Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

2 Csütörtök, 1984. október 18. A szovjet-amerikai kapcsolatokról Konsztantyin Csernyenko válaszai a 7he Washington Post kérdéseire Kádár János párizsi látogatásának világvisszhangja O Moszkva (TASZSZ) A The Washington Post moszkvai tudósítói irodá­jának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsz­tantyin CseruyeOnuuuZ, hogy válaszoljon a szov­jet—amerikai kapcsolato­kat érintő olyan kérdések­re, amelyek „nemcsak a The Washington Post ol­vasóit, de világszerte em­berek millióit foglalkoz­tatjuk". ' KÉRDÉS: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egye­sült Államok kesz a Szov­jetunióval felújítani a pár­beszédet számos tárgykör­ben, így a fegyverzet-ellen­őrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök által kinyilvánított tárgyalási készséget? VÁLASZ: Mór korábban is elhangzottak kijelentések az amerikai kormányzat tár­gyalási készségéről. Azokat azonban egyetlen alkalom­mal sem kísérték olyan reá­lis tények, amelyek azt mu­tatták volna, hogy tényleges igény lenne igazságos és köl­csönösen elfogadható alapon történő megállapodásra kap­csolataink akárcsak egyet­len kérdésében — mindenek­előtt a fegyverzetkorlátozás területén és a háborús ve­szély csökkentésében. Az általunk előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak. így volt ez példá­ul idén márciusban, amikor a másik félnek számos ja­vaslatot tettünk. Megállapo­dás elérése akárcsak néhá­nyukban is reális előrehala­dást jelentett volna mind a szovjet—amerikai kapcso­latokban. jM?íf»d .a nemzetkö­zi helyzeT egészében. A ja­vaslatainkra adandó vála­szok elől azonban a másik fél egyszerűen kitért. Igv volt ez júniusban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk megállapodást a vi­lágűr . militarizálódásának megelőzéserői. Akkor vála­szoltak ugyan, de hogyan? Megkísérelték megváltoz­tatni a tárgyalások tárgykö­rét: azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre TO­natkoző kérdéseket vitas­sunk meg. tehát olyanokat, amelyekről korabban Genf­ben folytattunk tárgyaláso­kat, ám e tárgyalásokat az Egyesült Államok szétrob­bantotta. Washington nem­csak kitért az elől, hogy el­hárítsa az új amerikai ra­kéták nyugat-európai elhe­lyezésével emelt akadályo­kat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Ml a helyzet a világűrrel? Á fegyverkezési versenynek a világűrből való kirekeszté­se helyett azt javasolták ne­künk, hogy egy ilyen ver­seny szabályait dolgoz­zuk ki. Ez azonban lé­nyegében maga az űrfegy­verkezési verseny törvénye­sítését jelentené. Érthető módon mi ebbe nem egyez­hetünk bele. A mi célunk a világűr tényleges békéjének biztosítása. Mi állhatatosan törekedni fogunk e cél meg­valósítására. Nos ezek a té­nyek. Most pedig Reagan elnök önök által emlegetett nyi­latkozatáról szólnék. Ameny­nyiben az elnök által kinyil­vánított készség a tárgyalá­sokra nem egyszerűen takti­kai lépés, akkor kijelentem, hogy a Szovjetunión egyál­talán nem múlik a dolog. Készek vagyunk tárgyalá­sokat kezdeni azzpl a céllal, hogy szerződést dolgozzunk kf, és kössünk a világűr mi­litarizálásának megakadá­lyozásáról. Ez magába fog­lalná a műholdelhárító rend­szerről való teljes lemon­dást, és azt, hogy a tárgya­lások napjától kezdve köl­csönös moratórium lépjen életbe az űrfegyverkísérle­tekre és azok rendszerbe ál­lítására. íme így fogalmaz­tuk meg javaslatainkat már elejétől kezdve. A válasz Washingtonra vár. Továbbra is érvényes az a szovjet javaslat, hogy az atomhatalmak fagyasz­szák be valamennyi atom­fegyverzetüket mennyiségi és minőségi értelem­ben egyaránt. A megállapo­dás ebben a kérdésben azt jelentené, hogy kölcsönösen beszüntetnék a nukleáris fegyvertár valamennyi ösz­szetevőjének felhalmozását, beleértve a hordozóeszközö­ket és az atomtölteteket. Ez­zel megállítarnUHV a «ükte«*1 ris fegyverkezési versenyt. Mindez..pedig, döntő- ntodttrU megkönnyítené a további megállapodásokat ezen fegy­verzetek csökkentéséről, egé­szen majdani teljes megsem­misítésükig. Változatlanul a Fehér Ház asztalan fekszik még egy további hivatalos javaslatunk arról, hogy a. Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjanak meg elsőként atomfegyverzetük befagyasztásáról, ezzel mu­tatva példát más atomhatal­maknak. Reális lehetőség van az atomfegyver-kísérletek álta­lanos és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásá­nak befejezésere. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, az azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegy­vereket, és akkor a nukleá­ris fegyverkezési verseny fé­keződik. Az Egyesült Álla­mok itt is tettekkel bizo­nyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés meg­fékezz léről tett kijelentései. Bebizonyíthatja akár azzal is. hogy ratifikálja a föld alatti atomrobbanlásokról szóló szovjet—amerikai meg­Az MHSZ gépiárműiskolája gépjármű-vezetői tanfolyamokat indít, folyamatosan Jelentkezés, felvilágosítás, igyintézés kirendeltségeinken: SZEGED, Kossuth L. sgt. 27. SZENTES, Sáfrán M. u. 31. MAKÓ: József A. u. fi. VÁSÁRHELY: Felszabadulás u. fi. CSONGRÁD: Hunyadi tér 11. KISTELEK: Vasút u. 2„ művelődési ház MORAHALOM: MHSZ-székház, vásártér. állapodásokat. Ezeket a szer­ződéseket már 1974-ben és 1976-ban aláírták. Az Egye­sült Államok éppen a rati­fikálással bizonyíthat, nem pedig azzal, hogv — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hív­janak meg a robbantások ellenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Washingtonhoz, hogy kövesse példánkat, és vállalja magára a kötelezettséget: nem alkal­maz elsőként nukleáris fegy­vert. Washingtonból minden esetben nemet hallottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egyesült Álla­mok kötelezettséget vállal, és lemond a nukléárís fegy­ver elsőként történő beve­téséről, minket pedig felszó­lít, hogv cselekedjünk ugyan­így. Mi azonban nemet mondunk, mert nem felel meg nekünk, és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csa­pásra. Mit gondolnának eb­ben az esetben szándékaink­ról az Egyesült Államok la­kói? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értel­mezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és ér­demi erőfeszítéseket köve­telnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tet­tekkei alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az ál­talam mondottak választ ad­nak az MLtkfJKfcére. KÉRDÉS: Széles körben elterjedt Vélemény v- szerint nemrégiben a sz&vjet—ame­rikai kapcsolatok javulását mutató előrelépés jelei mu­tatkoztak. Mi a véleménye erről, és milyen tárlatokat lát ön e kapcsolatok szá­mára az elkövetkező idő­szakban? VÁLASZ: Valóban meglehe­tősen elterjedt az a véle­mény, hogv nemrégiben olyan fejlemények történ­tek. amelyek a szovjet— amerikai viszony javulásá­hoz vezethetnek Ez néze­tünk szerint azt tükrözi, hogy mindjobban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. Sajnos, egyelőre nincs alapja annak, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés? Erre a kérdésre egyértelmű­en azt válaszolom, hogv igen. lehetséges. Az általam említett problémák megol­dása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok építő szellemű fejleszté­sének nincs esszerű alterna­tíva ia. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett: hogv társadalmi rendsze­rünk. világnézetűnk külön­böző. De ha állandóan a két ország által viselt felelős­ségre gondolunk, ha a bé­két. és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogv nem akadá­lyozzák. hanem ellenkező­leg. szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakí­tását. Már szóltam róla. és sze­retném ismételten hangsú­lyozni: mi jó viszonyt aka­runk az Egyesült Államok­kal, és a tapasztalat azt bi­zonyítja. hogy ezek a kap­csolatok lehetnek jók. Ehhoz feltétlenül sz.ük-éaes mind­két- fel kölcsönös akarata, hogv a kapcsolatok egyen­iogú, kölcsönösen előnyös, és a béke ügyét szolgáló ala­pokra épüljenek. 0 Párizs, Washington, London. Bonn, Peking (AFP, UPI, Reuter. DPA, MTI) A világhírügynökségeket és a sajtót továbbra is élén­ken foglalkoztatja Kádár János kedden véget ért pá­rizsi látogatása. Az MSZMP KB első tit­kárának franciaországi meg­beszéléseit értékelve az AFP francia hírügynökség kieme­li, hogy Magyarország és Franciaország folytatni kí­vánja akcióit a kelet—nyu­gati párbeszéd erősítéséért, ..a fegyverzet lehető legala­csonyabb szintjének megte­remtéséről" szóló tárgyalá­sok felújításáért. E tevé­kenységüket — mutat rá a francia hírügynökség — megkönnyíti nézeteiknek több kérdésben megmutat­kozó közeledése. A francia lapok egyöntetű megállapí­tása szerint a látogatás egyik tanulsága az, hogy a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok­ban változatlanul számos, még kiaknázásra váró lehe­tőség rejlik. A Párizsban kedden meg­tartott közös sajtóértekezlet első mérlegét megvonva az UPI amerikai hírszolgálati iroda ugyancsak azt hangsú­lyozta, hogy a magyar veze­tő és a francia köztársasá­gi elnök egyaránt a kelet— nyugati fegyverzetkorlátozá­si tárgyalások híve, és kész együtt tevékenykedni a két tömb közötti feszültség csök­kentéséért. A Reuter brit hírügynök­ség idézi az MSZMP KB első titkárának megállapítá­sát arról hogy a felek a tárgyalások során bizonyos kérdésekről eltérően véle­kedtek ugyan, de ez annak tulajdonítható, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű országok vezetői ültek tár­gyalóasztalhoz. Ugyanebben a témakör­ben a DPA nyugatnemet hírügynökség Kádár János­nak azt, a sajtóértekezleten elhangzott állásfoglalását idézi, amely szerint a je­lenlegi helyzetben az összes országnak meg kell tennie mmden lehetőt ..a kataszt­rófa elkerülése végett". A DPA aláhúzza azt is. hogv a magyar vezető bizakodóan nyilatkozott a két német ál­lam párbeszéderői is. Az Űj-Kína hírügynökség a francia elnök megállapí­tását emeli ki arról, hogv a ..konstruktív szellemű" francia—magyar kapcsolatok mindkét országot arra báto­rítják : használják fel a nemzetközi fórumokat, a cselekvésre olyan fontos kérdésekben, mint a világ­űr militarizálásának meg­akadályozása. és a vegyi és bakteriológiai háború meg­előzése. „Manőverezi nMumeráng" 1 Amikor az ötvenes évek , végén, a hatvanas évek ele­jón a szovjet interkontinen­tális ballisztikus rakéták megszüntették Amerika vi­szonylagos sebezhetetlensé­gét, az óceánon túl ezt va­lamiféle természeti csapás­nak, vagy üzemi balesetnek tekintették, nem hozták kapcsolatba a kiváltó okkal, a Szovjetunió köré vont amerikai tamaszpont.gv űrií­vel, vagy az Európába és Ázsiába előretolt amerikai nukleáris rendszerekkel. Csak amikör az 1979-es NA­TO-határozat végrehajtásó­hSK"1tíé£kezdésre "VálaSitífl'a szúJvjef'-iaaaitériigérékzet élő­revonta rakétás tengeratstt­iáróit~*az amerikai partok elé. 'csak akkor ébredt Wa­shington annak tudatára, hogv akcióira kemény reak­ció következik. amelynek nvomán rohamosan fokozó­dik az Egyesült Államok te­rületének hadászati veszé­lyeztetettsége. A hét végén elhangzott a szovjet bejelentés: nagy ha­tótávolságú manőverező ro­botrepülőgépek kerülnek szovjet hadászati bombázók­ra és tengeralattjárókra, mivel az Egyesült Államok immár szárazföldi, tengeri és legi telepítésű manőverező robotrepülőgépekkel veszé­lyezteti a Szovjetunió és szö­vetségesei területét. Wa­shington ismét megállapít­hatja: sikerült „kieszközöl­nie" az. Egyesült Államok hadászati veszélyeztetettsé­gének minőségileg új foko­zatát. Ma az atomhatalmak a másik fél támadó hadászati potenciáljával szemben nem védelmi fegyverrendszerek­kel óvják biztonságukat, ha­nem ugyancsak támádó­fegyver-rendszerekkel. Az Európába telepített ameri­kai Péfshing—2-es balliszti­kus rakétákkal és manőve­rező robotrepülőgépekkel szemben, amelyek regioná­lis. kontinentális és inter­kontinentális szinten meg­bontották a kialakult hada­szati egyensúlyt, szovjet részről támadórakéták tele­pítésével, a korábbi telepí­tési moratórium érvénytele­nítésével, és rakéták elöre­vonásóval állították helyre a veszélyeztetettség egyen­súlyát. A megnövelt hatótá­volságú szovjet harcászati­hadműveleti rakéták és az SS—20-asok azonban csak a Szovjetunió—Nyugat-Euró­pa viszonylatban teremtet­tek veszélyeztetettségi egyen­súlyt. és nem növelték az Egyesült Államok fenyege­tettségét. Csak az atomhaj­tóműves. rakétás szovjet tengeralattjáróknak az ame­rikai pariok elé való e1 őre­vonása jelentett új veszé­lyeztetettséget az USA szá­mára. Amikor az Egvesfilt Álla­mok mar jól előrehaladt tengeri és légi telepítésű manőverező robotrepülőgé­peinek szolgálatba állításá­val, csak akikor döntött úgy a szovjet hadászati vezetés, hogy újabb tényezőkkel el­lensúlyozza ezt, azaz növeli saját megtorló képességének hatásfokát időben és térben, operativitásban és pusztító­képességben. A fegyverkezési verseny­ben is komédia-tragédia pá­rosként ismétlődnek az ese­mények. Amikor az Egye­sült Államok elgondolta, hogy rakétaelhárító rend­szerrel. vegyis ellenrakéták­kal "vétfékíwik "a várható irányból, vagyis lényegében az északi sarkvidék felől közeledő szovjet megtorló rakétákkal szemben. egy­szerre megjelentek az orbi­tális és globális rakéták, amelyek lehetővé tették vol­na a Szovjetuniónak, hogy bármely irányból válaszcsa­pást mérjen az USA-ra. Az amerikai rakétaelhári \ rendszer (..Safeguard") ere­deti terve a szemétkosárba került, ezeket — tehát a ra­kétavédelmi — rendszereket 1972-ben és 1974-ben. a SALT-folyamatban kölcsö­nösen minimálisra korlátoz­ták. Most. hogr az Egyesült Államok meghirdette az ab­szolút rakétavédelem tervet, amely kozmikus eszközöket is fel kivan használni a bal­lisztikus rakéták, tehát a kozmikus térségen áthaladó támadó-megtorló eszközök ellen, megjelennek a nagy hatótávolságú szovjet manő­verező robotrepülőgépek, amelyek nem emelkednek a kozmoszba, hanem a tenge­rek hullámai, a sivatagok, az. erdők és hegyvonulatok fölött néhánv tucat méter­nyire, a domborzati eleme­ket követve „surrannak" célpontjaik felé. Reagan „csillagháborús" terve Ily módon még reali­zálása előtt ugyanúgy túlha­ladottnak bizonyulhat, mint annak idején a Safeguard rakétavédelmi rendszer, amely' már kísérleti stád'u­mában fölöslegessé vált. Az új szovjet bejelentés összes kihatásainak elemzé­se még folyik, de annyi már­is bizonyos, hogy speciális erőfeszítésekre fogja kény­szeríteni az Egyesült Álla­mokat, anieiv eddig nem fordított különösebb figyel­met „honi légvédelmére", hiszen ellenséges légi nagy­hatalom nem volt a közelé­ben. Az atomhajtóműves tengeralattjárók vonalai mutatkozó jelentős szovjet számszerű fölény a manő­verező robotrepülőgépek ré­vén nyomatékosabba válik. Egváltalán illuzórikusnak bizonyulhat háború esetén bármely tengeri összekötte­tés az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között. Jól­lehet eddig a Szovjetunió hátránvba n volt az Egye­sült Államokkal szemben a hadászati — tehát 5509 ki­lométernél nagvobb hatósu­garú — bombázói vonalán, a légi telepítésű manővere­ző robotrepülőgépek hatósu­garának beszámításával pél­dául 3—4000 kilométer ható­sugarú szovjet, repülógéipek is hadászati kvalitásra te­hetnek szert. Mindent összevetve, űgv tűnik, hogy az Egyesült Ál­lamok sokat réklámozo'.t Tomahawk nevű manővere­ző robotrepülőgépeivei sike­res bumerángmutatványt produkált. Pirityi Sándor Magvar kiállítás Abu Bhabiban Q Budapest (MTI) Huszonhét magyar külke­reskedelmi és termelő vál­lalat mutatja be kínálatát december 8-tól 13-ig az Abu Dhabiban megrendezendő önálló kiállításon. Az elmúlt években több magyar vállalat kötött je­lentős üzletet ezen a fontos arab piacon. A Transelektro és a Technoimpex villamos távvezetéket épített, az In­terag erdősítési, a Tesco pe­dig öntözési programban vett részt. Mindezek ered­ményeként a múlt esztendő­ben a magyar export már meghaladta a 10.5 millió dollárt. A kiállítás célja, hogv az Abu Dhabiban már ismert magyar vállalato-s mellett más hazai termelők is bemutatkozhassanak. Az önálló kiállítás keretében a magyar vállalatok több száz terméket kínálnak el­adásra arab partnereiknek. Többek között vegyipari és elektromos ipari cikkeket, fürdőszoba-felszereléseket es hétvégi házakat állítanak ki. A legbővebb kínálattal az élelmiszer-exportáló válla­latok jelentkeznek, hiszen az arab piacon érdeklődnek a Magyarországon készülő befőttek, ivólevek. savanyú­ságok,' tésztafélék iránt. A kevésbé ismert fogyasztási cikkekből is széles választé­kot visznek Abu Dhabiba, így méterárukat, ruházati termékeket. A kiállításon idegenforgalmi filmeket ve­títenek es divatbemutatókat is szerveznek. Az önálló magyar kiál­lításon a Magyar Kereske­delmi Kamara információs irodával várja az érdeklődő arab üzletembereket. Arra törekszik a kamara, hogy a maavar gazdaságról nyúj­tott általános tájékoztatás mellett kedvező lehetősége­ket teremtsen az üzleti meg­beszélésekhez is

Next

/
Thumbnails
Contents