Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-25 / 251. szám

74 Csütörtök, 1984. október 18. Szovjetunió A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülése 0 Moszkva (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének szer­dai ülésén a képviselők megelégedéssel szóltak az SZKP Központi Bizottságá­nak keddi ülésén elfogadott nagyszabású talajjavítás! programról, és megállapítot­ták, hogy annak végrehajtá­sában • gazdasági egységek mellett jelentős szerep jut a tanácsi szerveknek is. Az elnökség megtárgyalta a Legfelsőbb Tanács által tavaly elfogadott és életbe lépett, a dolgozó kollektí­vákról szóló törvény végre­hajtásának első tapasztala­tait, a képviselők ezzel kap­csolatos észrevételeit. A legfelsőbb Tanács El­nöksége foglalkozott a má­sodik világháború veterán­jainak helyzetével is, fel­adatul szabta a köztársasá­gi legfelsőbb tanácsok ille­tékes szerveinek, s javasol- I ta a Szakszervezetek Köz- I ponti Tanácsának, hogy | hozzanak konkrét intézkedé- I seket a veteránok életkörül- ' ményeinek javítása érdeké- i ben. Elííéfö határozat Szavazás a BT-ben a dél-afrikai apartheid politikáról 0 New York (AFP) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással, a faji elkülönítés dél-afrikai politikáját elítélő, annak ha­ladéktalan felszámolását kö­vetelő határozatot fogadott el. A határozat elítéli „az el­nyomottak folytatódó lemé­szárlását, az önkényes letar­tóztatások gyakorlatát". Kö­veteli valamennyi dél-afri­kai fogoly szabadon bocsá­tását, é? elutasítja a múlt hónapban életbe léptetett, a fekete többséget az állam­polgári jogokból továbbra is kirekesztő alkotmány refor­mot. A határozat követeli a fekete többség számára tör­zsi alapon kijelölt területek, az úgynevezett bantusztá­nok felszámolását. A testület felszólította az ENSZ tagállamait: a világ­szervezettel és az Afrikai Egységszervezettel együtt­működve. hozzanak intézke­déseket a dél-afrikai néo önrendelkezési jogánál? gya­korlásáért vívott harca tá­mogatására. • Az Egyesült Államok de­legátusa tartózkodott a sza­vazástól. Mitterrand Londonban »_m Ot megye képviselőinek részvételével Vásárhelyen Szakmaközi bizottságok tájkonferenciája 0 London (MTI) Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök — aki II. Erzsébet királynő meghí­vására tartózkodik Nagy­Britanniában — szerdán a brit parlament két háza előtt. Nyugat-Európa szoro­sabb együttműködését. a Közös Piac „valódi politikai unióvá" való kiépítését sür­gette. Nemzetközi kérdésekről, a kelet—nyugati viszony tá­Nicaraguai tiltakozás 0 Havanna (MTI) Nicaragua felszólította az Egyesült Államokat, Hfcgy szüntesse be a közép-ameri­kai ország belügyeibe való beavatkozását, és határozot­tan tiltakozott amiatt, hogy a Reagan-kormánv az álla­mi politika rangjára emelté a terroViímust a Nicaragua ellen folytatott agresszió­ban. A salvadori gerillák ked­den lelőttek egy helikoptert. amelyen a hadsereg több magas rangú tisztje utazott. A gép utasai — köztük Do­mingo Mnnterosa ézredes. a San Miguelben állomásozó 3. dandár, parancsnoka. Her­son Napoleon Calixto. a had­sereg egyik 'főinstruktora. és Osear Armahdo Exmitiá őr­nagy. az „Atlaeatl" nevű kü­lönleges partizánvadász osz­tag vezetője — szörnyethal­tak. Közéleti napló LOSONCZI PÁL FOGADTA DUSÁN ALIMPICSET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán, a Parlamentben fogadta Du­sán Alimpieset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság szövetségi nemzet­gyűlésének elnökét, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánk­ban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Péter János, az országgyű­lés alelnöke, jelen volt Mi­lovan Zidar, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete. SZŰRÖS MÁTYÁS VARSÖBA UTAZOTT A Lengyel Egyesült Mun- zottságának titkára. Útjára kaspórt Központi Bizottsá- elkísére Horn Gyula, a KB ganak meghívására szer- , osztál ának vezető_ dan Varsóba utazott Szuros Mátyás, a Magyar Szociális- ie és Roska Istvan kulugy­ta Munkáspárt Központi Bi- miniszter-helyettes. ORSZÁG GYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Erdeink egészségi állapo- jesztéséhez Ábrahám Kál­táról és a fával borított vi- mán államtitkár, az OKTH dékeket érő környezeti ha- elnöke és Királyi Ernő, a fásokról tanácskozott szer- MÉM Erdészeti és Faipari dán Szentendrén Cselőtei Hivatalának vezetője fűzött László elnökletével az or- szóbeli kiegészítést. A szó­szággyűlés mezőgazdasági beli kiegészítéseket követő, bizottsaga. A Mezőgazdasá- vitában Dobi Ferenc (Csong­gi és Élelmezésügyi Minisz- rád arról szóu hogy terium, valamint az Orsza- • , , Kos Környezet- és Termé- erdeink vedelme tarsadalmi szetvédelmi Hivatal előter- ügy. ANTONIO RUBBI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására október 22—24-ig Budapes­ten tartózkodott Antonio Rubbi, az ' Olasz Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a külügyi osztály vezetője. Kíséreté­ELUTAZOTT BELKERESKEDELMI Szerdán elutazott hazánk­ból Manuel Vila Sosa ku­bai belkereskedelmi minisz­ter, aki Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszterrel MEGBESZÉLÉSÉI ben volt Raffaello de Brasi, a külügyi osztály munka­társa. A vendégekkel Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezető­je és Kovács László osz­tályvezető-helyettes foly­tatott megbeszéléseket. A KUBAI MINISZTER jegyzőkönyvet irt alá az 1985. évi magyar—kubai belkereskedelmi választék­cseréről és műszaki-tudo­mányos együttműködésről. gabb, biztonságpolitikai ösz­szefüggéseiről szólva a fran­cia elnök állást foglalt a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások felújítása mellett. Azt mondta, hogy noha a meglevő fegyverzet — benne a francia és a brit nukleá­ris erő is — fontos szerepet tölt be a béke biztosításához szükséges egyensúly fenntar­tásában. nézete szerint az adódó egyensúlyhiányokat nem a fegyverzet növelésé­vel, hanem általános szint­jének a lehető legalacso­nyabb fokra süllyesztésével kell kiigazítani. A parlamenti beszéd után Mitterrand elnök munkaebé­den találkozott Margaret Thatcher miniszterelnökkel 'Elsősorban közös piaci prob­lémákat vitattak' meg, ez­úttal a szokottnál derűlá­tóbb következtetésekkel. A vásárhelyi hetek ren­dezvénysorozatának kereté­ben táj konferenciát tartot­tak tegnap, szerdán a váro­si tanácsházán Bács-Kiskun, Békés, Szolnok. Pest és Csongrád megyék szakma­közi bizottságainak képvise­lői, vezetői részvételével. A rendezvényen részt vett Sze­mes Ferenc, a SZOT szer­vezési és káder06ztályának munkatársa és Csizmadia Sándorné dr.. a vásárhelyi városi tanács elnöke is. A résztvevőket dr. Szalontai József, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte; vitaindító előadást dr. Ágos­ton József, a Szakszerveze­tek Csongrád megyei Taná­csának vezető titkára tar­tott. Ismertette a vásárhelyi városi szakmaközi bizottság szervezeti felépítését és mű­ködésének elveit, gyakorla­tát, mint kísérleti modellt. Elmondta, hogy itt a városi szakmaközi bizottság az üzemek szakszervezeti bi­zottságainak, titkáraiból te­vődik össze. Megyénkben Szeged kivételével minden városban és három olyan községben is létrehoztak szakmaközi bizottságot, ahol szakszervezeti alapszerveze­tek vannak. Hangsúlyozta, hogy — miután a szakma­közi bizottságoknak az egész országban érvényes szerve­zeti szabályzata nincs — a tájkonferencia egyik célja: tisztázni néhány gyakorlati kérdést. A szakszervezetek érdek­védelmi tevékenységének három fő területe alSTfult ki napjainkra: a munkahelyi, a lakóhelyi és a dolgozói ér­dekvédelem. Minthogy éle­tünk két fő területen zajlik: a munka- é6 a lakóhelyen, a három fő területből min­denképpen előtérbe kell he­lyezni a munka- és lakóhe­lyi érdekvédelem kérdéseit. Nemcsak az előadásból, hanem a hozzászólásokból is kitűnt, hogy az érdekvéde­lem területei testvérterüle­tek; a gazdálkodó egységek, intézmények (munkahelyek) és a település (lakóhely) ér­dekei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az érdekvédelmi tevékenységet sem lehet kü­lönválasztani. Az érdekvé­delmi munka — komplex te­vékenység A továbbiakban a taná­csok. a szakszervezetek és a szakmaközi bizottságok te­rületpolitikai tevékenysége összehangolásának fontossá­gától szólt, amelyben •feltét­lenül a helyi tanács a „gaz­da". a gyakorlati megvalósí­tásban pedig legfőbb segí­tői a szakszervezetek, a te­lepülésfejlesztési mozgósító munkában elsősorban a szakmaközi bízottságok. Me­gyei tapasztalatként az SZMT vezető titkára leszö­gezte: Csongrádi megyében a szakmaközi bizottságok jól töltik be a hivatásukat, te­vékenységüket a helyi párt­bizottságok és a . helyi taná­csok elismerik. Ezt követően Lehmann István a városi tanács el­nökének általános helyette­se. a városi szakmaközi bi­zottság elnökhelyettese re­ferált a tanács és a szak­maközi bizottság kapcsola­táft'C Tcül&nck l'élcimelte| a területpolitikai njunkara. Elmondta még. hogy Vásár­helyen arra törekednek: ne csupán ülesező testület le­gyen a szakmaközi bizott­ság. Kiemelkedő jelentősé­gűnek ítélte a városi szak­maközi bizottságnak azt a tevékenységét, amellyel részt vesz a területpolitikai tanácsi vb-anyagok megvi­tatásában, és ezzel segíti a tanácsi szerveket a dönté­sek meghozatalában. Külön is értékelte a lakosság moz­gósítását, amelynek köszön­hetően tovább növekedett Vásárhelyen a társadalmi munka becsülete és növe­kedtek értékei. A jelenlevők számos kér­dést intéztek az előadókhoz, és saját megyéik, városaik, községeik szakmaközi bi­zottsági tevékenységeiről be­számoltak. A vitában felszó­lalt Szelyák György, a Bé­kés megyei SZMT titkára: Bácskai László, a békéscsa­bai szakmaközi bizottság tit­kára; Slabitsek Endre, a kecskeméti szakmaközi bi­zottság titkára; Galambos József, a Szolnok megyei SZMT munkatársa; Korbély János, a Pest megyei SZMT munkatársa; Szabó Béla, a törökszentmiklósi szakma­közi bizottság titkára. Az elhangzottakat dr. Ágoston József foglalta ösz­sze. megállapítva, hogy ha­sonló véleménycserékre a jövőben is szükség lesz, bár a megyék, a városok hely­zete egymástól eltérő, szá­mos kérdésben sikerült egy­séges álláspontra jutni. A program a délutáni órákban folytatódott: a ven­dégek megtekintették a XXXI. őszi tárlatot, majd a Vásárhely képekben című filmet. Z. B. Az 1944 október végére kialakult helyzetet a szov­jet főparancsnokság alkal­masnak ítélte arra. hogy a 2.Ukrán Front 46. hadsere­ge a Duna—Tisza közén el­foglalt hídfőből Kecskemét —Budapest irányban mért csapással menetből elfoglal­ja a fővárost. Ügy vélte, hogy a Duna—Tisza közét védő 3. magyar hadsereg gyenge harcértékű erőit le­győzve a 46. szovjet hadse­reg határozott tevékenység­gel képes lesz megelőzni a német Dél-hadseregcsopor­tot csapatai átcsoportosításá­ban Budapest védelmére, s a főváros birtokba vétele jelentősen meggyorsítja a további hadműveleteket, Bécs és Németország déli te­rületeinek elérését. A német Dél-hadseregcso­port vezetése már a debre­ceni hadművelet befejezése előtt figyelembe vette, hogy hamarosan várható a 2. Uk­rán Front újabb támadása közvetlenül Budapest irá­nyába Ezért. Friessner ve­zérezredes október 26-án in­tézkedett az Észak-Erdély­ből visszavonuló Wöhler­csoport több hadosztályának átirányítására a 3. magyar hadsereg arcvonalára. Az volt a szándéka, hogy föl­tartóztatja, majd egy erős páncélos csoportosítással visszaveti a Tisza mögé a Duna—Tisza közéről a szov­jet csapatukat. 1944. pktóber 29-én dél­ben, a 46. hadsereg támadá­sával megkezdődött a buda­pesti hadmüvelet. A szovjet csapatok gyorsan áttörték a 3. magyar hadsereg héve­nyészett védelmét, és no­vember 1-én utcai harcban felszabadították Kecskemé­tet. A gépesített kötelékek másnap elérték az Alsóné­medi. Öcsa, Üllő. Vecsés te­repszakaszon az Attila-vonal külső védőövét. menetből áttörniük azonban nem si­került. A kialakult helyzetben a szovjet főparancsnokság no­vember 4-én ideiglenesen le­állította a 46. hadsereg tá­madását, és utasította Mali­Negyven éve történt A felszabadító hadműveletek 3. Harc Budapestért novszkij marsallt, hogy á front jobb szárnyának a Tiszán történő átkelése után széles arcvonalon indítson támadást észak-északkeletről és délről. Az elrendelt átkelést no­vember 7-én fejezték be a szovjet csapatok, s a Tisza jobb partján elfoglalt híd­főkből kibontakozott az új támadás Gyöngyös és Eger irányába. A Dél-hadseregc6oport so­rozatos páncélos ellencsapá­sokkal igyekezett a széles arcvonalon kezdeményezett szovjet támadás ütemét le­lassítani, a 8. és 6. német hadsereg arcvonalának ket­té vágását megakadályozni. A szovjet csapatok nehéz kö­rülmények között harcolva teljesítették feladatukat. No­vember 15-én felszabadíto»­ták Jászberényt. 19-én Gvön­gyöst, 25-én Hatvant. 30-án Egert, december 3-án pedig Miskolcot és Sátoraljaúj­helyt. Ebben az időszakban bekapcsolódott hazánk fel­szabadításába a 3. Ukrán Front is. amelynek csapatai november 7-ig Batina és Apatin körzetében. maid Mohácsnál átkeltek a Du­nán, és a hónap végére 100 km széles és Rn km mélv hadműveleti hídfőt alakítot­tak ki a folyó nyugati part­ján. Az elért eredmények meg­teremtették a feltételét an­nak. hogy a 2. Ukrán Front északról, a 3. Ukrán Front pedig délről egyidejűleg mért összehangolt csapással bezárja a gyűrűt az ellen­ség budapesti csoportosítá­sa körül. E feladat végrehajtását december 20-án kezdték meg a szovjet csapatok. A 2. Ukrán Front korábban Ba­lassagyarmat irányában tá­madó csoportosítása decem­ber 26-án Esztergomnál el­érte a Dunát, majd az év végéig tartó harcokban szét­zúzta art a német páncélos hadtestet, amely az Ipoly— Garam közén mért ellencsa­pással akarta megakadályoz­ni a gyűrű bezárását északi irányból. A front három hadserege ez idő alatt befe­jezte hazánk észak-északke­leti területeinek felszabadí­tását, a 3. Ukrán Front a Duna. Velencei-tó és a Ba­laton közti szakaszon mént csapást Esztergom, Neszmély irányába A front élei de­cember 26-án szintén elér­ték Esztergomot, ezzel nyu­gatról is bezárult a gyűrű Budapest körül. Budapest körülzárása sú­lyos csapás volt Hitlernek a háború elhúzását célzó tö­rekvéseire. Ezért már de­cember 24-én elhatározta, hogy fölmenti a Budapesten körülzárt csapatokat, helyre­állítja a védelmet a Duna jobb partján, és stabilizál­ja a helyzetet a magyaror­szági hadászati előtéren. A „Konrád-vállalkozás" fedő­nevű fölmentő csapástól Hit­ler a szovjet általános of­fenzívát megelőző gyors si­kert remélt, s úgy vélte, az­után még lesz ideje megerő­síteni a Varsó—Berlin hadá­szati főirányt. A „Konrád-vállalkozás" nagv páncélos túlerővel 1945 január 2-ra virradóra kez­dődött. és Bicske. Zámoiv majd Dunapentele (a mai Dunaújváros) iránvú csapás­sal 26-ig tartott. A szovjet csapatok több mint három héten keresztül önfeláldozó hősiességgel állták az isnié­telt ellenséges rohamokat, maid Adonvnál lefullaszto't­ták a támadást. Január 27­én Toibuhin marsall a 3. Ukrán Front erőinek egy ré­szével északról és délről el­lencsapást mért Sárosd irá­nyába. s a február H-ig tar­tó harcokban csaknem ere­deti helyzetében visszaállí­totta az arcvonalat. A fölmentési kísérlet meg­hiúsításának időszakában a 2. Ukrán Front csapatai ut­cai harcokat vívtak a Bu­dapesten körülzárt ellensé­ges csoportosítással, az erőddé változtatott főváros­ban. A pesti oldalt háztól­házig vívott küzdelemben január 18-án, Budát pedig február 13-án szabadították fel. Ez utóbbi harcokba már bekapcsolódtak a szovjet csapatok oldalán, az önként jelentkezett magyar kato­nákból szervezett Budai ön­kéntes Ezred századai is. 1945 február 13-án, 108 napig tartó kemény es ne­héz küzdelem ütán, a 2. és 3. Ukrán Front teljes győ­zelmevel véget ért a buda­pesti hadművelet. Jelentós erőket kötöttek le és zúztak szét, miközben feiszabadítoi­ták az ország területének nagyobbik részét. Arra kész­tették a német hadvezetést hogv a Varsó—Berlin hadá­szati főirány rovására erő­sítse meg a magyarországi hadszíntéren harcoló csapa­tait, s nem engedték, hogy innen csoportosítson át erő­ket 1945 januárjában a Bal­ti-tengertől a Kárpátokig megindított szovjet általá­nos támadás ellen. A budapesti hadművelet a magyarországi hadszínté­ren elért eredményeivel hozzájárult a szovjet—német arcvonal északi és középső szakaszán vívott hadművele­tek kedvező feltételeinek ( megteremtéséhez. E hadmű­veletek során a szovjet csa­patok felszabadították Len­gyelországot Csehszlovákia nagv rés'ét, elérték az Ode­rát. 60 km-re megközelítve Seriint. Tóth Sűndor alezredes (Következik • 4. A Dunántúl és hazánk felszabadításának befejezé­se.)

Next

/
Thumbnails
Contents