Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

fcsütőrtok, 1984. október '4. 5 A felszabadulás {„Képtelen képregény ' és egyebek megyei „naptára' Arrabal-bemutató előtt a Kisszínházbon Csanádpalotától Pusztaszerig 1945. április 4-én 193 na­pos, súlyos véráldozatokat követelő harcok után a szovjet hadsereg befejezte hazánk felszabadítását. A felszabadítás a mi országré­szünkön kezdődött. 1944. szeptember 23. Az Ukrán Front 53. hadseregé­nek 57. lövész hadteste és a 18. harckocsi hadtest felde­rítő osztaga Birjuhov had­nagy parancsnoksága alatt e napon a reggeli órákban magyar földre lépett Batto­nya délkeleti szélén fekvő erdőcske területére, de a községbe nem hatolt be. Este kihirdették az altalá­nos mozgósítást. Szeptember 24. A 2. Uk­rán Front csapatai délelőtt fél 11 órakor elfoglalták Csanádpalotát és a községtől 2 km-re nyugatra fekvő Nagylak vasútállomásig ter­jedő vonalat érték el. Fölszabadult Nagylak, Ki­rályhegyes és Földeák. A délutáni órákban az orosz katonák Hódmezővá­sárhely, Tanya 227 A szám alatt bukkantak fel. Szeptember 25. Az Ukrán Front csapatait ellenlökés érte, ezért a hadosztály Csa­nádpalotáról ideiglenesen kivonta erőit. Kora délutáni órákban a 203. hadosztály egyik ezred? felszabadította Elek közsé­get. A 18. harckocsi hadtest osztagai az esti órákban Ke­vermest szabadították fel. Ezen a napon felszabadult még Magyarcsanád, Apát­falva és Kövegy község. Szeptember 26. A szovjet csapatok megújították tá­madásukat és Csanádpalotá­val együtt Makót, Domb­egyházát, Mezőhegyest. Me­zőkovácsházát is felszabadí-* tották és bevonultak Batto­nyára is. Makót, Földeák irányából a kora reggeli órákban fog­lalták el a szovjet katonák A Maros-hidat 26-ára vir­radó éjjel robbantották fel a visszavonuló magyar egy­ségek. Szeptember 27. A szovjet csapatok egységei megköze­lítették Pitvaros határát. A községben tartózkodó csendőrörs és katonaság el­menekült. Pitvaros község templom­tornyára feher zászlót tűz­tek ki. A német—magyar repülők Makót és Nagylakot bom­bázták. Szeptember 28. 9 óra táj­ban Csanádpalota felől egy szovjet felderítő páncélos harckocsi haladt át Pitvaro­son, majd Ambrózfalva, Nagymajláth (most Nagyér) községeken keresztül Tot­komlós Búzatér sarkáig ment. A Pitvaroson tartóz­kodó szakasznyi magyar ka­tonaság Mezőhegyes irányá­ba menekült. Szeptember 29. Magyar katonaság foglalta el Pit­varost. Pitvarost és a makói Lan­desmann-malom közelet német—magyar repülők bombázták. A szovjet csapatok a falu széléig húzódtak elóre. Szeptember 30. Reggel három órakor néhány ágyú­lövés után a szovjet katonák házról-házra vonultak előre, mind az öt hosszú utcán végig. Öt óra volt amikor elfoglalták Pitvarost. Magyar csapatok a délu­táni órákban német repülők segítségével a községből visszaszorították a szovjet katonákat. Október 6. Hajnalban a Nagy-Alföldön a hadtörté­nelem egyik jelentős had­művelete, a „Debreceni csata" kezdődött. Ezen a napon a szovjet csapatok felszabadították Sarkadot, Békéscsabát, Orosházát, Békést. Mezőberényt. Amb­rózfalvát, Nagyért, Pitvarost és még több mint 300 ma­gyarországi helységet. A 2. Ukrán Front 53. had­serege és a 18. harckocsizó hadtest folytatta támadásait a volt Csanád és Csongrád megyékben. Október 7. Nagymágocs, Derekegyháza, Fábiánsebes­tyén. Eperjes, Arpádhalom, Cserebökény felszabadulása. Október 8. A szovjet had­sereg csapatai hajnalban ér­tek Hódmezővásárhelyre! A déli órákban robban­tották fel a Szentes—Csong­rád közúti tiszai vashidat. Szentest délután fél há­romkor szabadították fel. Felszabadult Mezőtűr, Ma. gyartes. Szegvár. Mindszent, Székkutas, Maroslele, Csa­nádaiberti. Deszk és Algyő. Szovjet csapatok a Csong­rád városhoz tartozó Mámai­réten birtokba vették a ti­szai kompjáratot. E napon a Tiszán a esany­teleki hajóállomásnál keitek át a szovjet katonák. Japán híradástechnika A japán Akai cég leg­újabb híradástechnikai be­rendezéseit bemutató kiállí­tás nyílt kedden Budapes­ten, a Hilton Szállóban. A japán vállalatok képvi­selői elmondották, hogy fon­tosnak tartják a magyar piacot, és tovább kívánják bővíteni együttműködésüket magyar partnereikkel. Már eddig is gyümölcsöző együtt­működést alakítottak ki az Elektroimpex és az Elektro­modul külkereskedelmi vál­lalattal és a Videotonnal. Nemcsak késztermékeket, hanem részegységeket is szállítanak Magyarországra, amelyeket helyben szerelnek össze. Ugyanakkor jelentős mennyiségű hangfalat vásá­rolnak vissza. A kedden megnyílt kiállí­táson a legújabb. 1985-ös gyártmányaikat, Hi-Fi és vi­deóberendezéseiket mutat­ják be, amelyek magyaror­szági értékesítéséről tárgya­lásokat kezdtek a kereske­delem képviselőivel. A 799. lövészezred az al­győi híd túlsó oldalán Sar­lónál foglalt állást. Október 9. Kübekhaza, Szőreg, Üjszentiván. Ferenc­szállás, Kiszombor, Klára­falva, Csanytelek, Tömör­kény. Felgyő felszabadulása. A 2. Ukrán Front 795. lö­vészezrede átkelt a Tiszán, elfoglalta az algyői állomást és biztosította a 767. lövész­ezredet, mely Tápé térségé­ben harcok árán előretörve elfoglalta Szeged északkeleti széleit. Hódmezővásárhelyen a malmok es a Harisnyagyár megkezdte termelőmunkáját. A szegedi közúti hidat este a visszavonuló magyar alakulatok fölrobbantották. A szovjet egységek a Bo­szorkányszigfettel szemben csónakon keltek át s elfog­lalták Gyálarétet. ékeik pe­dik Kiskundorozsmáig vo­nultak előre. Október 10. Szovjet ala­kulatok — Makó felől — a hajnali órákban Újszegedet foglalták el. Gyálarét felől Szegedhez közeledve az előőrsök este Alsóvároson foglalták el harcállásaikat. Aznap éjjel nyomultak a városba. A 297. lövész hadosztály ezrede átkelt a Tiszán és kelet felől betört Kecske­métre. Október 11. Hajnalban a szovjet csapatok ellenállás nélkül elfoglalták Szeged várost, felszabadult Röszke és Kiskundorozsma. Október 12. Felszabadult Csongrád, Ásotthalom, For­ráskút, Sövényháza, Tápé, Tiszasziget, Bokros. Október 13. Baks és Do­maszék. Október 14. Mórahalom. Sándorfalva és Zákányszék Október 15. Balástya és­Szatymaz. Az újszegedi kendergyár­ban az üzem dolgozói meg­kezdtek a munkát. Delben (vasárnap) a rá­dióban elhangzott Horthy kormányzó „szózata". Fegy­verszünetet kért. Október 16. Felszabadult Kistelek és Zsombó. Október 17. Bordány. Október 18. Szegeden a városi Színházban tartották az első szabad nagygyűlést. A kommunisták kezdeme­nyezesére a szabad szak­szervezetek hívták össze, a gyűlés szónoka Vas Zoltán volt. Október 19. Nyolcnapi el­keseredett harc után a 2. Ukrán hadsereg csapatai fel­szabadították Debrecent. Makón beindult a tanítás. Október 20. Felszabadult Üllés és Pusztamérges. A KISZ Szegeden a Kál­vin téri pártházban meg­tartotta alakuló ülését. Október 23. Felszabadult Rúzsa. Október 24. Dóc és Öttö­mös. Erdei Ferenc és Erdei Sándor a fronton át Sze­gedre érkezett. Október 27. Csengele és Pusztaszer felszabadulásával fölszabadult Csongrád me­gye egész területe. Komoly Pál Október az idős embereké A hagyományokat követve a Vöröskereszt Szeged váro­si vezetősége ez évben is gazdag programot tervez ok­tóberre az idős emberek re­szére. Felkérték aktivistái­kát. az ifjú vöröskeresztese­ket. a szervezet minden tag­ját, hngv segítsék a rendez­vények sikerét. A felvilágosító egészség­ügyi előadások mellett vala­mennyi lakóterületi alapszer­vezet teadélutánokon, az üzemek, intézmények vörös­keresztesei pedig nyugdíjas­találkozókon fogadják. és köszöntik az idős embere­ket. A betegeket ifíú vörös­keresztesek látogatják. Meg­szervezik az Alkotó nyugdí­jasok című kiállítást is. Nem feledkeznek meg a szociális otthonok és az öregek nap­közi otthonaínak lakóiról sem. Az ifjú vöröskereszte­sek százai készülnék műsor­ral, köszöntővel e fcalálko­Magvarországi premier lesz holnap, pénteken este 7 órakor a Kisszinházban: Fernando Arrabal Az orán­gután megnyitás című „kép­telen komédiáját" mutatja be a Szegedi Nemzeti Szín­ház, Bodolay Géza rendezé­sében. — Képtelen komédiánkat, három képben játsszuk — mondia a rendező. — A szerző világhírű spanvol— francia drámaíró, Ionesco és Beckett mellett az abszurd dráma legjelentősebb husza­dik századi képviselőjének tartják, pályája során volt már nagy botrányhős és az, „agresszív színház" fő pro­pagátora. de hangsúlyozom: most Szegeden nem efféle várható... — Hogv miért választot­tuk? A drámakötetre Vinkó József dramaturg (egyben fordítónk) talált rá. magát a darabot én választottam. Be­vallom: tetszett a pimaszsá­ga. Ráadásul a társulatban nagyszerűen kioszthatónak bizonyult a hat szerep. (Ko­vács Zsolt, Fodor Zsóka, Markovits Bori, Hollai Kál­mán. Dobos Kati és Flórián Antal játszik, a díszleteket Mira János, a jelmezeket Ék Erzsébet tervezte.) Aki persze azt képzelné, hogy az avantgarde „uszályába" ke­rültünk, több okból is téved. Először is maga az avgntgar­de (ami előcsapatot jelent) hetven éve vitézkedett, mi legföljebb „derriéregarde". azaz utócsapat lehetnénk. De nem vagyunk, mert nincs előttünk olyan szerző vagy mű. akit vagy amit „egy az egyben" követnénk. Továb­bá: a régi és a neoavantgar­de egyaránt számos alkotás­ban a közönség elriasztását tűzte ki célul, mi ezzel szemben a legszélesebb érte­lemben vett popularitásra szeretnénk törekedni. — Maga a darab? Az ab­szurd dráma egykori fene­gyereke Az orángután meg­nyitással voltaképpen bohó­zatot írt. Ha úgy tetszik, akár egy Fevdeau-témát in­terpretált. mai hangszerelés­ben. a klasszikus bohózat helyzeteit juttatva el az ab­szurdig. A képtelen komédia annyit jelent, hohgv maga a képben megvalósuló képte­lenség áll előttünk: >*gy érezzük ez tökéletesen meg­felel. Arrabal alapállásának. Ügy is mondhatnám, „kép­telen képregényre" készü­lünk — a képregényforma eklatáns stílusjegyeivel... — Hogy őszinte legyek: én is. alkotótársaim is úgy vél­jük kétféle színházat szere­tünk: a halálosan komolyat és az eszeveszetten bolondot. Akkor érezzük jól magun­kat, ha felváltva művelhet­jük mindkettőt Ezúttal a bolond komédia van soron — és reméljük, jó szórako­zást tudunk biztosítani vele. D. L. Fotópályázat diákoknak A XII. VIT Nemzeti Előké­szítő Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága Közép­iskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa fotópályázatot hir­det az Országos Diáknapok '85 rendezvényei sorában a középfokú tanintézetek diák­jai számára. Pályázni lehet országos pályázaton még nem díja­zott fekete-fehér papírkép­pel. A képeket 1985. március l-ig lehet beküldeni az 508. számú Ipari Szakmunkás­képző Intézet címére. Pécs. Pf.: 269. irányítószám: 7601. A pályamunkák nyilvános bírálata a jövő év márciusá­ban lesz. A fotókból rende­zett kiállítást 1985. április 4­én nyitják meg, s ekkor lesz az ünnepélyes díjkiosztás is az 508. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben. A pályázat első helyezett­je jutalomúton vesz részt a XII. Világifjúsági Találkozó­ra Moszkvába. A legjobb fo­tókat beküldök részvételével a jövő év júliusában Szolno­kon szakmai tábort szervez­nek. A pályázat részletes szak­mai kiírását az iskolai és a területi KISZ-bizottságoknál tekinthetik meg az érdeklő­dők. Könyvbarátok tanácskoztak Céljuk: az olvasás népszerűsítése Három témát tárgyalt a Somogyi-könyvtárban teg­nap, szerdán a Hazafias Népfront Csongrád megyei könyvbarátbizottsága. Hor­váth Dezső, a bizottság tit­kára tájékoztatót adott az őszi megyei könyvhetek ren­dezvényeiről. Idén Hódmezővásárhelyen október 12-én tartják az őszi könyvhetek ünnepi megnyi­tóját. (Az országos ünnepsé­get Dabason ugyanezen a napon rendezik meg.) A nepfrontbizottságoknak. az olvasómozgalom gazdáinak legfőbb célkitűzése: legyen az október 28-ig tartó akció­ban egy nap a könyvé a legkisebb településen is. Természetesen érvényesek a korábbi évek törekvései, gondolnak a fiatalokra, iro­dalmi témá.iú vetélkedőket szánnak nekik. A szervezők figyelmébe ajánlják. hogy számol janak az igények mel­lett a helyi lehetőségekkel. Az olvasásnak — a művelő­dés klasszikus formájának — propagálása különösen fontos a könyvünnepeken. Kedvcsinálónak iró-olvasó találkozókat, különböző té­májú előadásokat, a diákok­nak rendhagyó órákat. könyvtári játékos foglalko­zásokat terveznek. Az üze­mekben alkalmi vásárokat tartanak. (A műszaki, köz­gazdasági könyvnapok al­kalmából kibocsátott újdon­ságokkal is az őszi könyvün­nepen találkozhatnak az ér­deklődők.) Értékelték a szövetkezeti könyvterjesztés megyei helyzetét. Az országos ta­pasztalatokat nemrégiben összegezte a SZÖVOSZ is. örvendetes a fejlődés, ami az utóbbi esztendőkben ta­pasztalható. a csongrádiak az ország legeredményesebb működő szövetkezetei közé tartoznak. Ugyanakkor az i« ténv. hogy n községekben csökkent az olvasási kedi-. A szövetkezeti könyvterjesztők és a községi könvvtárak ösz­szefogásáp. hozzáértő mun­káján múlijí. visszanveri-e rangiát a falusi lakosság körében az irodalom. Baricz Zsolt szakreferens a nvári olvasótáborokat érté­kelte. I zókra. Ellátogatnak magá­nyos emberekhez is, s ha szükséges, rendbe teszik a la­kást és környékét, ha nagy a baj. jelzik a tanács illetéke­seinek, kérve a segítséget. Az idős emberek védelme, a velük való törődés állandó közös- feladata a fiatalabb nemzedéknek. Októberben azonban különleges figve­lemmmel és tisztelettel ve­gyük körül őketl ... a Gázvezeték — ön­erőből címmel a múlt hé­ten megjelent négyrészes sorozatunk olvasói közül jó páran felhívták Csörög­ügyeleteseinket, s a ma­guk gondjával-bajával, kérdéseivel, jó és rossz ta­pasztalataival egészítették ki a cikkekben elmondotta­kat. Mint a sorozat szerző­jének, nekem is alkalmam volt észrevételeket gyűjte­ni azóta — talán nem ha­sz.ontalan ezekből a legin­kább közérdekűeket közre­adni. (Nem számítom most ilyennek a „nálunk mikor lesz ..., ... a mi utcánk benne van-e a 85-ös cím­jegyzékben?"— fajtájú kér­déseket. Ezek megválaszo­lására megvannak a nálam hivatottabbak.) Beszélgető partnereim többsége egyetértett az.zal a gondolattal, hogy legyen egységes a „díjszabás", ne kerüljön előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe an­nak az utcának a közössé­ge. amelynek maximált vagy szabadárral dolgozó kivitelező jutott. Az igaz­ságosság elvét tehát szim­patikusnak találták a gáz­hálózat építésében ma vagy holnap érdekelt városla­kók. Várják a tanács vég­Hallom, hogy.,. rehajtó bizottságának dön­tését. Például Petőfitele­pen, ahol egy sarokház tu­lajdonosa furcsa helyzetbe került: ha az egyik utca közösségébe lép be, jó pár ezer forintot megtakarít, ha a keresztutcáéba, akkor ő ugyan rosszabbul jár, de a szomszédaira jutó költsé­gek csökkennek az ő része­sedésével. „Ha tudtuk volna, meny­nyi utánajárás, kilincselés, időpocsékolás, méreg kísé­ri majd a vezetéképítést, tán sohasem fogunk bele" — így a tanítói kiskertek egyik lakója. Ugyanő azt is szóvá teszi, hogy beadott kérvényeikről nem kaptak „elismervényt", igy most hiába bizonyítják: ők már évekkel ezelőtt jelentkez­tek. Jelentkezett egy, a be­ruházói feladatok átválla­lására szövetkezett géemká képviselője, azt panaszol­ván : nem áll velük szóba az Inlak, így aztán kényte­len-kelletlen ők is a „kis­kapuzók" közé kerültek. S szót kért egy kerülő utakat járó dorozsmai kö­zösség képviselője is. Be­vallom őszintén, a mód­szerrel elvben nem, de ér­veivel egyet kellett érte­nem. Olyan új osztású tel­kekről van szó, amelyekre kivétel nélkül új lakóházak épültek. „Most miért ver­jük magunkat felesleges költségbe, egy-két év múl­va miért dobjuk ki a hiába megvett olaj-, vagy szenes­kályhákat, amikor a házal amúgy is gázfűtésűre sze­retnenk átalakítani? Hát nem az volna a lakók es a város, sőt, az egész gazda­ság érdeke, hogy rögtön a gázfűtésre rendezkedhes­sünk be?" Az észrevételeket abbar a reményben továbbítot­tuk. hogy segítettünk vele az Ügynek. S mert sok még a nyitott kérdés, a bizony­talanság, végül hadd tol­mácsoljunk egy javaslatot: talán érdemes volna tájé­koztató füzetben közread­ni azokat a lényeges infor­mációkat, amelyek nélkül jó ideig vaktában tapoga­tóznak a gázvezeték-építés­re szövetkezett lakóközös­ségek. Elejét vehetnénk a vitáknak, a félreértések­nek. <— péká —) J

Next

/
Thumbnails
Contents