gazdálkodására címmel. Hódmezővásárhelyi hetek ötévenként rendezik meg — a város felszabadulásá­nak évfordulója tiszteletére — a vásárhelyi hetek ren­dezvénysorozatát. Az idén a negyvenedik évforduló kö­szöntésére különösen gazdag programot állítottak össze. Mától, október 5-töl novem­ber hatodikáig félszáz ren­dezvény. köztük politikai, gazdaságtörténeti, képzőmű­vészeti kiállítások, tudomá­nyos tanácskozások, folklór­programok, irodalmi műso­rok közül válogathatnak az érdeklődök. A vásárhelyi hetek programjához kapcso­lódva termékbemutatók, va­csoraestek is lesznek az őszi vendéglátó napok keretében. A színes programból most a hét vége néhány esemé­nyére hívjuk fel érdeklődő olvasóink figyelmét. Ma, pénteken délelőtt 10 órától október 14-ig látható a Hód­mezővásárhely ipara 1945— 1984 című kiállítás a Béke Szálló nagytermében. A Hód­mezővásárhely című film nyilvános bemutatója 'dél­után 5-kor lesz a Terv mo­ziban. Fél hatkor nyílik Szabó Iván szobrászművész — Vásárhelynek felajánlott — alkotásaiból kiállítás a Medgyesy-teremben. Szom­baton avatják fel az Árpád utca 21. szám alatt a Nép­művészeti Házat. Vasárnap déli 12 órakor pedig meg­nyílik a XXXI. őszi tárlat. Hétfőn délután négy órától nemzetközi bélyegkiállítást láthatnak az érdeklődők a Komócsin Zoltán Szakközép­iskola aulájában, a városi könyvtár fejlődését szemlél­tető bemutató is hétfőtől te­kinthető meg. Műemlék magtárból-vendégfogadó Megnyílt a Szeged Tourist vásárhelyi irodája Kérdezték — válaszolunk Változás - vasárnaptól Ha azt írom: Hódmező­vásárhely, Szónyi utca 2. szám, bizonyára kevés olva­sónk kiált fel a felismerés örömével. De ha így fogal­mazok: az a sokáig elhanya­golt, de ma már felújított magtárház a 47-es út jobb oldalán, a város központjá­ban. a református templom mellett (első képünkön), ak­kor már sokkal többen em­lékeznek rá, melyik épület­ről is szólok. Igen, arról az ótemplom melletti műemlékházról, melyet egykor (a 17. század­ban) gabonatárolásra hasz­náltak. Aztán sokkal ké­sőbb, néhány évvel ezelőtt a Volánnak működött ott a vásárhelyi kirendeltsége. Siralmas körülmények kö­zött, egy valaha igényesen megépített, de vakolókana­lat, habarcsot, meszet rit­kán látott falak oltalmában. Aztán a volánosok az új pályaudvarra költöztek, a városi tanács pedig elhatá­rozta: illendőbb funkciót szán az épületnek. E szán­dék találkozott a Szeged Tourist óhajával, az idegen­forgalmi hivatal ugyanis szeretett volna Vásárhelyen kirendeltséget nyitni. S hogy hol fogadják a városba érkező vendégeket, milye­nek lesznek a turista első benyomásai, az éppenséggel nem mindegy .. Nos, így jött létre a terv, először csak gondolatban, aztán Oltai Péter építész jóvoltából pauzpapíron is hogy létesítsenek a felújí­tott magtárban, annak igé­nyesen kialakított belsejé­ben idegenforgalmi kiren­deltséget. Vándorbottal • kezében baktat a cégtábla figurája, s az épület homlokzati dísze olyannyira kifejezőre sike­rült, hogy már a tegnapi, csütörtök délutáni megnyitó előtt is be-betértek a város vendégei érdeklődni, tuda­kozódni. S megtudhatták: ma és minden hétköznapon reggel fél nyolctól délután fél ötig, szombatonként pe­dig fél egyig foglalhatnak az új irodában szállást, kér­hetnek idegenvezetőt. Igény­be vehetik a tolmács- és forditószolgalatot, jelentkez­hetnek a Szeged Tourist és a Budapest Tourist prog­ramjara. Valutavétel és ki. advanyok árusítása, rendez­vények szervezése, belföldi szállásfoglalás, kül- és bel­földi „társasutaztatas", üdül­tetés és szocialista valuta­eladás is színesíti a palettát. A nyitás utáni hetekben bi­zonnyal lesz dolga az iroda három munkatársának, hi­szen ma kezdődik a Hódme­zővásárhelyi Hetek rendez­vénysorozata. Miden valószínűség sze­rint Csongrád megye leg­szebb, leghangulatosabb ide­genforgalmi irodája a vá­sárhelyi. Sőt... Oltai Péter, aki nem csupán építészter­vezője, hanem belsőépítésze is volt a felújításnak, a kül­„Vándorbotlal a kezében" — vagy anélkül, betérhet a vendég... Somnogyl Károlyné felvételei Az egyszerűségi a meszelt fal és a fából készült bútorzat harmóniája is lehet bensőséges ... ső megjelenés és a belső ipari szövetkezet kivitelező berendezés ritka összhangját csapata, s a városgondnok­teremtette meg. (A rodostói ság, melynek munkatársai Rákóczi-ház felújításának társadalmi munkában irá­is ő a tervezője.) Jó partne- nyitották az építkezést, re volt a vásárhelyi építő- p. K. Azt kérdezte a minap egyik telefonálónk, hogy a Széche­nyi téren, a nyugati oldalon felújított úttestre miért nem festették fel a burkolati je­leket. A válasz még azelőtt eljutott szerkesztőségünkbe, hogy nyomozásba kezdtünk volna. Íme: Hadd kezdjük egy találós kérdéssel: Tudják-e olvasó­ink, hol van Szegeden olyan, a KRESZ-szel ellentétes for­galmi rend, amely szerint a balra, nagy ívben kanyarodó járműveknek elsőbbségük van a szemből érkező, útju­kat egyenesen folytató jár­művekkel szemben? Nos, épp a Széchenyi téren, ahol a Károlyi utcába igyekvők elsőbbséget élveznek — a jelenleg érvényes szabályo­zás szerint — az egyenesen haladók, a tanácsháza felől a Debreceni étterem felé igyekvők ellenében. Bármi­lyen furcsa, évekig tulaj­donképpen a törvény szelle­mével ellentétes rend érvé­ru'esült ebben a keresztező­désben. Változtatásra most kínálkozott alkalom, hogy az útburkolat felújításával úgyis fel kell festerti az új jelzéseket... Vasárnap reggeltől foko­zott figyelemre és óvatosság­ra lesz szükségük azoknak, akik a Széchenyi térről a Károlyi utcára kanyarodnak: nem lesz elsőbbségük! A be­idegződéseket tehát félre kell tenni, a körülbelül két hétig kintmaradó figyelmez­tető jelzéseket észre kell venni. Húsz kilométeres se­bességkorlátozás. egy rövid szakaszon megállási tilalom, sárgán villogó fényjelzések azok a forgalomszervezési lehetőségek. amelyekkel megelőzhetők a figyelmet­lenségből eredő balesetek. E változást egyébként nem csupán az ipdokolja, hogy így már a KRESZ-nek is megfelel majd az új forgal­mi rend. Az is, hogy a hely­ismerettel nem rendelkezők bizony gyakran kerültek ed­dig veszélyhelyzetbe, azt hívén, hogy a kanyarodók­kal szemben nekik van el­sőbbségük. Megszűnik ezen­túl a gyalogosok veszélyez­tetése is, hiszen a viszony­lag nagy sebességgel ka­nyarodó járművek a Károlyi utca torkolatában a felfes­tett gyalogos átkelőhely előtt gyakran kényszerültek vészfékezésre. (Most, hogy álló helyzetből indulnak, könnyebben megállhatnak a zebra előtt, ha azon gyalo­gos halad át.) Tekintettel arra. hogy » balra kanyarodó sávban a trolibuszok, autóbuszok ed­digi elsőbbsége is megszű­nik vasárnaptól, a változás­ra jó előre felhívták a köz­lekedési vállalatok gépjár­művezetőinek figyelmét. A többi érintett tájékoztatását lapunk vállalta föl. Kérjük tehát, vigyázzanak! Az új jelzéseket egyéb­ként szombaton éjjel helye­zik el. illetve festik föl a kereszteződésben. P. K. 7 Hz egyetemisták és a szabad idd Slágertéma ma a szabad idő. Mondják, mert oly ke­vés, hogy csak beszélni van időnk róla. S vajon mennyi idő jut az egyetemistáknak szórakozásra, és kikapcsoló­dásra? A szegedi tudományegye­temen több mint egy évti­zede végeznek kutatásokat, a hallgatók életmódjára kí­váncsiak. E fölmérés nem haszontalan: a felsőoktatás diákjai rendkívül sajátos társadalmi réteget képvisel­nek. Életmódjuk — ők tud­ják a legjobban — egészen más. mint hasonló korú tár­saiké. Felnőttek, de diákab­bak a diáknál. Rácz Béláné és Szabó Éva úgynevezett időmérleg-vizs­gálata sok érdekességre hív­ja fel a figyelmet. Neveze­tesen, amennyivel több a férfihallgatók szabad ideje. annyival magasabb a nő­hallgatók munkaideje. Nem túl jelentősen, de befolyá­solja a szabad időt a tanul­mányi eredmény: a jelesek­nek, ha tartani kívánják eredményüket, a dolgozók heti munkaidejénél 10 órá­val többet kell szentelniük munkára, a tanulásra. Bizo­nyítottan több a szabad ide­jük azoknak, akik otthon a szülőknél laknak. Kereső­munkát — korrepetálást — legmagasabb gyakorisággal a bölcsészek végeznek. A vizs­gálatból kiderül, az első- és másodévesek nem tudnak helyesen gazdálkodni az idő­vel. rendkívül kevés marad nekik a kikapcsolódásra. A kutatók 25-féle szabadidős tevékenységformát jelöltek meg. Föltűnően keveset jár­nak kiállításokra, kunccr­tekre a hallgatók (s ez.min­den évfolyamra érvényes), nem mondhatni, hogy nagy lenne a nyelvtanulási ked­vük. Minden vizsgált karon — a jogin, a bölcsész- és természettudományin — a társaskapcsolatok kialakítá­sáért áldoznak szabad ide­jükből a legtöbbet. Jellemző, hogy a művelődés klasszikus formájával, az olvasással él­nek. Előkelő helyen szere­pelnek az elfoglaltságok hierarchiájában az unalom­mal, a tétlenséggel töltött percek. Ügy átlagos a tudo­mányegyetem hallgatóinak kutatói kedve. Ám az min­denképpen hízelgő, hogy új­ságot szeretnek olvasni egye­temistáink. A lapok böngé­szése az első tíz kedvenc el­foglaltságok közé tartozik. ^ M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents