Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

74. évfolyam 249. szám 1984. október 23.; kedd Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! m Építőipari számvetés Nagyberuházások, lakásépítés — Jobb minőséget és szervezettséget Kutatás és fejlesztés a mezőgazdaságban Az építőipar idei termelése — az utolsó negyedévi munkával is számolva — a tervezettnek megfelelően alakul; így a múlt évinél várhatóan három-négy százalékkal kevesebb építési és szerelési munkát* végeznek el — állapították meg az építők szakszervezetének hétfői elnökségi ülésén. Somogyi László építésügyi- és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a testületet az építők eredményeiről, a gondokról és a legfontosabb tennivalókról. Elmondotta, hogy a nagyberuházások az ütemtervek szerint épülnek, sőt egyes helyeken túlteljesítették az előirányzott feladatokat. Az idén az épületfenntartási, felújítási és rekonstrukciós munkák aránya tovább növekedett. A versenytárgyalásos vállalkozások köre bővült, a versenyeztetéssel elnyert építési feladatok értéke az év első nyolc hónapjában a korábbinak többszörösére nőtt, s meghaladta a hatmilliárd forintot. Az idei népgazdasági terv állami és magánerőből 72— 74 ezer lakás átadásával számolt; az előzetes jelzések szerint az év végéig elkészülő új otthonok száma eléri. s valószínűleg meg is haladja a 72 ezret. Elsősorban a vidéki településeken halad jól a lakásépítés. A fővárosban viszont gondot okoz az utolsó negyedévre ütemezett lakások átadása, s így várhatóan 800 —900 új otthon befejezése 1985 elejére marad. A jövő évben növekednek a feladatok, ezért fontos. hogy egyenletesebb ütemű munkával alapozzák meg az előirányzat teljesítését és a minőség javítását egyaránt. Az építőanyag-ipar az idén nagy erőfeszítéseket tett a sajátházépítők által legjobban keresett termékek termelésének bővítésére. Így Gondot, bajt okoz Többet kell tenni az alkoholizmus ellen Bizottságok közös megbeszélése Szegeden Az alkoholizmus korunk népbetegsége, hazánkban is súlyos társadalompolitikai gond. Magyarország lakosságának 2—5 százaléka rabja az italnak, a mértéktelen alkoholfogyasztás a legértékesebb alkotókorukban levő emberek tömegét veszélyezteti. Az egészségügyi, gazdasági következmények mellett felelős a családok fölbomlásáért. a gyermeksorsok kisiklásáért. a bűnügyek szaporodásáért. Lapunk hasábjain is rendszeresen foglalkozunk napjaink égető gondjával. az állami és társadalmi szervek alkoholizmus elleni küzdelmével. a megyei alkoholizmus elleni bizottság munkájával. az egészségügy, az igazságügy — köztük a nagyfai intézet — erőfeszítéseivel. Legutóbb hírül adtuk: Szegeden a tanácskozási központokban is megvitatják ezt a témát. Tegnap a városi tanács keretében megalakult családpolitikai fórum és a városi tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága együttes ülésén is a Szegeden folyó alkoholellenes küzdelemről tárgyaltak. Dr. Müller Józsefné tanácselnök-helyettes ismertette a decemberi tanácsülés elé kerülő anyagot. Egyebek között elmondta: noha a központi intézkedések mellett számos tanácsi határozattal is igyekeztek gátat emelni az alkoholizmus terjedésének. sajnos, nem hogy csökkenne, hanem fokozatosan emelkedik Szegeden a szeszes italt fogyasztók száma. A hozzászólók szinte egybehangzóan állást foglaltak a család, az iskola, a művelődési intézmények, különböző klubok nevelő szerepe mellett. Hangsúlyozták: a tudatformálástól nem a teljes absztinenciát lehet elvárni, hanem a mértéktartó ivási szokások elterjesztését. Többen javasolták: a szűkebb környezet, a munkahely igenis törődjék az emberek magánéletével is. A nagyfai munkaterápiás alkoholelvonó intézet vezetője. dr. Banka Lajos orvos ezredes, a zárt intézett alkoholelvonó kúrák tükrében mutatta be az alkoholizmus elleni küzdelmet. Az ülés második felében az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság megtárgyalta az onkológiai gondozásról készített, vb elé terjesztendő anyagot, melve/t dr. Csergő Tibor városi főorvos ismertetett. Dr. Sas Mihály egyetemi tanár. a bizottság elnöke a tanácsülés egyéb anyagairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ch. A. cementből, mésztermékekből, födémpanelből, burkolólapokból a hazai termelés és az import fedezi az igényeket. Födémgerendákból és más előregyártott szerkezetekből mintegy 25 százalékkal bővült a termelés. Falazóanyagokból és tetőcserépből azonban csak kismértékben enyhült a hiány, de az év végéig várhatóan beérkező jelentős mennyiségű tégla és cserép már nem az idei, hanem a jövő évi ellátást segíti. A legjobban keresett termékek gyártói jövőre további kedvezményeket kapnak a termelés bővítésére és az ideihez hasonló importra is sor kerül. A jövő évi feladatokról szólva Somogyi László hangsúlyozta, hogy az építőiparnak jobb minőségű és szervezettebb munkával kell kielégítenie az építési igényeket. A vállalatok további szervezeti változtatásokkal javítsák versenyképességüket és gazdálkodásuk eredményességét. Jól szervezett munkával, a termelékenység fokozásával alapozzák meg tehát vállalatuk és dolgozóik jövedelmének növelését. A szakszervezet elnöksége arra hívta fel az üzemi szakszervezeti testületek figyelmét. hogy nyújtsanak a korábbinál is több segítséget a vállalatok vezetőinek a jövő évi tervek elkészítéséhez. A vállalati feladatokkal hangolják össze a versenyfelajánlásokat. Körültekintően gondoskodjanak a kongresszusi és felszabadulási versenyben tett felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséről is. Fölháborodva mesélte egv agrárágazati kutatóintézet igazgatója: a kutatáshoz nélkülözhetetlen eszközök ára többszörösére emelkedett az elmúlt években, a támogatások Dedig számottevően nem változtak. Lassan odáig jutunk, hogv a termelés megelőzi a kutatást. Ez pedig teliesen a feje tetejére dig állított helvzet. hiszen éDDen fordítva kellene lennie. Egv ideig persze kevesen veszik észre az ellentmondást, mert a korábbi tudományos eredménvek tartalékaiból ideigóiáig meg lehet élni. De egyszer minden kimerül, s a tudományos eredmények Dótlásának hiányában a termelés fejlődése is lelassul. Vaion igaza van az indulatosan érvelő igazgatónak? Ha az általánosságban ismert számokat vesszük szemügyre. iogosnak tűnik a felháborodás. Hazánkban évente 25 milliárd forintot fordítanak kutatásra és feileszlésre. s ebből a mezőgazdaságnak mindössze négv és fél százalék jut. Azzal érVeinek. hogv ez messze elmarad attól az aranytól, amilven mértékben az agrárágazat hozzáiárul az ország evaraDOdásához. hiszen a nemzeti iövedelemnek 18 százalékát állítia elő. Az szinte magától értetődőnek látszik hogv legalább iiven- aránvban szeretnének az agrárkutatással foglalkozó intézetek részesedni a kutatásra fordított összegekből. Nvilvánvaló. hoav ez is lehetetlen, s úira csak torz arányokhoz vezetne, hiszen a nem termelő ágazatok íeilődését is támogatnia kell az államnak. Másfelől a statisztika nem is árulia el a pontos arányokat mert a kimutatott öszszeanél több Dénzt költenek az agrárágazatokban is kutatásra. fejlesztésre. Sajátságos magvar gyakorlat a 'ermelési rendszerek léte. amelyeknek egvebek között az is feladata, hogv a termelési eljárások fejlesztését felkarolják. Egvfaita szellemi központokká váltak a termelési rendszerek — szolgáltatásként nvúitiák az úi eljárásokat, s ígv gerjesztőivé váltak a hazai kutatásoknak. Ezen túlmenően átver szik a világon élen iáró technológiákat, fajtákat, tehát közvetve mérséklik a kutatásra fordítandó összegeket. Vállalkoznak fejlesztésre a nagyobb termelőszövetkezetek. állami gazdaságok is. s az erre költött Dénz ugyancsak nem szerepel a már említett statisztikában. Ez a vállalkozókészség azonban egvre halvánvodik. hiszen a gazdaságoknak is mind kevesebb oénzük iut az úi eljárások kidolgozására Rákényszerülnek a fokozatos visszaléDésre. hiszen nekik elsőként a termelési eszközök megújításáról kell gondoskodni. A felemás helyzetből tőbb kiút is lenne. ám mindegyikre csak Dénzzel lehet rálépni. S amíg ebből kevés iut a kutatásra, csodálkozni sem lehet azon. hogv a világ közéDmezónvétől is elmarádtunk a génsebészeti, biotechnológiai eljárások alkalmazásában. S mint szoktak mondani.-a hátrány csak lemaradást szülhet. tatásra fordított támogatások összege és az értékelhető eredménv nincs mindenütt egymással aránvban. Ennek egvenes következménye. hogv másként kellene elosztani a kutatásra szánt összegeket. Mikéot)en? A néDgazdaság más ágazataihoz hasonlóan, akkor növekedhet igazán a kutatók buzgalma, ha versenyezniük kell a megélhetésért. Vagvis a támogatást a ténylegesen értékelhető eredmények alapján kaoiák meg. A lövőben ezért az agrárágazatban versenyeztetik az intézeteket a Dálvázat útián ksDnak támogatást. Természetesen Déldául az egyetemek dologi kiadásait ezután is fedezni kell. hiszen a villanyszámlának és a hallgatók kísérleteire fordított öszszeenek semmi köze nincs a kutatáshoz. Más a helvzet oersze az oktatással nem foglalkozó intézetekkel. és az egyetemek kutatásra fordított nénzével is. Ezeket valóban nem fennállásuk miatt kell kaoniuk. hanem a ténylegesen értékelhető eredménvek alaDián. Aki nem tud ebben a versenyben talDon maradni az valószínűleg nem iól dolgozik. vagv netán a munkájára sincs szükség. Azt is mondják persze, hogv a kevés kutatásra fordítható Dénzt sem elég hasznosan költik el az intézetek. Közismert vád ellenük, hogv esztendőkig dolgozgatnak egv-egv témán, s a vilás más Dontián bejelentik az eredménvt. Magvarán: a kuA versenvt ellenzők Dersze mondhatiák. hogv a kuá tatás nem teljesítménybéres munka, aligha lehet a nyereségérdekeltségnek alárendelni. Látszólag hatásos az érv. ám a gyakorlatban már az ellenkezőiére is van Délda. A mezőgazdaságban is léteznek úgynevezett kutatóvállalatok. amelvek nyereségérdekeltségi rendszerben gazdálkodnak, és sikerrel. A gyakorlatnak még előnvös ez a megoldás, mert így a kutatók is igyekeznek olvan témákat, kiválasztani, amelvek hamarosan alkalmazhatók a gvakorlatbn. mert ebiből nekik is nyereségük van." (Másfelől a megegvezésre is J nagyobb az esélv. ha azo| nos érdekeltségű szakembe-i i rek tartanak kapcsolatot | egymással. j A verseny tehát úi lendü| letet adhat a kutatásnak is. ! ebből minden érdekeltnek csak haszna lehet. V. F. J. Konferencia I A képjelek (piktogramok) egységesítéséről kezdődött Megyei tanácsi delegáció utazott Lódzba A Csongrád megyei Ta- A küldöttség tagjai: Dóczi nács és a Lódz megyei ta- Gábor, Szentes város tanánács együttműködési megál- csanak elnöke és Gulyás lapodása értelmében, a test- Antal, a megyei tanács vb vármegyei kapcsolatok kere- építési és vízügyi osztályátében megyei tanácsi dele- nak vezetője, gáció utazott Lengyelország- A küldöttséget a Ferihegyi ba. Lódzba dr. Petrik Ist- „ . - „ , , repuloteren Szabó G. Laszlo. ronnak, a megvei tanacselpök általános helyettesének a megyei tanács elnökhelyet- j vezetésével tegnap, hétfőn, tese búcsúztatta. i Export Hidraulikát gyártanak KGST-együttműködés keretében a Danuvia nagyatádi gyárában. A termékek szovjet, finn és NSZK-exportra kerülnek. \ hétfőn nemzetközi szabványosítási konferencia Kecskeméten, az Aranyhomok Szállóban. Az ötnapos tanácskozáson tizenegy ország szakemberei vitatják meg a közönség tájékoztatását szolgáló képjelek alkalmazásának lehetőségeit, módját, formáit. Az egységes jelek révén a világ minden táján eligazodhat a külföldi látogató is. A piktográfia 1959 óta témája az ISO-nak. a Szab-' ványügyi Világszervezetnek;