Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

FénteE, 1984. sreptember 28. 3 Gyárfás Mihály köszöntése r Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB taeia. a me­rre! pártbizottság első titkára köszöntötte Gyárfás Mihályt. az MSZMP megvei bizottsága titkárát tegnap, csütörtökön, betöltött 60. születésnapja, illetve az alkalomból, hogy 25 éve — 1959-től — folyamatosan a párt apparátusában dol­gozik. Az eseményen részt vett Szabó Sándor, a megvei ta­nács elnöke, valamint a megvei pártbizottság titkárai is. A megvei pártbizottság első titkára méltatta az 1924. «zentember 27-én született Gyárfás Mihály életútját, aki fizikai munkásként kezdett dolgozni, és már 1945 eleién alapító tagia volt a MADISZ és a MÉKOSZ iászalsószász­bereki községi szervezetének, maid. a Műszaki Tanárképző Főiskola elvégzését követően. 1953-tól 1959-ig az oktatás területén különböző vezető tisztségeket töltött be Csongrád megvében. 1959-től pedig folyamatosan a megve pártap­Darátusában tevékenvkedik. Szabó Sándor megvei tanácselnök azt hangsúlyozta, hogv Gvárfás Mihálv. mint a megvei tanács végrehaitó bizottságának tasia személyesen is nagymértékben hozzá­járult és iárul ahhoz, hogv a megve pártbizottsága, illetve tanácsa között mindennapos. 1ó munkakapcsolat érvénye­süllőn. 1 A fegyveres erők napja alkalmából Kitüntetések A fegyveres erők közelgő napjáról, szeptember 29-ről emlékeztek meg tegnap, csütörtökön a megyei párt­bizottságon. Ez alkalomból dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára kitüntetéseket adott át: Szolgálati Érdemérmet ka­pott 35 év után Czifra Pál. A Haza Szolgálatáért Ér­demérmet kapták: arany fokozatot: dr. Gilicze La­jos. Rendes János és dr. Végh Gyula; ezüst fokoza­tot: dr Gábor Erzsébet. Honvédelmi Érdemérmet kapott: 20 év után Kiss La­jos, 15 év után Matusik Sándor. 10 év után dr. Da­rányi István. Ezenkívül még többen kaptak jutalmat a honvédelem fejlesztésében végzett átlagon felüli mun­kásságukért. Téglaügyek Á gyári és a telepi árakról Gázvezeték — önerőből (4.) A lelkesedés már nem elég ? Ha példát, követendő min­noki Kerületi Bányaműsza- nem érzékelik. Honnan vol­tát kellene választani a gáz- ki Felügyelőség is, az meg na különben pénze az Inlak ­vezeték-építésre szövetke- azt mondja: szabálytalanok, nak a jövőre esedékes ve­zett lakóközösségek közül, nem elég mélyek az árkok, zetéképítések előkészítésére, a sor élére kívánkoznának balesetveszélyes az utca, a tervezési díjak megclőle­a szőregiek. Már második rossz helyen van a felbon- gezésére, a számítógépes éve, hogy a népfront kör- tott kockakő, éjszakára lám- adatgyűjtésre — hogy csak zeti bizottsága kézbe vette a pa kell a korlátra. Szóval néhányat említsünk kevésbé gyeplőt, s jól szalad azóta semmi sem jó. A szőregiek, valamint a tanács és az Inlak képvise­lőinek vitájában lassanként a kocsi. Fáradságos, áldoza­tos munka ez — de sorra gyúltak az őrlángok a kon látványos feladatai közül ? Megint egy kérdéssor, amely­re az a válasz adható: a gázvezeték-építés csak a vá­ros egészében gondolkodva tekinthető át. s folyamatá­ban értékelhető. Nem en­hogy a szőregiek lelkesedés- veszve érzi az anyagi biz- gedheti meg magának a vá­ügyszeretetből, s hogy tonságot. („Szóval a mi be- ros, amelyen Dorozsmát vektorokban! Most valami körvonalazódnak a frontok megakasztotta a Tavaly még lendületet. Az egyjk oldalon a lelkes úgy volt, szőregi csapat, mely most bői, minél rövidebb ideig tart- fizetéseinkből fedezik ezen­son a kezdéstől a lánggyúj- túl más városrészek drá­tásig tartó folyamat, min- gább gázvezetékeit, szóval dent maguk intéztek. Ren- kiveszik az ellenőrzésünk geteget spóroltak vele. alól, amit pedig addig mi Most, hogy az Inlak vette jobban, gyorsabban csinál­átoaz irányítást, de a segít- tunk, szóval a lelkesedés ségükről nem mondott le, már nem elég.") S szemben sőt, anélkül nem boldogult velük a másik tábor, amely éppúgy értünk, mint Szőre­get vagy Algyőt, hogy zá­tonyra fusson a gázvezeték­építés hajója. Pálfy Katalin Három héttel ezelőtt fog­lalkoztunk lapunk ugyan­ezen oldalán, e helyen a szegedi téglagyár helyzeté­vel. A gyár vezetője el­mondta többek között, hogy megoldódnak a nyersanyag­gondok, új agyagb.ányát nyi­tottak és depózással pihen­tetni tudják a tégla alap­anyagát, amely szikkad és minősége jelentősen megja­vul. Eljárásuk nyomán a pihentetett anyagból nem csupán B—39-es elnevezésű téglát, hanem a jobb mi­nőségű Uniform típust is gyárthatják, illetve már gyártják is. A cikkben szó­ba került a hazai téglaellá­tás néhány anomáliája, az is, hogy Szegeden nehéz tég­lához jutni, s azokat az állapotokat a nepperek is kihasználták. Ezekre a tényekre — sem a bírósági ítéletekre, sem a népi ellen­őrök vizsgálatainak megál­lapításaira nem tértünk ki — viszont megemlítettük példaként, hogy a kalocsai Tüzép-telepen mily bő a választék. A cikk végén az árak is szóba kerültek. Az értékesítés űtia és az árak. Arról volt szó az írásban, hogy a Tüzép lényegében nem is téglaárusítással fog­lalkozik a szegedi esetben, hanem csupán kiállít egy nyugtát, átveszi a pénzt és a vevő a gyárba megy a tég­láért. Mindezekért a keres­kedelmi cég 13 százalékkal gyarapodik, ennyivel kér többet, mintha a vevő a gyárban vásárolna. Ez vi­szont nem fedi a valóságot amiért az Alföldi Tüzép ve­zetői arra kérték szerkesztő­ségünket levelükben. hogy igazítsuk ki a hibás adato­kat amelyeket a téglagyár vezetője mondott Ennek eleget téve foglal­kozunk újból a téglaügyek­kel. Idézet a levélből: „A 15/1979. (XI. 1.) ÁH. sz. volna, értetlenül állnak. „S még fizessünk is?" — kér­azt mondja: nem mondha­tunk le ezentúl sem a la dik —, „nem is a szokásos kóközösségek összetartó, beruházói százalékot, ha- mozgósító erejéről, de ilyen nem a háromszorosát, ingat- mennyiségű tanonként ötszáz forintot?" gázvezeték (Ennyi az Inlak-tarifa.) Sajátos helyzet a szőre­(hosszűságú) építését már nem lehet társadalmi mun­kásokra bízni. Műszaki, gieké. Eddig senki sem szólt geodéziai, szakhatósági elő­bele. hogy végzik el a föld- írások, engedélyezési eljárá­munkát. Kitűzték az árkot solc ismerőjének kell annak (a dégázosok szakmai irá­nyításával), kiásták, a bal­esetveszélyes helyeken kor­látokat ácsoltak deszkából, lennie, aki a szervezést, a beruházás ügyeinek intézé­sét vállalja. És azt nem le­het megengedni, hogy az átjárókat raktak az árkok egyik utcában így, a másik­ban úgy . .. Mert lám, ami fölött mi eddig szemet takarékpénztárban hunytunk (utcánként 80—85 forintok, aztán e"er forintnyi költségnöve­lőié, minden ottlakóval sze­mélyesen tárgyaltak, a sző­regi gyűltek a mikor a gázszerelés végén kedést takarítva meg), az a jött a számla, fizettek. Ha bányaműszaki felügyelőség maradt pénz, visszafizettek, megállapítása szerint meg­És akkor most jön az Inlak, engtdhetetlenül szabályta­es tartja a markát. Jön a lar>. balesetveszélyes ... tanács, és a takarékszövet- Az ellentét persze tompít­kezetből áttéteti a pénzt az ható. Az Inlak azért nem OTP-hez, előrefizetést kö- fizettet, amit nem végzettel, vetél, Szeged egészében gon- De jogosan kér szolgáitatá­dolkodik. nem a szőregiek saiért díjat, még akkor is, fejével. Ráadásul jön a szol- ha azt egy-egy utca lakói Konferencia a szív és az érrendszer betegségeiről Csővezeték a Tisza medrében Kecskeméten. a Tudo­mány és Technika Házában csütörtökön. tegnap meg­kezdődött a VII. magyar ar­teriosclerosis konferencia, több mint száz hazai és kül­földi szakorvos részvételé­vel. A háromnapos prog­ram során kilencven elő­adás hangzik el a szív- és érrendszeri betegségek gvó­gvításáról és megelőzésé­ről. Az érelmeszesedés ma vi­lágszerte teriedó elváltozás, amelynek közismert követ­kezménye a szívinfarktus, a veseműködés zavara, a ko­rai szellemi leépülés és az agyvérzés Míg 15—20 éve zömmel 50—60 évesek köré­ben okozott szívinfarktust az érbetegség, ma már 35 éves kortól is sűrűbben elő­fordul, de áldozatokat szed a huszonévesek közül is. Az érelmeszesedésre való hajlam örökölhető, így már korai szakaszban, akár gyer­mekkorban is felfedezhető, tehát nagy jelentősége len­ne az ezt felderítő szűrő­vizsgálatoknak. Ezért . a kecskeméti konferencián megalakul a Magyar Arte­riosclerosis Társaság gyer­mekgyógyászati szekciója. rendelet illetőleg annak melléklete pontosan megha­tározza. hogv a művi árrés 1,5%. Ettől kereskedelmi szervezet nem térhet el. De egyébként is, ha a vevő a tégláért a gyárban fizet be. akkor is ugyanazt az árat fizeti, azaz művi * eladási árat, melybe 1,5 % van be­építve. Meglepődtünk hogy a cikkíró csodálkozott a ka­locsai Tüzép-telepen. hogy ott bármilyen méretű téglát, bármilyen mennyiségben azonnal kiszolgálnak... a szegedi telepünkön sokkal nagyobb a választék, mint Kalocsán. Csak a szegediek helyzeti előnyben vannak, mert míg a gyárban kapnak olcsó művi téglát, nyilván nem állnak sorba a majd­nem kétszer akkora árú. azaz 9 % ker. hasznot vala­mint átlagfuvart tartalmazó árukért mely legjobb eset­ben Somogyból került oda­szállításra, de egyéb eset­ben magasabb áron beszer­zett import termékeket ta­lálnak." Ennyi a kérés, hogy tegyük közzé, mert a Tüzép vezetői szerint a cikk félre­vezető és rossz hangulatot keltő. Helyreigazítási ké­relmüknek eleget teszünk. Azonban tovább is lehet folytatni ezt a témát. A le­vél kézhezvétele után meg­kérdeztük a szegedi tégla­gyár vezetőjét, miként ér­telmezte a 13 százalékos nö­vekedést. Elismerte, hogy ő a kereskedelmi haszonra is gondolt, persze akkor is csak 10,5 százalékkal, vagy mondjuk avval a kereske­delmi haszonnal növekszik az ár. De a szegedi telep kí­nálata mégis gyönge. Ezt bizonyítja az egyik vásárló esete. Hallgattuk érdeklődé­sét a rókusi telepen: „Ké­rem. kaphatnék-e B—29-es téglát? — Csak a negyedik negyedévben. — S Uniform téglát, amelyet a szegediek is gyártanak? — Az sincs momentán, de ha a békés­csabai gyárba elmennek ér­te. akkor kaphatnak. — Volna-e kis méretű szőregi téglájuk? — Sajnos az sin­csen, talán ha a vásárhelyi gyárból fuvarozzák el, akkor igen." Fölösleges folytatni, ez a helyzet. Hol ez nincs, hol az nincs. G. K. építkezőnek olyan választ adtak, ami. koi néhány alapvető anya­got (téglát, cserepet, stb.) kért, hogy vegyen még kü­lönféle egyéb anyagokat, fölszereléseket is hozzá, ak­or rendben a dolog, áll a • )sár. Megkérdeztük a NEB kc-pviselőjét, milyen tapasz­talatokat szereztek vizsgála­taik során. Nem szükséges részletezni az elszomorító tényeket. Amikor építkező | emberekkel váltunk szót, ! kálváriákról adnak tudósí­tást. Messze nem olyan a helyzet, hogy akár csak dö­cigósnek is mondhatnánk, az ideális piaci viszonyok­ról már kár is beszélni, amikor a vevő azt kap, amire éppen szüksége van, még extrem kívánságokat is beleértve. S visszatérve az árakra. Tessék: a Tüzép szegedi igazgatója diktálta az ára­kat. A B—29-es tégla ára ezerdarabonként a tégla­gyárban 8870 forint, ehhez jön az úgynevezett „művi árrés", amely 40 forint, te­hát összesen 9010 forint. Ha valaki ezt a téglát a Tüzép­teiepről akarja hazavinni, akkor 15 920 forintot fizet a telep pénztárában. Ugyan­ezek az arányok Uniform­nál; 11100, illetve telepen 17 550, a szőregi kis méretű 2560, illetve a Tüzép-telepről abszolválva 4210 forint Űgy látszik, az a 9 százalékos kereskedelmi haszon és az átlagfuvar sok mindent el­fed és eltakar. Viszont a kérdés marad, miért kelle­ne Szegedre Somogy megyé­ből hozni a téglát ..legjobbl esetben", amikor ebben a megyében is, vagy a szom­szédos megyékben gyártanak eleget. így adódik, hogy ér­demes a vállalati dolgozó­nak házépítésekor kérnie az úgynevezett C-menetleve­les segítséget fuvarozáshoz. A Tüzép szegedi vezetője is megjegyezte, hogy a te­lepükről alig-alig vásárolnak téglát, legfeljebb néhány százat, hogy időt és fáradt­ságot takarítsanak meg a magasabb, kétszeres ár el­lenére is. Ennyit a téglaflgyekről. s aligha lehet véletlen, hogy éppen a napokban látott napvilágot egy újabb ren­delkezés, amely megpróbálja kiszűrni a neppereket, visz­szaszorítani a hiányokból eredő élősködést Bár a vég­leges megoldást csak az jelentheti, ha hazánk bára mely Tüzép-telepén min­dent bő választékban kínáL. nának, s a vásárlóknak sor. baállás nélkül, csúszópénzeid nélkül kiszolgálnák a porté, kát. Ettől függetlenül a kérdés fönnmarad: a tégla­gyárban miért nem lehet tcglát vásárolni? Hajdaná­ban a szőregi tégla- és cse­répgyárban lehetett. Egy pénztáros kisasszony átvette a pénzt, a kiadó pedig ki­adta a téglát, pontos meny­ryiségben és első osztályú minőségben. Végül a Tüzép képviselőitől elnézést kell kérni a pontatlan adatért, mivel ők valóban nem kérnek többet a szegedi gyár tégláiért, mint ameny­riyiért a gyár is számlázná. Gazdagh István II városi tanács végrehajtó bizottságának ülése Somogyi Kárólyné felvétele Ritka, hogy a Tisza medrében helyezzenek el csővezeté­keket. Tegnap délelőtt, zuhogó esőben, sárban, ilyen lát­ványos műveletet végeztek el sikerrel a Mátravidéki Szén­bányászati Üzem szakemberei, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat megrendelésére. Az olajmezö gyűj­tőállomásairól érkező olajat és gázt vezetik majd e cső­vezetéken a főgyűjtőbe. A Tisza jelenlegi alacsony vízállá­sa kedvezett e munkának, a hat csőből álló. 235 méter hosszú vezetéket a déli órákig, aeélsodronyok segítségével, áthúzták a Tisza medren. A szárazföldi részen a föld alatt építik majd tovább, mindkét oldalon. Felvételünk Tápé határában, e munkáról készült Tegnap, csütörtökön tar­totta soros ülését a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az előterjesztések sorá­ban — egyebek között — p vb jóváhagyta 164 OTP-la­kás értékesítésének név­jegyzékét és a pénzügyi osztály új ügyrendjét A dolgozók érdekében hozott művelődési. egészségügyi, szociális és munkaügyi jog­szabályok végrehajtása a Szegedi Textilművekben címmel előlerjesztett be­számoló megvitatása és el­fogadása után a testület a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg. A városi tanács vb igaz­gatási osztálya az állampol­gárok telek-, lakás- és üdü­lőtulajdonáról szóló jogsea­bálvok alkalmazásáról. a jogellenesen külföldre távo­zottak ingatlanának állami tulajdonba vételével kap­csolatos gyakorlatról ter­jesztett elő jelentést. A végrehaitó bizottság 1984. október 25-ón reggel fél kilencre összehívta a városi tanács ülését A ta­nács napirendjén szerepel maid a városi tömegközle­kedés helyzete és továbbfej­lesztésének lehetőségei, kü­lönös tekintettel a lépcsőze­tes munkakezdésre, vala­mint tájékoztató a Csong­rád megyei Tejipari Válla­lat illetve a termelési és ellátási bizottság tevékeny­ségéről. A tegnapi végre­haitó bizottsági ülés napi­rendjeiről lapunkban ké­sőbb tudósítunk részletese».'

Next

/
Thumbnails
Contents