Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-28 / 228. szám

VltÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 228. szám 1984. szeptember 28.; péntek Ara: 1,40 forint Ülést tartott a megyei tanács Napirenden: a népesedés helyzete Csongrád megye tanácsa tegnap. csütörtökön Szegeden, ülésezett A testület munkájában többek között részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megvei pártbizottság első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese. Az ülésteremben ott voltak a megve országgyűlési képviselőt, a városok és a városi ioeú nagyközségek társadalmi, politikai életének vezető képviselői. Szabó Sándor megvei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, maid a testület megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről. Szabó G. László tanácselnök-helvettes előterjesztésében a megve népesedési helvzetéről szóló beszámolót. Balogh László, a településfeilesztési és kommunális bizottság elnöke ismertette a bizottság munkáját. Molnár Sándor. a népfront megvei titkára a megvei tanácstagok tevékenységéről, dr. Bozó Sándor, megvei vb-titkár a közigazgatás átszervezésének tapasztalatairól adott tájékoztatót. Dr. Földvári Lászlót Kiszombor nagyközségi közös tanács a közelmúltban megvei tanácstagnak választotta, és a megyei testület a mandátumot hitelesítette. Egyetértett a testűlet. hogy Farsang LAszlóné dr.. a megvei tanács kereskedelmi osztályának vezetője november 30-i hatállyal nyugállományba vonuljon. Szabó Sándor elismerését fejezte ki a több évtizedes, eredményes munkáért, hiszen Farsang Lászlóné dr. 1950-től dolgozik a közigazgatásban. A kereskedelmi osztály vezetője megköszönte a megvei tanácsnak azt a segítséget, amelyet az Irányításhoz nvűitott. A tanácsülés interpellációval ért véget Ocskó Imre megyei tanácstag interpellációjára július 19-től Kisteleken bevezették a személyi igazolványok helyszíni ügyintézését, valamint megszervezték az útlevélkérelmek beszedését i*. Gyermekáldás, kérdőjellel Hazánk és megyénk népesedési helyzetének alakulása az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciái miatt a figyelem és közérdeklődés középpontjába került. Annak ellenére, hogy párttestületek és kormányszervek elemezték a helyzetet, határozataikban, állásfoglalásaikban hosszú távon megjelölték a tennivalókat, sok egyoldalú állásponttal találkozhatunk. A népesedési helyzetet egyesek kizárólag a gazdasági élet romlásával magyarázzák. A tisztánlátást megnehezíti az is. hogy a népesedési folyamat alakulásában közrejátszanak olyan tényezők is, amelyek tudományos egzaktsággal nehezen meghatározhatók. Erre hívta fel a figyelmet Szabó G. László, amikor előterjesztésében minden részletre és mozzanatra kiterjedő képet adott Csongrád megye demográfiai helyzetéről. Tudósításunkban csak a legfontosabb jelenségeket ismertetjük. A nyolcvanas évek kezdetére a be- és elvándorlás között egyensúly alakult ki. így a megye népességszámának változását jelenleg és a következő években is a szaporodás, illetve a fogyás természetes folyamatai, alakítják. A megyébe való vándorlásnak továbbra is központja Szeged, de a Tisza-parti városba a költözködés üteme lassan mérséklődik. Az 19180-as népszámlálás szerint a megyében a nők 46.6 százaléka tartozott a szülőképes korosztályba. A népszámlálás időpontjában a megyében a természetes szaporodás Legmelegebb a családi tűzhely A tanácsülésen felmerült az a kérdés, hogyan határozhatók meg napjainkban a fő célkitűzések. Van-e objektív alapja annak, hogy a kedvezőtlen folyamatot meg lehet állítani. A jelenlegi körülmények, helyzetelemzés alapján úgy tűnik, helyesebb rövid távon a több feladatot határozott meg. amelyek közül a leglényegesebb: a fiatal házasoknak és a többgyermekes családoknak 40 millió forint támogatást nyújtanak a lakásvásárláshoz, oly formában, hogy az 50. illetve 100 ez.er forintos segítséget nem kell visszafizetni. A testület felhívta a figyelmej arra is. hogy a tömegtájékoztatás fórumai, a művészeti alkotások — elsősorban az irodalom — igen nagy szerepet játszanak a közgondolkodás formálásában, a pozitív értéktudat kialakításában. Ma. amikor meglehetősen nagy az értékbizonytalanság, joggal kéri a társadalom a gondok, a reális helyzet bemutatását. Ezzel is hozzájárulhatnak a többgyermekes családeszmény — mint legfőbb érték — népszerűsítéséhez. További javaslat; a betegségmegelőzés és a gyógyítás javítása, az időskorúak gondozásának bővítése, kiszélesítése, ami az életkor meghosszabbítását is eredményezi. A népesedés alakulásában döntő szerep jut a családnak, amelynek helyzetében lépyeges változások következtek be. Am az alapvető funkciói — az utódok létrehozása, felnevelése — nem változtak. Újból és újból tudatosítani kell, ha a család élete rendezett, a család és az iskola nevelőmunkája összhangban van, az egészséges gyermek kiegyensúlyozott fejlődése biztosított. A családon belül meghatározó a nő. az anya szerepe. A jövő útja. ha a feltételek úgy alakulnak hogy a nők kettős küldetésüknek — dolgozó és édesanya — zavartalanabbul eleget tudjanak tenni. Mindez központi döntésektől is függ. de joggal várható el a munkáltatók részerői a több kezdeményezés, a nagyobb rugalmasság. A népesedés kérdései megértek államigazgatás szintjén is a „komplex" kezelésre. Ennek szellemében határozta meg a testület a közép- ós hosszú távú népesedéspolitikai koncepciót, amely a lakásellátástól kezdve az egészségügyi intézmények munkáján át a helyi tanácsok minden részletre kiterjedő, körültekintő feladatmeghatározásáig kiterjed. számszerű feltételei az országoshoz hasonlóak voltak. Ennek ellenére az országos átlagnál kevesebb gyermek született. Ez a tendencia ma is érvényesül, és ennek többek között egyik oka, hogy a lakosság többsége városokban él. A tudományos kutatások, a szociológiai meghatározások a megyei demográfiai apálynál azt is figyelembe veszik, hogy a könnyűipar nagyarányú jelenléte miatt szűkebb pátriánkban igen magas a nők foglalkoztatása. Az ebből eredő nevelési gondok ma már nem lebecsülendő hatást gyakorolnak a gyermekvállalásra. Nem mellékes szempont, hogy a megyében a válások aránya magasabb az országosnál. Tavaly 3 ezer 113 házasságkötés mellett a bíróság 1456 esetben választotta szét a házastársakat, és az elvált harminc év alatti nők aránya több volt mint 42 százalék. A válások magas száma, különösen az együttélési idő lerövidülése a családi kötelékek meglazulására vezethető vissza. Növekszik az élettársi viszonyban élők aránya is, s ez sem kedvez a gyermekáldásnak. Ugyancsak demográfiai szempontból a kedvezőtlen körülmények közé sorolható: növekednek a lakásárak, drágább az élet, a lakáselosztásnál még nem érvényesülnek megfelelőképp a szociá-' lis szempontok. Annak ellenére. hogy a gyermekek eltartásához nyújtott állami hozzájárulás összegei emelkednek. mégsem alakul kedvezőbben a születési arány. Vélemények, javaslatok csökkenés mérsékléséről beszélni. Majd ezt követheti a negatív tendenciák megállítása, és csak az optimálisabb feltételek kialakulása után várható, hogy a megyében is 100 családban 230 gyerek szülessen. A demográfiai helyzet javítása érdekében a megyei ' tanács Á népesedés napirendjének vitájában először dr. Csáky Éva (Szeged) kért szót. Rámutatott arra, hogy testi és lelki alkata miatt a nő a legalkalmasabb a gyermeknevelésre. Azonban a munkahelyi és az otthoni, tehát a kettős terhelés miatt, egyformán nem tudja feladatát elvégezni. Ha huzamosabb ideig otthon marad gyermekével, akkor elesik a szakmai előmeneteltől, kimarad a béremelésből. Épp ezért javasolta, hogy a zavartalan gyermeknevelést szolgálná, ha az édesanya csak napi 6 órát dolgozna munkahelyén, amíg gyermeke el nem éri a 10 éves kort. Ugyanis a nő otthonteremtő képességén múlik a család sorsa, ha nincs ideje az otthoni dolgokkal eleget foglalkozni, az előbb-utóbb elhidegüléshez, váláshoz vezet. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) arról beszélt, hogy kormányintézkedés nélkül nem képzelhető el a népesedési helyzet javítása. Dr. Négyesi Jánosné (Szentes) rámutatott, igen fontosa gyermekvállalás feltételeinek javítása. Elsőrangú ¡kérdés az otthonteremtés, és meg kell találni újabb módját, hogy ebben az eddiginél nagyobb támogatást nyújtsanak a munkahelyek. Gát László (Csongrád) Csongrád népességmegtartó helyzetét elemezte. mivel jelentős a városból a fiatalok elvándorlása. Bárkai Mihályné (Kistelek) a népesedéspolitikai koncepciót értékelte. Dr., Dömötör János (Hódmezővásárhely) hangsúlyozta, világjelenség az elveszületések számának csökkenése, és az anyagi jólét nem egyenes arányban határozza meg a népesedési helyzetet. Hazánknál jóval gazdagabb országokban is kevesebb gyermek születik. Központi és helyi intézkedésektől is függ. hogy a demográfiai apály mikor csap át dagályba. Dr. Komócsin Mihály felszólalásában először arról beszélt, hogv a nénesedés helyzetével felelős társadalmi, politikai fórumok rendszeresen foglalkoznak. A demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása Csongrád megyében nem újkeletű. A századfordulótól kezdve a megye ilyen jellegű mutatói elmaradnak az országos átlagtól. Budapest után Szegeden volt mindig a legkisebb a népszaporulat. Jelenleg szűkebb pátriánk népesedése kedvezőbb, mint más megyéké, de a helyzet mégsem megnyugtató. Felmerül a kérdés, hogy a helyi társadalmi-politikai szervek megtettek-e minden tőlük telhetőt a javulás érdekében. A megyei pártbizottság első titkára sorra vette a különböző területeket, így: létbiztonság van, mindenkinek jut munkahely. Az elmúlt két ötéves tervben 40 ezer új lakás épült fel, Csongrád megye ebben a mozgalomban az elsők között jegyezhető A bölcsődei helyek, a napközi otthonok és a gyermekorvosi körzet száma megduplázódott A csecsemőgondozás színvonala sokat javult, a csecsemőhalálozás csökkent. A megye tarsadalmi szervezetei lehetőségükhöz és erejükhöz képest mindent megtettek, hogy a népesedési helyzet jobb legyen. Azonban létezik néhány olyan objektív körülmény, ami nem kedvez a demográfiai csúcsnak — bár ezek a jelenségek önmagukban pozitívak. Csongrád a legvárosiasabb megye, de az urbanizáció nem előny a családtervezésnél. Itt a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, de ez annyi plusz munkával jár. hogy a sok elfoglaltság károsan befolyásolhatja a harmonikus családi életet. Budapest után szűkebb pátriánkban a legmagasabb a nők foglalkoztatási arányszáma, s ez a tény is csökkenti a gyermekvállalási kedvet. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a népesedési helyzet javítása érdekében a kormány hosszú távú programot fogad el, aminek alapján a tanács ismét tűzze napirendre a helyi feladatokat. A felvetésekre Szabó G. László válaszolt. H. M. Százéves flz Operaház megnyitó ünnepsége Sarlós István beszéde ünnevi díszelőadással nyitotta meg kavuit csütörtökön este a megfiatalodott, ismét eredeti pompájában ragyogó 100 éves Magyar Állami Operaház. A jubileumi előadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György. a Minisztertanács elnöke. Jelen volt az MSZMP Politikai Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos más tagia a társadalmi és kulturális élet vezető személyiségei. Ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, valamint Gerhard Schürer. az NDK miniszterelnök-helyettese. az állami tervbizottság elnöke. A díszelőadás kezdetén felcsendült a Himnusz, maid Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia. a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A beszéd után ünnepi műsor következett. Elsőként Erkel Ferenc Hunyadi László című operáiának nvitánva csendült fel. Lukács Ervin vezényletével, maid — csakúgy. mint száz évvel ezelőtt — Erkel Bánk bán című ooeráiából a II. felvonás első képe elevenedett meg a színpadon. A címszerepet Simándy József, a további szerepeket Tokody Ilona. Melis György és Kovács Pál énekelte: a karmester Kórodi András volt. A balettreoertoárból Bartók—Seregi A fából faragott királyfi című tánciátéka adott ízelítőt a díszelőadáson, a művet Mihály András dirigálta, a szerepeket Lőcsei Jenő. Szabadi Edit. Szőnyi Nóra és Keveházi Gábor táncolta Az estet Kodály Psalmus Hunaaricusa zárta. Gulyás Dénes közreműködésével, a zenekart Erdélyi Miklós vezényelte. (Sarlós István beszédét a 2. oldalon ismertetlük.) Óvni ke Országos megbeszélés az épületfelújításokról Nagvon szimpatikusán beszéltek az előadók a belvárosok épületfelúiításáról azon az országos információs tapasztalatcserén, amelv tegnap. csütörtökön kezdődött Szegeden, a Technika Házában. Nem a belvárosok átépítéséről szóltak, hanem arról. hogv ..fel kell úiítani", ..meg kell őrizni". ..alkalmassá kell tenni". Van-e. kinek nem tetszenek az úi köntösbe vakolt, sok évtizedes épületek? Nem hiszem! Egyébként a vidéki városokban hozzávetőlegesen 50 ezer lakást kell felújítani, ami 400 milliárd forintot igénvei. Olvan lakások ezek. amelvek értékes házakban vannak, általában a századfordulón épültek, s a történelmi maa megőrzése miatt fontos a megóvásuk. Ez a folvamat tulajdonképpen már megkezdődött. Jó és követendő példaként emlegették Sopron. Gvőr Pécs. Eger és Szeged belvárosainak rekonstrukcióiát. Szóltak a középületek rehabilitációiáról is. Természetesen azok sem maradhatnak ki. azokat is rendbe kell tenni. A tervezők és a kivitelező vállalatok figyelmét arra hívták fel. hogv egvegv épület felúiítása lehetőleg ne tartson tovább, mint három év. Némi gondot jelenthet a magántulajdonban levő műemlék házak rekonstrukciója. Javasolják, hogv ilven esetben hosszú lejáratú kölcsönnel támogassák a városszéoítőt A tanácskozás megnyitóját dr. Petrik István, a megvei tanács elnökének általános helvettese tartotta, maid bevezető előadás hangzott el. Szó volt a főváros belső kerületeinek rehabilitációiáról, a felújítás és a városrendezés összefüggéseiről, a lakás- és helyiséggazdálkodás alapelveiről, a műszaki fejlesztésről és a oénzüevi lehetőségekről. Az előadók szóltak Eger. Gvőr és Pécs városmagiának felújításakor szerzett tapasztalatokról, és ismertették a szegedi városi rekonstrukciót. A tanácskozást ma. csütörtökön folvtatiák. A. S. Tárgyalt a Minisztertanács A kormánv Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — alapul véve a Magvar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalását — hosszú távra szóló népesecjéspolitikai koncepciót hagvott ióvá. egvideiűleg elfogadta a koncepció megvalósításának középtávú intézkedési tervét. A Minisztertanács köszönetét feiezte ki az előkészítő munkában részt vevő társadalmi és tudományos szerveknek, valamint azoknak a közéleti személyiségeknek, akik javaslataikkal elősegítették a koncepció és a program kidolgozását. A kormánv ióváhagvta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1985. évi ár-, jövedelem- és keresetszabálvozóinak tervezett módosításáról szóló előteriesztést. Az erről szóló iogszabálvokat ez év októberében kell kiadni. A Minisztertanács — a művelődési miniszter és az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának előterjesztése alapján — megtárgyalta és elfogadta a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésére kidolgozott hosszabb távra szóló irányelveket. Az iránvelvek valóra váltását szolgáló állami feladatok összehangolásával az Állami Ifjúsági Bizottság elnökét bízta mee. _