Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

74. évfolyam 215. szám 1984. szeptember 13., csütörtök Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A minőség titka: a pirosra érett paprika Szezon - egy hét múlva A kísérleti malomiizem részlete A Szeged környéki gaz­daságokban hamarosan meg­kezdődik a fűszerpaprika­szedés. Az éréstől függően szeptember huszadika körül indul a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat szezon­ja, a felvásárlás és a fel­dplgozós. A vetés, illetve a Palántázás óta számtalan megpróbáltatást kellett ki­állnia ennek az igen érzé­keny fűszernövénynek. A tavaszi hideg, csapadékos idő nagyon visszavetette a fejlődésben, később a sze­les időjárás okozta homok­verés, majd a jégverés és a hosszan tartó aszály is pró­bára tette e növény tűrő­képességét. A tervhez ké­pest a terméskilátások mér­sékeltek, 50—60 százalék kö­rüliek. A vállalat igazgató­helyettesével, Nagyi István­nal részletesen áttekintettük a jelenlegi helyzet nehéz­ségeit, és a soron követke­ző feladatokat. Elmondta, hogy továbbra is a legfőbb céljuk, hogy az igényeket megfelelő ütemben és jó minőségű ter­mékkel tudják kielégíteni. Ezek a törekvések az első félévben maradéktalanul tel­jesültek. Az idei, várható­an kisebb termésmennyiség sem ok arra, hogy a minő­ségből engedjenek. Ez a már megszerzett értékesítési lehetőségek megtartásának egyedüli útja. Csak a tövön beérett, bepirosodott kézi szedésű nyers paprika be­gyűjtése nyújt garanciát a késztermék versenyképessé­gére. a kiváló szín és az aromaanyagok biztosítására. Tekintettel az időjárás sze­szélyeire. fokozott gondot kell fordítani a nyers pap­rika utóérlelésére. Az idén először ösztönzés­kent a termelők utóérlelési felárat kapnak, amennyiben az átadás előtt a paprikát 2—3 hétig ládában tárolják. Ez alatt a nedvességtarta­lom csökkenése mellett a íestéktartalom is jelentő­sen megnövekszik. A szege­di fűszerpaprika-tájkörzet gazdasági társaság igazgató tanácsa határozata értel­mében két újabb utóérle­lési kategóriát állítottak fel. mivel korábban csak a 36 százalék feletti szárazanyag­tartalmú termék számított utóérleltnek. Most 24—29.5 százalékig kilónként egy fo­rintot. 30—35,5 százalék kö­zött egy forint ötven fillért adnak a felvásárlási ár fe­lett. Mivel az átvételi ár a visszaszámított szedési nyers súlyra vonatkozik, a paprikából a tárolási idő alatt elpárolgott nedvesség miatt a termelőt nem éri károsodás. A betakarításhoz és érleléshez szükséges gön­gyölegekből elegendő a kész­letük: az idén százezer új műanyag ládát vásároltak. Az üllési telepen ebben a szezonban indítják be új, Hans-Binder típusú szárító­berendezésüket. A szárító­kapacitás növelése mellett szükséges a már meglevő szárítóik további korszerűsí­tése, mivel az új típusok energiatakarékosabbak. A központi telepen felépült 1000 négyzetméteres hűtőtá­roló jó esélyt nyújt arra, hogy a kondicionált körül­mények között a fűszerpap­rika-szárítmány illetve -őr­lemény minőségét meg tud­ják őrizni. A korszerűsítés első lépése volt az új, kí­sérleti malomüzem megépí­tése, melyben sikeresen öt­vözték a hagyományos ma­lomköves eljárást, a legmo­dernebb módszerekkel. Mi­vel jelenlegi üzemük az öt­venes években épült, a kí­sérleti eredményeket az el­következő malomüzemi re­konstrukciónál kiváltják felhasználni. Mivel a gyár termelési értékének fele származik a fűszerpaprikából, a gyár vezetői és dolgozói bíznak a kedvező. csapadékmen­tes időjárásban, hosszú, fagymentes őszben. Ha a második ós harmadik köté­seknek sikerülne beérniük, jelentősen megnövekednének a jelenlegi terméskilátások. A termék piacképessége, a jövőbe vetett bizalom nyil­vánul meg abban a törek­vésükben is, hogy jövőre tíz százalékkal több fűszer­paprikára készülnek szer­ződést kötni. Magyar napok Tallinnban Gazdasági és műszaki na­pokat rendez a Magyar Ke­reskedelmi Kamara október 1—5. között Szovjet-Észtor­szág fővárosában, Tallinn­ban. A rendezvény célja, hogy segítse a gazdasági együttműködés bővítését, hozzájáruljon a vállalatközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ennek megfelelően számos előadás hangzik el a ma­gyar gazdaságról, a hazai vállalatok tevékenységéről, fejlesztési elképzeléseiről, a HUNGEXPO pedig 14 vál­lalat részvételével árubemu­tatót tart. • A magyar—észt gazdasá­gi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fej­lődtek. A magyar—észt áruforga­lom értéke évenként eléri a 40 millió rubelt. Ennek bővítésére kedvezőek a le­j hetőségek. A rendezvény az újabb igények felmérését szolgálja, s egyben alkal­mat teremt az újdonságok bemutatására, így az együtt­működés feltételeinek ja­vítására is. A gazdasági és műszaki rendezvények mellett szá­mos kulturális programot is szerveznek. A TOT szervezésében Országos értekezlet Szeieien Az elmúlt évtizedekben a szocialista mezőgazdaság korszakalkotó ereömenveket produkált, dinamikus fejlő­désével nagyban hozzájárult j a magyar falu alakulásához-. A belföldi szükségletek ki­elégítése mellett napjaink­ban már bőségesen jut meg­termelt javainkból külföldre is. Ezekben az években a világgazdasági helyzet és a népgazdaság szerkezeti prob­lémái jó néhány megoldan­dó feladatot adnak mező­gazdasági szakembereinknek, dolgozóinknak, a tsz-pa­rasztságnak. A jó termésho­zamok megőrzése mellett az önköltség csökkentése, a ter­melékenység növelése a fő céljuk. A termelőszövetke­zeti mozgalom képes a meg­újulásra. hiszen a kezdeti lépésektől napjainkig ez egyik legjellemzőbb hajtó­ereje. A termelési sikereket, a technikát magas színvona­lon kezelő embernek kö­szönhetjük. A mozgalom nemcsak a gazdálkodásban, Magyar tuÉúyos -szovjet konferencia Magyar és szovjet tudo­mányos intézmények rende­zésében a két ország mű­szaki-tudományos együtt­működésének — az elte magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködési egyezmény aláírásának és a kétoldalú együttműködési bizottság megalakulásának — 35. évfordulója alkalmá­ból konferenciát tartottak szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében. A tudományos ülé­BNV-előzetes A kőbányai vásárváros konferenciatermében tegnap tartották meg az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár díjkiosztó ünnepségét. A vá­sár jelentőségét, a díjnyer­tes vállalatok törekvéseit, eredményeit Kelemen Lajos, a díjbizottság elnöke mél­tatta. — Az őszi BNV számunk­ra azért is fontos — mon­dotta Kelemen Lajos —, mert gazdaságunk további fejlődése érdekében szüksé­ges fokoznunk részvételün­ket a nemzetközi munka­megosztásban, valamint a kelet—nyugati kereskede­lemben. Ehhez jelentősen hozzájárul az őszi vásár, hiszen a, főváros ezekben a napokban mintegy 40 or­szág kereskedelmi szakem­bereit látja vendégül. A ta­lálkozó aláhúzza azt a tö­rekvésünket, hogy a köl­csönös előnyök az egyenjo­gúság alapján szélesítsük tovább gazdasági kap­csolatainkat szocialista part­nereink mellett a fejlett tő­kés országokkal, valamint a fejlődő országok széles tá­borával, s ahol lehet, he­lyezzük előtérbe a hosz­szú távú termelési együttmű­ködést. Kelemen Lajos a továb­biakban elmondotta: a díj­bizottság különös figyelmet fordított az újdonságok ex­portképességére, valamint arra, hogy megfelelő-e a gyártási háttér, s a termé­kek színvonala kibírja-e a nemzetközi összehasonlítást. A díjbizottság végül is 500 pályázat közül választotta ki azt a 21 terméket, amely nagydíjat, s azt a 75 cik­ket, amely vásárdíjat ka­pott. A BNV nagydíjas termé­kei: a debreceni Helia Tár­saság Hélia—D arctej és testápoló készítménye; a Budapesti Konzervgyár fő­zelékkonzervjei; a Soproni Ruhagyár „Margaréta" mo­dellcsaládja; a Pannónia Szőrmekikészítő- Konfekció­és Kereskedelmi Vállalat panofix bundái: a Magyar Selyemipari Válalat „Nadír" márkanevű szövete; a BU­DAFLAX Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat „Angelika" elnevezésű szövete; a „Fa­bulon Tini" kozmetikai csa­lád; a Győri Keksz- és Os­tyagyár terméke, az „Aran­ka" krémpor; a Magyar Posztógyár „Luxory-Toch" szövete; a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Válla­lat „Aktív Amodent" fog­krémé; a dabasi rozsos ke­nyér; a Magyar Hűtőipari Vállalat által gyártott mi­relit hússzelet; a Salgótar­jáni Ruhagyár „Mindi—Vi­ki—Dóri" ruhacsaládja; a Győr-Sopron megyei Tej­ipari Vállalat „Party" va­jaskrém családja; a Budapesti Bútorpari Vállalat „Szonja" kárpitozott garni­túrája; a Budaprint Pamut­nyomóipari Vállalat és a Fékon Ruházati Vállalat által közösen kidolgozott „Shooking" modellcsaládja, a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat „Hungiflex" habbetétes PVC-padlója, a Zala megyei Baromfifeldol­gozó és Értékesítő Vállalat terméke, a pácolt-füstölt pulykamell; a Gardénia Csipkefüggöny Gyár Jac­quard térítői; a Romona Fi­nomkötöttáru Ipari Szövet­kezet Ramofix kötszere; va­lamint a számunkra legfon­tosabb, a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinátban készülő Pick téliszalámi. sen a három és fél évtize­des együttműködés legfon­tosabb eredményeit, és a továbblépés lehetséges irá­nyait tekintették át. Megnyitó beszédében Láng István, az Akadémia megbízott főtitkára méltat­ta a mindkét ország számá­ra jelentős eredményeket hozó együttműködést. Rá­mutatott, hogy a jövőben különösen a KGST felső szintű gazdasági értekezle­tének nyilatkozatában ki­emelt területeken — az elektronizálásban, a komp­lex automatizálásban, az atomenergetikában, az lij anyagok technológiájának kidolgozásában és a bio­technológiában — haszno­sítják az együttműködésben rejlő lehetőségeket országa­ink tudósai, szakemberei. Az ezekkel kapcsolatos fel­adatok megoldásában fon­tos teendőik vannak a tu­dományos akadémiáknak, az egyetemeknek és a ku­tató-fejlesztő intézeteknek is. Tevékenységük nagy­mértékben segíti az együtt­működés további elmélyíté­sét. Ezt a célt szolgálja a most megrendezett tanács­kozás is. de a társadalmi és politikai életben is követendő pél­dákkal szolgai. A szocialista demokrácia szélesítésében, közösségek megteremtésében, falvaink - új arculatának ki­alakításában is élen jár. En­nek a megnövekedett sze­repnek a következménye az az igény, hogy minél széle­sebb körben megismertessék a szövetkezeti mozgalom múltját, jelenét, nap mii t nap tájékoztassák közvéle­ményünket a íontosabb ese­ményekről. Ennek szellemében teg­nap. szerdán Szegeden két­napos tanácskozás kezdődött, a Hungária-szállóban. Be­vezetőjében liaskó Pál. a Csongrád megyei TESZÖ V titkára köszöntötte a megje­lenteket, ma.id vázolta a rendezvénysorozat célját és témáit. Dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára a szövetkezeti agitációs mun­ka aktuális kérdéseit foglal­ta össze beszédében. El­mondta, hogv agrártörténeti emlékeink több oldalú fel­dolgozása rendkívül hasznos lehet A még élő szövetke­zeti alapító tagok megszólal­tatása mellett a már koráb­ban megjelent tsz-történeti visszaemlékezések. helytör­téneti kiadványok öászegvűj­tése is fontos feladat. 1985 tavaszán, a földosztás 40. év­fordulójára vándorkiállítást szerveznek, melynek anya­gát az Öpusztaszeri Nemze­ti Történeti Emlékparkban mutatják be először. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Csongrád megye és az itteni tsz-ék gazdasági és kulturális ered­ményeiről számolt be. Dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára a termelő­szövetkezeti agitációs, pro­Daganda- és kulturális mun­ka jelentőségéről beszélt. A délután folyamán a meghívottak a mezőgazdá­ságban is sikerrel alkalmaz­ható képmagnózás és video­technika elterjesztésének időszerű kérdéseiről folvtat­tak eszmecserét. Ezután a Mezőgazdasági Szövetkezeti Elet szerkesztőségi ülése kö­vetkezett. A nap programját a Csongrád megye szövetke­zeti mozgalmát bemutató tájékoztató zárta. A mai oldottabb program része dr. Trogmayer Ottó­nak, a Móra Ferenc Múze­um igazgatójának Öpuszta­szeren tartandó megemléke­zése. A rendezvénysorozat záróakkordjaként a rúzsai Népszabadság Tsz-ben hely­színi tapasztalatcserére in­vitálják a résztvevőket. Magyar-nigériai gazdasági lárgyaiássk Szeptember 10. és 12. kö­zött ülést tartott a magyar— nigériai gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködési vegyesbizottság Bu­dapesten, Török István kül­kereskedelmi minisztériumi államtitkár és Gilbert Prin­ce Obiajulu Chikelu szövet­ségi tervminisztériumi ál­lamtitkár vezetésével. A felek megvitatták a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulását, és meghatároz­ták az együttműködés jö­vőbeni fejlesztésének konk­rét területeit. Hazánk és Nigéria között az együttműködés eddig el­sősorban az egészségügy és az oktatás területén volt számottevő. A jövőben a nigériai mezőgazdasági ál­lattenyésztés, valamint az élelmiszeripar fejlesztésében nagyobb szerepet vállalhat­nak a magyar vállalatok. A nigériai kormánydele­gáció vezetőjét fogadta Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter. »

Next

/
Thumbnails
Contents