Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-14 / 216. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 216. szám 1984. szeptember 14., péntek Ara: 1,40 forint MSZMP SZ E G E D VÁ ROSI B IZ O TT SÁGÁNAK LAPJA Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal előterjesztését a népgazdaság első félévi fejlődéséről. az éves terv várható teliesítéséről. valamint az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozásának irányelveiről. MegállaDÍtotta. hogv a népgazdaság az év eddig eltelt részében alapvetően az éves terv gazdaságpolitikai céliainak megfelelően feilődött. de fontos területeken elmaradások is vannak. A kormánv utasította a gazdaságiránvító szerveket, hogv az év hátralevő időszakában további határozott intézkedésekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teliesítését. a vásárlóerőnek az egvensúlvi célokkal összehangolt alakulását. a munkaidő iobb kihasználása, valamint az anvag- és energiatakarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági terv kidolgozását illetően úgv foglalt állást, hogv a tervezőmunka a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelését. a termelési szerkezet korszerűsítését, a versenyképesség fokozását alapozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer továbbfejlesztése is. Megbízta az Ors-ágos Tervhivatal elnökét, hogv a miniszterekkel és más országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve, dolgozza ki az 1985. évi részletes népgazdasági terviavaslatot. és azt teriessze a Minisztertanács elé. A kormánv egvideiűleg áttekintette az 1985. évi állami költségvetés előkészítésének helvzetét és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács beszámolót hallgatott meg a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetének iavítására hozott intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogv a kis- és közepes vállalatok háttéripari tevékenységének bővítése, az alkatrész-felúiítás és a használt alkatrészek újraértékesítése nvomán. főleg a mezőgazdasági gépek alkatrészellátásában, ieientős javulás tanasztalható. Továbbra sem megoldott azonban a személygépkocsik alkatrészellátása. Rámutatott arra. hogv az elmúlt időszakban az alkatész-kereskedelmi vállalatok forgalmában csökkent az autójavító vállalatok és szövetkezetek részesedése. miközben egves magánkereskedők nagv tételben felvásárolják és indokolatlanul magas áron árusítják az állami kereskedelemtől beszerzett alkatrészeket. A kormánv a bútoripar és a bútorkereskedelem helvzetéről készült jelentést megvitatva megállapította, hogv bővült az elemes bútorokból a kínálat és a választék. Az ioar és a kereskedelem azonban — elsősorban gvermek- és konyhabútorokból — még mindig nem t.udia kielégíteni a vásárlók igénveit. A kínálat és a választék további bővítése mellett több figyelmet kell fordítani a minőség iavítására. valamint a bútorok szállítására és raktározására. mivel a minőségi kifogások jelentős részét az itt keletkező hibák idézik elő. Több alkatrész, kevesebb hiánycikk A minisztériumok és más főhatóságok, valamint a vállalatok jobb gazdaságszervező és külkereskedelmi munkája eredményeként az utóbbi időben általában javult a gépek és gépi berendezések alkatrész- és pótalkatrészellátása, mindenekelőtt a mezőgazdaságban szűntek meg a korábbi hiányok. Ugyanakkor a személygépkocsi-alkatrészek utánpótlása korántsem megfelelő, sok a hiánycikk a szervizekben, javítóüzemekben. Egyebek között ezt állapította meg a Gazdasági Bizottság az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal helyzetfelmérése és jelentése alapján, amit a kormány ülésén is elfogadtak. Evek óta nem volt olyan zökkenőmentes az alkatrészellátás a mezőgazdaságban, mint az idén. A hazai gyártmányú mezőgépekhez szükséges alkatrészeket a gyártó üzemek maradéktalanul leszállították. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban megkülönböztetett figyelmet fordítanak az alkatrészgyártásra, alkatrésztermelésük rövid idő alatt megkétszereződött. Kialakították saját bolthálózatukat is, ami nagymértékben segíti az ellátás folyamatosságát. A Mezőgép Trösztnél koordinációs iroda alakult, ahol a hiányzó alkatrészek gyártását megszervezik. Az alkatrészek előállításába egyre több tsz-melléküzemág és kisvállalkozás is bekapcsolódik, főleg az egyedj, kisszériás termékek termelésére vállalkoznak. Néhány ipari szövetkezetnél új alkatrészgyártó 'kapacitások kiépítésébe kezdtek, több kisszövetkezet pedig kifejezetten azért alakult meg, hogy alkatrészeket és részegységeket gyártson. Az import mezőgépekhez viszont nem minden esetben sikerült időben beszerezni a pótalkatrészeket, a partnerek sok esetben ütemtelen szállítása miatt. A mezőgépipar az alkatrészellátás javítása érdekében mind több, nehezen beszerezhető alkatrész előállítását kezdte meg. Egyes haszonjárművek és a személygépkocsik pótalkatrész-ellátásában azonban nemhogy javult vclna az ellátás helyzete, hanem tovább romlott. Pedig az ipar nagy figyelmet fordít az alkatrészgyártás bővítésére, ebbe a kistermelőket is bevonják. Megalakult az alkatrész-koordinációs iroda, amely egyezteti az igényeket és a gyártási lehetőségeket. Ennek nyomán a használt autók bontása és a szervezett alkatrész-felújítás is megkezdődött, s jelenleg már 23 vállalat végez ilyen munkát az Autóker részére. A gumiabroncsellátás javítása érdekében kiépült az újrajutózó üzemek országos hálózata, tavaly 330 ezer személygépkocsi és 70 ezer tehergépkocsi-gumiabroncsot, az idén 350 ezer személygépkocsi- és 80 ezer tehergépkocsi-gumiabroncsot adtak át ily módon a kereskedelemnek. A külkereskedelmi szervek is mindent megtesznek, hogy import alkatrészekből ne legyen tartós hiány. A szocialista országokkal folytatott egyeztető tárgyalások eredményeként tavaly is, és az idén is 16— 17 százalékkal nőtt az alkatrész-behozatal, az igényeket azonban egyes személykocsi-alkatrészből így sem tudják kielégíteni. Az alkatrész-kereskedelem múlt évi átszervezése sem segített ezen, a kereskedelmi vállalatok saját üzleteikbe és a magánszektor boltjaiba juttatják el az alkatrészek nagyobb részét, így a javító-szerelő hálózatban rendszeressé váltak az alkatrészhiányok, pedig korábbi határozatok alapján azokból az alkatrészekből, amelyeknek beépítése magas műszaki felkészültséget kíván elsőbbséget kell élvezniük a szolgáltató üzemeknek. A Gazdasági Bizottság a helyzetet felmérve, felhívta az érintett minisztériumokat, főhatóságokat és vállalatokat, hogy mielőbb szerezzenek érvényt a korábban hozott határozatoknak, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépkocsialkatrész-ellátás javítására. Bútorgyártás és -értékesítés A bútorgyártásban folytatódik a termékszerkezetváltás: az utóbbi két évben növekedett a munkaigényesebb termékek részaránya. A szakágazat vállalatai mind több korszerű, a vásárlók igényeinek megfelelő elemes szekrényt és variálható ülőgarnitúrát gyártanak. Az erőteljes gyártmányfejlesztés eredményeként a gyártók elérték, hogy termékeik fele háromévesnél fiatalabb. A hazai üzletekben kapható, a házgyári lakások méreteihez jobban igazodó bútorok választékáriak bővülését jelzi, hogy a korábban gyártott 8 szekrénytípus 15-re bővült. A választék további szélesífésének azonban gyakori akadálya, hogy a felületbevonatok, a szerelvények és egyéb kellékek túlnyomórészt importból származnak. Az elemes kárpitozott bútoroknál' a fő gond, hogy nem mindig sikerül a bútorszövetek színazonosságát (Folytatás a 2, oldalon.) Árkonferencia Csütörtökön megkezdte kétnapos munkáját Pécsett a negyedik országos árkonferencia. Az árrendszer továbbfejlesztésének kérdéseiről megrendezett szakmai tanácskozás ezerháromszáz résztvevője előtt tartott bevezető előadást Szikszav Béla. az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Hangsúlyozta: a korszerűsítés célja, hogy árrendszerünk f®lyamatos közvetítőjévé váljék azoknak az állandóan változó külgazdasági hatásoknak, amelyek minden eddiginél fontosabb tényezői napjaink gazdasági döntéseinek. ' Kádár János fogadta Berthold Beitzet Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Berthold Beitz, a Krupp Művek felügyelő bizottságának elnöke, Wilhelm Scheider, a konszern igazgató tanácsónak elnöke és a konszern több vezetője. A nap folyamán Marjai József és Berthold Beitz megkezdte megbeszéléseit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Parlamentben fogadta Berthold Beitzet, az NSZK-beli Krupp Művek felügyelő bizottságának elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a világgazdasági helyzet, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti viszony, valamint a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen vo.lt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Urológiai osztály, egyetemi tanszék Gyógyítás, oktatás, kutatás a kórházban Mint arról olvasóink már értesültek, az egészségügyi miniszter az idén, február 1-évei önálló urológiai tanszéket létesített a SZOTE-n, a városi tanács kórház-rendelőintézet urológiai osztályónak szakmai bázisán. A szeptember 1-től működő új tanszéket tegnap, csütörtökön avatták föl ünnepélyesen a kórház épületében. Jelen volt dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. • Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A vendégeket az egyetem és a kórház meghívott orvosait dr. Cserháti István, a SZOTE rektora köszöntötte. Méltatta a város egészségügyében eddig egyedülálló kezdeményezés jelentőségét, amdly a magas szintű betegellátást és orvosképzést hivatott szolgálni. Dr. Müller József né, a városi tanács elnökhelyettese örömét fejezte ki, hogy a kórház urológiai osztályán olyan feltételeket sikerült biztosítania a városnak, amelyekre alapozva egyetemi tanszék kezdheti meg munkáját. Mindez az ott dolgozók szakmai elismerését is jelenti. Ugyanakkor kérte, hogy — a sikeres gyógyítás, oktatás és kutatás érdekében — a SZOTE a szakmai irányításon kívül, lehetőségeihez mérten segítsen az egyéb feltételek megteremtésébén is. A 40-ről 60 ágyasra bő-' vült urológiai osztály vezetője dr. Scultéty Sándor egyben tanszékvezető egyetemi tanár lett. ö tájékoztatta a bensőséges ünnepség résztvevőit az új tanszék működéséről, feladatairól. Egyebek között elmondta: a tanszék az egyetemi orvosképzés szolgálatában álló, az egyetem általános orvostudományi karához tartozó, önálló oktatási, szervezeti egység, amely az urológiai szakág területén ellátja az oktató-nevelő, tudományos kutató és gyógyító, megelőző munkát, valamint az ezekkel összefüggő feladatokat is. A tanszék a gyógyító-megelőző tevékenységet — a városi. megyei és regionális szakellátást, a klinikák urológiai konzíliumait — a kórházrendelőintézet urológiai osztályaként végzi, ebben a minőségében szervezetileg a kórházhoz tartozik. Az oktatással kapcsolatos feladatokat heti egy elméleti és kétszer két gyakorlati foglalkozáson látja el a tanszék. Egyelőre gond a kórházi előadóterem hiánya. de nem sokáig: tanácsi hitelből már épül egy könynvűszerkezetes oktatási épület. Az indulás kezdeti nehézségei után a tanszék dolgozói megtervezik a tudományos kutatómunkával kapcsolatos teendőket is. Ch. A. Fiataloknak a lakásról A megyei KISZ-bizottság 1982 tavaszán foglalkozott legutóbb a fiatalok lakáshelyzetével. a KlSZ-szervezetek lakásgazdálkodással kapcsolatos feladataival. Az év őszén határozta meg, hogy a lakásgazdálkodás új rendszerével milyen feladatok várnak a testületre. Tegnap. csütörtökön soros testületi ülésükön, a fiatalok az azóta eltelt évek tapasztalatait összegezték. A KISZ-bizottság titkára. Szentgyörgyi Pál készített jelentést a témáról. A fiatalok lakáshelyzetéről szóló vitában Horváth Károly, az SZMT képviselője elmondta. hogy alacsonyak a szociálpolitikai kedvezmények. Javasolta új lakáshasználati forma bevezetését. így például enyhítene a lakásgondokon. ha OTP-s lakásokat tanácsi bérhasználatként kapnának fiatalok pár évre. Tóth Tamás. a testület tagja a szegedi tapasztalatokat ismertette: az égető gond közepette talán nem is tudják az igénylők, a lakosság, hogv a városban kiosztott lakások felét fiatalok kapták. Az elosztás demokratizmusát biztosítja a társadalmi lakáselosztó bizottság. Döntéseiket a szegedi tanács testülete messzemenően figyelembe veszi. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult a szegedi KISZ-bizottság lakásügyi információs csoportjának működtetése: a »fiatal szakemberekhez sokan fordultak eddig tanácsért. Kozma József, szintén a testület tagja, a lakáskérdések propagandáját kifogásolta. Hangsúlyozta az ifjúsági szövetségnek külön foglalkoznia kell e témával A \ fiatalok érdekképviseletük érvényesülését látják és várják a szervezettől. Dr. Búzás Péter a makói fiatalok nevében, előbb a Makón élő lakósigénylőkről szólt. Emlékeztetett: a szövetkezeti lakásértékesítési forma volt a fiatalok legjobb otthonhoz jutási formája. Perjési József a megyei pártbizottság képviseletében hangsúlyozta, a fiatalok és idősek életkörülményeinek javítása össztársadalmi feladat, s akár eddig ismeretlen formákat is alkalmazni kell ennek érdekében. Javítani lehetne a kevésbé népszerű első laká-. sok komfortfokozatán. ingatlankezelői funkciót vállalhatnának a lakásépítő szövetkezetek. Felelős döntések szükségesek a második 15 éves lakásépítési program sikeres befejezéséhez. Szittner Károly, a KISZ KB munkatársa országos tapasztalatokról, kezdeményezésekről beszélt. A vitát dr. Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára foglalta össze: az ifjúsági szövetség nem arra hivatott, hogy úi lakásépítési formákat vállaljon föl, de sürgeti a lakásmobilitás elveinek gyakorlati alkalmazását, a lakások reálisabb árképzését, a különböző támogatási formák főlülvizsgálatát. - Az eddigieknél még felelősebben kell részt venni a fiatalok képviselőinek a vállalatoknál, intézménj'eknél, s a különböző m un kabi zot tságokban. A bizottság értékelte az e nyáron, Sziksós-tón megrendezett dolgozó fiatalok országos kempingtalálkozőját. A napirend tárgyalásában részt vett Salga Péter. a KISZ KB munkatársa.