Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-29 / 229. szám

KZDM Találkozások A városi tanácsos Pedig nem városi tanácsosnak indult a munkássága Czipott Endrenének, mivel a könyvek •világában kezdte a pályafutását. Ügy mondta, hogy benszülött szegediek, édesapja a színház énekkarának volt a tagja, bátyja élelmiszervegyész, aki közremű­ködött a magyar űrhajósok me­ntijének elkészítésében is, öccse követte apjuk nyomdokait, a szolnoki színház karmestere. — Bn tizennégy éves korom óta dolgozom — mondja Czipott­né Nádor Éva. — Miért kezdte oly korán? — Rokonunk volt a neves szo­«>di antikvárius és könyvköl­rsonző Szűkíts, ö mondta édes­anyáméknak, hogy adjátok hoz­zám az Évát. majd én kitanítom és megismertetem a könyvek vi­lágával. öt évig dolgoztam a Szu­ktts-űzletben, majd amikor a pesti könyvterjesztő átvette az üzletet, maradtam az új gazdá­nál. később a Horizont szovjet kiadó Kárász utcai boltjába ke­rültem, aztán Univerzum lett, s egyéb változások következtek. Hogy, hogy nem, elszakadtam a könyves szakmától és az első ke­rületi tanács alkalmazott sza­bálysértési előadónak. —• Könyves szakemberből, sza­bálysértési előadó? — Azt is megtanultam, szak­vizsgákat tettem, sőt anyakönyv­vezetői föladatokat Is elláttam. Gyakran kellett hiteles másola­tokat adnunk, hiszen Szegeden 1895 óta vezetnek anyakönyvet. Huszonhárom évvel ezelőtt ke­rültem a városi tanácshoz anya­könyvi felügyelőnek. — Mit jelent ez a munkakör, beosztás? — Bizonyos hatásköröket nem nz anyakönyvvezető, hanem a felügyelet gyakorol. — Mondjon néhány példát. — Többek között a családi jogállás rendezése. Utólagos anyakönyvezések, apai elismeré­sek. vagy bírósági határozatok alapján történő bejegyzések. Per­sze változások is vannak, ko­rábban, aki halva született, azt is anyakönyveztük, de utónév nélkül, ma ezt már nem tesszük. — Milyen dolgokat takar az, hogy utólagos anyakönyvezés? — Például, ha valakit szüle­tése után harminc napon belül nem anyakönyveznek. De a fel­ügyelethez rengetek más munka is tartozik. Csak példaként né­hányat.: a háború alatt katonák és hadifoglyok haltak meg Sze­geden is, de akkor a móravárosi plébánia hivatal volt az illetékes a halotti anyakönyvek vezetésé­re. Előfordul, hogy családi vi­szonyok rendezése miatt még manapság is kérnek hivatalos igazolásokat. Mi ezeket a ténye­ket utólag is regisztráljuk a ta­nács anyakönyveiben. Külföldi állampolgárok házasságkötésének rendezése is a mi feladatunk. — Mi szükséges ilyen esetek­ben? — A külföldi állampolgárnak tanúsítványt kell hoznia hazájá­ból, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy X. Y. magyar ál­lampolgárral házasságot kössön. — Vannak olyan országok, ahol többnejűség is megengedett. Mi a helyzet ilyen esetben, hisz' ré­szükről semmi akadálya a frigy­nek. j— De részünkről igen, nem köthet nálunk házasságot. — Sokszor fölbukkan társalgá­sok során a kérdés, hogy milyen állampolgar lesz az az újszülött, akit repülőn, vagy hajón, szül­nek. A magyar törvények mit mondanak? — Ahol földet ér a repülő, vagy ahol kiköt a hajó, ott anya­könyvezik a jövevényt, azt rög­zítjük születési helyének. Termé­szetesen magyar állampolgár az újszülött, mivel mi a leszárma­zás évét követjük, s amikor ha­zatérnek a szülőkkel, akkor a budapesti V. kerületben anya­könyvezik. — Gondolom vannak állam­közi egyezmények is ezekre a különleges esetekre. — Igen. vannak. Folytathatom az előző példát, némely állam a területi elvet vallja, ha magyar szülőktől ott )<>n világra a gye­rek. saját állampolgáruknak te­kintik. persze mi is. s anyaköny­vezzük. Gyakori e6ét, hogy. az NDK-ban dolgozó magyar fiata­lok német társra találnak. Ha gyerekük születik, mind két ál­lam azt mondja, a mi állampol­gárunk. A szülők azonban nyi­latkozhatnak. hogy magyar, vagy NDK-beli állampolgárságú le­gyen-e a gyerek. Viszonylag nem ie oly ritka, hogy a szegedi kli­nikán jugoszláv állampolgárt gyógykezelnek, de olykor itt is halnak meg. Ilyen esetben a ha­lotti anyakönyvbe bejegyezzük aZ elhunyt adatait és értesítjük a nagykövetségüket. Olyan is előfordul, hogy magyar állam­polgár házasságát külföldön bontják föl. Ebben az esetben az Igazságügyi Minisztériumban ter­jesszük föl a bíróság ítéletét, s ha a magyar hatóság hatályos­nak ismeri el, akkor jegyezzük csak be azt a változást. — Milyen nemzetiségűek, il­letve állampolgárok kérik hono­sításukat. — Általában román, csehszlo­vák, szovjet állampolgárságú, de magyar nemzetiségű emberek. Igazán ünnepélyes az aktus, a Himnusz hangjai mellett mond­ják esküjüket, majd a Szózatot is meghallgatják. Fölemelő, szép érzés. Hosszasan beszélgettünk az anyakönyvezések körüli extrém esetekről is. Hiszen még olyan eset is előadódhat, hogy meg­szülnek egy gyereket, és be sem jelentik, nem is kerül a neve az anyakönyvbe, következésképpen sem iskolába nem hívják, s ha fiú, sorozásra sem kap behívót, hiszen nem „létezik" papíron. Hogy mikor derülhet fény a mulasztásra? Igazoltatásnál, kór­házi kezelésnél, de végül el­képzelhető, hogy csak a temetés­nél. Azt is megtudtam, hogy az anyakönyvi felügyelet nem csu­pán élő és holt emberek adatait „söprögeti" a nagykönyvekbe, hanem még az utcák és terek neveit is ők tartják nyílván, s a beérkezett javaslatokat a végre­hajtó bizottság elé terjesztik. — Apropó. utcanevek.'A három szegedi híd közül miért csak a rókusinak van neve: Izabella, a tiszai hidaknak nincs. Nem is lesz? — Voltak ilyen gondolatok, ja­vaslatok is, de egyelőre nincs napirenden a keresztelő, talán majd a jövőben bekerülnek az anyakönyvbe. — Mondja, mit jelent a taná­csosi rang? — Föltételezi azt, hogy akit tanácsosnak kineveznek, az érti a föladatát, elégedettek munká­jával. hiszen vannak ilyen föl­tételek. Egyébként a fizetésnél plusz ötszáz forintot is jelent. — Mi ebben a munkában az érdekes, a szeretni való? — Az. emberekkel foglalkozni mindig is érdekes föladat.. Én nagyon szeretem a munkámat, higyje el, az élet. gyakran sok­kal színesebb, mint amit a pa­ragrafusok csokorba tudnának kötni. Arra gondolok munkám során, hogy az szabályszerű le­gyen, de a jogos emberi érdeke­ket mindig megoldja valahogyan. — Mit csinál, ha nem „taná­csoskodik"? — Jaj. van éppen elég elfog­laltságom, társadalmi munkát is végzek, a tanácsi pártszervezel vezetőségének a titkára vagvok, s ha még marari szabad időm, szívesen olvasgatok GAZDAGH ISTVÁN Értékeink! A ,,Megváltó"-patika berendezése Szombat, 1984. szeptember 29. 102 S zeged egyetlen múlt szá­zadból megmaradt pati­kaberendezését 1973-ban nyilvánította védetté a Művelő­désügyi Minisztérium. A Csong­rád megyei Gyógyszertári Köz­pont tulajdonában levő bútor­zatnak 1982 óta. egy időre a Móra Ferenc Múzeum időszaki kiállítás keretében adott helyet. Ennek köszönhető, hogy a ..Meg­vúltó"-patika berendezésében ma sok-sok érdeklődő gyönyörköd­het. Városunk első patikáját 1730 körül alapították. melyet a „Megváltóról" neveztek el. A gyógyszertár többszöri átköltöz­tetést és tulajdonosváltoztatást ért meg. Történetéből témánk­hoz csak a múlt század utolsó két évtizedét vettük szemügyre 1888-ban újabb helyre költözött a patika, a Híd utca 4. számú házba. Akkori bérlője Bokor Adolf volt. Később, erre a hely­re készült a máig fennmaradt berendezés. Bokor Adolf gyógyszerész 1887-ben jött Szegedre, és vette bérbe a „Megváltó" patikát Bauer József utódaitól. A patika a Deák Ferenc és Aradi utcák ekkor még az árvíz előtti helyén sarkán (ina Victor Hugó u. 6.5 álló házban volt. Bokor Adolf a következő év, 1888 februárjá­ban a gyógyszertár áthelyezését kérte a Hld utca 4. szám alatt levő Neubauer házba. A Híd u. —Deák F. u.—Aradi utca hatá­rolta kétemeletes lakóházat 1882 —83-ban építtette Neubauer Jó­zsef és neje Paul Leonóra. Ebbe a házba költözött át és nyílt meg 1888 májusában a „Megvál­tó" patika. Bokor Adolf 1891­ben egy másik vállalkozásba is kezdett: Vajda Imre gyógysze­résszel megalapították az Alföld első drogériáját Szegeden, a Ká­rász utcában. Ké6Őbb ez a tár­sas viszony a patikával kapcso­latban is létrejött, így az 1893­as Szegedi Napló, mint Bokor és Vajda . gyógyszertárat említi. A napilap július 20-1, újdon­ságok rovata „Asztalos művé­szet" címmel az ide készített berendezést és mesterét méltat­ja. A mester. .,Bischof Imre jó­nevű szegedi műasztalos", aki­nek legújabb művészi munkája egy „olyan állványfölszerelés melyet napok óta látványosság­számba néznek meg a szegediek tömegesen, magasztalva Bischof asztalos művészetének szép pro­duktumát. A gyógyszertár-be­tendezés valósággal érdemes is a megtekintésre, mert a rajta szembeötlő asztalosműízléssel és a kimtel gondosságával a világ­kiállítások legkényesebb juryje előtt is első dijat lehetne arat­ni". A patika bútorzata Bischof Imre bútorasztalos Dechner tér 12. sz. és Vadász utca sarkán levő műhelyében készült. A mester munkái már az 1891-ik evi szegedi bútorkiállításon föl­tűnést keltettek. A Bischof készítette patikabe­rendezésről a .Magyar Drogis­ta" 1932-ben. Bokor Adolf gyógy­szerész méltatásával kapcsolat­ban ígv emlékezett, meg: „Olyan művészi volt a patika berende­zése. hogy különösen ebben az időben messze földről jöttek szak­emberek annak megtekintésére." A patikabelső részletét fénv­kép őrzi a századforduló tájárói. A képen Bokor Adolf és három munkatársa foglalatoskodik a tárolóasztaloknál. A fényképet Bokor Adolf leánya kutatásunk­hoz készségesen bocsátotta ren­delkezésünkre. Ennek alapján azonosíthattuk a „Megváltó" pa­tika ránkmaradt berendezését Ma. kilencven évvel később is tisztelettel és gyönyörűséggel ál­lunk meg a gyógyszertár histori­zálő berendezése előtt, mely a megrendelő Bokor Adolf gyógy­szerész igényességét és kitűnő ízlését is tükrözi. A bútorzat szépségét a szekrényeken sora­KOZÓ. esztergályozott talpazatú, faragott korinthoszi fejezetű oszlopok haboskőris borítása ad­ja A fenyőfaalápot dióborítás 'akarja, díszítése bemélyített fa­ragás. A rozettával megtört pi­laszterek — tulipánba végződő faragassal — mintegy az oszlo­pok folytatásai a lábazat felé Míg a keskeny architráv sávok — kacskaringós indadíszékkel — az oszlopfők vízszintes összekö­tői. ós a párkánvzattal párhuza­mosan futnak. A tárolóasztalok homlok- és oldallapjain kiemel­kedő téglalapba komponált, lángnyelve« egymásba kapcsoló­dó kagylókat mélyítettek. Talpa­zatát keskeny márványlapok s/.egik ajtajain rézveretek és maratott diszű üvegezés látható. Apró fiókjait áttetsző üveggom­bokkal mozgatták. Az elmúlt kilenc évtized bi­zony mély nyomokat hagyott a berendezésen. Ezek helyreállítá­sában és pótlásában a gyógy­szertári központ munkatársai nem ismertek lehetetlent. Mun­kájuk és mozgósításuk eredmé­nye a ma kiállított patikaberen­dezés esztétikus látványa. Re­méljük, hogy a Dél-Alföld egyet­len múlt századi gyógyszertára nem kényszerül újból elrejtő­zésre. A védett együttes meg­érdemelné, hogy a város vala­mely forgalmas pontján, például a Somogyi utca Dóm térhez kö­zeli, védett házában végleges otthont kapjon a szegediek és az idelátogatók gyönyörűségére. T. KNOTIK MARTA Szepessi Attila Limlomok dicsérete „Szeretem a tárgyakat, hallgatag társakat. ..'" J .Wolker VÁZA patak-kimosta hűs anvag őrzöd-e a lábnyomokat sárkányok csigolva-sorát hegyomlások iszonvatát GYÜRÜ az ékköve most nem ragvog toraoa tükörfénvébe nézek é« evúlnak izzó távolok szemsugarak hellaszi-kékek TELEFON nem csöng most senki nem üzen az éteren át sehova kaevlóíában a hang nihpn a tárcsán egv oók fut tova GESZTENYE az asztalon mint őshölénv áll dermedten és mozdulatlan körülötte az odvas éi árnvakkal-sürgő téli barlang F.NGEI.SZ JÓZSEF: SZENTENDREI MADONNA

Next

/
Thumbnails
Contents