Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
13 Szerda, 1984. október 17. rr téma: Befona családgondozás roppanfás A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kongresszusa A családgondozás a tő téma a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kedden kezdődött kongresszusán. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Il-es számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján rendezett tudományos ülés megnyitóján Zsolnai Béla professzor, a társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Medve László egészségügyi államtitkár megnyitó szavaiban hangsúlyozta: a családgondozás, az egyik fontos népesedéspolitikai feladat megoldása csakis összehangolt állami és társadalmi tevékenységgel lehetséges. Cseh-Szombathy László, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója referátumában hangoztatta: kívánatos, hogy a családpolitika és gyakorlat az egymáshoz logikusan kapcsolódó döntések, intézkedések, szabályozások, a családokkal foglalkozó intézmények és szolgáltatások rendszerén alapuljon. A család intézményének védelméhez, funkcionálásának elősegítéséhez szükséges az is, hogy a családpolitikát irányító szemléletet a közvélemény támogassa és a különféle döntéseket hozó szervek gondolkodásában ez a szemlélet automatikusan érvényesüljön. Az ütésen a KISZ KB. az Állami Ifjúsági Bizottság, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Nők Országos Tanácsa és más állami és társadalmi szervezetek képviselői beszámolnak a családgondozási kísérletek kezdeti tapasztalatairól. Üj vasbetonbontási eljárást mutattak be kedden a szakembereknek a Vasipari Kutató Fejlesztő Vállalat (VASKÚT) és a svájci DIABER (cég képviselői. A vasbetonbontási kutatásokban évek óta együttműködő két vállalat a közelmúltban megállapodást írt alá, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb hatásfokkal működő, munkaerőt megtakarító és környezetkímélő új technológiát a VASKÚT a jövőben a fejlődő országokban fogja értékesíteni. A kedden bemutatott eljárás újdonsága, hogy a betonelemeket rendkívül nagy (maximális esetben 450 atmoszférás) nyomással összeroppant ja. Az új eljárással egy 130 centiméteres oszlopot — emberi, fizikai munka igénybevétele nélkül — 20—25 perc alatt el lehet bontani. Hozzászólás helyett Adalék a városszépítők hídfővitájához és életszínvonal-politikánk Buza Márton előadása Szegeden ¿ehet-e külön életszín- koztatottsáa például — az szakszervezetek szerint erről vonal-politikai koncepciója előadó szerint — nem azt a holtpontról el kell moza szakszervezeteknek? — jelenti, hogv mindenki dúlni (néhány tipp: növektette föl a kérdést Buza munkavállaló, hanem hogy vő versenyképességű élelmiMárton, a Szakszervezetek a társadalom fejlettségi fo- szer-gazdaságot kifejleszteni. Elméleti Kutatóintézetének I ának megfelelő kereseti le- külső körülményektől fügigazgatója tegnapi, a közgáz- hetőséggel rendelkezik. Ezt getleníthető építőipari ásadasági napok keretében az elvet tehát semmiképpen zatokat húzóiparággá tenni. Szegeden, az SZMT székhá- sem szabad föladni. kiemelt fejlesztéseket megzában megrendezett plená- Szólt az előadó jövedelem- valósítani bizonyos szférákris előadása kezdetén. Majd politikai kérdésekről is. ban). Mert amennyiben igv válaszolt rá: kell. hogv olyanokról többek között, nincs gazdasági növekedés, •valamennyi társadalmi amelvek még nem lezártak: életszínvonalunkat illetően szervezet önálló koncepció- növekedjen-e a társadalmi sem következhetnek be lévai rendelkezzen. S ezeket juttatások aránya, s ha igen. nyeges változások, az elgondolásokat össze- akkor milyen mértékben? egyeztetve alakulhat ki az- Mit szólnak a szakszervezetén a párt- és az állami lek az árak és a bérek alaszervek egységes koncepció- kulásáról? Buza Márton «1- /•u/í'T- ,JU.V"1» 7 ,, ,, , i föltehetően 3 szazalekkal no iá a minden magvar allam- mondta, hogv a szakszerve- ,.... . , polgárt érintő kérdésekről, zetek elvi alapon nem ellenez- .„ ™ . , elen?; m?g" - >-„» „,„i * a" a realberek csokkenese. Lássuk tehát, életszínvo- ^f^' ^f A hetedik ötéves tervidőleszamitva. amelvek infla- „„..u „ ^ nal-politikánkat illetően ho- riót vonnak maguk után. ^^"emelkedé^vel3 gyan foglalnak állást a Azzal sem értenek egvet. mXak a szakembert szakszervezetek, milyen ál- hogv az árak kizárólag a . "aKernDere*laspontot dolgoztak ki a 80- azért emelkedjenek, hogv a a™ely, ^ . as évek megváltozott körül- belső fogyasztás ezáltal ^n,,y?niaf az életszínvonal ménvei közepette. Vélemé- csökkenjen. Az előadó sze- Hu GÍ 1S' ft?'"den at" nyünk szerint a jelenlegi rint nem lenne szabad meg- ¡¿úán a gtdaságStH helvzetben bizonyos vívmá- akadályozni, hogv a jobb ™ a S már Tehe. nyokat feltétlenül meg kell kereseti lehetőségek követ- , , ö .an ™ar . védeni, ide tartozik a tel- keztében több bér áramol- tZö is^J^L jes foglalkoztatottság elve. ion ki. kat° ™ea a l 1Ut: Megint másokról, jelenték- Jelenleg pártunk célja az a ^emélv^ jövedeL telenebbekről, az adottsá- elért életszínvonal megőrzé- ™ meLdó/tetása az e^es gokhoz igazodva, ideiglene- se. mivelhogy növekedésre ^„ad^fmi réteaek közü^ sen le kell mondani, avagv az ország egvensűlvi helyze- a™>™ ¿ökkenté^ egyelőre a háttérbe kell te és a külpiaci viszonyok lonDseKeK csoKKentese. A prognózisok egvébként nem rosszak — mondta befefezésül az előadó. Jövőre A nagyszínház rekonstrukciójáról és Szeged építészetének aktuális kérdéseiről folytatott korábbi vitáihoz sorol a városszépítő egyesület hétfő esti rendezvénye, melyen az új híd környékének átépítéséről, pontosabban a Római körút két oldalának tervezett átváltozásáról kaphattak előbb történeti áttekintést, majd kérdőjelekkel megtűzdelt, bizonytalanságokkal átszőtt helyzetképet az érdeklődők. A hídfökörnyék tervezésének — ha csak az országos tervpályázat kiírásának dátumát, 1977-et nézzük is — hétesztendős múltja van. Hogyan zsugorodott ez idő alatt a 2500 lakásosra tervezett területrekonstrukció a felére; miért kellett lemondani az évekkel korábban kidolgozott új, panelos tervcsaládról; azokról a környezetvédelmi szándékokról, melyek a feljáróhíd közvetlen környékén nemkívánatosnak nyilvánították lakások építését? — effajta kérdések úsztak a levegőben. S ha benyomásaink nem csaltak, az építészek válaszait, oknyomozó, okozati összefüggéseket, leitáró magyarázatait döbbenten hallgatták az egybegyűltek. Azok kedvéért, akik e sorok olvastán értetlenül lapoznának tovább. hadd mondjuk el gyorsan: a döbbenetet a hallottak váltották ki. Az, hogy a város egyik értékes területét az egymást váltó tervezőcsoporlok önértékelése szerint sem sikerült méltó, a hídfőket megillető reprezentatív épületekkel „beültetni". hogy a lakásépítés mecénása, az OTP nagyobbrészt egyszobás lakásokra adott megbízást; hogy a Római körút két oldalán megépítendő lakóházak földszintjén garázsok lesznek, mert a kereskedelmi-szolgáltató szervezetek — pénz híján — nem tartanak igényt a fogadószintekre. hogv ... Szóval a kapott információk mellbe vágó erejére hivatkozva többen így fogalmaztak: akkor, ha így áll a dolog. inkább vessük be most fűvel a hídlökörnyéket, s majd szellemi és anyagi erőnk teliében kezdjünk hozzá a beépítéshez 1 E javaslat lehetetlenségéről most nem elmélkedve, hadd forditsuk vissza olvasóink figyelmét alapkérdésünkhöz. melyet az egyik hozzászóló így öntött szavakba: ..Az utolsó utáni pillanatban vagyunk tehát, vajon miért csak most tájékozódhattunk? Miért nem hallott e gondokról eddig a közvélemény?;" Tisztelettel, s az olvasó belátására bízva a válaszadást, a következőkben közreadunk egy idczetgyűjteményt az új híd környékének beépítéséről hét év alatt megjelent cikkeinkből. Ügy véijük, nem csupán a tájékoztatás elmaradását cáfoljuk kiragadott sorainkkal... Íme: „S amit a legtöbb magyar híd esetében nem valósíthattak meg, azt Szegeden még megtehetik a városrendezők ... Fontos, hogy a hídfők körüli épületeket, parkokat ügy alakítsák ki, hogy a hídra minél meszszebbről rá lehessen látni." (Délmagyarország, 1977 február — Az új híd krónikája — Ismerkedés a tervezői elképzeléssel.) „A pályázati kiírás szerint mintegy 2 ezer 500 lakást kell a tervezőknek elhelyezniük az érvényes rendezési tervekkel összhangban, a szegedi házgyár elemeinek felhasználásával, s ugyanakkor figyelembe véve azt is, hogy a majdnem kilométer hosszúságú Felső Tiszapart megtervezendő új arca a városképnek lényeges eleme lesz." (DM. 1977 szeptember — Milyen lesz az új híd környéke? Országos tervpályázat.) „Az a szellemi-elméleti érték, mely a .panelos' pályázat résztvevőinek alkotásaiban fellelhető, hathat a gyakorlati munkában is. Éppen idószerűen. A szovjet technikát és technológiát átvevő hazai házgyárak ugyanis lassanként megértek a rekonstrukcióra... A szegedi tervezők pályázatában értékesnek találta a zsürl, hogy. .. alkalmas, változatos épületegyüttesek kialakítására." (DM. 1978 január — A házgyárt panel jövője — A tervpályázat TT. díját szegediek kapták.) ,.Az első díjas pályamű alkotói .a híd várható forgalma miatt a zajos és füsttel szennyezett zónáktól eltávolították a lakóépületeket'. Tervük ,a házgvári technológia alkalmazásával előnvös városképi megjelenést és kellemes várossziluettet eredményez'." (DM. 1978 január — Az új híd krónikája; A környezet is átalakul.) „Az eddigi tíz lakástínus helyett harminc változatot dolgoztak ki a D T D iroda Bertalan Sándor vezette munkatársai, két év munkájával. A tervkatalógusban megfogalmazott ajánlásaikat a következő években i-emélhetöleg felfedezhetjük majd épülő lakótelepeinken." (DM. 1981 november szorítani. A teljes foglal- miatt nincs lehetőség. F. K. — Javaslatok a házgyári termékcsalád bővítésére.) i „A VI. ötéves tervben I rendelkezésre álló összegek' a csaknem teljes szanálás helyett egyes utcasorok megtartásút, s mértéktartó bontási lehetőséget, valamint 1200 új lakás építését indokolták ... Szabad-e ebben a helyzetben rögtönözni, az ésszerűséget cáfoló változtatásokat követelni — ilyen kérdésekre kell most választ, a város érdekeinek megfelelő feleletet adniuk az érintetteknek." (DM. 1932 június — Hídfőkörnyék, kérdőjelekkel.) „Mára ott tartunk, hogy a hídfőkörnyék tervezőcsoportjának tagjai egyre csak faragják, minduntalan módosítják az eredeti variációt ... nagy a valószínűsége, hogy a régi háztípusokkal kell továbbra is .sakkozniuk'. Ez azonban kétes értékű határozottság, továbbra is elodázza annak kimondását, hogy egyáltalán kellenek-e nekünk korszerűbb megoldások, kényelmesebb lakások, hangulatosabb lakótelepek. Lemondás arról, hogy ne csak a mának, hanem a holnapra is gondolva építsünk." (DM. 1982 szeptember — A józan észnek nincs szabványa — A hídfőkörnyék tervezőinek esete az eldugott zongora kulccsal. 1 „Nem ildomos közhírré tenni, hogy nem X. városrendező titkos álma valósul meg, amikor a hídfőkörnyéket sablonházakkal ültetjük körül?" (DM. 1984 február — Tanmese a királyfiról, aki helyett mást fenekeltek el.) Pálfy Katalin Arborétum születik Pusztaszeren Még 1974-ben vetette fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium azt. hogy szükséges lenne minden megyében arborétumot létesíteni. A jeleniegi Erdőíelügvtlösóg jogelődje hozzá ís fogott, hogy erre a célra megfelelő területet találjon, amikor a pusztaszeri Hétvezér Tsz elnöke, Gruber János 16,6 hektáros területet ajánlott föl a pusztaszeri Hét vezér-emlékmű mellett az arborétum céljaira. Hamarosan elkészültek a tervek is, és 1975 őszén már megkezdték a munkát a területen. Még ebben az évben elkészült a talaj-előkészítés, beszerezték és elültették a fák nagy részét is. Az arborétum területén jelenleg a tervezett 189 növényfajtából már 130 megtalálható. A tervek szerint maga az arborétum 16,1 hektár, az ott kialakított tó fél hektár területű lesz, és szervesen hozzátartozik a Hétvezéremlékművet magában foglaló, 2 6 hektáros emlékpark is. A tervek szerint jövőre tovább folytatják az arborétum kiépítését, amelyhez a közjóléti keretből hozzájárul az Erdőfelügyelőség, és jelentős összeget biztosít a Csongrád megyei és a pusztamérgesi községi tanács is Kiépítése során a területhez szervesen hozzákapcsolják a Hét vezéremlékművet. melynek talapzatán felirat hirdeti: „Magyarország ezeréves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség." Ha teljesen kész lesz az arborétum, padok, esőbeállók, tűzrakóhelyek is szolgálják majd az odalátogatókat. E fejlesztéssel kapcsolatos teendők egyeztetése céljából hívták össze tegnap a Hétvezér Tsz központjában. Pusztaszeren azt a megbeszélést. amelyen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökenek helyettese, Gőbölös Antal, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója is. A megbeszélés résztvevői a Gruber János tsz-elnök-házigazda elnökletével tartott tanácskozáson tanácsi vezetők, erdészeti, mezőgazdasági és muzeológus szakemberek véleményét figyelembe véve állapodtak: meg a további teendőkrőh számítva a község lakóinak, az Erdőfelügyelőséfl szegedi körzeti felügyelet! osztályának és a téesz szocialista brigádjainak segítségére is. Vöröskeresztes tanácskozás Az otthoni betegápolásról Miniszteri szemle Urbán Lajos közlekedési miniszter és Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese vezető munkatársaikkal kedden délután szemlét tartottak a budapesti közlekedés legnagyobb, hatodik ötéves tervi beruházásán, az Árpád-híd környéki építkezéseken. Az észak—déli metróvonal Élmunkás tér—Árpád-híd közötti szakaszának, továbbá az Árpád-híd és a Flórián tér, valamint a Hungária körút—Róbert Károly körúti szakaszának megtekintésekor a közlekedési tpítővállalatok vezetői beszámoltak arról, hogyan állnak a létesítmények építésével az átadás előtt. Ezek a beruházások lényegesen javítják, majd mintegy 350 ezer fővárosi lakos utazási körülményeit, a főváros északi negyedeinek közlekedési kapcsolatát. A szemlén megállapították, hogy az építkezések a tervezettnek megfelelő ütemben folynak. A beruházó, a Fővárosi Tanács és a Közlekedési Minisztérium által megszabott követelményeket a kivitelezésben közreműködő vállalatok teljesítik. A közlekedési miniszter a szemlén tapasztaltak alapján kifejezte meggyőződését, hogy a még szükséges közlekedési, forgalomtechnikai, környezetrendezési és városképi munkák a létesítmények közeli átadásáig — a kivitelezők további jó együttműködésével valósithatók. (MTÜ megA betegek otthoni ápolásának és gondozásának, társadalmi segítésének lehetőségeit vitatták meg a Magyar Vöröskereszt Országos vezetőségének kedden, Budapesten tartott ülésén. Elmondták, hogy szervezeteik, aktivistáik többsége — az egészségügyi, szociális intézményekkel együttműködve — tevékenyen részt vesz a betegek otthoni gondozásában, ápolásában. A társádalmi gondoskodás ellenére sok családban probléma a betegek, főleg a hosszan tartó ápolásra szorulók gondozása. A résztvevők egyetértettek azokkal a javaslatokkal, hogy a Vöröskereszt-szervezetek az állami családgondozói szolgálat létrejöttéig szervezzenek társadalmi családgondozói szolgálatokat, karolják fel, segítsék a házi gondozást, betegápolást szolgáló kezdeményezéseket. Az egészségügyi főiskolák, orvosegyetemek, szakközépiskolák Vöröskereszt-alapszervezeteinek legyen feladata minél több fiatalt megnyerni a házi gondozás, betegápolás, gyermekfelügyelet ügyének — szorgalmazták. Szükségesnek vélték azt is, hogy a területi szociális ellátással együttműködve az aktivisták és más áldozatkész segítők részére szervezzenek házi gondozási, betegellátási tanfolyamokat. Gondoskodjanak arról, hogy a fo-> lyamatos gondozást, beteg" ápolást végző társadalmi aktivisták megfelelő erkölcsi, anyagi megbecsülésben részesüljenek mind a vöröskeresztes alapszervezetben, mind a munkahelyen. Intézményesen lehetővé kellene tenni — mondották a felszólalók —, hógy szakképzett egészségügyi dolgozók munkaidejükön túl vállalhassanak betegápolást. Célszerű lenne — a jelenlegi jogszabály adta lehetőséggel élve — a tiszteletdíjas házi szociális gondozók munkáját részmunkaidőként elismertetni, megtartva a tiszteletdíjas formát is. Többen hangsúlyozták: a társadalmi családgondozás a körzeti egészségügyi és szociális szolgálattal együttműködve lehet megfelelő. Medve László egészségügyi államtitkár felszólalásában rámutatott: a Minisztertanács népesedéspolitikai intézkedései iránymutatóak a társadalmi szervek számára is. Szólt arról, hogy fokozatosan építik ki az egységes- családgondozói szolgálatot. Első lépésként már a jövő évbén családgondozó központot létesítenek néhány megyében — kísérleti jelleggel. A tanácsi szervek koordinálják az egészségügyi és a szociális szolgálat, valamint a társadalmi szervek ez irányú tevékenységét »