Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

Péntek, 1984. szeptember 7. 5 A szeptemberi Tiszatáj „Keresztury Dezső tisztán látó ember és biztonsággal ítélkező művész, mert a sze­retet és a jóakarat vezeti tekintetét. Vörösmartyval mondjuk: -Fény nevére, ál­dás életére«" — írja Tüskés T-bor a nyolcvanéves Ke­resztury Dezsőt köszöntő cikkében. A költőt itt három új verse képviseli. Olvas­hatjuk Monostory Klára írását az Ifjúság című, évti­zedekkel korábbi vers szö­vegváltozatairól. Csoóri San. dor negy új műve közül há­rom is a költő finnországi élményeire épül. Ott, „a Sarkifény irgalmában" még „a tengerre néző szobrokon" is — „valami világot járó hideglelést" tapasztal. A Ró­zsa es kakastej című pró­zavers borzongató szürrea­lista álom. Rába György, Ró­zsa Endre és Szöllösi Zoltán versei jelentek még meg az éj számban. Németh László kiadatlan kézirataiból közöl néhányat Grezsa Ferenc. A 30-as évekből származó naplótö­redék a regényekből is ismert kérdést, norma és mérték viszonyát tárgyalja. A Buddha-aforizmák egy meg nem írt dráma „elő­munkálatai". A francia nyelvkönyv elé írt bevezetőt az író 40-es évekbeli peda­gógiai munkájának eredmé­nye. A „Szegedi tudósportrék". ban Vekerdi László a Bioló­gia: Központ főigazgatóját. Alföldi Lajos akadémikust mutatja be. A beszélgetésben szó esik — többek között — a szabolcsi gyermekkorról, az iskolákról (debreceni refor­mátus kollégium), az egye­tem i munkáról (az iskola­teremtő Ivánovics profesz­szorról), a párizsi Pasteur­intézetben szerzett tapasz­talatokról. S . arról, hogy Alföldi professzor miként teremtett „rövid idő alatt pezsgő, dinamikus, világ­szerte megbecsült tudomá­nyos műhelyt" az SzBK-ból. Az Örökség rovatban Bor­si-Kálmán Béla a Klapka— Cuza-féle magyar—román megegyezési kísérlet történe­tének egy érdekes fejezetét tárja föl, a porosz szárma­zású, majd a reformkor ide­jén öntudatos magyarrá lett f?cherthoss gróf kalandre­génybe illő közvetítői szere­pét tisztázza. Lengyel András a Szegedi Fiatalok Erdélyi Kollégiumának tevékenysé­gét, román kapcsolatait ve­szi számba. Z. Szalai Sándor a Karinthy—Tamási-affér­hoz, illetve Réz Pálnak a Tiszatáj májusi számában megjelent cikkéhez szól hoz­zá. — „Bocskai-kerti trip­tichonnak nevezi Grezsa Fe­renc Németh László 1942— 43 folyamán keletkezett mű­veit: a Móricz-portrét, a Lányaim c. munkáját és önvallomását (Magam he­lyett). „Tárgyuk különböző­sége ellenére is virtuális ciklussá szervezi őket az írói gondolkodás eszményke­reső tisztasága, valamint az alkotó" közérzet és életvitel harmóniaigénye." A Kritika rovatban Joó Rudolf Nemzeti és nemzeti­segi önrendelkezés, önkor­mányzat, egyenjogúság c. könyvét Lipcsey Ildikó, Eertha Zoltán és Görömbei András munkáját (A hetve­nes évek romániai magyar irodalma) Olasz Sándor ér­tékeli. A Balázs Ferenc-mo­nográfiáról Fűzi László, Ágh István, valamint Szöllösi Zo'tán verseiről Vasy Géza, illetve Pomogáts Béla írt kritikát. — A Magyar Játék­színben Ablonczy László az elmúlt évad román dráma bemutatóit összegzi. A Tisza­táj szeptemberi számát Lel­kes István rajzai illusztrál­ják. Kereszlury Dezső kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Keresztury Dezső állami díjas akadémi­kusnak kiemelkedő tudomá­nyos és irodalmi tevékeny­sege elismeréseként, 80. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság babér­koszorúval ékesített Zászló­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága osztály­vezetője és Polinszky Ká­roly, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Nemzetközi kiállítás Negyedszáz ország 89 művészének több mint há­romszáz alkotását tárták a közönség elé csütörtökön a Műcsarnokban megnyílt VI. Budapesti Nemzetközi Kis­plasztikái Kiállításon. Mint a megnyitót megelő­ző sajtótájékoztatón el­mondták: az 1971-től két­évenként, 1978 óta három­évenként sorra kerülő se­regszemlére a hagyomá­nyokhoz híven az idén is a jelentkező országok válasz­tották ki résztvevőiket. El­sőként vesznek részt a triennálé Egyiptom. Kína és Törökország alkotói. A ma­gyar kisplasztikát ezúttal Bakos Ildikó, Csiky Tibor, Fusz György és Pál Zoltán alkotásai képviselik. A kiállítást ismét kiegé­szíti egy magyar művész bemutatója: a tavaly el­hunyt Vilt Tibor 25 kis­plasztikájából — 1944—1968 között alkotott műveiből — rendeznek emlékkiállítást a Műcsarnokban. Fogcdzo a tanácstalanságban Gondokról, bajokról — bizalommalf segítőkészen Nyíltabban, tárgyszerűbb vitákkal Új vonások a tudományos minősítésben A korábbi rendelkezéseket korszerűsítendő. részletes szabályzatot alkotott a tu­dományos fokozatokról és a tudományos minősítési eljá­rásról a Tudományos Mi­nősítő Bizottság. Bár a tu­dományos minősítés alapve­tő rendszere nem változott — továbbra is két tudomá­nyos fokozatot, doktorit, il­letve kandidátusit adhat a Tudományos Minősítő Bi­zottság —. a szabályzat számos új elemet is tartal­maz. A változtatásokról a TMB illetékesei Nagy Attilának, az MTI munkatársának el­mondották: az eddigi gya­korlattól eltérően mindkét tudományos fokozat odaíté­lésének alapjául szolgálhat a jövőben új és a gyakor­latban már hasznosított al­kotás, s a kiemelkedő tu­dományos eredményeket el­ért pályázók munkásságuk eredményeit összefoglaló té­ziseket is benyújthatnak. Üj eleme a szabályzatnak, hogy a tudományos fokozat odaítélését a TMB-nél egvebek közt akadémiai osztályok, egyetemek, kuta­tóintézmények is kezdemé­nyezhetik. Hosszú évek óta állandó viták forrása volt és 6ok visszaélésre adott le­hetőséget a közösen készí­tett tudományos munkák elbírálása. A szabályzat eb­ben a kérdésben is egyér­telmű megoldást ad: közös munka is lehet a tudomá­nvos fokozat elnyerésének alapja, ám csak abban az esetben, ha az egyéni ered­mény megállapítható. Fontos új vonása a tudo­mányos minősítésnek, hogy a jövőben minden pályázó­Hali nyilvános vitában kell megvédenie értekezését, ha­csak betegség nem akadá­lyozza meg ebben. A rugal­masabb, az élethez jobban igazodó szabályozást szol­gálja. hogy közvetlenül az egyetem befejezése után megpályázható a kandidátu­si fokozat, vagyis nincs szükség a korábban kötelező kétéves gyakorlatra. A pá­lyázók tudásának elbírálá­sánál lényeges változás: a marxizmus—leninizmus tárgyköréből választhatnak, hogy filozófiából, szocioló­giából, politikai gazdaság­tanból, nemzetközi munkás­mozgalom történetéből vagy tudományos szocializmusból kívánnak vizsgát tenni, s az oroszon kívül nem köte­lező egy világnyelvet vá­lasztani, hanem bármely más, a kutatómunka szem­pontjából ugyancsak fontos idegen nyelvből vizsgázhat á pályázó. Fontos kikötés viszont, hogy a minősítés alapjául csak az állami nyelvvizsgát fogadják el. Az új eljárás csökkentette a vizsgacentrikusságot szak­mailag is: feltételezhető jártasság esetén — például, ha a szakmai tárgyat vala­ki 10 éve oktatja — felmen­tésre nyílik lehetőség a kandidátusi vizsgák alól. Korábban sok vitára adott okot a kandidátusi munkák elbírálásának szabályozat­lansága. A minősítési eljárásnak az új vonásai a nvíltabb, demokratikusabb, tárgysze­rűbb vita szervezeti, jogi feltételeit teremtik meg. Nem ritkán származtak ano­máliák abból is hogy egv­egv szakember a kandidá­tusi fokozat elnveréséért olyan témán dolgozott. amely már nem illett bele az érintett kutatóhely meg­változott profiljába. , Ilyen témák kidolgozására az előzetes témajóváhagyás adott lehetőséget a kutatók­nak. Az új szabályozás megszünteti ezt a rendszert, s kedvez a hivatásos főfog­lalkozású kutatóknak. s nem keresztezi a kutatóhe­lyi vezetők törekvéseit. A doktori cím elnyerésé­nek alapkövetelményei lé­nyegében nem változtak. Itt is megszűnt az előzetes en­gedélyezési eljárás, koráb­ban ugyanis lehetőség volt arra, hogy kész értekezés helyett előzetes munkái alapján kért véleményt a Tudományos Minősítő Bi­zottságtól egy adott téma feldolgozására a pályázó. A. jövőben csakúgy, mint a kandidátusi fokozatnál, ki­zárólag kész munkával le­het pályázni. A Tudományos Minősítő Bizottság a külföldön szer­zett tudományos fokozatok honosítását is rendezte. A honosítással együtt a TMB azt is megállapítja, melyik magyar tudománvos foko­zattal egyenértékű a kül­földi tudományos fokozat. Üj vonása a szabályzatnak hogy a Magyarországon le­telepedett. illetve a hazánk­ban tartózkodó nem masvar állampolgárok külföldön szerzett tudományos fokoza­tának elismerését is tartal­mazza Ha az érintettek külföldön szerzett tudomá­nyos fokozata a magyar tu­dományos fokozattal egyen­értékű. a TMB teljes ülésén a honosítással azonos iogi haíálvú záradékkal látják el a fokozatot tanúsító kül­földi okiratot. Van, aki az élettel járó mindennapi gondokon köny­nyedén túlteszi magát, s van, aki éjjel-nappal őrlő­dik, miként is lábalhatna ki a pillanatnyi hullámvölgy­ből. A megoldatlan élet­helyzetek miatt jóval több ember gyötri magát hóna­pokon, éveken át, mint gon­dolnánk. Márpedig a tanács­talanság, az önemésztés hosz­szú folyamata megrövidíthe­tő, ha az embernek alkal­ma kínálkozik arra, hogy kiszabaduljon önmaga bör­tönéből, hogy valaki előtt „kitárja lelkét", „kiöntse bánatát" vagy, hogy egy­szerűen, úgy istenigazából kibeszélje magát. Kiváló médium volt erre, és mi ta­gadás, az ma is a vallásos ember számára a pap, szí­vesen megosztották gond­jaikat a vidékiek a tanító­val is — tanult ember csak ad valami jótanácsot! — s ha más nem akadt, ilyen­olyan panaszok meghallga­tójának megtette a ráérő szomszédasszony is. Másfajta életmód, más­fajta lelki reakciók. S míg bizonyos kapuk kitárultak előttünk, mintha mások be­zárultak volna. Nehezen te­remtünk bensőséges, lelki görcsöket föloldani képes kapcsolatokat. Egyéb ten­gernyi gondunk-bajunk mel­lett nincs rá időnk. Fel­színesebb a barátságunk, a szerelmünk, nem ér ránk eléggé gyermekkorunkban az anyánk, a tanítónk, ké­sőbb a főnökünk, hallgató­zik mellkasunkon az or­vos, gyanús zörejek halla­tán sem firtatja az okokat, várja a többi beteg, egyé­ni szívfájdalmak meghall­gatására meg aztán éppen­séggel nem érzik magukat hivatottnak a hivatalnokok. Feljövőben van hát a pszichológusok, a pszichiáte­rek napja: a szó szoros ér­telmében lelki szükségle­tünkké váltak. De, míg hoz­zájuk a terhek alatt többé vagy kevésbé már meg­roppant emberek kerülnek, mi történik azokkal, akik egyelőre csak vívódnak, töp­rengenek — még egészsé­gesen — miként lépjenek, merre és hová, hogy éle­tük rendeződjék. Ügy más­fél esztendeje még adósok maradtunk volna a felelet­tel. Ezt az űrt szerencsére azóta pótolta a Vöröske­reszt: itt Szegeden akkor szervezték meg a családvé­delmi tanácsadót. Vezetője, dr. Buday Margit társadal­mi munkában vállalta, hogy négy évtizedes orvosi ta­pasztalatait, a betegek ré­vén szerzett emberismeretét fölhasználva fogadja, meg­hallgatja és tanácsokkal látja el a hozzá forduló­kat. Azóta minden héten két alkalommal — 3—3 óra hosszáig — várja tárt aj­tókkal a látogatókat a Szé­kely sor 21. szám alatti Vö­röskereszt-klubban. Hogy milyen minőségben ül ott hétről hétre a nyug­díjds doktornő? Mint mond­ta, semmi esetre sem orvos­ként, hiszen nem beteg em­berek részére szervezett ren­delésről van szó. Még csak, nem is pszichiáterként, hisz akinek ilyen szakemberre van szüksége, azt megfelelő szakrendelésre küldi. Mi hát a Vöröskereszt szándéka ezzel a kezdemé­nyezéssel? Az, hogy segít­séget nyújtson olyan egyé­ni és családi problémákkal vívódó embereknek, akik­nek külső „fogódzóra" van szükségük, mert környeze­tükben nem találnak ilyet. S hogy igenis szükség van erre, bizonyítja a családvé­delmi tanácsadót fölkere­sők egyre növekvő száma. Az ismeretlenségből lassan napvilágra kerülő szolgála­tot míg tavaly 63-an keres­ték föl, az idén már 240­en. A doktornő számára meg­döbbentő — pedig orvosi praxisa alatt számos embe­ri sors rajzolódott kl előtte —, hogy hány és hány csa­lád él éveken át súlyos bel­ső konfliktusok közepette, ahol mindennaposak a ve­szekedések, durva bántal­mazások. Az egyik családtag fele­lőtlen életvezetése csaknem megoldhatatlannak »látszó konfliktusba sodorja a hoz­zátartozókat. A leggyakoribb ok — itt is listavezető — az alkoholizmus. Gond, ha a beteg önként nem akar el­vonókezelésre járni. Szív­szorító egy idős asszonytól hallani: „A fiam mindennap megver, ki akar tenni a la­kásból, velem tartatja el magát". De tanácsot kér­tek már fiatal apák is, akik gyermekeiket féltették fe­leségük italozása miatt. Meglepő, hogy ezen a ta­nácsadáson olyan kétségbe­esett, gyermeküket szerető apák is megjelentek, akik „a túlzottan anyapárti tör­vények" szenvedő alanyai: igenis szenvednek az oly gyakran megakadályozott láthatás, kisfiúk, kislányuk mesterséges — mesteri — elidegenítése miatt. A doktornő szerint ed­digi látogatói is bizonyítot­ták: gyakori a gyors, meg­gondolatlan házasság, és az épp oly hirtelen válás is, amely aligha élhető túl konfliktusok nélkül. Csak egy példa: 34 éves férfi har­madik válása előtt kereste föl a tanácsadót. Helyzete — és gyermekeié — való­ban nem megnyugtató: há­zasságaiból származó öt gyermeke után kell tartás­díjat fizetnie. Harminc éven aluliak között is akadnak, akik már második házassá­guk válsága miatt szorul­nak tanácsra. Sajnos, va­lamennyien a válást lát-< Ják egyetlen megoldásnak, türelmi idő. alkalmazkodás szóba sem jön ilyenkor. Gyakori a veszekedés idős szülők és felnőtt gyerekeik között, legtöbbször kizá­rólag anyagi okok miatt. S amiről eddig nem szóltunk: szinte valamennyi perpat­varnak vannak gyermekta­núi, kicsik és serdülők, akik ilyen puskaporos légkörben töltik a gondatlanságra hi­vatott első éveket. Jószándékú, lelkiismeretes szülők is megfordulnak a tanácsadáson, fiatal anyák a gyermek nevelésével kap­csolatban kérnek véleményt (A nehezen nevelhető gye­rekeket és szüleiket termé­szetesen szakrendelésre irá­nyítja a doktornő). Elő­fordult, hogy általános is­kolás diák kopogtatott be egyik nap, mitévő legyen, hogy ne tartsák őt „fekete báránynak" az osztályban. Végül, ami még a Szé­kely sorra vezeti az embe­reket: a magány. A tudat, hogy ül ott benn egy ta­nult, tapasztalt ember, aki­vel el lehet beszélgetni egy kicsit. Valaki, aki kívülál­lóként meg tudja ítélni a helyzetemet, s biztosan mond valami okosat, va­lami vigasztalót. S néhány szám a tanács­adó rövid életéből: csak­nem kétszer annyi nő lépte át küszöbét, mint férfi, a nők azonban hozzátartozóik miatt aggódtak, a férfiak többnyire egyéni gondjaik miatt mentek el. Leggya­koribb látogatók a 20—50 év közöttiek, majd a 60 évesnél idősebbek. Nem orvosi, nem pszi­chiátriai rendelés tehát, ha­nem családvédelmi tanács­adó működik Újszegeden, a Székely soron. Nem más ez, mint egy emberi bizal­mon alapuló, humanista szolgáltatás. Ha egy-egy be­szélgetés nem is nyújt mást, csupán megnyugvást, már­is igazolt a tanácsadó lét­jogosultsága. Ha emberi sor­sok jobbra fordítására, újabb konfliktusok, beteg­ségek megelőzésére is ké­pes, fönntartása, fejlesztése — pedagógus, pszichológus, jogász bevonásával — egye­nesen szükségszerű. Chikán Ágnes Kérdezték — válaszolunk Kiskert és villanyszámla Különös, „hivatalos ma­gánlevelet" kaptunk a mi­nap egyik kedves olvasónk­tól. Szabályos címzés, fej­léc, és még valami, ami iga­zán hivatalos külsőt kölcsö­nöz az oldalnyi írásnak. „Tárgy: Legyen a fogyasztó érdeke fontosabb. mint a DÉMÁSZ-é?!" Levélírónk a lapunkban közzétett úgyne­vezett éves számlázási rena­szerrel vitatkozik, mondván, az csupán az áramszolgálta­tóknak hasznos, ha — az idén bevezetett elvek sze­rint — évente egyszer ol­vassák le az órát. s annak megfelelően az év közben fizetett részszámlák össze­gét vagv ki kell ,nótolnia a fogyasztónak, vagy a válla­lat fizet vissza a befolyt' összegből. A kistelek: kiren­deltséa terül' tén bevezetett új számlázási eljárásnál a D ÉMÁSZ valamennyi fo­gyasztóját értesítette Mind­ez ideig egyetlen ..háztar'á­si fogyasztó" sem tiltako­zott. reklamált, panaszko­dott az egyszerűsített ügy­intézés miatt, annál is in­kább. mert a vállalat és a takarékszövetkezet közti megállapodás szerint a la­kossággal amúgy is széles körű kapcsolatot fenntartó szövetkezetek átvállalhatták a villanyszámlaügyek inté­zését. Ami viszont a fent idézett reklamációt illeti, speciális esetről van szó. Olvasónk ugvanis kiskerttulnidonos a kisteleki kirendeltség egyik községében. Maga viszont Szegeden lakik, ahol még nem érvényes az éves szám­lázási rendszer. Levélírónk a tavalyi nagy fogyasztást állítja szembe az idei rend­kívül kicsi értékkel, és sé­relmesnek érzi hogv neki a tavalyi adatokat f .gvelem­be véve. például 200 forin­tot kellene fizetnie a ténvle­ges 30 forintot érő fogyasz­tásáért. Azt ez esetben nem tartja megnyugtatónak, hogy év végén visszakapja a pénzét — neki most kell. Megkerestük Szolnoki Fe­rencnét. a DÉMÁSZ szegedi üzeme igazgatóságának osz­tályvezetőiét. aki elmondta. az éves számítási rendszer ..debütált" ugyan az eml'tett területen, ám az ..ideaen­ben" lakók hobbikertjére nem érvényes. A kertek áramfogyasztását továbbra is a fogvasztó által bemon­dott és évente egy leolva­sással ellenőrzött mérőállás alapján számolják el. Vagy­is egv leolvasás itt is. ott is, számla hatszor. De nem űgv híviák. hogv részszámla. Mi­csoda különbség!

Next

/
Thumbnails
Contents