Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-26 / 252. szám

Fénteíc, 1984. október 26. 3 Illést tartott Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meetárevalta a gazdaságirányítási rend­szer továbbfeilesztésének 1985-ben végre­hajtandó feladatait. Ennek keretében töb­bek között elfogadta az ár-, a iövedelem­és a keresetszabályozásban, a magasabb vezető ' állású dolgozók anyagi érdekeltsé­gi rendszerében a beruházások rendiében továbbá a piacfelügyelet terén 1985-ben életbe léoő módosításokat és a szükséges­sé váló egvéb intézkedéseket. Ű2v hatá­rozott. hogv a minisztertanácsi rendelete­ket. valamint a véerehaitásukra vonatkozó jogszabályokat november első felében nyilvánosságra kell hozni. A kormánv tájékoztatást kapott az energiagazdálkodás líözéotávű kutatási­fejlesztési programiénak folvamatban le­vő végrehajtásáról. Megállapította hogv a kutatási eredménvek fontos szerepet töl­tenek be az energiafogyasztás mérséklését szolgáló intézkedések megalapozásában, az úi energiatakarékos eliárások és ter­mékek gyártásának bevezetésében. A Mi­nisztertanács irányelveket szabott meg az energetikai kutatás-feilesztés VII. ötéves tervidőszakra szóló teendőinék kidolgozá­sához. (MTI) oktatási Vita az új törvény tervezetéről A napokban megkezdődött új oktatási törvényterve­zet szakmai vitája. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. áprilisában hozott ok­tatáspolitikai állásfoglalása alapján hosszabb idő óta dolgoznak az új oktatási törvény előkészítésén. E munka szerves része a mos­tani vita is, amelyben a pe­dagógusok, az egyetemi, fő­iskolai oktatók és hallgatók mellett kifejtik véleményü­ket a Hazafias Népfront, va­lamint a KISZ megyei bi­zottságainak képviselői is. A Művelődési Minisztéri­um illetékesei az MTI mun­katársának elmondták: az új oktatási törvény a több mint két évtizedes, a Ma­gyar Népköztársaság okta­tási rendszeréről készült, 1961. évi III. törvényt hiva­tott felváltani. A tervezet a köz- és felsőoktatás távla­ti fejlesztési programjában meghatározott fő célok fi­gyelembevételével kimond­ja: az oktatás a korszerű ál­talános műveltség és a szak­mai ismeretek megszerzését, az ifjúság szocialista-huma­nista nevelését szolgálja, fo­lyamatos továbbfejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatá­sa az egész társadalom ügye, a kormányzat kiemelkedően fontos feladata. Az oktatásügy szakembe­rei — a jelenleg érvényes törvénytől eltérően — az is­kolai élet leggyakoribb helyzeteiből kiindulva jogo­kat, kötelességeket és maga­tartási szabályokat is előír­nak a tanulók, a tanárok és a szülők részére egyaránt. Ezeket eddig csak az isko­lák rendtartásai szabályoz­ták A törvénytervezet a ta­nulók alapvető jogai közé 6orolja. hogy közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek az oktatási-neve­lési intézmény vezetésében, és az érdekeiket érintő dön­tések meghozatalában. Jo­gaik közé tartozik az is, hogy választók és választha­tók legyenek a diákképvi­seletbe Alapvető kötelessé­geik között tartják számon, hogy rendszeresen, fegyel­mezetten. a képességeiknek megfelelően tanuljanak: be­csüljék társaikat, tanúsítsa­nak tiszteletet a tanáraik­nevelőik iránt. A készülő törvény ma­guknak az oktatási intéz­ményeknek ad lehetőséget arra. hogv a kötelességeiket súlyosan megszegő tanuló­kat. hallgatókat fegyelmi eljárás után a középiskolá­ból vagy felsőoktatási in­tézményből kizárják. A pedagógusok a tervezet értelmében a jövőben csak olyan feladatok elvégzésére lesznek kötelezhetők, ame­lyek az oktatómunkával • függnek össze. Joguk lesz, hogy megválasszák — a ne­velési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek keretein belül — a tananyagot, áz oktatasi módszereket, s ja­vaslatokat tehetnek ezek továbbfejlesztésére is. Köte­lességük, hogy a nevelő-ok­tató munkájukat a legjobb tudásuk szerint végezzék, hivatásukhoz méltó maga­tartást tanúsítsanak, s rend­szeresen képezzék magukat. Tartsák tiszteletben a gyermekek, a tanulók. a hallgatók emberi méltóságát és jogait. A törvénytervezet hangsú­lyozza a család szerepének fontosságát a felnövekvő nemzedék formálásában. E szerint a szülő kötelessége gyermekét feladatai teljesí­tésére nevelni, az óvodát, az iskolát cselekvően támogat­ni. Joga van ezeknek az in­tézményeknek a működésé­ről véleményt nyilvánítani, oktatómunkájukban közre­működni, képviselővel a ve­zetésükben részt venni. A törvény-előkészítők egyebek között kitértek az alap- közép- és felsőfokú oktatás céljaira, feladataira és néhány egyéb kérdésére is. A gyermek általában at­tól a naptári évtől tanköte­les, amelyben a hatodik életévét — külön jogsza­bályban meghatározott idő­pontig — betölti. Az iskola­kezdés időpontját a gyer­mek fejlettsége alapján kell megállapítani. A tankötele­zettségnek az általános is­kolában lehet eleget tenni, ideértve a hasonló külföldi oktatási intézményeket is. Az iskola hatáskörébe utal­ják és így megkönnyítik a külföldi oktatási intézmé­nyekben folytatandó általá­nos iskolai tanulmányok en­gedélyezését. Űj elem az is, hogy a tankötelezettség az iskolába lépéstől annak be­fejezéséig. de legfeljebb tíz tanéven át, 16 éves korig tart. Annak, aki ezt köve­tően nem tanul tovább, nem lesz kötelező továbbképző iskolai oktatásban részt ven­ni. A törvénytervezet szerint a középfokú oktatás célja, hogy jól megalapozott álta­lános és szakmai ismeretek nyújtásával az ifjúságot fel­készítse a választott foglal­kozás gyakorlati művelésé­re, valamint magasabb szin­tű tanulmányok folytatására, s a fiatalokat a szocialista társadalom iránt elkötele­zett felnőttekké nevelje. Középfokú oktatási intéz­ménybe azok vehetők fel. akik az általános iskola nyolcadik osztályát sikere­sen elvégezték. 17. életévü­ket a felvétel naptári évé­ben még nem töltötték be, és a választott szakmájukra egészségileg alkalmasak. A vitára bocsátott terve­zet megfogalmazza, hogy a felsőoktatás alapvető célja a gazdaság, a társadalom, a politika, a tudomány, a technika, a kultúra és a mű­vészetek fejlesztésében alko­tó szerepet betöltő, magas szintű ismeretekkel rendel­kező szocialista értelmiségi szakemberek képzése és to­vábbkéozése. Az oktatás és a tudományos műhelyek kö­zötti kapcsolat jelentőségé­re rámutatva a törvényja­vaslat kimondja: a felsőok­tatási intézmények az okta­tómunkát. valamint a tudo­mányos kutatási feladatokat más egyetemekkel és főis­kolákkal, kutató-, fejlesztő-, tervezőintézetekkel, továbbá gazdálkodó szervezetekkel és a társadalom egyéb szer­veivel együttműködve vég­zik. A jövőben — a tervezet szerint — az egyetemi, fő­iskolai felvételekről első fo­kon a felsőoktatási intézmé­nyek felvételi bizottsága, másodfokon azok vezetője dönt. Határozatuk ellen fel-: lebbezésnek nem lesz helye. Miként a minisztériumban hangsúlyozzák, a hazai tár­sadalmi. gazdasági fejlődés tette szükségessé, hogy az oktatási rendszer feladatait újrafogalmazzák. Egyre fontosabbá válik hogy a ne­velés-oktatás eredményeseb­ben segítse a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladást. Erre azonban csak akkor lehet képes, ha meg­újítja tartalmát és módsze­reit, fejleszti szervezetét, s rendelkezik a mindehhez szükséges személyi és anya­gi-tecnikai feltételekkel. A nevelőmunkának is jobban kell igazodnia a valósághoz, a gyermekek, a fiatalok fej­lettségéhez, igényeihez. Mindezeket a célokat szol­gálja majd a magas szintű szabályozás. A törvény és a végrehaj­tására szolgáló miniszterta­nácsi rendelet tervezete pár­huzamosan készül; a tör­vény elfogadását követően dolgozzák majd ki a mi­niszteri szintű végre­hajtási jogszabályt, il­letve módosítják a jelenleg hatályos jogszabályokat. Az oktatási törvény terve­zetét azzal a kéréssel bocsá­tóba vitára a művelődési miniszter, hogy á nevelő­testületek november közepé­ig juttassák el a megyei ta­nácsok művelődési osztályai­hoz, a Fővárosi Tanács mű­velődésügyi főosztályához az észrevételeket, javaslatokat, s így azokat mielőbb figye­lembe vehetik a törvény to­vábbi formálásában. Például Zsombón ... „fl siker! nem lehet megunni! 3» A megyei téeszszövetseg és a Gyümölcsös Szakszövetkezet már megvette a torna­terem „bútorzatát". A falak most alakulnak, körítésül... Tóth Imre külterületen él, gazdálkodik Zsombó határá­ban. A nagyobbik gyereké­ért minden délután bemegy a faluba, mert mostanában már hamar esteledik, szür­kül, mire vége a tanításnak a második osztályban. Tóth Imre mostanában gyakran bemegy a faluba reggel is. Az általános isko­lába tart. A régi épület szomszédságában fölbállag a még félig kész új szárny el­ső emeletére. Téglakupacok, egymásnak támasztott ablak ­keretek között lát munká­hoz. Ért a falazáshoz, kő­műves volt. Tóth Imre gyermeke a kö­vetkező tanévben már ál­landó délelőttös lesz. Addig­ra befejeződik az iskola bő­vítése. Lábát Ferenc, az NKFV híres Münnich Ferenc szo­cialista brigádjának tagja, több fényképen látható a régi iskola folyosóját díszí­tő tablókon. Teljes életnagy­ságban pedig a szomszédos építkezésen, ahol többed­magával villanyt szerel. „Ügy volt, hogy nem vállal­juk, ki is jöttünk megmon­dani. És úgy lett, hogy ki­jöttünk elvállalni, megcsi­nálni." Kiss Mihály harminchá­rom évig épített iskolákat, kollégiumokat. tornaterme­ket, mint a DÉLÉP műveze­tője. A változatosság kedvé­ért most iskolabővítésnek, tornaterem-építésnek a mű­vezetője, a DÉLÉP nyugdí­jasaként. ..Megfogadták" a zsombóiak, mert nálánál jobban senki nem tudja, mi jó diáknak, pedagógusnak. Ismeri a véleményüket, épp elég avatáson súgták oda ne­ki, mit kellett volna más­képp ... „Beosztottjaival" igazán elégedett, legfeljebb az okoz néha gondot, hogy társadalmi munkásai a hét­végeken szeretnek többet dolgozni. Az építőipari szak­mában organizátornak neve­zett munkatársára sem mondhat egy rossz szót. A főszervező civilben a község tanácselnöke. Dr. Faragó Vilmos öt év­vel ezelőtt lett tanácselnök Zsombón. Épp abban az év­ben került be a község tol­laslabdacsapata az OB I-be. Negyvennél több igazolt, minősített játékos áhítozott arra. hogy fedett, a szabvá­nyoknak megfelelő pályán fogadhassa a vendégcsapa­tokat, ne kelljen mindig Szegedtől kuncsorogni tor­nacsarnokot a mérkőzések­hez. Tornateremért sóhaj­tottak a testnevelők is, de hát honnan volna egy két­ezer lelkes falunak annyi pénze! „Hallottuk, hogy milyen jó üzlet a szanált házak bon­tása a maszekoknak. Ha ne­kik üzlet, az lehet nekünk is, gondoltuk. És kaptunk a várostól 13 IKV-lekást, a fémipari szövetkezettől meg kettőt ingyenes bontásra. A szövetkezet ugyan először versenytárgyalást hirdetett a Délmagyarban. de aztán be­mentünk az elnökhöz, és az árverés elmaradt... A szülők hozták-vitték a bontásra szövetkezett cso­portokat. teherkocsit adott a szakszövetkezet, tervet a szövterves Vincze Mihály és Halácsi Gábor, besegítettek a Kossuth-laktar.yások. Szó­vá] összejött annyi tégla, faanyag és cserép, hogy nemcsak a tornaterem és a hozzátartozó helyiségek ala­pozása kezdődhetett meg tavaly decemberben, hanem marad belőle a tanácsháza tetőterének beépítésére is. Ott könyvtár lesz. A torna­terem mellett meg tanme­dence, a Szegedi Beruházási Vállalat védnökségével, "hogy ne kelljen nyáron Szegedre utaztatni a gyerekeket." Zsombó 2020 állandó és 100 ideiglenes lakójának 61 százaléka külterületen, ta­nyán él. Sok köztük a fia­tal, a három-négy gyerekes család. Az óvodát — ugyan­csak társadalmi munkában — már kibővítették száz­személyesre, most az isko­lán a sor. Kélszázharminc általános iskolásnak lesz tornaterme, december végé­től, s ugyanők vehetik majd birtokukba az új iskolaszár­nyat a jövő év júniusában. Ha minden tégláért, cseré­pért. lapát földért fizetni kellene. 24 millió forintra lenne szükség. „Mi csak azzal tudunk fi­zetni a segítségért, hogy azt is megköszönjük, ha valaki­nek kétórányi ideje volt tég­lát pucolni, cserepet horda­ni. Látná csak, hogy admi­nisztrálják a gyerekek, amit végeztek. Elvégre egyéni vállalásaik vannak!" A tornaterem melletti bi­tumenes pálya esti világítá­sát is szeretnék (ostor) nyél­be ütni. Még az idén lefek­tetni a gázvezetéket — na­ná. hogy önerőből — négy utcában. A többi hétben már készen van. és egyetlen telektulajdonos sem maradt ki. A szervezők sikere ez, és az összeforrott faluközös­ségé. A tanácselnök szerint a sikert nem lehet megun­ni.. ; Egyébként róla 'egyezte meg tréfásan Lábát Ferenc, hogv át kellene költöztetni egy-két év múlva egy másik: faluba. Hogy ott is legyen tornatereim, tanmedence, könyvtár. „Feltéve, hogy a zsombóiak elengednék." Pálfy Katalin Tankönyvkészítők kitüntetése Csütörtökön elismeréseket adtak át a tankönyveket ké­szítő nyomdák közötti mun­kaversenyben kiemelkedő eredményeket elért vállala­toknak. A Művelődési Mi­nisztériumban tartott ünnep­ségen Tarnóc Márton ki­adói főigazgató rámutatott: elsősorban a nyomdaüzemek lelkiismeretes tevékenységé­nek köszönhető, hogy a tan­könyvek — a sokéves ta­pasztalatoktól eltérően — javuló minőségben, időben elkészültek az idei tanévre és eljutottak a diákokhoz. Méltatta azokat a törekvé­seket. hogy a zavartalan tankönyvellátást még na­gyobb arányú előregyártás­sal már a következő évre is megalapozzák. A határidők pontos betar­tásáért. a tankönyvek mi­nőségéért az Alföldi. az Athenaeum, a Dabasi, az Egyetemi, a Nyírségi, a Pé­csi Szikra, a kecskeméti Pe­tőfi és a Szikra Lapnyomda, valamint a Zrínyi Fénysze­dő Központ részesült juta­lomban. A Dabasi. a Borso­di. a Széchenyi és a Szegedi Nyomdát a szakmai képzés jegyzeteinek időben történt elkészitéséért külön is díjaz­ták. (MTI) Hazaérkezett Lengyelországból a megyei tanácsi delegáció Tegnap, csütörtökön a ké­ső esti órákban hazaérke­zett Lengyelországból a Csongrád megyei tanácsi delegáció, mely a testvér­megyei kapcsolatok kereté­ben dr. Petrik Istvánnak, a megyei tanácselnök általá­nos helyettesének vezetésé­vel háromnapos látogatáson vett részt Lódzban. A taná­csi küldöttség tagja volt Dóczi Gábor, a szentesi vá­rosi tanács elnöke és Gu­lyás Antal, a megyei tanács vb építési és vízügyi osztá­lyának vezetője. A küldött­séget a Ferihegyi repülőté­ren Szabó G. László, a me-' gyei tanács elnökhelyettese fogadta. Minőségvédelem Gabona- és sütőipari mi­nőségvédelmi konferencia kezdődött csütörtökön, Szé­kesfehérvárott. A kétnapos eszmecserén részt vevő, csaknem 300 szakember a gabonatermesztés és -fel­dolgozás helyzetét, feladata­it, a gabona- és a sütőipa-; ri termékek minőségvizsgá-; latának tapasztalatait vi-' tatta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents