Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

13 Szerda, 1984. október 17. rr téma: Befon­a családgondozás roppanfás A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kongresszusa A családgondozás a tő té­ma a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Tár­saság kedden kezdődött kongresszusán. A Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Il-es számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján rendezett tudományos ülés megnyitóján Zsolnai Béla professzor, a társaság el­nöke köszöntötte a résztve­vőket. Medve László egész­ségügyi államtitkár meg­nyitó szavaiban hangsú­lyozta: a családgondozás, az egyik fontos népesedéspoliti­kai feladat megoldása csak­is összehangolt állami és társadalmi tevékenységgel lehetséges. Cseh-Szombathy László, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója re­ferátumában hangoztatta: kívánatos, hogy a család­politika és gyakorlat az egymáshoz logikusan kap­csolódó döntések, intézke­dések, szabályozások, a csa­ládokkal foglalkozó intéz­mények és szolgáltatások rendszerén alapuljon. A család intézményének vé­delméhez, funkcionálásának elősegítéséhez szükséges az is, hogy a családpolitikát irányító szemléletet a köz­vélemény támogassa és a különféle döntéseket hozó szervek gondolkodásában ez a szemlélet automatikusan érvényesüljön. Az ütésen a KISZ KB. az Állami Ifjúsági Bizottság, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa és más állami és tár­sadalmi szervezetek képvi­selői beszámolnak a család­gondozási kísérletek kezdeti tapasztalatairól. Üj vasbetonbontási eljá­rást mutattak be kedden a szakembereknek a Vas­ipari Kutató Fejlesztő Vál­lalat (VASKÚT) és a svájci DIABER (cég képviselői. A vasbetonbontási kutatások­ban évek óta együttműködő két vállalat a közelmúltban megállapodást írt alá, hogy a korábbiaknál sokkal na­gyobb hatásfokkal működő, munkaerőt megtakarító és környezetkímélő új tech­nológiát a VASKÚT a jö­vőben a fejlődő országokban fogja értékesíteni. A kedden bemutatott el­járás újdonsága, hogy a betonelemeket rendkívül nagy (maximális esetben 450 atmoszférás) nyomással összeroppant ja. Az új el­járással egy 130 centiméte­res oszlopot — emberi, fi­zikai munka igénybevétele nélkül — 20—25 perc alatt el lehet bontani. Hozzászólás helyett Adalék a városszépítők hídfővitájához és életszínvonal-politikánk Buza Márton előadása Szegeden ¿ehet-e külön életszín- koztatottsáa például — az szakszervezetek szerint erről vonal-politikai koncepciója előadó szerint — nem azt a holtpontról el kell moz­a szakszervezeteknek? — jelenti, hogv mindenki dúlni (néhány tipp: növek­tette föl a kérdést Buza munkavállaló, hanem hogy vő versenyképességű élelmi­Márton, a Szakszervezetek a társadalom fejlettségi fo- szer-gazdaságot kifejleszteni. Elméleti Kutatóintézetének I ának megfelelő kereseti le- külső körülményektől füg­igazgatója tegnapi, a közgáz- hetőséggel rendelkezik. Ezt getleníthető építőipari ása­dasági napok keretében az elvet tehát semmiképpen zatokat húzóiparággá tenni. Szegeden, az SZMT székhá- sem szabad föladni. kiemelt fejlesztéseket meg­zában megrendezett plená- Szólt az előadó jövedelem- valósítani bizonyos szférák­ris előadása kezdetén. Majd politikai kérdésekről is. ban). Mert amennyiben igv válaszolt rá: kell. hogv olyanokról többek között, nincs gazdasági növekedés, •valamennyi társadalmi amelvek még nem lezártak: életszínvonalunkat illetően szervezet önálló koncepció- növekedjen-e a társadalmi sem következhetnek be lé­vai rendelkezzen. S ezeket juttatások aránya, s ha igen. nyeges változások, az elgondolásokat össze- akkor milyen mértékben? egyeztetve alakulhat ki az- Mit szólnak a szakszerveze­tén a párt- és az állami lek az árak és a bérek ala­szervek egységes koncepció- kulásáról? Buza Márton «1- /•u/í'T- ,JU.V"1» 7 ,, ,, , i föltehetően 3 szazalekkal no iá a minden magvar allam- mondta, hogv a szakszerve- ,.... . , polgárt érintő kérdésekről, zetek elvi alapon nem ellenez- .„ ™ . , elen?; m?g" - >-„» „,„i * a" a realberek csokkenese. Lássuk tehát, életszínvo- ^f^' ^f A hetedik ötéves tervidő­leszamitva. amelvek infla- „„..u „ ^ ­nal-politikánkat illetően ho- riót vonnak maguk után. ^^"emelkedé^vel3 gyan foglalnak állást a Azzal sem értenek egvet. mXak a szakembert szakszervezetek, milyen ál- hogv az árak kizárólag a . "aKernDere*­laspontot dolgoztak ki a 80- azért emelkedjenek, hogv a a™ely, ^ . as évek megváltozott körül- belső fogyasztás ezáltal ^n,,y?niaf az életszínvonal ménvei közepette. Vélemé- csökkenjen. Az előadó sze- Hu GÍ 1S' ft?'"den at" nyünk szerint a jelenlegi rint nem lenne szabad meg- ¡¿úán a gtdaságStH helvzetben bizonyos vívmá- akadályozni, hogv a jobb ™ a S már Tehe. nyokat feltétlenül meg kell kereseti lehetőségek követ- , , ö .an ™ar . védeni, ide tartozik a tel- keztében több bér áramol- tZö is^J^L jes foglalkoztatottság elve. ion ki. kat° ™ea a l 1Ut: Megint másokról, jelenték- Jelenleg pártunk célja az a ^emélv^ jövedeL telenebbekről, az adottsá- elért életszínvonal megőrzé- ™ meLdó/tetása az e^es gokhoz igazodva, ideiglene- se. mivelhogy növekedésre ^„ad^fmi réteaek közü^ sen le kell mondani, avagv az ország egvensűlvi helyze- a™>™ ¿ökkenté^ egyelőre a háttérbe kell te és a külpiaci viszonyok lonDseKeK csoKKentese. A prognózisok egvébként nem rosszak — mondta be­fefezésül az előadó. Jövőre A nagyszínház rekonstruk­ciójáról és Szeged építésze­tének aktuális kérdéseiről folytatott korábbi vitáihoz sorol a városszépítő egyesü­let hétfő esti rendezvénye, melyen az új híd környéké­nek átépítéséről, pontosab­ban a Római körút két ol­dalának tervezett átválto­zásáról kaphattak előbb tör­téneti áttekintést, majd kér­dőjelekkel megtűzdelt, bi­zonytalanságokkal átszőtt helyzetképet az érdeklődők. A hídfökörnyék tervezé­sének — ha csak az orszá­gos tervpályázat kiírásának dátumát, 1977-et nézzük is — hétesztendős múltja van. Hogyan zsugorodott ez idő alatt a 2500 lakásosra ter­vezett területrekonstrukció a felére; miért kellett le­mondani az évekkel koráb­ban kidolgozott új, panelos tervcsaládról; azokról a kör­nyezetvédelmi szándékok­ról, melyek a feljáróhíd közvetlen környékén nem­kívánatosnak nyilvánították lakások építését? — effajta kérdések úsztak a levegő­ben. S ha benyomásaink nem csaltak, az építészek válaszait, oknyomozó, oko­zati összefüggéseket, leitáró magyarázatait döbbenten hallgatták az egybegyűltek. Azok kedvéért, akik e so­rok olvastán értetlenül la­poznának tovább. hadd mondjuk el gyorsan: a döb­benetet a hallottak váltot­ták ki. Az, hogy a város egyik értékes területét az egymást váltó tervezőcso­porlok önértékelése szerint sem sikerült méltó, a híd­főket megillető reprezenta­tív épületekkel „beültetni". hogy a lakásépítés mecéná­sa, az OTP nagyobbrészt egyszobás lakásokra adott megbízást; hogy a Római körút két oldalán megépí­tendő lakóházak földszintjén garázsok lesznek, mert a kereskedelmi-szolgáltató szervezetek — pénz híján — nem tartanak igényt a fo­gadószintekre. hogv ... Szó­val a kapott információk mellbe vágó erejére hivat­kozva többen így fogalmaz­tak: akkor, ha így áll a do­log. inkább vessük be most fűvel a hídlökörnyéket, s majd szellemi és anyagi erőnk teliében kezdjünk hozzá a beépítéshez 1 E javaslat lehetetlenségé­ről most nem elmélkedve, hadd forditsuk vissza olva­sóink figyelmét alapkérdé­sünkhöz. melyet az egyik hozzászóló így öntött sza­vakba: ..Az utolsó utáni pillanatban vagyunk tehát, vajon miért csak most tájé­kozódhattunk? Miért nem hallott e gondokról eddig a közvélemény?;" Tisztelettel, s az olvasó belátására bízva a válaszadást, a követke­zőkben közreadunk egy idc­zetgyűjteményt az új híd környékének beépítéséről hét év alatt megjelent cik­keinkből. Ügy véijük, nem csupán a tájékoztatás elma­radását cáfoljuk kiragadott sorainkkal... Íme: „S amit a legtöbb magyar híd esetében nem valósít­hattak meg, azt Szegeden még megtehetik a városren­dezők ... Fontos, hogy a hídfők körüli épületeket, parkokat ügy alakítsák ki, hogy a hídra minél mesz­szebbről rá lehessen látni." (Délmagyarország, 1977 feb­ruár — Az új híd króniká­ja — Ismerkedés a tervezői elképzeléssel.) „A pályázati kiírás szerint mintegy 2 ezer 500 lakást kell a tervezőknek elhelyez­niük az érvényes rendezési tervekkel összhangban, a szegedi házgyár elemeinek felhasználásával, s ugyan­akkor figyelembe véve azt is, hogy a majdnem kilomé­ter hosszúságú Felső Tisza­part megtervezendő új ar­ca a városképnek lényeges eleme lesz." (DM. 1977 szep­tember — Milyen lesz az új híd környéke? Országos tervpályázat.) „Az a szellemi-elméleti érték, mely a .panelos' pá­lyázat résztvevőinek alkotá­saiban fellelhető, hathat a gyakorlati munkában is. Ép­pen idószerűen. A szovjet technikát és technológiát átvevő hazai házgyárak ugyanis lassanként megér­tek a rekonstrukcióra... A szegedi tervezők pályázatá­ban értékesnek találta a zsürl, hogy. .. alkalmas, változatos épületegyüttesek kialakítására." (DM. 1978 január — A házgyárt panel jövője — A tervpályázat TT. díját szegediek kapták.) ,.Az első díjas pályamű alkotói .a híd várható for­galma miatt a zajos és füst­tel szennyezett zónáktól el­távolították a lakóépülete­ket'. Tervük ,a házgvári technológia alkalmazásával előnvös városképi megjele­nést és kellemes városszilu­ettet eredményez'." (DM. 1978 január — Az új híd krónikája; A környezet is átalakul.) „Az eddigi tíz lakástínus helyett harminc változatot dolgoztak ki a D T D iroda Bertalan Sándor vezette munkatársai, két év mun­kájával. A tervkatalógusban megfogalmazott ajánlásai­kat a következő években i-emélhetöleg felfedezhetjük majd épülő lakótelepein­ken." (DM. 1981 november szorítani. A teljes foglal- miatt nincs lehetőség. F. K. — Javaslatok a házgyári termékcsalád bővítésére.) i „A VI. ötéves tervben I rendelkezésre álló összegek' a csaknem teljes szanálás helyett egyes utcasorok meg­tartásút, s mértéktartó bon­tási lehetőséget, valamint 1200 új lakás építését indo­kolták ... Szabad-e ebben a helyzetben rögtönözni, az ésszerűséget cáfoló változta­tásokat követelni — ilyen kérdésekre kell most vá­laszt, a város érdekeinek megfelelő feleletet adniuk az érintetteknek." (DM. 1932 június — Hídfőkörnyék, kérdőjelekkel.) „Mára ott tartunk, hogy a hídfőkörnyék tervezőcso­portjának tagjai egyre csak faragják, minduntalan mó­dosítják az eredeti variá­ciót ... nagy a valószínűsé­ge, hogy a régi háztípusok­kal kell továbbra is .sakkoz­niuk'. Ez azonban kétes ér­tékű határozottság, tovább­ra is elodázza annak kimon­dását, hogy egyáltalán kel­lenek-e nekünk korszerűbb megoldások, kényelmesebb lakások, hangulatosabb la­kótelepek. Lemondás arról, hogy ne csak a mának, ha­nem a holnapra is gondolva építsünk." (DM. 1982 szep­tember — A józan észnek nincs szabványa — A hídfő­környék tervezőinek esete az eldugott zongora kulccsal. 1 „Nem ildomos közhírré tenni, hogy nem X. város­rendező titkos álma valósul meg, amikor a hídfőkörnyé­ket sablonházakkal ültetjük körül?" (DM. 1984 február — Tanmese a királyfiról, aki helyett mást fenekeltek el.) Pálfy Katalin Arborétum születik Pusztaszeren Még 1974-ben vetette fel a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium azt. hogy szükséges lenne min­den megyében arborétumot létesíteni. A jeleniegi Erdő­íelügvtlösóg jogelődje hoz­zá ís fogott, hogy erre a célra megfelelő területet ta­láljon, amikor a pusztaszeri Hétvezér Tsz elnöke, Gru­ber János 16,6 hektáros te­rületet ajánlott föl a pusz­taszeri Hét vezér-emlékmű mellett az arborétum cél­jaira. Hamarosan elkészül­tek a tervek is, és 1975 őszén már megkezdték a munkát a területen. Még ebben az évben elkészült a talaj-előkészítés, beszerezték és elültették a fák nagy részét is. Az arborétum te­rületén jelenleg a tervezett 189 növényfajtából már 130 megtalálható. A tervek szerint maga az arborétum 16,1 hektár, az ott kialakított tó fél hektár területű lesz, és szervesen hozzátartozik a Hétvezér­emlékművet magában fogla­ló, 2 6 hektáros emlékpark is. A tervek szerint jövőre tovább folytatják az arbo­rétum kiépítését, amelyhez a közjóléti keretből hozzá­járul az Erdőfelügyelőség, és jelentős összeget biztosít a Csongrád megyei és a pusztamérgesi községi ta­nács is Kiépítése során a területhez szervesen hoz­zákapcsolják a Hét vezér­emlékművet. melynek talap­zatán felirat hirdeti: „Ma­gyarország ezeréves fennál­lásának emlékére Kecskemét város támogatásával közada­kozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség." Ha teljesen kész lesz az arboré­tum, padok, esőbeállók, tűz­rakóhelyek is szolgálják majd az odalátogatókat. E fejlesztéssel kapcsolatos teendők egyeztetése céljából hívták össze tegnap a Hét­vezér Tsz központjában. Pusztaszeren azt a megbe­szélést. amelyen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökenek helyettese, Gőbö­lös Antal, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója is. A megbeszélés résztve­vői a Gruber János tsz-el­nök-házigazda elnökletével tartott tanácskozáson taná­csi vezetők, erdészeti, me­zőgazdasági és muzeológus szakemberek véleményét fi­gyelembe véve állapodtak: meg a további teendőkrőh számítva a község lakói­nak, az Erdőfelügyelőséfl szegedi körzeti felügyelet! osztályának és a téesz szo­cialista brigádjainak segít­ségére is. Vöröskeresztes tanácskozás Az otthoni betegápolásról Miniszteri szemle Urbán Lajos közlekedési miniszter és Stadinger Ist­ván, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese vezető mun­katársaikkal kedden dél­után szemlét tartottak a budapesti közlekedés leg­nagyobb, hatodik ötéves tervi beruházásán, az Ár­pád-híd környéki építkezé­seken. Az észak—déli met­róvonal Élmunkás tér—Ár­pád-híd közötti szakaszának, továbbá az Árpád-híd és a Flórián tér, valamint a Hungária körút—Róbert Ká­roly körúti szakaszának megtekintésekor a közleke­dési tpítővállalatok vezetői beszámoltak arról, hogyan állnak a létesítmények épí­tésével az átadás előtt. Ezek a beruházások lé­nyegesen javítják, majd mintegy 350 ezer fővárosi lakos utazási körülményeit, a főváros északi negyedei­nek közlekedési kapcsolatát. A szemlén megállapították, hogy az építkezések a ter­vezettnek megfelelő ütem­ben folynak. A beruházó, a Fővárosi Tanács és a Köz­lekedési Minisztérium által megszabott követelményeket a kivitelezésben közremű­ködő vállalatok teljesítik. A közlekedési miniszter a szemlén tapasztaltak alapján kifejezte meggyőződését, hogy a még szükséges köz­lekedési, forgalomtechnikai, környezetrendezési és vá­rosképi munkák a létesít­mények közeli átadásáig — a kivitelezők további jó együttműködésével valósithatók. (MTÜ meg­A betegek otthoni ápo­lásának és gondozásának, társadalmi segítésének le­hetőségeit vitatták meg a Magyar Vöröskereszt Or­szágos vezetőségének ked­den, Budapesten tartott ülé­sén. Elmondták, hogy szer­vezeteik, aktivistáik több­sége — az egészségügyi, szociális intézményekkel együttműködve — tevé­kenyen részt vesz a bete­gek otthoni gondozásában, ápolásában. A társádalmi gondoskodás ellenére sok családban probléma a be­tegek, főleg a hosszan tartó ápolásra szorulók gondozá­sa. A résztvevők egyetértet­tek azokkal a javaslatokkal, hogy a Vöröskereszt-szerve­zetek az állami családgon­dozói szolgálat létrejöttéig szervezzenek társadalmi családgondozói szolgálato­kat, karolják fel, segítsék a házi gondozást, betegápolást szolgáló kezdeményezéseket. Az egészségügyi főiskolák, orvosegyetemek, szakközép­iskolák Vöröskereszt-alap­szervezeteinek legyen fel­adata minél több fiatalt megnyerni a házi gondo­zás, betegápolás, gyermek­felügyelet ügyének — szor­galmazták. Szükségesnek vélték azt is, hogy a terü­leti szociális ellátással együttműködve az aktivis­ták és más áldozatkész se­gítők részére szervezzenek házi gondozási, betegellátá­si tanfolyamokat. Gondos­kodjanak arról, hogy a fo-> lyamatos gondozást, beteg" ápolást végző társadalmi ak­tivisták megfelelő erkölcsi, anyagi megbecsülésben ré­szesüljenek mind a vörös­keresztes alapszervezetben, mind a munkahelyen. In­tézményesen lehetővé kel­lene tenni — mondották a felszólalók —, hógy szak­képzett egészségügyi dol­gozók munkaidejükön túl vállalhassanak betegápolást. Célszerű lenne — a jelen­legi jogszabály adta lehe­tőséggel élve — a tisztelet­díjas házi szociális gon­dozók munkáját részmun­kaidőként elismertetni, meg­tartva a tiszteletdíjas for­mát is. Többen hangsúlyoz­ták: a társadalmi család­gondozás a körzeti egészség­ügyi és szociális szolgálat­tal együttműködve lehet megfelelő. Medve László egészség­ügyi államtitkár felszólalá­sában rámutatott: a Minisz­tertanács népesedéspolitikai intézkedései iránymutatóak a társadalmi szervek szá­mára is. Szólt arról, hogy fokozatosan építik ki az egységes- családgondozói szolgálatot. Első lépésként már a jövő évbén család­gondozó központot létesí­tenek néhány megyében — kísérleti jelleggel. A taná­csi szervek koordinálják az egészségügyi és a szociális szolgálat, valamint a társa­dalmi szervek ez irányú te­vékenységét »

Next

/
Thumbnails
Contents