Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

2 Szerda, 1984. október 31. 2 Sarlós István felszólalása Magyar párt- és kormányküldöttség a KGST-iilésszakon Megkezdődtek a küldött­ségvezetők felszólalásai a Kölcsönös Gazdasági Segít­seg Tanácsa Havannában folyó . ülésszakán. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se; a magyar delegáció ve­zetője a delelötti ülésen szó­lalt fel. A mostani ülésszak sajá­to6saga. hogy Kubában, az amerikai földrész el6ő szo­cialista országában kerül megrendezésre. A 39. ülés­szakon a szocialista gazda­sági integráció továbbfej­lesztése szempontjából ki­emelkedő jelentőségű hatá­rozatok konkrét végrehajtá­saval foglalkoznak. Ezen a területen is arra kell töre­kedni. hogv következetesen érvényesítsük mind az egész KGST-közösség, mind az egyes tagországok érdekeit — mondotta. Emlékeztetett ezután ar­ra. hogy a békés célú gaz­dasági építőmunka, a köl­csönös együttműködés fej­lesztése soron következő feladatainak megvitatása so­rán nem feledkezhetünk meg azokról a világpoliti­kai és világgazdasági ten­denciákról. amelyekkel gaz­daságfejlesztési elgondolása­ink kialakításában és meg­valósításában számolnunk kell. A nemzetközi helyzet idő­szerű problémáiról szólva Sarlós István hangoztatta, hogy még fokozottabb erő­feszítéseket kell tenni a feszültség és a háborús ve­szely csökkenteséért, a fegy­verzetek korlátozásáért. Rá­mutatott arra, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kiveszi részét e tevékenységből, le­hetőségeihez mérten hozzá kíván járuhvi az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez es továbbfejlesztéséhez. Meggyőződésünk. hogy a nemzetközi életben végbe­menő kedvezőtlen folyama­tok nem visszafordíthatatla­nok. A jelenlegi, veszélyek­kel terhes helyzetben is hat­nak azonban objektív té­nyezők, amelyek lehetővé teszik es egyben megköve­telik a párbeszéd fenntar­tását es szélesítését a világ allamai között. Közös érde­künk. hogy megakadályozc zuk a nemzetközi helyzet további romlását. A kereskedelmi kapcsola­tok mellett kiterjedt tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés alakult ki. Magyar részről a fiatal káderek szakmai képzésével is hoz­zájárulunk egyes területe­ken Kuba gazdasági fejlő­déséhez. Érdekeltek va­gyunk a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­dés bővítésében — mutatott rá a delegáció vezetője. A továbbiakban Sarlós István ismertette hazánk helyzetét, gazdasági fejlődé­sünk időszerű feladatait A Magyar Szocialista Munkás­párt jövő évi kongresszusá­ra való felkészülés jegyé­ben folytatjuk azokat az erőfeszítéseket. amelyek gazdaságirányítási rendsze­rünk további korszerűsíté­sét célozzák. Az előttünk álló feladatok teljesítéséhez fontos, mással nem pótol­ható hozzájárulást nyújt a szocialista országokkal és elsősorban a Szovjetunióval két- és sokoldalú alapon folytatott gazdasági .együtt­működésünk. A szocialista gazdasági integráció elmé­lyítésétől azt várjuk, hogy a korábbinál jobban járul­jon hozzá gazdaságunk ki­egyensúlyozottabb és dina­mikusabb fejlődéséhez, fo­kozottabban mozdítsa elő annak korszerűsítését, a műszaki-tudományos és termelési kapcsolatok bőví­tését, . az exportképesség erő­sítését és a kölcsönös ke­reskedelem növekedését. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi politikában végbemenő fejlemények nem maradtak hatás nélkül a világgazdasági helyzetre, és ezen belül a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra sem. Egyes nyugati körök erősítik a diszkriminációt, az embargót, a protekcio­nizmust, zavarják a nem­zetközi valutáris-pénzügyi rendszer egészséges műkö­dését. Véleményünk szerint eze­ket a káros intézkedéseket előbb vissza kell szorítani, majd fel kell számolni. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a gazdasági kapcso­latok fejlődése fontos sta­bilizáló szerepet tölt be, ami kedvezően járulhat hoz­zá a politikai légkör alaku­lásához — mondotta a ma­gyar delegáció vezetője^ A vázolt nemzetközi po­litikái és gazdasági tenden­ciákból adódó következtetés aligha lehet más mint az, hogy folytatjuk küzdelmün­ket a nemzetközi politikai légkör enyhítéséért, es a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvétel nor­mális feltételeiért, erősítjük a KGST-tagországok közöt­ti gazdasági együttműkö­dést, ezen országok egysé­get, es folytatjuk gazdasá­gi erőink gyarapítását. A kubai földön tartott KGST-ülésszak alkalmából a magyar delegációnak mód­jában áll közvetlen, szemé­lyes tapasztalatokat szerez­ni arról a dinamikus gazda­sági fejlődésről, amelyet a Kubai Köztársaság a szo­cialista gazdasági közösség tagjaként elért. E gazdasági eredménveknek felbecsülhe­tetlen politikai jelentőségük van: meggyőzően példázzák a - szocialista társadalmi rendszer előnyeit az ameri­kai kontinensen. Sarlós István szólt arról is, hogy a szocialista gazda­sági együttipűködés kereté­ben a magyal-—kubai kap­csolatok eredményesen fej­lődnek. A jelenlegi ötéves tervidőszakban kölcsönös árucsere-forgalmunk — az előző, az 1976—1980-as terv­időszakhoz viszonyítva — mintegy 70 százalékkal nö­vekszik. A kubai szállítások is hozzájárulnak gazdasági céljaink megvalósításához, gazdagítják a magyar la­kosság fogyasztását, a kü­lönböző mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek választékát. Sarlós István leszögezte, hogy az ülésszak számára előterjesztett dokumentu­mokkal kapcsolatban a ma­gvar kormány különösen pozitívan értékeli a végre­hajtó bizottság beszámoló­ját a KGST-nek a 37. és 39. ülésszak között végzett munkájáról. A dokumentum elmélyülten elemzi azokat a jelenségeket, amelyek gaz­dasági együttműködésünk fejlődését fékezik. Különösen nagy jelentősé­gűnek tartjuk a KGST-tag­onszágok hosszú távú ener­gia- és nyersanyagszükség­letei kielégítésére kidolgo­zott komplex intézkedések­ről szóló dokumentumot. A jövőben is kulcskérdés, hogy biztosított legyen a tagországaik energia- és tüzelőanyag-ellátásának hosszú távra történő biz­tonságos megoldása. Fontos dokumentumnak ítéljük az 1986—1990. évi tervkoordinációról szóló be­számolót. Véleményünk sze­rint a következő ötéves tervidőszak megalapozása és a további gazdasági együtt­működés fejlődési irányai­nak kijelölése szempontjá­ból döntő fontosságú, hogy e munkálatokat határidőre -lezárjuk. A felsorolt témákban élő­terjesztett dokumentumot és (határozattervezetet a ma­gunk részéről elfogadjuk — mondotta végezetül Sarló6 István. utazott Algériába m Budapest (MTI) Maróthv Lászlónak, a Maavar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagiának a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba, ahol' részt vesz az algériai forradalom 30. évfordulóiának ünnepségein. A küldöttség tagia Szikszay Béla államtit­kár. az Országos Anvag- és Árhivatal elnöke. Györké Jó­zsef. az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes veze­tője és Havasi Béla. hazánk algíri nagykövete, aki a hely­színen csatlakozik a delegációhoz. Algéria 30 éve Harminc évvel ezelőtt Al­gériában harcba indultak a mudasahidok. hogy a korábbi évtizedek békés politikai párbeszédének kiábrándult­ságát látva, fegyveres harc­cal vívják ki a nemzeti füg­getlenséget. 1954. november l-re virradó éjjel az észak­afrikai ország több pontján fegyveres összecsapásra ke­rült sor a szabadságharco­sok és a francia gyarmati hatalom rendőri és katonai erői között. A gyarmatosí­tók muzulmán fanatikusok­nak, terroristáknak igyekez­tek beállítani az akkor még maroknyi, mindenre elszánt hazafit. A szokványos mi­nősítést a gyarmati uralom több mint százéves léte „ter­mészetesen" látszott igazolni. Algéria 1830 óta francia gyarmat volt. „Franciaország tengerentúli három megyé­je". E jogi formula jól fe­jezte ki a gyarmati hatalom minden területre kiterjedő franciásítási törekvését A nemzeti kultúra, nyelv, egy­szóval a nemzeti eszme, tu­dat legszerényebb megnyil­vánulási formáit is elnyom­ta a gyarmati hatalom. Az algériai nép ellenállása azon­ban egy pillanatra sem szü­netelt. A 19. században év­tizedekbe tellett íhíg a -fran­cia hatige regnek sikerült le­tölti a {egyveres ellenállást. A 20 "szazadban a nemzeti mozgalom pártjai politikai eszközökkel, tárgyalások út­ján próbálták kivívni a nem­Izeti függetlenseget. A gyar­mati hatalom azonban hal­lani sem akart a független­ségről, Algériát Franciaor­szág integráns részének te­kintette. Az 1945. évi májusi spontán felkelés vérbe foj­tása (több tízezer áldozat) jelezte, hogy az algériai nép a gyarmati hatalomtól nem­zeti és társadalmi követe­lései kielégítését békés esz­közökkel nem éri el. Néhány hazafi ekkor határozta el, hogy tudatosan készül a fegyveres felkelésre. Hosszú, kudarcoktól sem mentes munkájuk eredményeként 1954 nyarán megalakult a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN). amelynek november 1-i fegyveres akciói jelezték a nemzeti felszabadító há­ború kezdetét. A szabadság­harcosok magukat mudzshi­doknak, az iszlám hit har­cosainak nevezték. De le­szögezték, hogy harcuk cél­ja nem az iszlám elveire épülő anakronisztikus tár­sadalom. hanem a társadal­mi igazságosságra alapozott modern nemzeti állam meg­teremtése. A háború közel nyolc évig tartott, az anyagi és emberi veszteség súlyos volt. Az FLN szerint a szabadság­harcban elesett algériaiak szánta megközelítette az egymilliót. Az egymillió európai származású lakos pedig a függetlenség kikiál­tását. 1962. július 5-ét kö­vetően pánikszerűen Fran­ciaországba menekült. El­pusztult az állatállomány fele, az ipari növények (gya­pot, alfafű stb.) termelés« 1954-hez viszonyítva 50—80 százalékkal csökkent. A po­litikai függetlenség gazdasá­gi alapjainak megteremtése legalább olyan komoly pró­batétel elé állította az algé­riai népet, mint a függet­lenségi háború. A függetlenség kikiáltását követő évek politikai harcai utan az 1960-as évek máso­dik felétől politikai stabili­tás és nem lebecsülendő gaz­dasági-társadalmi fejlődés jellemzi Algériát. Modern nagyipart teremtettek, a har­madik világ viszonylatában radikálisnak minősíthető földreformot hajtottak vég­re. az állami szektornak biz­tosítva prioritást, jelentősen korlátozták a magántőkét, az alapiskolázottság eléri a 80 százalékot. Párttá szer­vezték az FLN-t, amelynek legutóbbi kongresszusán új­ból leszögezték, hogy a tár­sadalom szocialista irányú építése — a nemzeti tudat meghatározó faktorát alkotó, de nem szélsőséges módon vallásként felfogott iszlám figyelembevételével történik, és visszafordíthatatlan folya­mat. Az ország aktív antiim­perialista külpolitikát foly­tat, az el nem kötelezettek mozgalmának tekintélyes tagja. Széles körű kapcsola­tokat épített ki a szocialista országokkal, köztük hazánk­kal. E kapcsolatok biztató továbbfejlődésének jele volt Bendzsedid Sadli elnök ez évi magyarországi látogatása. Progresszív társadalomépí­tési programjával és antiim­perialista külpolitikájával Algéria nagy tekintélyt ví­r j, Ja magának a vilagbaru nemzeti felkelés kirobba­násának 30. évfordulóját ün­neplő algériai nép méttáti lehet büszke az elért ered­ményekre. J. Nagy Lamió egyetemi docens. JATE RAMPANT: KAMPÁNY: KAMPÁNY! 1984. november 1—30. Mosl 1(1 Ft-tal többet fizetünk kilogrammonként a tiszta .fehér és színes pamuttextil-hulladékért. Mi megvesszük! Értékesítjük! H ózza hozzánk! ' Várja Önt valamennyi telep- és átvevöhelyiink Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében. Dél-magyarországi • MÉH) Nyersanyag-hasznosító Vállalat LOSONCÉI PAL ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Törökország nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanacs el­nöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kenan Evren köztársasági elnöknek. FOGADÁS TÖRÖKORSZÁG NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn fo­gadást adott a rezidenciá­| ján. A fogadáson részt vett Helényi István pénzügymi­niszter, Török István kül­kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke. Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes, valamint a társa­dalmi. a gazdasági, a kul­turális élet sok más kép­viselője. Ott volt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek több vezetője es tagja is. ORSZÁGGYŰLÉSI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT AZ NDK-BA Apró Antalnak, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével a Német Demokrati­kus Köztársaság népi ka­marájának meghívására hét­főn magyar parlamenti kül­döttség utazott Berlinbe. Az elutazásnál jelen volt Karl­Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. AZ MSZMP KÉPVISELŐJÉNEK SZÍRIAI LÁTOGATÁSA A Szíriai Kommunista Párt meghívására Lakatos Ernő. az MSZMP KB agi­tációs és propaganriaosz­tályanak vezetője október 24 es 28. között az MSZMP képviseletében részt vett a Szíriai KP megalakulásának 60. évfordulója alkalmaból Közéleti napló rendezett damaszkuszi ftn­nepsegen. Lakatos Ernő ta­lálkozott Khaled Bagdassal, a Szíriai KP Központi Bi­zottságának főtitkárával és megbeszélést folytatott Jusszef Fejszallal, a párt főtitkárhelyettesével. SZŰRÖS MATYAS LONDONBAN Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára a brit kormány meg­hívására néhány napos hi­vatalos látogatásra vasár­nap Londonba utazott. SOMOGYI LASZI.Ö A SZOVJETUNIÓBAN Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter hétfőn, a Szovjet­unióba utazott Borisz Ba­kinnak, a szerelési és kü­lönleges építkezési munkák miniszterének meghívásá­ra. A látogatás célja, hogy továbbfejlesszék a két mi­nisztérium közötti együtt­működést, Somogyi László tárgyalásokat folytat több más parlnerminisztérium vezetőivel is. ' HAZAÉRKEZETT KAPOLYI LASZI.Ó Kapolyi László ipari mi­niszter vasárnap hazaérke­zett Moszkvából, ahol Pjotr Nyeporozsnyij szovjet ener­getikai és villamosítási mi­niszterrel, valamint Wolf­gang Mitzingerrel. az NDK szén- és energiaipari mi­niszterevei tárgyalt az őr­szagaink közötti energetikai együttműködés továbbfej­lesztésének kérdéseiről. HITELSZERZŐDÉS Hitelszerződést írtak alá hétfőn Ózdon az Állami Fej­lesztési Bank és az Ózdi Kohászati Üzemek képvi­selői. Ennek értelmében a bank 235,5 millió forint hi­telt nyújt az ÓKÜ-nek a Korf-féle acélgyártási el­járás bevezetésére, illetve az ezzel kapcsolatos fej­lesztésekre. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben 1980 de­cemberében kezdték el a kí­sérleteket a Korf-eljárással, amelynek a licencét Brazí­liából vásárolták meg. A kí­sérletek eredményei megfe­leltek a várakozásoknak: az új eljárással jelentős több­lettermelést, anyag- és ener­giamegtakarítást értek el. Egy tonna acél előállítása hatvannégy forinttal keve­sebbe került, mint az ed­dig alkalmazott eljarással. MSZBT­KITÜNTETÉS A „Lányok, Asszonyok" című lap fennállásának ne­gyedszázados évfordulója al­kalmából a Magyar—Szov» jet Baráti Társaság székhá­zában a társaság aranyko­szorús jelvényét és elisme­rő oklevelét adták át hétfőn a moszkvai és a budapesti szerkesztőség több munka­társának. A kitüntetéseket Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára nyújtotta át többek között Valentyina Fedotová­nak, a Szovjetszkaja Zsens­csina főszerkesztőjének. MAGYAR­CSEHSZLOVÁK MŰSZAKI­TUDOMÁNYOS TÁRGYALÁSOK Jaromir Obzina, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormányának elnök­helyettese, a tudományos­műszaki és beruházásfejlesz­tési állami bizottság elnö­ke vezetésével — az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság meghívására — hétfőn delegáció érkezett hazánkba. Jaromir Obzina és Pál Lénárd, az OMFB elnöke tárgyalásokat kez­dett a két ország műszaki­tudományos együttműködé­sének aktuális kérdéséiről. UNESCO-FÖTITKAROK TALÁLKOZÓJA Az európai országokban működő UNESCO-bizottsá­gok főtitkárainak .VI. ta­lálkozója kezdődött hétfőn Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A konferencián részt vesz John Kabore, az UNESCO fő­igazgató-helyettese is A ta­nácskozást. amelyre 29 eu­rópai tagország küldte el képviselőjét, Nagy Pétét akadémikus, a magyar UNESCO-bizottság elnöke nyitotta meg. A tanácskozás csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával ér veget. PERUI POLITIKUS BUDAPESTEN Edgardo Mercado Jarrin tábornok, a Perui Geopoliti­kai Tanulmányok intézeté­riek igazgatója, volt perui miniszterelnök és külügy­miniszter a Magyar Kül­ügyi Intézet meghívásai a október 25—29. között lá­togatást tett Budapesten. A perui vendéget fogadta Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke, a Politikatudomá­nyi Társaság elnöke, és Ga­rai Róbert külügyminisz­ter-helyettes. MAGYAR—OLASZ KAMARAI MEGBESZÉLÉSEK Budapestre érkezett az olaszországi Friuli tarto­mány kereskedelmi. ipari, kézműves és mezőgazdasági kamará.ianak delegációja. A küldöttség hétfőn, a Ma­gyar Kereskedelmi Kama­rában megbeszeiést 'tartott magyar üzletemberekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents