Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-24 / 250. szám

74. évfolyam 250. szám 1984« október 24.; szerda Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á közművelődés • | rjr // I # | r • időszerű kérdéséi Köpeczi Béla sajtótájél<oztatój'a Köpeczi Béla művelődési miniszter kedden a Parla­mentben, a közművelődés időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót. A minisz­ter elsősorban a közelmúlt­ban megrendezett közműve­lődési tanácskozás tapaszta­latainak tükrében/ elemezte a közművelődés általános helyzetét, aktuális feladata­it, és a fejlesztésre vonat­kozó elképzeléseket. Többek között megállapí­totta: a közművelődés álla­potának megítélése és vizs­gálata napjainkban külön­böző nézőpontokból végez­hető el, attól függően, hogy annak milyen szektorát, ré­tegét és célját emeljük ki. Különböző abból a szem­pontból is, hogy miként lát­juk a demokrácia követel­ményeinek érvényesülését. Hangsúlyozta, hogy a meg­ítélés sokfélesége termé­szetes és szükségszerű, de minden kulturális politika számára hasznos és elen­gedhetetlen a vélemények olyan ütköztetése, amelyből kialakulhat az objektív kép. Ha ezt nem tesszük, akkor sem feladatokat, sem programot nem tudunk ad­ni. Köpeczi Béla kiemelte, hogy ma a fő kérdés: volt­e haladás az utóbbi tíz évben a közművelődésben, vagy pedig stagnálás és visszaesés jellemzi az el­telt időszakot? Határozot­tan leszögezte, hogy a té­nyek azt mutatják: előre­léptünk. Ezt bizonyítja töb­bek között az iskolai végzettség alakulása is, hiszen jelenleg már az érin­tett korosztályok 95—96 százaléka elvégzi az általá­nos iskolát és a középfokú képzésben részt vevők ará­nya — a szakmunkáskép­zéssel együtt — 78—80 szá­zalék. Márpedig, az iskolai végzettség meghatározó a személyiség egészének kul­turális érdeklődésében. Nem véletlen, hogy az új oktatásfejlesztési program ebből a tényből indul ki. A közművelődés és a köz­oktatás összetartozó kategó­riák, s ebből a tényből ter­mészetszerűleg kell követ­keznie az együttműködés szélesebb és megalapozot­tabb követelményének. Az iskolai végzettség emelkedésének egyébként statisztikailag is igazolható következményei vannak a könyvvásárlások, vagy a múzeumlátogatások számá­nak emelkedésébén, illetve a rádió- és tévéműsorok né­zettségi mutatóinak alaku­lásában — hangoztatta. A mennyiségi adatok tenden­ciákat is mutatnak, s utal­nak egyes minőségi és tar­talmi problémákra. Kétség­telen ugyanis, hogy néhány művelődési ágazatban visz­szaesés tapasztalható: csök­ken a mozilátogatók szá­ma, stagnál a színházba es koncertre járók köre. Azon­ban még a fejlődő területe­ken is felmerül a minőség OTP Vállalkozási Iroda Új hitelformák, lehetőségek Az idén alakult meg az OTP új szervezeti egysége, a Vállalkozási Iroda. Csong­rád megyében folytatott tár­gyalásokat dr. Pósfay Mik­lós, az OTP Vállalkozási Irodájának igazgatója. A ve­le folytatott beszélgetés alapján közöljük a bizonyá­ra sokak számára hasznos információt. A Vállalkozási Iroda célja elsősorban ma­gánvállalkozások támogatá­sa újszerű hitelfeltételekkel, de lehetőség van töketár­sulással állami vállalatok, vagy szövetkezetek vállal­kozásainak finanszírozására is. A kereskedelem, a szol­gáltatási tevékenység, az áruellátás bővítése fontos népgazdasági és lakossági érdek. Szegeden például egyes városrészek üzletel­látottsága közismerten- elég­gé hiányos. Ha kiskereske­dők, kisiparosok, vagy ter­melőszövetkezetek üzlethá­lózatot kívánnak "kiépíteni, úgy ehhez segítséget kap­hatnak. Az iroda azt is el­képzelhetőnek tartja, hogy felépít és bérbe ad,helyisé­geket. Az úgynevezett lea­singmegoldás — gépek, be­rendezések. esetleg épület­részek bérbeadása — is pro­filjában szerepel. Támogat­ja az innovációs tevékeny­séget is, finanszírozza az arra érdemes találmányo­kat. Gyakorlatában szere­pel követelések megvásárlá­sa, vagyis atvállalja az adósságot, kifizeti azt a munkavállalónak és behajt­ja a tartozást. Fontos dolog, hogy a ma­gánvállalkozóknak nyújtott újszerű hitelezés mellett változatlanul tovább él az OTP gyakorlatában az ed­digi kisipari, kiskereskedői hitelrekonstrukció is. Az új hitelforma tehát egyértel­műen a .termékszerkezetek modernizálását, bővítését la­kossági és exportárualap­növelését, a jobb áruellátást szolgálja. A finanszírozást gondos, előzetes vizsgálat előzi meg, és a Vállalkozá­si Iroda csak nyereséges vállalkozást támogat. Az eltelt rövid idő alatt 250 millió forint hitelt fo­lyósítottak, ebből 50—60 millió rövid lejáratú volt, máris visszatérőit. Általá­ban három évre kötik a szerződéseket, de minden­képpen ésszerű határidőket szabnak. Jelenleg Csongrád megyében tárgyalások foly­nak Szegeden, építőanyag­gyártás részbeni finanszíro­zására, Hódmezővásárhelyen pedig egy termelőszövetke­zeti vendégfogadó tőkés tár­sulásos támogatásáról. Vár­ják az érdeklődők további jelentkezését, akik közvet­lenül az irodához (Buda­pest, V. kerület, Münnich Ferenc utca 16.) vagy az OTP megyei Igazgatóság hi­telosztályához fordulhat­nak. problémája. Tehát: milyen témák felé fordul a közön­ség, befogadja-e a nagy kul­turális értékeket. vagy olyan produktumokat vá­laszt. amelyek kizárójag a szórakoztatást szolgálják. A szórakoztatás iránti igény önmagában még nem elítélendői — szögezte le a miniszter. Az igazi gond másutt van: e művek is gondolatokat, bizonyos élet­mintákat közvetítenek. De milyen legyen a szórakozta­tási kultúra? Kétségtelen, hogy az elmúlt tíz évben a szabadidő-felhasználás szokásai sokát változtak, bár igaz az hogy e vál­tozás mértékét néha el­túlozzák. A könyvkiadásban például kétség kívül ' je­len van a lektűr, vagy a bestseller, ugyanakkor meg­figyelhető az is, hogy fo­lyamatosan látnak napvilá­got 'klasszikus művek. A sajtótájékoztatón Kö­peczi Béla érintette a min­dennapi kultúra kérdését is Ez a téma a közműve­lődési tanácskozáson figye­lemre méltó helyet kapott, s ezúttal az is megfogalma­zódott. hogy segíteni kell a legelemibb közgazdasági, jo­gi. erkölcsi és környezetvé­delmi ismeretek továbbadá­sát. amelyek az emberek mindennapi magatartására és életmódjára hatnak. Ezen a téren jelentős szemléletváltozás figyelhető meg, de a művelődési tár­ca vezetője ezúttal is fel­hívta a figyelmet az aktív bekapcsolódás fontosságára. Szólt a gazdaság és a kultúra kapcsolatáról is. Megállapította, hogy na­gyobb anyagi erőforrásokra volna szükség, ám a gaz­daság általános helyz.ete en­nek határt szab. Kétségte­len az is, hogy az 1968-as gazdasági reform bevezeté­se után nem gondoltuk vé­gig, hogy miként reagáljon a kultúra a gazdasági élet változásaira. Napjainkban figyelembe kell venni, hogy a közművelődés nem csak az állami dotációból él, ha­nem a közönség pénzéből is, s mindez nem csak gazda­sági, hanem tartalmi 'kér­dés is. Végül aktuális feladatok­ról szólva megállapította, hogy a közművelődési tevé­kenységben a kultúra tar­tam i kérdéseit szükséges elő­térbe állítani, különösen azokat, amelyek a befogadás mozzanatára irányulnak. Mes kell tenni mindent a gazdaság és a kultúra kö­zötti komplex kapcsolat ki­alakítása érdekében. hogy ezek egymást kölcsönösen segítsék. Pintér József «elvétele Seller Attila, az öttömösi Magyar László úttörőcsapat pajtása átadja a felszabadulási lángot Berta Róbertnek, a rúzsai Móra Ferenc úttörőcsapat tagjának. Felszabadulásának 40. év­fordulóján — szovjet csapa­tok hősi útját követve —. tegnap, szerdán délelőtt Rú­zsára, Csongrád megye utol­sóként felszabadított közsé­gébe érkezett a „szabadság lángja" staféta. A fellobogózott község is­kolásai lángjelvénnyel a mellükön a „Vörös Hadse­reg útj^n" elnevezésű aka­dályversennyel. csillaakereső játékkal köszöntötték a fel­szabadulási stafétát. Dr. Kó­szó Mária, az általános isko­la igazgatója elmondta. Kogv a 310 pajtás a munkásőrség megyei • parancsnokságának köszönhetően élményszerűen emlékezhetett meg az évfor­dulóról. hisz a történelmi színhelyek felkeresése mel­lett harci feladatok is segí­tettek a hangulat megidézé­sében. Az akadályverseny után 11 óra előtt néhány perccel Rú­zsa határában Seller Attila, az öttömösi Magyar László úttörőcsapat pajtása Berta Róbertnek, a rúzsai Móra Ferenc úttörőcsapat tagjá­nak adta át a lángot. Az ünnepélyes stafétaváltáson jelen volt Papp János. a községi tanács vb-titkára. valamint a községi KISZ-bi­zottság tagjai. A kerékpáros staféta a helység határáig haladt, ahonnan a pajtások futva vitték a Lenin térre az emlékezés lángját. A Felsza­badulási Emlékműnél Rúzsa fiatalsága az Országos Üttö­r (¡elnökség Felszabadulási parancsának felolvasás^ után ki úttörőcsapat, s 'az iskola honismereti , • szakkörének előadásában a község felsza­badulásának hat napját idé­ző emlékműsort tekintett meg. Az irodalmi összeál­lítás után — melyen jelen volt Trócsányi Anikó, meg­bízott megyei úttörőtitkár is — az óvodások, kisiskolá­sok és a KISZ-esek a fel­szabadulási emlékmű talap­zatán elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. Délután az MSZMP közsé­gi vezetősége és a községi tanács vb rendezésében foly­tatódott az ünnepségsorozat. A felszabadulási emlékmű megkoszorúzása után a párt­házban emlékünnepség kere­tében nyitották meg a köz­ség felszabadítását, fejlődé­sét bemutató kiállítást. Ün­nepi beszédet Rakonczai Já­nos. a pedagógus alaúszer. vezet párttitkára mondott. Rúzsán a legkisebbektől%a legidősejöbeltfl? mindenki bekapcsolódott a község, ha­zánk felszabadulásának megünneplésébe. Az élet­korhoz. tehetséghez szabott vállalások bizonyították, le­het a sokszor kimondott szavaknak új értelmet ad­va méltón megünnepelni. S bár a „szabadság lángja" to­vábbhalad. s az úttörőcsa­pat még április 4-ig örök­mécsessel őrzi az emlékezés szimbólumát. Megyénkben a békeváltó Az e hét végén, szomba­ton és vasárnap megrende­zésre kerülő X. Országos Békekonferencia tiszteletére az ország különböző pont­jairól békeváltók indulnak a fővárosba: stafétabotokra kötött szalagokra írt jelmon­datok viszik a kongresszus, 800 küldöttének, valamint' meghívott hazai és külföldi vendégeinek az eaves váro­sok. községek békekívánsá­gait A Békés megyei Battonyá­ról indult váltó tegnap, ked­den délelőtt Orosháza irá­nyából érte el megvénk ha­tárát. Majd — már a fogadó Csongrád megyei küldöttség kíséretében — Nagymágo­cson. a Petőfi-szobor előtt rövid ünnepség keretében Szekfű, István, a Hazafias Népfront-delegáció utazóit megyénkből Jugoszláviába A Dolgozó Nép Szocialis­ta Szövetsége jugoszláviai vajdasági választmányának meghívására népfront-dele­gáció utazott megyénkből Jugoszláviába, a Vajdaság­ba. A küldöttséget Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke vezeti. Tagjai: dr. Szentpé­teri István egyetemi tanár, a népfront megyei közjogi bizottságának elnöke és Vincze Mária, a népfront csongrádi városi bizottságá­nak titkára. A megyei delegáció tag­jai háromnapos külföldi út­jukon a népfrontmunka ju­goszláviai tapasztalataival ismerkednek. Enyedi Zoltán felvétele Juhász Jánosné (jobbról) felköti a szalagot a megyei sta­féta bolra Népfront Békés megyei tit­kárhelyettese adta qt a szomszédos megye lakossága békeóhaiát szimbolizáló, kopjafamintára megmunkált, szalagokkal díszített staféta­botot. A naavmágocsi ün­nepségen részt vettek a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői, a település lakosai, akik előtt Czirbus László, a he­lyi népfronttitkár fejezte ki beszédében Nagymágocs és Árpádhalom lakóinak béke­akaratát. Ulána Nagy , Jó­zsefné tanácselnök kötötte fel a nagyközség jelmondat­tal ékesített kék színű sza­lagját. a Csongrád megyei (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents