Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

Szombat, 1984. szeptember 8. 3 Á SZOT elnökségének napirendjén: A politikai oktatás A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, ame­lyen egyebek között a szak­szervezeti tagság politikai oktatásának fejlesztéséről tárgyalt. Az elnökség megállapítot­ta. hogy a szakszervezetek politikai tanfolyamain éven­te 500 000—600 000 dolgozó vesz részt, vagyis, nagy tö­megeket érintő tájékoztató, felvilágosító munkáról van szó. ezért rendkívül fontos, hogy az oktatás formája és tartalma igazodjék a gaz­dasági életben végbemenő változásokhoz, és a mai ten­nivalókat fogalmazza meg a tagság számára. Az ed­diginél is jobban figye­lembe kell venni a külön­böző rétegek — ipari és mezőgazdasági munkásság, értelmiség, pályakezdő fia­talok, szakmunkástanulók stb. — érdeklődési körét, felkészültségi szintjét, a munkahelyek sajátosságait, hogy kérdéseikre választ kaphassanak. Az 1985/86-os évtől há­romféle tömeges politikai oktatási formát vezetnek be a szakszervezetek: a szak­szervezeti iskolát, az idő­szerű kérdések tanfolyamát és a szakszervezeti vita­kört. A szakszervezeti is­kolát elsősorban szakmun­kástanulók, pályakezdők, új szakszervezeti tagok részé­re szervezik. Itt népszerű formában dolgozzák fel a szakszervezeti mozgalom történetét, mai feladatait, társadalmi szerepét, tájé­koztatnak a dolgozók és a szakszervezetek jogairól és kötelességeiről. Az idősze­rű kérdések tanfolyama el­sősorban azok fóruma lesz, akik a társadalmi, a mun­kahelyi élet iránt érdeklőd­nek, s szívesen kapcsolód­nak be a közéletbe. Ennek megfelelően a dolgozókat leginkább foglalkoztató köz­életi kérdéseket tárgyalják. A szakszervezeti vitakör az olyan politikailag felké­szültebb dolgozóknak nyújt ú.iabb ismereteket, akik tár­sadalompolitikai kérdések iránt érdeklődnek, s beha­tóbban akarnak megismer­kedni gazdaság- és szociál­politikai, világnézeti, kultu­rális és művészeti kérdé­sekkel. A szakszervezetek figye­lembe veszik azt is, hogy a politikai ismeretek terjesz­tésében egyre nagyobb a tévé és a rádió jelentősége. Ezért vizsgálják, hogy mi­képpen alakítható ki e tö­megtájékoztató intézmé­nyekkel közös politikai tan­folyamrendszer. Az elnökség további na­pirendi pontként megtár­gyalta a szakszervezetek és a SZOT költségvetési irány­elveinek 1985. évi kiegészí­tését. Ennek lényege, hogy a szakszervezeteknek is még jobban kell gazdálkod­niuk gazdasági erőforrá­saikkal, költségvetési ter­veikben a fontosat is meg kell előznie a még fonto­sabbnak. Valamennyi szin­ten fokozottan kell taka­rékoskodni. A szakszerveze­ti központok a tagdíjbevéte­lek egy részének közvet­len vagy közvetett vissza­juttatásával tegyék "érdekelt­té az alapszervezeteket a tagdíjmorál további meg­szilárdításában. Az alap­szervezetek is nagy körülte­kintéssel döntsenek bevé­teleik felhasználásáról. A rászoruló nyugdíjasok és a beteg dolgozók segélyezé­sét, a nagycsaládosokról va­ló szociális gondoskodást ak­kor is helyezzék előtérbe, ha emiatt kevesebb jut pél­dául nőnapi, gyermeknapi, fenyőfaünnepi rendezvé­nyekre, kirándulásokra. A különféle rendezvényeknél megtakarított összegekből kulturális és sportcélokra is többet tudnak költeni. (MTI) Fogyasztási cikkek seregszemléje Minden eddiginél több, 1937 kiállító vesz részt a szeptember 14-én nyíló őszi BNV-n. Ez is jelzi, hogy a világpiaci versenyben mara­dás érdekében mind a szo­cialista, mind a tőkés, mind pedig a fejlődő országok vál­lalatai fontosnak tartják részvételüket a fogyasztási cikkek seregszemléjén — mutatott rá a BNV nyitását megelőző pénteki sajtótájé­koztatóján Kismartoni End­re, a Hungexpo vezérigaz­gató-helyettese. Hazánkkal együtt 41 or­szág állít ki a vásáron. A tavalyihoz képest húsz­százalékkal növekedett a szocialista kiállítók száma. A legnagyobb külföldi kiállí­tó ezúttal is a Szovjetunió, a hagyományos köztársasági bemutatót pedig az Észt SZSZK rendezi meg. Né­hány szocialista ország csak 2—3 évente hozza el kíná­latát a BNV-re, s emiatt ebben az esztendőben ép­pen nincs jelen. Több év után ismét bemutatják a kambodzsai fogyasztási cik­keket. A tavalyinál több ju­goszláv és lengyel cég vo­nultatja fel újdonságait. A tőkés országok közül a leg­nagyobb kiállító az NSZK, a második legnagyobb terüle­ten mutatja be árucikkeit. Csaknem kétszer annyi NSZK-beli kiállító mutat­kozik be, mint az elmúlt év­ben. A korábbiakhoz képest lényegesen több japán és egyesült államokbeli termé­ket láthatnak majd a vásár­látogatók. Az elmúlt évinél kettővel több — 19 — fejlődő ország kiállítói jönnek el a BNV-re. Az 1526 hazai kiállító be­mutatja az itthon gyártott fogyasztási cikkek szinte tel­jes skáláját az élelmiszerek­től, a textilruházati cikke­ken keresztül a családi és hétvégi házakig. A vásárral egy időben rendezik meg a VI. nemzet­közi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítást, a Hoventát. Szüretre készülnek a Dél alföldi Pincegazdaságban Nemcsak a mezőgazdasá­gi szakemberek reményked­nek a napsütéses szeptem­beri októberi időjárásban, har.err. a feldolgozó üzemek dolgozói is. A többi nö­vényhez hasonlóan a szőlő érése is elhúzódik, a szoká­sostól eltérően október lesz a szüret ideje. Ez a három­hetes csúszás okozhatna még zökkenőket, ha hűvös, csapadékos napok követ­keznének. Minden termő­he'yen a helyi sajátosságok figyelembevételével, a MÉM rendelete szerint, a szak­err.oerek mondják ki a szű­re', ttzdési idejét. Területünkön a megter­melt szőlő zömét a Délal­földi Pincegazdasag dolgoz­na jtl, Marsi Mihály igaz­gaíótó' érdeklődtünk, ho­gyan készülnek a szezonra. Elmondta: — A felkészülés javában fari kilenc átvevőhelyün­kör. fokozatosan újítjuk fel gépsorainkat, takarítjuk tá­rolóedény cinket. Szakembe­rei ikből álló tizenöt fős bi­zottság ellenőrzi a munka menetét, a kivitelezés mi­nőségét Gazdaságunk ösz­szességében 80 ezer tonna szőlő feldolgozására képes, a közvetlen szezonidőszak­ban 5C ezer tonna termést tudunk fogadni. Ha az idő­járás is úgy akarja, az idén a termelök sorbaállás nél­kül átadhatják a termést. Must- és borfelvásárlá­sunk csak töredeke összte­vékenységünknek, a Csong­rád környéki kistermelők­to! csak kisebb tételeket vásárolunk vörösborból. Nálunk adottak a jó bor elkészítéséhez szükséges kö­rülmények, berendezések negyven kertészmérnökünk szakmai tudása a biztosíté­ka termékeink egyenletes minőségének. A hagyomá­nyos borok mellett újakkal is próbálkozunk. Az igé­nyesebb fogyasztók meg­nyerésére számozott cím­kés minőségi borokkal je­lentünk meg, a különleges csongrádi cabernettel és a különleges rajnai rizlinggel. Jelenlegi helyzetünk meg­ítélésénél figyelembe kpll ve inunk, hogy az előző két év Un rekordtermést taka­ró ottek be a szőlőtermelők. 19ÜÍ ben 40 ezer tonnát, 1082-ban 30 ezer tonnát. A dömping miatt éleződött a piac verseny. értékesítési gondjaink voltak. Gazdál­kodási eredményeinket nagymértékben rontja a mai napig is meglévő ma­gas árúkészletünk. Becslések szerint az idén 28 ezer tonna szőlőt ve­szünk át, ehhez a mennyi­séghtz majdnem elegendő a 3.0 ezer hektoliteres tároló­terünk. csak 20 ezer hekto­litert kell szükségtárolóban elhelyeznünk. A tavalyi 16.5 százaiékos cukorfokkal szemben az idén kedvező időjárás eseten sem várha­tunk 15 százaléknál jobb eredményt. Köztudottan nehéz hely­zetben vannak a szőlőter­melők és feldolgozók, a jö­vedelmezőség ebben az ága­zatban nagyon lecsökkent. Az ezévi átvételi árak még nem ismertek, szeptember 10-én a termelőkkel egyez­tetve alakítják ki. Az árak­ban alapvető változásra nem számíthatunk, de mivel az átvétel alapja továbbra is c cukorfok, a szőlős gaz­daságok bevételei kedve­zőt',enebbül alakulnak. Túl­zót; finanszírozásra a pin­cegazdaság nem képes, mi­ve! o borgazdálkodásunk je­lenleg veszteséges. A válla­lati eredményeket csak az üdtióital forgalmazás nye­reségessége szópiti. de ki­sebb részaránya miatt nem kepe:- az egyensúlyt fenn­tartani. A Dél-alföldi Pincegaz­daság 850 milliós éves for­galmától az üdítők 200 mil­liót tesznek ki, az alaptevé­kenységük továbbra is 650 millió forintot érő borgaz­dálkodás és forgalmazás. E'őttünk még a szüret, a termelők és feldolgozók kö­zös feladata, hogy a keve­sebb és gyengébb minőségű termest minél kisebb vesz­teséggel betakarítsák. Eh­hez segítséget nyújthat a már megszokott társadalmi összefogás is. T. Sz. 1. Népfront­tanácskozás Kállai Gyula elnökletével pénteken ülést tartott a Ha­zafias Népfront országos el­nöksége. Az ülésen jelen volt Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. A testület Halász József­nek, a Hazafias Népfront közjogi munkabizottsága el­nökének előterjesztésében az MSZMP Központi Bizottsá­gának felkérése alapján megvitatta az országgyűlés és a tanácsok tevékenysé­géről készült elemzést, il­letve a munkájuk tovább­fejlesztésének irányaival kapcsolatos javaslatokat. A testület úgy döntött, hogy a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat összegezi és eljuttatja az MSZMP Központi Bizottsá­gához. Egyúttal vállalja, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — politi­kai és közjogi feladatainak megfelelően — előmozdítja a népképviseleti testületek munkájának továbbfejlesz­tését szolgáló célok követ­kezetes megvalósítását. A népfrontmozgalom el­nöksége ezután Ribánszki Róbertnek, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tit­kárának előterjesztésében a X. Országos Békekonferen­ciára való felkészülés fel­adatairól tárgyalt. Az ülésen felszólalt Apró Antal, Ádám Antal, Barabás Miklós, Bencsik István, S. Hegedűs László, Horváth Lászlóné, Lehoczki Mihály, V. Nagy Imre, Papp Lajos, Rónai Rudolf és Szilvasán Pál. (MTI) flz együtt­működésről A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottsá­gainak vezetői tanácskoztak pénteken Veszprémben. A debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi Aka­démiai Bizottság vezetői megállapodtak abban, hogy a jövőben bővítik együtt­működésüket. A pécsi és a veszprémi, illetve a debre­ceni és a veszprémi Aka­démiai Bizottság eddig is eredményesen működött együtt orvostudományi vo­natkozású kérdésekben. A jövőben a miskolci és a veszprémi Akadémiai Bizott­ság együttműködést kíván kialakítani a bányászati kutatásokban, a szegedi és a veszprémi bizottsághoz tartozó kutatók pedig a nö­vénynemesítésben. Megál­lanították a tanácskozáson, hogv az Akadémiai Bizott­ságoknak szélesebb körben kell ismertetniük tudomá­nyo* tevékenységüket. Pályázunk K ezdiük felismerni a pályázatok hasznát. Hogv minek köszönhető ez a változás: az egyre nehezedő gaz­dasági helyzetnek, a tehetségkutatás fellendülésé­nek az alkotókedv serkentésének? Is—is! Az úiságokban egvre több olvan állást hirdetnek, amelv Dálvázattal nyerhető el. egvmást érik a képzőmű­vészeti. az irodalmi, a fotópályázatok, sőt az iskolákban már sokalliák a vetélkedésnek ezt a módiát. mert a tete­mes tananvag elsaiátítása. számonkérése mellett a pályá­zati kiírások úiabb terheket rónak pedagógusra, diákra egyaránt. A pálvázati rendszer amellett, hogv feltárja a szunv­nvadó szellemi értékeket, növeli az egvéni és társadalmi igényességet segít a formailag, tartalmilag legiobb alkotás kiválasztásában, s ami nem lehet közömbös: a gazdaságos­ság kritériumainak is megfelelő pályaművek létrehozására ösztönöz. A nanokban adták át Az év lakóháza országos pá­lyázat díiait Budapesten, az MTESZ-székházban tartott Sa­iátház-építés '84 konferencián. Ez az eseménv is arra utal. hogv kezdünk körültekintőek lenni, igyekezünk szűkre sza­bott pénzkereteinket a legiobban kihasználni, hisz nem mindegy, hogy az elkövetkező ötven-hetven évben milyen körnvezetben élünk, miiven otthonokban laknak a csalá­dok. Most. amikor minden öt lakásból négv maeánerőb >1 készül el. nem hagvható figvel.men kívül az éoítészeti kul­túra fejlesztése, teriesztése. Ebben a oálvázatok is lényege­sen közrejátszanak. Nem volna sok értelme annak, hogv a múlt maradandó mulasztásai felett tépelődjünk az egyhan­gú lakónegyedek, a sátortetős házsorok, a környezetbe nem illő. funkciójukban is alkalmatlan közénületek láttán, am ­Ivek még sokáig állni fognak és rontják a városok, a fal­vak képét. Most az a fontos, hogv ezután ne kövessünk el lépéshibát: meggondolt^bban kell felkészülni, kiválaszt.i­ni a tervek közül a legiobbakat. Valahogy úgv. mint ami­kor az üzletben válogatunk, kritizálunk, s ha nem megfe­lelő a kínálat, inkább várunk, vagv máshol keressük a kí­vánt árut. Bár a korábbiakhoz képest az elmúlt években több építészeti pályázatot hirdettek meg, de még mindig nem tartunk ott. ahol kellene, hogv a tervidőszak Drogramiá­ban szereplő iskolák, egészségügvi intézmények. ipari, mezőgazdasági beruházások egv bizonvos költséghatáré i felül csak pálvázat útián elfogadott, kiválasztott tervek alapián valósulnának meg. Több pálvázati kiírásra lenne szükség, ehhez azonban nem elég az Építésügyi és Város fejlesztési Minisztérium elhatározása. A megvék. városok, a teleDÜlések feilesztésében. alakításában döntést hozó testületeknek az eddigieknél sokkal iobban támaszkodni­uk kellene a szellemi alkotásokat összegyűjtő, alternatív terviavaslatot kínáló pálvázati rendszerre, hogv több vál­tozat közül választhassák ki a legmegfelelőbbet. Bizonyí­tásul szolgálnak a sikeres kezdeményezések: Miskolc. Eger úi lakónegyede. Baia belvárosának korszerűsítése. Kanos­vár szabadidő-központja. Szombathelyen a városi tanács­ház. a kéDtár. Országos híre van a salgótarjáni és a kecs­keméti városközpontnak, amelvek a magvar építészek di­cséretére válnak. Egyes beruházók a pálvázatokat felesleges időhúzó és költségnövelő tényezőnek tartják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok baszna, hogy a beruházás csekély költség­gel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészét teszi ki a belvezési és a megvételi díi —. a beérkező 30— 40 pályaműből legalább 6—8 olvan tervhez iuthat a beru­házó. amelvek közül kiválaszthatja a legjobbat. A ió dön­tés csak összehasonlítás alapián születhet. « az éoítkező­nek ehhez nagy biztonságot nyújt a bíráló bizottság véle­ménve. azaz a szakemberek állásfoglalása. Az okos beru­házó nem mulasztia el ezt a lehetőséget. A Dálvázat — mondhatni — a tervezők munkaverse­nve. Az építésznek szüksége van a szakmai versen­gésre. ez országos kitekintést ad neki és megóvja a? intézeti bezártságtól. Egv-egv pálvaművön 15—20 tagú cso­port dolgozik hónapokon át. éiszakákat is szánva rá. tehá* nemcsak a pénz. a díj sarkallja őket. hanem az alkotás szépsége, a siker elérése. Ilvenkor munka közben az épí­tészek. statikusok technikusok szerkesztők műszaki raj­zolók egv személvben várospolitikusok, közgazdászok, szo­ciológusok is. vigváznak arra. hogv a szakmai szemlélet me'lett ne szorullon háttérbe a humán jelleg, a városok, épületek hagvománvai. esztétikája, összhangja. S vigváz­nak arra is. hogv ami a jövőben énül. jobb lehessen, még az adott gazdasági körülmények között is. Horváth Anita Á jövő termés ígérete Tájékoztató az őszi vetőmagellátásról A Vetőmagtermeltető és ! Értékesítő Vállalat dél-ma­gvarországi központiának Igazgatója. Gubacsi László. ! iegnap az őszi vetőmagellá­I iásról sajtótájékoztatót tar­I tolt. Elmondta, a Békés és | Csongrád megvében műkö­| dő vállalat éves termelési értéke meghaladja a másfél milliárd forintot. Ennél is nagyobb azonban a tevé­kenységük hatása, a tőlük vásárolt szaporítóanyagok minőségétől, terméshoza­mától függően. Az őszi kalászosok kiváló ' termése a vetőmagvak ió | minőségét eredményezte, a ! választék is bőséges. A ha­\ zai fajták részaránya tovább | növekszik. A magvak fém­: zárolása jelenleg is tart. az I. szotályú vetőmag aránya 'meghaladüa a 60 százalékot. Takarmánynövényeink kö­zül az őszi káposztarepcét és a pannonbükkönyt az igényelt mennyiségben már kiszállították a termelőüze­meknek. A kedvezőtlen idő­járás matt keletkezett ta­karmánvhiány mértéke az őszi takarmánykeverékek ve­tésével előnyösen csökkent­hető. A nyár végi vetésű zöldségekből a spenótot és a téli salátát ajánlják, a kis­termelők részére tasakolva is. A választék bővítésére dán és holland eredetű zöld­ségvetőmagvak is kaphatók a szakboltokban. Az őszi ültetésű dísznövé­nyek hagymáiból és gumói­ból elsősorban a hazai elő­állításúak választéka bősé­ges, míg importból korláto­zott a mennyiség. Fűfélék­ből a környezethez és a ta­laj adottságokhoz legjobban alkalmazkodó keverékeket ajánlják. A tavaszi vetéshez szük­séges magvakból a bőség za­varával. küzdenek. 660 fajta áll a rendelkezésükre. Velő­burgonyából ősszel jó ellá­tásra számíthatnak, a Clc>­pátra fa.ita azonban nem elegendő. A Deslre. Rosali és a Grácia fajták pótol iák a mennyiséget, de egy hét­tel hosszabb a tenyészide­jűk. A tárolási érdektelen­ség miatt tavasszal már nem biztos, hogy ilyen egyérte;­műen jó lesz a vetőburgo­nva-kínálat. A hobbikertek művelőinek ajánlják a kezdő kertészek 12 konyha­kerti növényből álló egy­ségcsomagját. A szakboltok­ban megfelelő szaktanács­adással is segítik a kister­melők munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents