Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

Szerda, 1984. szeptember 12. 5 Téeszek és dokumentumok Országos tanácskozás Szegeden A7. elmúlt négy évtizedben a magyar mezőgazdaság méltán vívott ki elismerést hazankban és külföldön is. A szövetkezetek alakulásától mostanáig megtett út tanulságos. átadható tapasztalatokkal szolgál, melyről nem mondhat le a haladni vágyó ember. Elérkezett az ideje, hogy folyamatosan gyűjtsük azokat a téesztörténeti kiadványokat, fényképeket, filmeket. visszaemlékezéseket, melyek dokumentumértékkel tükrözik vissza korur kat és őrzik meg az utókornak. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa néhány éven belül megfelelő dokumentációs és információs központot hoz létre. A szövetkezeti mozgalom szerepet vállal az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gazdagításában, mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjtésével, kiállítások rendezésével és az agrármúzeum építésével. A jelentős szellemi értékek felhasználásával sikeresen felkészíthetek a termelőszövetkezetek, társulások, szakszövetkezetek a jövő követelményeinek teljesítésére. A ma. szerdán, a Hungária-szállóban kezdődő kétnapos TOT-rendezvénvsorozaton többek között ezekről a kérdésekről rendeznek előadásokat. A résztvevők holnap. csütörtökön megtekintik az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, majd tapasztalatcserét tartanak á rúzsai Nrjpszabádság Tszben. Chilei barátsági nap Csongrádon Az öszi szolidaritási akció keretében tegnap, kedden Csongrádon, a Domokos Rókus általános iskolában chilei barátsági napot tartottak. Az ünnepélyes csapatgyűlésen ott voltak a megye és a város áliami és társadalmi szervezeteinek képviselői is. Rövid ünnepi beszédben emlékeztek meg a 11 évvel ezelőtti chilei eseményekről, Allende meggyilkolásáról, kifejezve a szolidaritást a chilei nép felszabadító harcával. A Daloló együttes adott műsort, majd az ünnepség a Vencerémos hangjaival fejeződött be. Bemutató a szántóföldön Mérsékelt eredmények kukoricából Közlekedésünk számokban A Statisztikai Kiadó Vállalat megjelentette legújabb, a közlekedés, a posta és a hírközlés statisztikai adatait tartalmazó évkönyvét, amely bemutatja e népgazdasági ág tavalyi eredményeit, s egyben visszatekint az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődésre. Az évkönyvből egyebek között megtudhatjuk, hogy 1983-ban összesen csaknem négymilliárd utast szállítottak a tömegközlekedési eszközök. A távolsági forgalomban a buszokon utaztak a legtöbben, 673 millióan, ezt követte a vasút 237 millió utassal. A helyi, személyszállításban szintén az autóbuszok játszották a fő szerepet, 1,893 milliárd utast fuvaroztak a múlt évben. A villamosokon 688 millióan, a metrón több mint 320 millióan utaztak az utóbbi egv esztendő alatt. 1983 végén összesen egymillió 258 ezer személygépkocsi volt az országban, ebből egymillió 220 ezer a lakosság tulajdonában. Az autók több mint egynegyede Zsiguli (Lada), de igen népszerűek a Trabantok is. számuk megközelíti a 260 ezret. Skodából é6 Wartburgból egyaránt körülbelül 170 ezer fut az országban. A lakosság az év folyamán mintegy 82 ezer új személyautót vásárolt. Beszélnek a számok arról is. mennyit és hol autóztunk. A legutóbbi felmérés szerint 1981-ben egy gépkocsi átlagosan 12 000 kilométert futott. A forgalomszámlálási adatok tanúsága szerint a főútvonalak közül az 5-ös számú — Szegedre vivő — volt a legforgalmasabb, itt az elmúlt évben naponta átlagosan több mint 17 600 gépkocsi haladt át Új feltételezés Hol zajlott az ütközet? Teljesen új koncepció született abban a tudományos vitában, amely úgyszólván évszázadok óta tart arról, hogy pontosan hol zajlott le az 1526-os. sorsdöntő mohácsi ütközet. Űjvárl András baranyai helytörténész kísérelt meg most választ adni erre a kérdésre, és kutatásainak eredményeként egy négyzetkilométernyi pontossággal megjelölte a magyar —török összecsapás helyét. Ott kell lennie — véleménye szerint — az elesett magyar és szövetséges katonák tömegsírjainak is. Ez a hely Dedig körülbelül öt kilométerrel északabbra van az eddig feltételezett harcmezőtől, ahol korábban többször is eredménytelen kutatás történt. . • Űjvárl András másfél évtizedes kutatómunkájának eredményeit és következtetéseit tanulmányban foglalta össze, sokoldalúan alátámasztva állitásainak hitelességét. megalapozottságát. A helytörténész „bele született" a történelmi környezetbe: ma is szülőfalujában — a mohácsi térségben fekvő Töttösön — él. és a szomszédos gazdaságban, a szajki Béke Tsz-ben dolgoz;k. ágazatvezető agronómusként. Legfontosabb megállapítása az. hogy a szultáni főerő nem az eddig vélt útvonalon — az ősi római hadiúton — vonult fel az ütközet helyszínére. hanem a Baranyaváron. Lippón és Nagynyárádon át vezető középkori úton. Ez volt ugyanis a legrövidebb és a legjárhatóhb út a török tábortól a mohácsi síkságra. A középkori Baranyáról készült Győrfyféle térkép is feltünteti az utat. amelyet évszázadokon át használtak. Az ellenség főereje tehát nem az úgynevezett mersei lejárón ereszkedett le a dombokból a síkságra, hanem a ma is meglevő nagynyárádi horhoson, következésképpen az ütközeteknek is ebben a körzeiucn kellett lezajlania. A baranyai helytörténész ezenkívül azonosította az úgynevezett Császárdombot, ahol a csata után Szulejmán szultán táborozott, és amely később török kegyhely lett. A domborulat legmagasabb csúcsa ez, ma a nagynyárádi templom áll rajta. Munkája során újra feldolgozta a teljes Mohácsszakirodalmat. újra fordította. illetve fordíttatta a legfontosabb latin, német és török nyelvű dokumentumokat. számos elírást és félreértést tisztázva. Mindezek alapján határozta meg a csata színhelyét úgy. hogy az véleménye szerint Nagynvarád és Sátorhely között volt. A területhez szerveser kapcsolódik a máig ismeri egyetlen temetőhely. ahol az 1526-os történelmi emlékhelyet felállították. (MTI) Ennyien talán még soha nem voltak a Gabonatermesztési Kutató Intézet kukoricabemutatóján, mint tegnap délelőtt. Ha a jelenség magyarázatát keressük, föltétlenül meg kell állnunk annál az igen sajnálatos ténynél, hogy az Alföld négy megyéjében az idei szárazság jobban meggyötörte ezt a fontos takarmánynövényünket, mint a korábbi években, az ország állatállományának jelentős része viszont az? innen származó takarmányon nevelkedik. Kilátásokról beszélni még mindig korai; hacsak úgv nem, hogy idén föltehetően jóval kevesebbet takaríthatnak be, mint az előző ^vekben. Jó két hetet késik \az ősz, jóslások helyett várjuk ki a végét. Elsődleges szempontként lépett elő az egyes fajták szárazságot elviselni tudó, illetve a szárazság ellenére is jól termő képessége. Sok kárt okoztak a gyomirtó szerek is ezen a nyáron: vagy nem oldódtak föl a száraz földben, vagy hirtelen oldódtak, ahol egyáltalán esett. Ráadásul technológiai fogyatékosságok is súlyosbították a helyzetet. Az biztos, hogy a kutatók szempontjából sok-sok tanulsággal szolgál ez a nyár. Szél Sándor, Széli Endre és Csala Gábor tartott előadást Magassy Dániel bevezetője után. Mindnyájan kitértek rá, hogy megbomlott az egyensúly a termesztett fajták és a termesztési eljárások között. Vegyszer nélkül már nem tudunk termelni, de a vegyszeres gyomirtás se hoz mindig kellő sikert. Elszaporodtak az eddigi módszerrel nem irtható gyomok, illetve nagyobb vegyszeradagokra van szükség, ez viszont a növényvédő szerek iránti érzékenység problémáját, veti föl. A vetömagtermelésnél az is gond, hogy a súlyos aszálykár miatt néhol egyáltalán nem érdemes betakarítani a kukoricát. Most úgy létszik, mégsem lesznek kiküszöbölhetetlen gondok, legföljebb a keresettebb fajtákból leAmi ritkaság: szarazsagban ¡s szép het hiány. Ez a „legföljebb" azonban súlyos is lehet, hiszen minden fajtának mások az igényei: előfordulhat, hogy az a vetőmag hiányzik majd. amelyikre a legnagyobb szükség lenne. A gyakorlati bemutatón p résztvevők láthatták a köztermesztésben szereolő valérftennVi hibridét,*, illetve a fajtajelölteket. Szemléltetni tudták a vegyszerek okozta károkat is. akár a termesztési eljárásokkal, a gyomirtó gépekkel vagy a választott — kapható — vegyszerekkel függnek is össze. Két éve a bőségről beszéltünk', most meg kell tanulnunk beosztással .élnünk, hogy állatállományunk kárt ne szenvedjen. A nagy reMiért nem ment a busz? Változó, megújuló város Változik városunk, szépül, újul. Nemi égen még családi házak őrizték Felsőváros hagyományos arcát, ma már viszont úi formáiát mutatja a Felső-Tisza part. az Etelka sor körnvéke. A megszokott házavári paneleket láthatluk. de a fotós gépének optikája másként is szemlél: részeket emel ki. lav tette ezt Naav László fotóriporter Chinonjával. Az elkészült épületeknél még kell a markoló, de amellett lehet már költözni, takarítani, csinosítani. Augusztus 29-én írtunk arról (Hallottam, hogy . . . című cikkünkben), hogy egv tervezett és fölvállalt IBUSZ-kirándulás meghiúsult, mert a rendelt autóbusz nem állt ki. Az erkölcsi számlát egy részben a DÉLÉP-nek címeztünk, mint amely vállalat a buszt adta volna egy szerződés alapján. Levél érkezett a DÉLÉPtől. amelyből kiderül: semmiben sem vétkesek. Azon a napon két fuvart is vállalt és teljesített a DÉLÉP az ÍBUSZ-nak, de a szervezési hibából elmaradt kirándulásra megrendelési: \ sem kapott. A DÉLÉP sze- | repe tehát tiszta; ott ezzel i összefüggésben semmiféle I mulasztás nem történt. Ha 1 valaki cikkünk alapján a > vállalatra neheztelt volna, t a tények teljesebb ismeretében vonja ki a mulasztók köréből Az ügyet addig tudtuk nyomon követni, hogy az IBUSZ a megrendelőt a postakönyv tanúsága szerint közönséges levélben postára adta. A levél további sorsat neffi sikerült felderíteni. S IIÍÍMFE WÊm W .08.U Mjffiiljffitáifeft MfrJBBWMP ményeket föl kell adnunk, bár biztosra vehető, hogy az eddigi tartalékokkal együtt elég lesz a termés A gyakorlati bemutatón a GK-Napsugár névre lajstromozott szemes cirok váltott ki nagy érdeklődést. Tavaly kapott hivatalos elismerést. A bemutató a tegnapi programmal egyezően ma ismétlődik, akik tegnap nem tudtak részt venni rajta, ma pótolhatják. ülésezel! a városi KISZ-bizottság Az orvosegvetem úi kollégiumában, az Apáthyban ülésezett tegnap, kedden a KISZ Szeged városi bizottsága. Pásztinó Mészáros Éva a bizottság titkára a második félévben tárgyalandó témákra tett javaslatot, Tóth Tamás első titkár előterjesztésében pedig a testület megtárgyalta a különféle munkabizottságok feladatait. Döntöttek a munkabizottságok vezetőiről. A napirendek vitájában fölszólalt Pává Imre. Pekárik János. Rózsa János. Födi Edit. és Bodroginé Lippai Eva. a testület tagja. Tóth Károly, a tanárképző főiskola KlSZ-titkára. A városi KISZ-bizottság közművelődési munkabizottságának Bagó József, sportbizottságának Bodroginé Lippai Éva. szakmunkástanulói munkabizottságának Márton Andrásné. a középiskolai politikai képzési csoportnak Kozma Gábor, a dolgozói politikai képzési munkabizottságnak dr. Katona András, a középiskolai és szakmunkástanuló rétegtanácsnak Péterné Szabó Irén, az információs munkacsoportnak Ökrös Imre. a gazdaságpolitikai munkabizottságnak Dobra Ferenc, a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsának pedig Radics Béla lett a vezetője.