Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

15 Szerda, 1984. október 17. A gyermekek gyógyításáért A Rehabilitációs Társaság resszusa kong; Az idegrendszeri megbe- hazai és külföldi szakember tegedésben szenvedő gyer- vesz részt. Ismertetik a ve­rne kefe rehabilitációjáról és. leszületett idegrendszeri ká­habitációjaról tanácskoztak, rosodásaban. a koponya- és a szakemberek a Magyar gerincserülések, az epilep­Rehaoilitációs Társaság ked- szia, az idegrendszeri tüne­den kezdődött, VI kongresz- tekét okozó anyagcserezava­szusán a Semmelweis Or- rok. az. izomrendszert be­vostudománvi Egyetem tegségek miatt szenvedő Nagyvárad téri épületében. Az. ötnapos tanácskozáson — amelynek első részében tartiák a nemzetközi gyer­mek-neuroreha bi litációs kongresszust gyermekek kezelésének ta­pasztalatait. Szólnak arról is, hogy a családok miként segíthetik elő ezeknek a gyermekeknek a rehabilitá­több száz ció.iát amelynek fő célja: lehetővé tenni a károsodott idegrendszerű csecsemők és kisgyermekek szellemi, fizi­kai fejlődését. A kongresszus második részeben hazai szakemberek tájékoztatják a résztvevő­ket az úgynevezett szenve­délybetegség és a foglalko­zási rehabilitáció lehetősé­geiről. előadás hangzik el a komplex rehabilitáció ki­alakításának gazdasági, tár­sadalmi. szakmai feltételei­ről. (MTI) Stációk Kiállítási napló SZŰCS DÖKLÖ ARPAD TÜN­FESTMÉNYEI a csarnok Gulácsy Termében. Már a nyáron látott képei Móra Ferenc Múzeum Ku- arra engedtek következtet pola Galériájában egy búvó­Programnak tiszteletre­méltóan óriási. De vajon milyen rajtkőről indul ez ni. hogy művészi pályájá- a páiya, milyen alapokról patakszerű művészi pálya nak leientős állomásához születnek a szobrok. Az el­felszinre töréséi. Különös érkezett. S ez a tárlat min- só állomás, minden képző­dén kétséget kizáróan bizo- művészeti munka alapja, a nyitotta, hogy Pataki igazi rajz. A biztos és fölényes alakja Szűcs Árpád Szeged képzőművészetének. Közel __ _ _ _ ^ .„.„., „„ harminc esztendeje tud róla művész, kortárs képzőmű- rajztudás. A mesterség" man „ „ „ „„n _ vészetünk értéke, összegzés- gabiztos birtoklása. Beli nek is tarthatjuk a mostani czaf Mária — úgy tűnik ­bemutatót, hisz annyi mű- jól tudja ezt. Olyan tanul­kirándulás. műfaji mánvrajzokat akasztott a varos, számontartják a kollégák szeretik azok, akik a tiszta forrásokból táplál­kozó képekben találnak gyö­veszi Egy libikóka üzenete Ez a libikóka nem olyan mint a többi. Négy mesebeli paripa állt modellt, tartó­oszlopait szitakötők, napko­rongok, vízi virágok díszí­tik. Egyike azoknak a ját. szótéri faplasztikáknak. me. lyek tegnaptól a SZOTE Gyermekgyógyászati Klini­kájának udvarát díszítik, s örömteli játéklehetőséget, búfelejtő mókázást kínálnak a beteg gyerekeknek. A pa­ripás mérleghinta mellett létramászóka, erdélyi ha­ranghinta és több szépen faragott ülőalkalmatosság — kecsege, harcsa. krokodil, galambpár — gazdagítja a parkot. A játszótér születé­sének története is szinte mesebe illő. Asotthalmon, az Erdészeti Szakiskolában négy éve nyaranta alkotótáborban ta~ lálkoznak a megye rajztaná­rai, képzőművészeti köreinek legjobbjai és a népművészek egyesületének fafaragói. A szakiskola pedig régen pat­ronálja a gyermekklinikát, gondozzák a kertet, ápolják vasöntöde Kossuth- és a át, az alkotók emlékplaket­" * y jfi p wm V liv"1 < I» ; r yS V' , L . i - >fV kit 1 wHr • ».¡,4 i Lz'-' (dP sí % r? ^ Ír"' - * s * I i J m^ m PFT M < |% í ^ >'•'> h Éh^ fé ^ «í» T *'< ¿W «ifc^li 1 íf ^ § ^ . m 1®: ^ & ¿rn^r .JS . f­^SÉk - " I .^»í'Í.V Hl / A játék a fájdalmat is enyhíti faszobrok, jött á segítség a mekklinika igazgatója vette kábelgyár Ho Si Minh szo- tet kaptak, a bensőséges gyei művelődési központ cialista brigádjaitól, tagjaik műsort a Béke utcai általá­szervezésében zajló tábor az elhelyezésben vették ki ncs iskola kamarakórusa örömmel részüket. Mint ahogy valaki színesítette Korsósné Balogh készítse- megjegyezte: senki sem Katalin vezetésével. nek faragott térplasztikákból nyomta a féket! Öhaj, lehe- Még csupán egvetlen játszóteret a beteg gyerekek- tőség és képesség szerencsé- megjegyzés: lám milyen i_ A — -1U-J.A-.— Z-A - nr c miniípn aJ példamutató összefogásra a fákat, bokrokat, A me­aikotóközössége vette az ötletet nek. Az elhatározást a DE- sen találkozott, s minden­FAG közreműködésével tett nek eredményeképpen teg­nyörűséget. S mégis. Szűcs próbálkozás, alkotói kiruc- kiállítóterem falaira, melyek a követte, s az idén nyáron nap megtarthatták az ünne- képes az értelmes feladat, a Árpád úgy része — kitöröl­hetetlen és megtagadhatat­lan része — a szegedi kép­zőműveszetnek, hogy ma, túl a pálya delelőjén sem canás után szintetizálja em- meggyőztek arról, nemcsak béri élményeit, művészi ta- a rajzot, de a szobrászi pasztalatait munka örök és minden non­Egyik képének azt a cí- figurác'ós törekvés ellenére met adta: Amiből a kép legfontosabb témáját az tagja a Művészeti Alapnak, születik. Festékes tubusok, embert is ismeri. Á testet tehát némi rosszmájúsággal ecsetek, higítós és kencés a mozduló, forduló, geszti­akár az amatőrök közé is üvegek, ceruzák láthatók a kulá'ó, szinte minden indu­sorolhatnánk. De hát mikor vásznon A festő eszköztá- latot és érzelmek kifejezni érvel már hitelesebben a — " —- —•— '-•« — az ásotthalmi erdőszélen a táborlakók nem nézték az mű, mint az igazolvány, adást. Mert a művek meg­mikor győzedelmeskedik az élt élményekből, megszen­ra A kepék cáfolják e cím- képes emberi testet. A második lépcsőben azt vedett örömökből és kese- ¡-s megtudhatjuk, hogy eze­érték —- az igazi, humánus __ . _„ művészet — a manipulatív rűségekből, vívódásokból es ket az ismereteit es érzel­indulatokból fülelnek A meit át tudia ü!tetni t_ szegedi képzőművészét fe- ... ... , negyei-eke, a tékozló fiú reba fl8uraba — a térbe, megtért.. s' tarisznyájában De nem elégszik meg ennyi­olyan kincseket hozott, me- vei. Azokat az összefoglaló talmasan tudósít önmagáról lyek nemcsak» értékesek, de forrnakat szeretné tetten és környezetéről; szeretem, érdekesek is- erni, melyek még őrzik az Festoisege most is vállal­ja a/, inspiráló és lendítő embf,ri test aranyrendszerét. hatásokat, nem kendőzi az építését. A kubusok néha lálta választotta úton halad; előképeket. éppen ezért még egvütt vannak a konk­mert soha nem festett prog- érezhetjük ki Pataki erejét. reten megformált testrészek­Azt, hogy ebben a szuveren érdekbarikádokon ?! Nem tagadom. szeretem • Szűcs Árpád kepeit. Szere­tem. mert kiérlelten és tar­mert következetesen és tán­toríthatatlanul a maga ta­ramszerűen, külső ostorcsa­pásokra s nem próbált di­vatos lenni, meg a művészi érvényesülés reményében sem. Az impresszionisták és pointiliisták letisztult hatá­sa találkozik a lírai konst­rukciók iránti fogékonysá­gává1. a színek finom keze­lése férfias intellektussal. Ritkán szereplő művész, öt-hat évenként, ha jelent­és tágas világban jól meg­fér egymással Zrínyi mese­sz.erú legendája a vadkan­nal, a szeretett város mo­zaikokból összerakott láto­mása, az Alföld motívu­mokban szegényes vidéké­nek apró elemei, a biblia epizódjai, a mesék és vá­gyak megszerkesztett har­móniája. Lírai absztrakció kezik, de olyankor mindig _ írhatnánk rá a skatulyá­tartogat meglepetéseket is. de hibát követnénk el. Azt eddig is tudtuk, hogy , az építészeti architektúrák Hozza kellene már szoknunk egymásra kopírozott formái­val, a síkot és a teret ösz­szebékítő tónusaival, hul­lámzó vizeivel és hegyvo­nulataival nemcsak érdekes, vonzó, de maradandó műve­ahhoz, hogy az ember vál­tozásaival művészete is ala­kul. formálódik. Jobbik esetben tartalmasabbá, gaz­dagabbá válik. Ehhez szűk­kel. Ezek szerintem a legsi­kerültebbek, a leginkább fe­szültségét teremtők. Ilyen mindenekelőtt az Ülő már­ványszobra. Néhány mun­kán a kubisztikus formák zavarják egymást, az egyes tömbök kapcsolata esetleges (Fékvó — Feszültség IV.). Legnagyobb igényű vállalko­zás a Rítus kettős figurá­ja, ahol a pozitív és nega­tív erők, az igen és a nem dialektikája is felfedezhető, s a kapcsolat gyűjtőpontja a két figura között térben je­lölhető ki. Bátor és tehetsé­ges szo borlehe tőség. Beliczay Mária névjegye nagyon tudatos és határo­zott karaktert sejtet. Kíván­juk hogy a következő stá­ciókkal sok örömet szerez­pélyes átadást. segítő szándék, a nemes Dr. Keczer Tamás, a me- összefogás. Mi lenne, ha órát. hajnaltól éjszakáig gyei tanács vb művelődési nem csupán a beteg gyere­dolgozott a faragókés Cserjés osztályának vezetője köszön- kek megsegítése terelne ben­János, Mészáros Szilveszter, főtte az. egybegyűlteket, dr. nünket teremtő közösséggé?! idős és ifjú Szabics Ferenc, Sebe János, a megyei párt- A paripafejű libikóka üze­Pataki János, Stanzel Antal, bizottság osztályvezetője netében ez is benne foglal­Siflis Géza, Nagy István és mondott avatóbeszédet, a tátik. Vagy ne legyek tel­Hegyi Flórián kezében. Az- ^tszóteret dr. Boda Domo- hetetlen? tán amikor készen álltak a kos egyetemi tanár, a gyer- T. L. Dolgozó fiatalok parlamentjein Közügy a munka Néhánv pillanatra kínos vállalat vezetése, csönd lett a teremben. A megvásárolta, fiatalember szokásosan kezd­te mondandóját, ki tudja miért illendőnek vélt tisz­teletkörökkel. Nem is volt baj. míg biztosított, a be­számolóval egyetért és elfo­gadásra javasolja. A terem­ben ülők akkor kaptak föl a fejüket, amikor egy bizonyos amikor is többet és jobban kel! dol­gozni. A - gazdasági változá­Ezekben a hetekben szin- sokról nem lehet nem tu­te nem telik el nap. hogy doma.st venni. A munka a valamelyik vállalatnál. teljesítmény legalább elvan üzemnél ne tartanának a kozugv lett mint bármelv dolgozó fiataloknak ifjúsági "ás téma. így elgondolkodj parlamentet. Jól emlékszem ' * ket is teremt. Ehhez most séges a szárnyalás vágya, a zen önmagának és mind­is liozzátett két fontos, a pályát gazdagító témát. Egyik a portré (Csilla. Édua, repülés próbája és reménye. BELICZAY MÁRIA STÁ­annyiunknak. Tandi lajos látó., miért nem tekintjük természetesnek a kérdést, amely a gazdálkodás mi­lyenségere kíváncsi. Hisz korántsem felelösségrevonás az, hanem az érdeklődésnek bizonyítéka A formalitások betartásóval ma már nem lehet megelégedni. kivált­képp az üzemeknél, válla­latoknál. Nagy a küldöttek felelőssége, hogy vajon él­Mária, Kláris), másik pedig CIÓK címmel rendezte meg olyan kompozíciók sora, mint az Orfeusz vagy a iSárkányölő Szíent György témára készített két variá­bemutatkozó kiállítását a Szegedi Ifjúsági Ház Stúdió Galériájában. Tőle kölcsö­nöztem a cikk címét is Néhány északi hangú- Mivel ez a tarlat az első latot sejtető festményén önálló bemutatkozás. illik alig használ színeket, szinte letenni a névjegyet: Beli­csak a fehérek és tört ké- czay Mária Békésen szüle­kek puha. s mégis metsző tett 1956-ban. egy éve vég­tónusaival idézi a fjordok, zett a Magyar Képzőművé jéghegyek, sarki fények vi­lágát. Orfeusz kristálysziklák szorításában, az alvilág ka­pujában. a természeti erőknek és önnön gyarlósá­gának kiszolgáltatva áll — a döntés pillanatában, ön­magával néz farkasszemet, de valamennyiünket szem­besítésre késztet. Orfeuszi reménnyel — költői tiszta­sággal. A döntés pillanató­ban! PATAKI FERENC ÉLET­MOZAIKJA szép festmé­nyekből áll egybe a Kep­szeti Főiskola szobrász sza kan. jelenleg egykori isko­lájában, a Tömörkény Ist­ván gimnáziumban tanít. Bemutatkozásként azt írta a meghívóra: Munkámban az „ösztönös mintázókedvet" úgy négy éve kezdte felvál­tani a tudatos formálás. . Ez a változás, átalakulás — bízom benne — fejlődés. Az itt kiállított szobrok rövid pályafutásom stációi. Utam meghatározott. Egyetlen bi­zonyosságban hiszek: szob­rokat kell csinálnom a szó tiszta, ősi és örök értelmé­ben.". majd 10 esztendő^ volt az ifjúsági törvény, amikor a szocialista demokrácia e beruházást kezdett forszí-' sajátos fórumát 'végre több rozni. Nyilvánvalóvá vált a dicsérő szó érte. mint el­kijelölt dohánvzóhelveken. marasztaló. Ténv és való a fehér asztal mellett téma a közélet gyakorlatában nehe­vállálat, dolgozói körében a zen vert gyökeret. Rendel­drága pénzen vásárolt tech- kezések írták elő. hogyan, nológia. ráadásul nem hoz- miként kell szervezni, mi­ta elég gyorsan a nyeresé- Íven formaságokat kell be- . . , . get SzóvTl rögtön fölésil- irtani és betartatni. A leg- hofV™ * szólásig get. Szóval rogton folcsil- utóbbL két évvel ezelőtti ta- lehetőségé, el A mar em)i­lant az érdeklodes fenve núcskozássorozat közelitette 1ett fölszólaló fiatalt inkább a tekintetekben, meg valami az eszmei célt] mozgósította merésznek találták a részt­,ez igen. belevaló g\'erek" a fiatalokat a vállalati fel­elismerést jelző főbólintást adatok megvalósítására. a , u • part ifjúságpolitika iának .... , . , . is megkockáztattak néha- végrehajtására, a szocialista Lt1?^?!1 _,,ol?afs^i'a-., demokrácia gyakorlására.. A parlament előírásait álta­lánosságban betartották. El ,,,.,„, , . is mondták akkor a küldöt­deklődestol — egesz kórus tek , a fiatalokn:ak úgyszól­ván minden gondját. Erez­hető volt, - központi problé májuk szociális nincs pénzük lakásra, ma megkockáztattak néhá­nyan. A fiatalember kérdé­sét — ő szegény egész megzavarodott a hirtelen ér­deklődéstői — egész k< tette föl: jól döntött-e Pedagógus-szakszervezeti tanácskozás Tegnap, kedden délelőtt a Ezután Fabula Andrásné Szakszervezetek Csongrád megyei titkár és Tábory Jó­megyei székházában ökrös nos politikai munkatárs szá­János elnökletével ülést tar- molt be a két ülés között tott. a Pedagógusok Szak- végzett munkáról. Elsősor­szervezete Csongrád megvei ban a pedagógusok élet- és Bizottsága. A napirenden munkakörülményeivel fog­levő témák közül először lalkozó szakszervezeti infor­i Bencsikné dr. Bagonyi Júlia. mációkat vitatták meg. i a megyei művelődési osztály Majd Táb Já sz61t az munkatarsa ismertette a letelepedési segély érvény- elnökség intezkedési terve­be lépett új szabályzatát. Az ben foglalt megyei feladatok intézkedés értelmében a le- végrehaitásanak helyzetéről l' mok a vállalatok gazdasági el nem .végzett munkáról, a telepedért,,segély felső hatá- ^ a közelg6 ¿^szervezeti — — ra 2o ezer forint, amelv 3—5 év egyhelyben lakas mellett választásokká! kapcsolatom igenyelhető, feladatokat korvonalazták. vevők, mintsem olyan mun­kásnak. aki a közösséget érdeklő, izgató kérdést fe­ggel to gvük hozzá, a legmegfele­lőbb helyen. Sokan féltik a munkával kapcsolatos kér­désektől a parlamentet, mondván az a téma ° ter­melési tanácskozásoké. S ha a fiatalok nem ismerik elég­jellegű; 3 váltalati döntések oka­it, akkor hogyan mozgósít­, . . . , . hatók a határozatok végre­gukra hagyatva, tamogatas ha}tásara? Az információk nélkül nem látják az önálló hiánya bizonv sejtetni enge­egzisztencia megteremtésé- di. a vállalatok ifiúságpoli­nek reális lehetőségét. tikai munkája — ami a fó­Ugyanakkor az is bizonyos l.vamatosságot illeti — még volt. gyökeres változásra ™'ndig fogyatékos. A fia­ez ügyben nem számíthatnak, falókkal való törődést jelenti Most az újabb parlament- a megfelelő tájékoztatás, sorozat idejére ki is derült. hogy tudlák' h°l a helye a ahol a szociális támogatá- vállalatnak, milyenek a le­sok mértéke nem csökkent, hetőségei, van-e mód a kör­ött nagyon kell örülni. Mert szerűsítésre, ha nincs mi­nem kicsi erőfeszítéseket ta- ért s mé2 sorolhatnánk to­kár a csúnya, dp igaz szó: vább- Mindezekről pedig szintentartás. szólni kell a parlamenteken . , , , ,, is. Legalább annyi beszélni­Foltunoen sokat foglalkoz­nak az irásos dokumentu- val° lenne az elvégzett, s az feladataival. Ezekben éppen feltételekről, mint a szociá­nem a szintentartásról van hs helyzetról szo, hanem arról. hogy mindenkinek, a fiataloknak M. E. \

Next

/
Thumbnails
Contents