Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

2 Szombat, 1984. oktőtier 27. * Tokió (TASZSZ) Jószomszédi viszony kiala­kítására .törekszik a Szovjet­unió Japánnal, mert ez felel meg mindkét nép létérdekei­nek — hangsúlyozta Gvin­muhamed Kunaiev. az SZKP KB Politikai Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagia az A.«.7)ahi Simbun című ia­nán lapnak adot^ nyilatko­zatában. Kunaiev vezeti a Legfelsőbb Tanács küldött­ségét. amelv a japán parla­ment meghívására csütörtök óla egvhetes hivatalos láto­gatáson tartózkodik Japán­ban. A szovjet— japán politikai kapcsolatok az utóbbi évek­ben — nem a szovjet fél hibájából — elsorvadtak. Mi ezt természetellenes állapot­nak tartluk. különösképpen két. ielentós világpolitikai súlvú szomszéd ország eseté­ben — hangsúlyozta Kuna­iev. A távol-keleti helyzetről «zólva a szovjet politikus el­mondta. hogv a térség biz­tonságát az Egyesült Álla­mok katonai | jelenlétének fokozódása veszélyezteti. Utalt a Japánban. Del-Ko­reában és a Fülöp-szigeteken levő amerikai katonai tá­maszpontok bővítésére és korszerűsítésére. A Szovjet­unió kénytelen volt növelni vedelmi ereiét a Tavol-Ke­leten. válaszképpen az Egye­sült Államok és szövetsége­sei fenvegetö lépéseire. Ugyanakkor azonban — em­lékeztetett rá Kunaiev — építő javaslatok egesz sorá­val oróbálta javítani a tér­ség helyzetét, igv például azzal a kezdeményezésével, hogv valamennyi érdekelt részvételével tartsanak tár­gyalásokat távol-keléti bi­zalomerősítő intézkedésekre' Sajnálatos, hogv az Egvesülf Államok és szövetségesei nem mutatnak hajlandósá­got. ezek megvitatásara — mondotta . Gyinmuhamed Kunaiev. Szovjet—mongol megbeszélések Q Moszkva (MTI) Legfelső szintű szovjet­mongol megbeszéléseket tar­tottak penleken Moszkvá­ban. Konsztantyin Csernyen­ko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke a Kremlben fogadta Dzsambin Bátmön­hrtt, a Mongol Népi Forradal­mi Párt KB főtitkárát, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnökét. A testvéri barátság és szívélyesség légkörében, va­lamint a teljes nézetazonos­ság jegyeben lefolytatott megbeszélésen a két vezető kölcsönösen tájékoztatta egy­mást pártjaik tevékenységé­ről. a Szov jetunió, illetve a Mongol Népköztársaság előtt álló legfontosabb társadalmi és gazdasági feladatok meg­oldásáról. A megbeszélésen a felek megtárgyalták a szovjet— mongol együttműködés to­vábbi elmélyítésének fő irá­nyait. Rámutattak a legreak­ciósabb imperialista erők. mindenekelőtt az Egyesült Államok politikájának egyre növekvő veszélyeire. ELUTAZOTT A JUGOSZLÁV PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG Befejezte magyarországi hivatalos, baráti látogatását a jugoszláv parlamenti kül­döttség, amely az ország­gyűlés meghívására október 22. és 26. között tartózko­dott hazánkban. A delegáci­ót Dusán Alimpics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Nem­zetgyűlésének elnöke ve­zette. A küldöttség magyar­országi tartózkodása során megbeszélést folytatott Apró Antallal, az országgyűlés el­nökével a két ország tör­vényhozó testületeinek te­vékenységéről, áttekintették parlamentjeik együttmű­ködését. a kapcsolatok to­vábbfejlődésének lehetősé­geit. Dusán Alimplcset fo­gadta Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Szű­rös Mátyás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titká­ra. A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke és kí­sérete látogatást tett Szép­völgyi Zoltánnál, a Főváro­si Tanács elnökénél. A de­legáció Budapesten meg­koszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét, felkereste a Csepel Autógyárat, majd Pécsett találkozott Bara­nya megye vezetőivel, és el­látogatott a szalántai Hu­nyadi mezőgazdasági ter­melőszövetkezetbe. A ju­goszláv küldöttség pénte­ken elutazott Budapestről. A delegációt a Keleti pályaud­varon Apró Antal búcsúz­tatta, jelen volt Milovan Zi­dar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A SZÍRIAI KÜLÜGY'MINISZTER­HELYETTES LÁTOGATÁSA Issam Nalb, a Szíriai Arab Köztársaság külügyminisz­ter-helyettese október 23— 27 között hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. Fogadta őt Várkonyi Péter külügyminiszter, és . Horn Gyula, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. Issam Naib konzultációs megbeszéléseket folytatott Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettessel a nemzetkö­zi helyzet és a magyar— szíriai kapcsolatok idősze­rű kérdéseiről. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Pozsgay Imre főtitkár el­nökletével pénteken ülést tartott a Hazafias Nép­front országos elnöksége. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. A testület Pozs­gay Imre előterjesztésében tájékoztalót hallgatott meg az MSZMP KB október 9-i üléséről, és állást foglalt a népfrontmozgalom ezzel kapcsolatos feladatairól. Az elnökség ezután személyi kérdésben döntött: Garam­völgyi Józsefet megválasz­totta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárá­nak. \ FOGADÁS AUSZTRIA NEMZETI ÜNNEPÉN Arthur Agstner, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénte­ken fogadást adott a rezi­denciáján. A fogadáson részt vett Cservenka Ferencné. az. országgyűlés alelnöke. Mar­jai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Vár­konyi Péter külügyminisz­ter. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nöke, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más képviselője. Ott volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Mitterrand sajtóértekezlete * London (MTI) Mitterrand francia köz­Békedemonstráció a Parlament előtt társasági elnök sajtóértekez­lettel feiezte be pénteken néavnapos nagy-britanniai hivatalos látogatását. A ..nap témájáról" — a francia titkosszolgálat által elhelyezett és a Scotland Yard által a londoni fran­cia nagvkövet kertiében fel­lelt ..bombáról" — annyit mondott, hogv a megfelelő szervek keresik az okát an­nak a ..zűrzavarnak"'. ami az incidens nyomán támadt. Ö mondta, az egész ügvet ..aránytalanul felfúitnak" tekinti. , A sajtóértekezletén a ven­déglátóival való egvet nem értés más mozzanatait is felfedte Mitterrand. Igv pél­dául elmondta nem tett ígé­retet (M. Thatchernek) arra nézve, hottv országa az ENSZ-ben a Falkland-szige­tek kérdésében beterjesztett argentin határozati javaslat megszavazásától tartózkodni fog (ahogvan London kíván­ná). Szerinte a falklardi szuverenitás problémájának nem volna szabad akadá­lyoznia a brit—argentin köz­vetlen tárgyalások felvételét. (Folytatás az 1. oldalról.) Nem csupán a politikai dalosok éneke vonzotta a I budapestiek — iavarészt fia­talok — tízezreit pénteken, a kora délutáni órákban a Baicsv-Zsilinszkv útra és az Élmunkás térre. Azért lőt­tek. hogv eleget téve az Or­szágos Béketanács és a KISZ budapesti bizottsága invitá­lásának jelenlétükkel is nyomatékot adianak a béke ügvében érzett felelősségük­nek. elkötelezettsesüknek. Azért, hogv kifejezzék meg­avözödésüket: iaenis számit az eavén szava, ha az em­beriséa leaféltettebb kincsé­nek megóvásáról, a béké­ről van szó. Sorra emelked­tek magasba a transzparen­sek. hirdetve, hogv ..Jövőnk a béke". A városra leszálló sötétben tíz- és tízezer fák­Iva fenve világította be a körnvéket. maid az ember­áradat megindult a Kossuth Lajos tér felé. a X. országos békekonferenciát köszöntő politikai demonstráció szín­helyére. A csaknem százezer részt­vevőt — közöttük Maróthy Lászlót, az MSZMP' Politi­kai Bizottságának tagiát. a budapesti pártbizottság első titkárát. Apró Antalt, az or­szággyűlés- elnökét. Fejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és Szépvölgyi Zoltánt, a fő­Ántonov vád alatt 0 Róma (MTI) Vád alá helyezték pénte­ken Rómában Szergej Anto­novot, akit az olasz hatósá­gok azzal gyanúsítanak, hogv részt vett a II. János Pál pápa elleni merénylet meg­szervezésében. Az erről szóló döntést Ilario Martella vizs­gálóbíró hozta, helyt adva Antonio Albano főügyész­helyettes indítványának. Antonov a bolgár BALKAN ' elnök legnevesebb politikai légiforgalmi vállalat római ellenfelét a fülöp-szigeteki képviseletének volt a helyet-ttíjf^gyvereat erők- tagjai • gyil­tes vezetője, amikor 1982 | költák meg — állapította novemberében letortóztatták. meg immár hivatalosan az városi tanács elnökét — fen gyei Sándor, a KISZ bu­dapesti bizottságának titká­ra üdvözölte, külön köszön­tötte Romes Csandrát. a Bé­ke-vlláatanács elnökét, aki a ma. szombaton kezdődő békekonferenciára érkezett hazánkba. Megnyitóiéban Lengvel Sándor emlékeztetett arra: éppen egv esztendeje, hogv ugvanitt. ezen a helven fia­talok sokasága gvűlt össze, tiltakozva az amerikai ra­kétat.élepítési program meg­kezdése ellen. A nemzetközi élet feileménvei azóta sem biztatóak. Ugyanakkor a bé­kemozaalmak ereiét bizo­nyítja. hoav lendületük nem tö.rt mea: újabb és újabb al­kalmakat teremtettek az em b eriséo sorsáért aaaódók számára hoav felemeljék szavukat a háborús veszély ellen. Ezután arról szólt: közös felelősségünk úgv ala­kítani a világ dolgait, hogv benne iól érezzük magunkat, s ki-ki megtalálhassa boldo­gulását. Az emberiségnek távlatok kellenek, különösen a fiataloknak akik céljai­kért'csak a béke. a nvugodt élet remén vében küzdhet­nek — tette hozzá. A gyűlésen Varga Miklós előadásában felcsendült A vén Európa című dal. a debreceni politikai dalfesz­tivál díinvertes alkotása. Fbben a szerzők az eevkori görög mítosz felidézésével adnak hangot napjaink pa­rancsoló feladatának: nem engedhetjük hogv a mi öreg kontinensünket elrabolják", vagvis háborúval kietlenné, a méltó emberi életre alkal­matlanná tegvék. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács fő­titkára lépett a mikrofonhoz, farról szólt: Európában ugvan negvven éve hallgat­nak a fegyverek, béke van. ám nan-nap után érifeznek a híradások a szélsőséges körök törekvéseiről. ame­lvek növelik annak veszé­hét. hogv földrészünk láng­ba borul. — Meggyőződésem hogv konferenciánkon olvan prog­ramot fogadunk el. amelv mindannyiunk számára le­hetőséget teremt a béke űgvének előmozdítására — hangoztatta Barabás Mik­lós. Kiemelte: munkáia so­rán a maevar békemozga­lom egyesíteni kívánia a fiatalok dinamizmusát az idősebb nemzedékek tapasz­talatával. Ezután neves művészek szórakoztatták a békemeg­mozdulás csaknem százezres közönségét. Végül a ielenle­vők hatalmas kórusa csen­dült fel: a Himnusz elének­lésével fejeződött be a nagygyűlés. (MTI) Az Aquino-ügy Benigno Aquinót, Marcos a bizottság, amelyet maga az ugyanis mindent elkövettek „Soha nem magasztaltam semmitéle diktatúrát" A Napköve írója hetven- ka jelzi, mint a barokk misz­éves. Az El Pais című mad- tika legnagyobb költőjéről, ridi napilap nemrég két tel- Inés de la Cruzról írott, 8 jes oldalon közölt összeál- év munkáját összegző köny­lítást a mexikói költészet ve: „A hit csapdái" — nagy öregjéről, Octavio Paz- 1982-ben jelent meg. ról. ,,Egy értelmiségi élete" A filozófus és író Ramon címmel egyhasábos, a lexi- Xirau Paz esszéit találóan konok címszavaira emlékez- jellemezve azt írja, hogy á tejő tömör összefoglalást ad mexikói irodalom nagy alak­közre — a szerkesztőség vé- ja a kérdésfeltevés tiszta­leményét. ságával, világosságával, ha­A neves diplomata, festő talmas műveltségével es és költő Maxikóvárosban lát- szempontjainak eredetiségé­ta meg a napvilágot — vei emelkedik ki kortársai 191*-ben. Széles körű. egye­temes műveltsége vitte a diplomáciai pályára. Japán­ban kezdte a szolgálatot, nagykövet volt Franciaor­szágban és Indiában. 1968­ban a Tlateloco mellett, a közül. Ugyanezek az eré­nyek dominálnak akkor is. amikor a képzőművészet nagyjairól értekezik: Rufino Tamayóról, Miróról — hogy csak néhányat említsek. Oc­tavio Paz sok irodalmi elis­tüntetó egyetemisták lemé- merést mondhat magáénak. szárolását látva hagyott fel az aktív politikával. Octavio Paz irodalmi mun­kássága három pilléren nyugszik: a költészeten, a humanizmusból merítő, ab­ból táplálkozó esszén és az irodalomkritikán. „A költé­A Cervantes-díjat 1981-ből, egy mexikóit és az 1982-ben kapott németet. A mexikó­városi interjú vegyes érzel­meket hagy az olvasoban. A mindenféle erőszakról, dik­tatúráról elítélően nyilatko­zó író tévúton jár, amikor szet a szenvedélyem, az ire- arról beszél, hogy „válság­dalom a foglalkozásom", korszakban és egy alapjá­ahogyan önmaga megfogal- ban igazságtalan tarsadalom­mazta. Költészetét olyan hí- ban élünk". Paz a külső — réssé vált verseskötetek jel- megtévesztő, félrevezető — zik, mint: Szabadság adott vonásokat általánosítva odá­szóra (1958): Szalamandra ig megy. hogy Kubát és (1962); Keleti part (1969); Chilét egy kalap alá veszi: Visszatérés (1976); Költemé- „diktatúra mind a kettő" (!). vyek (1935—79). A Pais ezt a politikai néze­Költői példaképének a két tet átveszi, nem mutat iá a XVII. századi klasszikust, történelmi analógia képte­| Quevedót és Gongorát tart- lenségére! Furcsa ellentmon­1 ja. de a francia szürrealista dás az is. hogy a mexikói költészetet éppúgy forrásá- költő kubai Nicolas Guil­nak ismeri, mint nagy kor- lént, a kommunista Rafael társait, a befelé forduló, fi- Albertit csodálja — önma­noman érzékeny Jimenezt gát, cáfolva. Ebben a be­vágj- Antonio Machadot, a szélgetésben forgalmazza spanyol nép életének ver- meg önmaga számára aziro­sekbe foglalóját, aki oly dalom értelmét: „Az iro­megrenditöen siratta el Gar- dalom mindig fogadás, foga­cia Lorcát. Művészétét az dás az idővel, a halállal." essze műfajában olyan mua- Rozsnyai Jenő elnök bízott meg az ügy ki­vizsgálásával. Egy kérdésre tehát választ kapott a világ, ez a válasz azonban újabb tisztázatlan kérdéseket vet föl. Maga a bizottság sem tudott meg­egyezni abban, kikre terjedt ki az összeesküvés. Agrava asszony, az öttagú vizsgáló csoport vezetője annál a ma­gas rangú tisztnél húzta meg a határt, aki a gyilkos­ság idején a manilai repülő­tér biztonsági erőinek, pa­rancsnoka volt. (A külföldi száműzetésből hazatérő Aquinót a repülőtéren érte a halálos lövés.) A bizottság többi tagja szterint a szálak messzebbre vezetnek — föl egészen Fabian Ver tábor­nokig, a fülöp-szigeteki fegy­veres erők első számú ve­zetőjéig. Az ellenzék több­ségé még ennél is messzebb megy: legalábbis valószínű­nek tartja, hogy a katonák­nak szóló gyilkos parancsot maga Marcos. vagy — a be­tegeskedő elnök megkerülé­sével — annak nagy hatal­mú felesége adta ki. Megválaszolatlan maradt az a kérdés is. miért követ­ték el a gyilkosságot. Aqui­no u|yan az ellenzék legis­mertebb vezetője volt, ám korántsem az egyetlen és nem is a legradikálisabb. A merénylet megszervezői szá­mára világosnak kellett len­nie. hogy a mártírrá váló politikus legalább olyan ve­szélyes a rendszer számára, mint az élő. Ezt a nyilván­való tényt használta föl ké­sőbb Marcos arra. hogy a gyilkosságot az ellenzék ra­dikális reszének — a „kom­munista összeesküvőknek"' — a nyakába varrja. Állítá­sát most éppen az elnök ál­tal kinevezett bizottság cá­folta meg, egyértelműen a rendszer embereit vádolva a bűncselekménnyel. Van olyan feltételezés is. hogy a gyilkosság a hadse­reg szélsőséges elemeinek provokációja volt azzal a céllal, hogy az elnököt fél­reállítsák és katonai rend­szert vezessenek be. Mar­cos és a hadsereg ellentété- az ellenzék kevésbé radiká­a nyilvánosságra hozatal megakadályozására, de az el­nök nem állt melléjük. Sótj a közzététel után ideiglene­sen .szabadságolta" bizal­masál. Fabian Ver táborno­kot akit négy bizottsági tag az összeesküvésben való részvétellel vádol. Más vé­lemények szerint Marco6sa­ját magáról akarja véglege­sen elhárítani a gyanút, s ezért teszi meg bűnbaknak a hadsereget. Washington érzékeli a ve­szélyt, amely a Marcos­rendszer hanyatlásával ér­dekeit fenyegeti. Nem akár­milyen tétről van szó: ré­szint magáról az ötvenmil­liós szigetországról, az Egyesült Államok hagyomá­nyt« szövetségeséről, részint az ott felépített két hatal­mas amerikai támaszpont­ról. Az Aquino-gyilkosság óta föllendült ellenzéki moz­galom egyre inkább Ameri­ka-ellenessé válik. Washing­ton — részben az iráni lec­kéből is tanulva — nem kö­telezte el magát teljesen Marcos elnök mellett. Nem szeretné, ha a rendszer esetleges bukásával maga is „megbukna" a Fülöp-szige­teken. Így hát inkább arra törekszik, hogy kibekítse Marcost polgári ellenfelei­vel, ez azonban csak úgy le­hetséges. ha legalább az el­lenzék minimális követelé­seit kielégítik. Ennek jegyé­ben a washingtoni kong­resszus 413 szavazattal 3 el­lenében olyan határozatot fogadott el, amely „valóban szabad választásokat", to­vábbá „mélyreható, függet­len és pártatlan vizsgálatot" követel az Aquino-gyilkos­ság ügyében. A májusban tartott fülöp­szigeteki képviselőválasztá­sok a jelek szerint megfe­leltek a polgári ellenzék jobboldala és a Washington által támasztott elvárások­nak : ol.yan körülmények kö­zött rendezték meg őket, hogy Marcos megőrizhesse hatalmát, másrészről azon­ban bejutott a parlamentbe nek feltételezése egyfajta választ kínál arra az — egyébként ugj'ancsak nyitott — kérd»' sre, hogy vajon az elnök miért engedte meg a jelentés közzétételét A ka­lis szárnyának 62 képvise­lője is. "Ügy tűnik, hasonló — mini Washington, mind az ellenzék, mind a saját maga érdekeit 6zolgáló — taktikát alkalmaz, Marcos az tonai vezetők a hírek szerint Aquino-ügyben is. »

Next

/
Thumbnails
Contents