Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 231. szám 1984. október 2., kedd Ara: 1.40 forint RyQ*S IBI ZOT TS Á G Á N A K LA P J/A megye Irta: dr. Komócsin Mihály Negyven évvel SS»S tonva térségében, a dicsőséges szoviet hadsereg a fasiszta csapatokat üldözve. átlépte Magvarország határát, megkezdte Magvarország felszabadítását. Ezekben a napokban — szeptember 24. és október 27. között — Csongrád megve minden településén ünnepeliük szűkebb pátriánk felszabadítását, az úi élet kezdetét. Emlékezünk a felszabadító hősökre, és elhelvezzük a kegyelet virágait a szabadságunkért életüket áldozó szoviet katonák síriain. emlékművein. Szómba vesszük a 40 év alatt megtett úton elért eredményeket. a szocialista építőmunka tapasztalatait. Az ünnepségsorozatba méltán beletartozik hogv megyénk lakosainak képviselőiként felkeressük a felszabadító hősök szülőföldiét, s beszámolunk arról, hogyan éltünk a véráldozattal megteremtett lehetőséggel. Október 1—5. között szoviet testvérmegvénkben. Odesszában politikai és egyéb rendezvényeken, kiállításokon, munkahelyi találkozókon, és több más. egyéb formában, megkísérlünk vázlatos kéoet adni munkánkról, vívmányainkról. és természetesen gondiainkról is. Ki kívániuk feiezni hálánkat és köszönetünket a Szovietunió népeinek nemcsak a 40 évvel ezelőtt hozott áldozatokért, hanem az azóta szüntelenül nvúitott baráti, testvéri segítségért Bár nálunk és a Szovjetunióban is sokak számára ismert hogy miért éppen Odesszában kerül sor e rendezvényre. mégis, szabad legyen erre egy rövid ismertetéssel magyarázatot adni. Közel három évtizede, hogy Csongrád megve székhelyének. Szeged városának vezetése, nagv ielentóségű elhatározásra iutott a város felszabadulásának 11. évfordulóia alkalmából — elsőként az országban — kezdeményezte testvérvárosi kapcsolat létesítését egy szoviet várossal. Odesszával. Nem véletlen, hogv éppen Odeszszára esett a választás. E szoviet várost sok minden tette szimpatikussá Szeged lakosai előtt. Például az. hogv 1919-ben egy odesszai bolsevik. Belocerkovszkii Antal, aktív szerepet iátszott. Szegeden a kommunista párt megszervezésében. Szeged híres szülötte. Balázs Béla költő. író. filmesztéta évekig élt és dolgozott a 30-as években Odesszában. Mindketten sokat meséltek a szegedieknek e széo és vendégszerető városról. A Szegedet és környékét felszabadító II. Ukrán Front csapatainak soraiban sokan voltak akik az odesszai területről indultak a harcba a fasizmus ellen. A felszabadulás után Szeged szoviet katonai parancsnoka. Mark Szemionovics llaitovics alezredes is odesszai volt (leszerelése után a város csatornázási művének volt az igazgatóia). A megvár és szoviet város között — a nagyságrendi eltérés ellenére — számos hasonlóság is felfedezhető. Mindezek nemcsak a kapcsolat fölvételének kialakításában: d^ a kialakult kapcsolat intenzív fejlődésében is szerepet látszottak. Így logik.usan adódott, hogv amikor a 60-as évek vege felé a testvérmegyei mozgalom kifeilődött. Csongrád és Odessza megye egymással került kapcsolatba. Bár tovább éjt a két város közötti barátság, ennek megveivé fejlesztése (ehetőséget adott, hogv mind szélesebb körűvé mélyebbé, tartalmasabbá válion az együttműködés. Ma már több mint 40 Csongrád megvei üzem. intézmériv szervezet ismerkedik hasonló profilú Odessza megyeivel, és törekednek elmélvült tapasztalatcseréken keresztül egvmás munkáidnak, módszereinek megismerésére. Nyaranta nártpropagandisták.. tömecszervezeti aktivistak. úttörő- es KISZ-es fiatalpk csoportiai látogatnak el — turista alapon — Csongrád megyéből a testvéri szoviet területre. A lakosság érdeklődése is fokozódott a testvéri területek iránt. A mind sűrűbbé váló találkozások sok személves barátság szüvődésének az alapiául szolgáltak A napilapok rendszeres információcseréié lehetővé tette a testvérmegvék lakóinak, hogv mind többet tud ianak meg egvmás életéről, gondjairól, tapasztalatairól. Már sok ezer azoknak a Csongrád megvei lakosoknak a száma, akik nemcsak hallomásból vagy az olvasottak alaoián. hanem közvetlenül, a látogatások során szerzett tapasztalatról érzik magukhoz közelállónak Odessza megvét és lakóit. 1977. októberében. maid 1982. decemberében testvérmegvénk a nálunk megrendezett barátsági hetek gazdag eseménysorozatán mutatta meg életének sokszínűségét. A Szegedi Ioari Vásáron 1980-ban. 1982-ben és 1984-ben számos odesszai vállalat mutatkozott be termékeivel és aratott nagv sikert a százezres vásárlátogató körében. Több. nagv érdeklődést kiváltó kiadványon keresztül oedig s2ámos ismeretet szereztek a Csongrád megveiek odesszai testvéreik földiéről. Mint Magyarország Csongrád megve és: Odessza terület között is. nagyságrendben ielentős különbségek vannak. Az élet tapasztalatai azonban mutatiák. hogv egv fiatalabb és egv idősebb, egv kisebb és egv nagvobb testvér is. nemcsak szeretheti egvmást. hanem hasznára is lehet egymásnak. Felhasználva az alkalmat. szeretnénk a testvéri Odessza megve újságolvasóinak bemutatni szűkebb hazánkat. Csongrád megvét. Területünk — amelv korábban az ország, gazdasági szempontból egyik legelmaradottabb térsége volt — az utóbbi két és fél évtizedben kibontakozott feilődés következtében ioari-agrár területté változott Mint államigazgatási egvség — létezése egvidos a magvar állam alapításával. Régi feljegyzések szerint a megve területén — Pusztaszeren — tartotta országalapító gyűlését az Urál környékéről a népvándorlás során idekerült maevarság. Földraizi fekvésénél fogva is átélte a magvar nép történelmének összes válságát. Színtere volt a tatár és a török dúlásának. a különböző népi és nemzeti szabadságmozgalomnak. A néo élete e területen uralkodó osztálvok kizsákmányoló tevékenysége miatt is különösen nehéz volt. Ennek is tudható be. hogv Csongrád megve — a szomszédos területtel együtt — agrárszocialista mozgalmai a nép forradalmi megmozdulásai következtében a ..Viharsarok" ielzőt érdemelte ki a történelem sorún. Az e területen a múlt század második felében lefólvt aerárszocialista mozgalmakról Engels Frigves is megemlékezett műveiben A századfordulótól kezdve a forradalmi munkásmozgalom is mind erőteljesebben szerveződött. Az 1905ös. maid az 1917-es oroszországi forradalmak élénk visszhangot váltottak ki. nemcsak az itt elő munkások, de a haladó gondolkodású értelmiségiek körében is. A bolsévikok példáját követve. 1918 végén kommúnista pártszervezetek alakulták. 1919-ben pedig létrejöttek a Tanácsköztársaság intézményei. Rövid idő múlva e terület az antantországok megszállása alá került. A megszállók üldözték a kommunistákat. és védelmük alá vették az itt szervezkedő ellenforradalmat. A munká;mozgalmi szervezetek Szegeden. a megve többi városában és számos községben — a horthysta időszakban a rendőri és csendőri terror ellenere — veaie működtek. A Szovietunió megtámadása után politikai aktivitásuk még fokozódott is. Jgv a szoviet hadsereg felszabadító harcai által megteremtett lehetőségekkel Csongrád megve területén a forradalmi erők rögtön élni tudtak. A II Ukrán Front 46. és 53. hadseregének -eav.ségei e térségben lépték át a magvar határt. Az első felszabadult magvar város Makó. maid az első felszabadult nagyváros Szeged volt. A meeve területe 1944. szeptember 24. és október 27. között vált szabaddá. A felszabadulás utáni történelmi eseményekben ielentős szerepet látszott területünk. Szegeden alakult meg 1944 végén a Magvar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Innen intéztek felhívást a még fel nem szabadult országrészek lakosaihoz, tájékoztatva őket arról, hogv a szoviet hadsereg felszabadítóként, barátként érkezett hazánk területére. Itt hirdette meg a párt Magvarország úiiászületését szolgáló programiát. és kezdeményezte a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front, a nemzet haladó erőinek összefogását szolgáló szervezet létrehozását. Itt alakult meg az ország első üzemi bizottsága, és a népi hatalmi szervek kialakítására számos, országos visszhangot kiváltó iaVaslat született. A magyar néo évezredes vágyát kifeiező földreform ^földosztás) végrehajtását hivatalosan a Csongrád mégve területén levő Pusztaszeren kezdték meg. 1945. március 29-én. S hogv mit leientett a magvar nép számára az. hogv a szoviet hadsereg történe1 mi jelentőségű harcai hozták meg a fasizmus alóli felszabadulás lehetőségét. és a lehetőségekkel miként élt népünk, miiven fejlődést ért el. az különösen lemérhető egv olvan. korábban rendkívül elmaradott terület életében, mint Csongrád megve. A felszabadulás előtt Csongrád megyében a lakosság 70.7 százaléka a mezőgazdaságból élt. A földtulajdonnal rendelkezők több mint 70 százaléka (töroe- és kisbirtokos) az összes, mezőgazdaságilag művelhető földterületnek mindössze 11 százalékán gazdálkodott. Ugvanakkor a földtulajdonosok 8 százaléka (a közép- és nagybirtokosok) az összes földterület 60 százalékát tudhatták magukénak. A lakosság alig valamivel több. mint 12 százaléka dolgozott az iparban. Ezek nagv része is főleg kisiparban. Mindössze 8 olvan ipari üzem volt. amelv folyamatosan száznál több dolgozót foglalkoztatott. A nagvobb vállalatok főleg külföldi, elsősorban angol, német, svéd tőkések tulaidonában voltak. Az ipar ielentős része a mezőgazdasághoz kapcsolódó, annak termékeit feldolgozó élelmiszeripar és könnvűinar volt. Mellettük számos, építőanyagot előállító kisüzem működött. Az üzemek többsége szezonielleggel dolgozott. A Íe'sz3li3í!ü!ásután 1elent5s intézkedések. nagv változásokat hozlak ezekben a körülményekben. A földosztás következtében eltűnt a nagvbirtokos osztálv. kialakult egv ielentős létszámú kisbirtokos-paraszti réteg. Az 1948—49-es években végrehajtott államosítás köveikeztében oedig megszűnt a tőkésosztály a pvárak. üzemek a néohatalom tulajdonába kerültek. Az ipari termelés viszonylag rövid idő alatt, de a mezőgazdasági termelés is néhánv év alatt, nemcsak elérte, hanem meg is haladta a háború előtti színvonalat. Különösen az 50-es évek végétől. felgyorsult Csongrád megve területén az ipari termelés növekedése. Már a felszabadulás után közvetlenül a munkanélküliség felszámolására, fejlesztésre kerültek a meglevő ipartelepek. maid úiak is létesültek. Szegeden az első korszerű úi üzemet, a Szegedi Textilművek fonodáiét, szov(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődtek a barátsági napok Odesszában Termékbemutató a városi sportcsarnokban Csongrád megyei és Odessza területi vezetők baráti eszmecseréje Hétfőn Odesszában megkezdődött a Csongrád megyei barátsági napok eseménysorozata. A héttagú Csongrád megyei párt- és tanácsi küldöttség, valamint az odesszai üzemekkel, intézményekkel testvérkapcsolatot tartó megyei üzemek, szövetkezetek, intézmények képviselőiből álló, mintegy 80 főnyi szakmai csoport a vasárnapot a 750 ezer lakosú Lvovban töltötte, ahol városnéző kiránduláson vett részt és megtekintette a Lenin Múzeumot. Hétfőn reggel 8 órakor Odessza terület határán, Kotovszk város vasútállomásán a városi pártbizottság első titkára, N. A. Mestyerjakob köszöntötte a Csongrád megyei politikai delegációt. Üdvözlő szavaira dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi. zottság első titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. A Csongrád megyei párt., tanácsi küldöttség, valamint a szakmái csoportok tagjai menetrendszerinti vonattal hétfőn délelőtt 11 óra után érkeztek meg az odesszai pályaudvarra, ahol Odessza terület és város párt- és tanácsi vezetői fogadták őket. élükön A. B. Nocsovszkinnal, az UKP KB tagjával, a területi pártbizottság első titkárával, A. I. Butenkóval, a területi tanács végrehajtó bizottsága első elnökhelyettesével. Délután került sor a Csongrád megyei termékkiállítás megnyitására az odesszai sportcsarnokban. A. I. Butenko köszöntötte a megjelenteket, a magyar vendégéket, bejelentve, hogy a kiállítással megkezdődik a barátsági napok programja. Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a Csongrád megyei és Odessza terület, valamint a testvéri üzemek és intézmények közötti együttműködés fontosságát. Megtekintette a kiállítást A. P. Nocsovszkin, aki a látottakat értékelve hangsúlyozta, hogy a termékbemutató meggyőző képet nyújt Csongrád megye gazdaságának fejlődéséről, eredményeiről és magas teljesítményéről. Nemcsak egy jól sikerült kiállítás szerepét tölti be, hanem hasznos tapasztalatcserére is kiváló alkalmat nyújt, amit az odesszai üzemek vezetői, a szakemberek magyar partnereikkel együtt igyekeznek kihasználni. A termékbemutató hozzájárul Odessza terület és Csongrád megye lakossá, ga a szovjet és magyar nép barátságának erősítéséhez. A délutáni órákban baráti megbeszélésre került sor az UKP Odessza területi bizottságán a Csongrád megyei politikai küldöttség tagjai és a terület párt- és tanácsi vezetői között, amelyen kölcsönösen tájékoztatták egymást a területükön folyó gazdasági építőmunka eredményeiről, a két testvérmegyei együttműködéséről. a kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. A baráti eszmecserén részt vett dr. Rácz Béla, hazánk moszkvai nagykövetségének tanácsosa. T. M. Hétfőn a kora reggeli órákban indult el Szegedről Odesszába az a barálságvonat, amelynek 345 utasa tizenegy csoportot alkotva, s majd érdeklődési körüknek megfelelően, vesznek részt Odesszában szakmai tanácskozásokon. illetve látogatnak el üzemekbe, kolhozokba, kulturális intézményekbe. A barátságvonat utasait a szegedi pályaudvaron Gyárfás Mihály és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai búcsúztatták.