Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

Szombat, 1984. szeptember 8. Anaszlasz Szto/anov Ivan Canev A bolgár kultúra negyven esztendeje A

bolgár nép ezerháromszáz éves fejlődés során igen gazdag anyagi és szellemi javakat hozott létre három etnikai elemének — az ősboleárok. a szlávok és a hellenizálódott trákok — kultúrájának ötvözeteként. A bolgár ember szabadságvágya, nemzeti függetlenségre való törekvése, tudásszomja, valamint a demokráciáért és a szocializmusért folytatott küzdelme fejeződik ki benne. A felszabadulás óta eltelt negyven év alatt fellendült a művészet, a tudomány minden ága, átalakult a közoktatás; kulturális forradalom ment végbe. Különösen nagy erővel bontakozott ki a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának nevezetes, történelmi jelentőségű 1956. áprilisi plénuma után, amely felszámolta a személyi kultusz káros maradványait, s helyreállította a párt- és az állami élet lenini normáit, megteremtette a feltételeket ahhoz, hoev a szocialista bolgár kultúra fejlődésében minőségileg új szakasz kezdődjék, amelyre elsősorban a demokratizálódás, a mindennapi élet gondjaihoz való szoros kötődés a jellemző. A fejlett szocialista társadalom építésének elkezdése újabb nagy lehetőségeket tárt fel a szellemi alkotómunka további sokrétű kibontakoztatására. Nem csupán a bolgár nép történelme során létrehozott értékeket, hagyományokat őrizzük, ápoljuk, hanem egyszersmind a kultúra, a művészetek, a tudományok, társadalmi szerepének, hatóerejének a megújítására, minőségileg magasabb szintre való emelésére is törekszünk. A mai Bulgáriában a szocialista társadalmat építő ember esztétikai igényeinek minél teljesebb és minél sokoldalúbb kielégítése a cél, mégpedig úgy, hogy egyfelől az állami irányítás elvei, másfelől a társadalmi óhajok, szándékok egyaránt érvényesüljenek és szintetizálódjanak. Ez a szintézis nem mechanikus: a kettő szervesen kapcsolódik és hat egymásra. A gyakorlat igazolta ennek a kulturális politikának a helyességét. N

apjainkban a művészeti alkotószövetségek, a kulturális és a közművelődési intézmények munkájának az alapját a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának a kultúra, a művészetek és az irodalom fejlesztéséről hozott határozatai képezik. A mai bolgár kultúra az ipar. a mezőgazdaság fejlesztésének, a szocialista életmód kialakításának, az új embertípus formálásának egyik fontos tényezője. Alapvető ügynek tekintjük az esztétikai nevelést. Hosszútávú komplex programot dolgoztunk ki a kultúra-és a művészet szerepének a fokozására, amely elengedhetetlen a sokoldalú és harmonikus személyiség kialakításában. Ezt a nemes célkitűzést szolgálja a Béke Zászlaja elnevezésű mozgalom is: e háromévenként rendezett kulturális-művészeti gyermektalálkozó az egész világon visszhangra talált. A szocialista bolgár kultúra — a nép kultúrája, a tömegeké. Tavaly például a Bolgár Kultúra IV. kongresszusát megelőző beszámoló és választó gyűléseken egymilliónál többen voltak. A terjesztés és a befogadtatás rugalmasabb és hatékonyabb rendszere révén a kulturális értékek az ország legeldugottabb zugaiba is eljutnak. Ebben a murikában a színházak, a könyvtárak, a múzeumok, a képtárak, a zenekarok, a mozik, a sajátos bolgár csitalisték (olvasókörök) és a művelődési otthonok, házak ezrei vesznek részt. Bulgáriában jelenleg évente egymillió különböző előadást, hangversenyt és filmvetítést rendeznek, a nézőszám meghaladja a 160 milliót. Az ország 200 múzeumát és képtárát 16 millióan keresik fel. A 10 000-nél több közkönyvtár 98 milliós könyv- és folyóiratállománnyal várja olvasóit. Az elmúlt öt évben kétszeresére emelkedett a hivatásos művészek kiállításának a száma. Hazánkban ma 4 egyetem, 5 művészeti főiskola, 24 művészeti szakközépiskola, 4380 kórus, 250 zenekar, 24 opera- és operettegyüttes, 1458 prózai és versmondó kör, 337 könnyűzenei együttes, 2510 tánccsoport. 234 bábegyüttes működik. Közel 1 milliárd példányban 487 időszaki kiadvány jelenik meg, amelyből 14 a napilap. A bolgár filmek eddig közel 200 díjat nyertek a különböző fesztiválokon. Az elmúlt negyven év alatt a szocialista bolgár kultúra nemzetközi tekintélyre tett szert, amely sokszor a Bqlgár Népköztársaság békepolitikájának nagyköveti szerepét is betölti. Szorosan együttműködünk a Szovjetunióval és a szocialista közösség tagállamaival. A világ 132 országával tartunk fenn kulturális kapcsolatot; 11 országban 12 bolgár kulturális és tájékoztató központ van, Budapesten 1952 óta. Nem kis mértékben járul hozzá a bolgár—magyar szellemi együttműködés bővítéséhez, a két nép kölcsönös megismeréséhez. B

ulgária kultúrájának egyik lényeges vonása éppen az internacionalizmus. A bolgár— magyar kulturális-szellemi kapcsolatok gyökerei a történelmi múltba nyúlnak vissza, de sohasem voltak még olvan erősek, mint amilyenek manapság. Ez is a negyven év, ez is a szocialista társadalom eredménye. A bolgár nép büszke szocialista kultúrájára, de amikor visszanéz erre a negyven esztendőre, a feladatokat is látja, amelyek nem kisebbek, csak mások. De a cél változatlan: kultúránk váljék az egész., nép kultúrájává, merítsen min>denki belőle. IVÁN PE.IKOVSZKI, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója Bulgária Széltében-hosszában róván útjait, lóháton indulj bár vagy akár gyalog: kétnapi járóföld Devintől Vidinig. s nem több. míg eléred Eminéből Komot. Bulgária — koldusok nyűtt kendője. tarka kendő, mit átitat a rózsaillat s verejték szaga! Tengervízben mosódik, s a Rlla szellője szárítja, cibálván hallgatag ég alatt. Hímzett kendő, raita gyöngyök a városok. de volt vala nem egyszer zászló a vészben: a Duna kék rúdján csattogva lobogott Vidinnél s Szilisztránál rábogozva keményen. Venni nem sokat vett. adott és adni kész. ám mohó harmokra rákoppint menten. Hót — llven. s akkora, hogv egyben az egész belefér, elfér egyetlen szívben Kiss Benedek fordítása Reggeli kommüniké Megmenekültél! S nézd csak: pirkad. Pedig éiiel nem volt kiút. A fojtó sötétben az írmag fény: a gyertyaláng is kihunyt. A víz. a só. cipód karéja s megtöretett porhüvelyed — mintha, már semmibe alélna — mind halványabban lüktetett. 1 Agvad forrongó féltekéin vérszökőár és füstfolvók — atomtűzvész dúlt. szégven és kín: s egv szeretett lénv haldokolt. S te is. porig omolva haltál, mint vak morajban néma rom. mígnem a nvári nap hajnaltájt rád lelt: sugaras irgalom. Ablakaid sarkig kitárva üdvözlöd, hogv feltündökölt. S olthatatlan szomiial a drága életet kortyolja tüdőd. Rózsa Endre fordítása Andrej Cermanov Múlt idők Olyan napokban éltünk amikor a férfiasság szégven volt. a becsület — iszonvú bátorság. a gondolkodás — bűn. Férfiasságunk megrothadt. Igazságunk megmérgezett minket. Gondolataink megvénültek. és születetlenül meghaltak. Nem volt szellőző nyílásunk. Jég alatti halak voltunk. Közülünk a legbecsületesebbek elestek. A legtisztábbak lezuhantak. mint madarak a horizontról. És mi másutt kerestük az okokat — még egv erős és gyengéd emberi szív sem volt elég erős ahhoz, hogv léket vágjon. Utunkat szétrobbant Emberi szívek jelezték. És kivirult a pipacs. Pipacsok az országút mellett. ' Utassy József fordítása Magyar üvegszobrászat EUCZKÖ GYÖRGY: TÉRKOCKA MÉSZÁROS MARI: KÖZÉRZET Z. GACS GYÖRGY: TÜKRÖZŐDÉS