Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

Vasárnap, 1984. szeptember 23. 3 IffT ' : ¡|íl m ÜT * m ' m Á ®fn Nagy László felvételei A Szegedi Bőrdíszmű Ipar! Szövetkezet a közelmúltban létesített új tanműhelyt a Gólya utcai telephelyén. Az ú.i létesítményben huszonnyolcan sajátítják el a szakma fogásait, s a szociális körülményekre sem lehet panaszuk. A tanműhely költségeinek egészét az OKISZ támogatásából fedezték Együttműködéssel Honvédelmi nevelés A KISZ Csongrád megyei bizottsága, a megyei úttörőelnökség. valamint a megyei munkásőr-parancsnoksás vezetői együttműködési szerződést írtak alá azzal a céllal, hogy közös tevékenységgel erősítsék a honvédelmi nevelő munkát az ifjúság körében. A meghatározás meghatározza a városok, területek ifjúsági szervezeteinek feladatait, konkrét programot jelöl meg a honvédelmi nevelés tartalmi munkájának gazdagítására. íöbb mint 80 millió forint az ó| Nemzeti Színház számláján Az új Nemzeti Színház számlájára eddig 83 millió 647 336 forintot fizettek be 18 507 tételben — tájékoztattak az Országos Takarékpénztár XXII. kerületi fiókjánál, ahol a gyűjtési akció adatait regisztrálják. A fővárosból 6134 küldemény érkezett 30 millió 335 340 forint értékben, vidékről 11 775 befizetést könyveltek el, ez 46 millió 750 656 forintot jelent. Az egyéni befizetések száma 5344, ennek összege 7 millió 701 291 forint, a csoportos átutalásoké 13 163, értéke pedig 75 millió 946 045 forint. Külföldről 246 adomány érkezett, 5 millió 857 339 forint összegben. Augusztusban megérkezett Victor Vasarelynek, a magyar származású világhírű művésznek a felajánlása is. Egy alkotásának árát, 182 865 forintot utalt át az új Nemzeti Színház számlájára. Gázvezeték — önerőből (2.) Göröngyök a vezeték útjában Kinevezések A Minisztertanács elnökhelyettese Gáti József munkásőr ezredest, a munkásőrség országo* parancsnokának helyettesét nyugállományba vonulása miatt érdemei elismerésével felmentett^ beosztásából, és Fehér Béla munkásőr mérnök ezredest, a munkásőrség Pest megyei parancsnokát kinevezte a munkásőrség országos parancsnokának helyettesévé. Egyidejűleg Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka Varsányi György mérnök alezredest nevezte ki a munkásőrség Pest megyei parancs-1 nokává. (MTI) Bolgár szakszervezeti küldöttség Csongrád megyében A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a Bolgár Szakszervezetek Várna megyei Tanácsa között kialakuló kapcsolatok nyitányaként érkezett Csongrád megyébe a várnaiak delegációja: Irina Misheva titkár és Miladin Miladinovics osztályvezető. A várnai szakszervezeti tisztségviselőket tegnap, kedden fogadta dr. Ágoston József, az SZMT vezetőtitkára és tájékoztatást adott a megye szakszervezeti mozgalmáról, a testületek munkájáról. A bolgár vendégek délután Szegeddel ismerked. tek, megtekintették az új Somogyi-könyvtárat is. Ma, szerdán a megyei pártbizottságot keresik föl. ahol Gyárfás Mihállyal, a megyei pártbizottság titkárával találkoznak. Délután a hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyárba látogat a delegáció. Holnap, csütörtökön a Dél-alföldi Pincegazdaságot keresik föl, majd pénteken az SZMTben a vendégek és a vendéglátók összegzik tapasz, talataikat. Az önerős gázvezeték-építés elméletileg legkedvezőbb, sima feladatsora a gyakorlatban még meglehetősen göröngyös. Mert mi van akkor, ha egy utca húsz lakója közül három azt mondja: köszöni szépen, nem kér a gázból. (Rosszabb a helyzet, ha közület mondja ezt, majd rátérünk, miért.) Aztán két évvel az építkezés után mégiscsak beszállna, de akkorra ugye, a többi fogyasztó már kifizette a ráeső részt is. (Sőt, elvégezte helyette is a földmunkát.) „Legombolom ugyanazt a pénzt, amit ti befizettetek annak idején" — ígéri, ám szerencsére, az ipari miniszter rendelete kimondja: az utólagos jelentkező az időközben felmerült többletköltségekkel megnövelt összeget köteles befizetni — de akkor már a tanács fejlesztési alapjába! (A földmunka értékének megtérítéséről csak ott lehet szó, ahol pontosan nyilvántartották a társadalmi munka értékét.) Vagyis: a húzódozók, a későbbi befizetésre spekulálók talán nem jutnak olcsóbban a gázhoz, de aki adottsáeokkal kell számolni — előbb kellene elkezdeni az orientálást. Soha nem értettem eevet azzal a felfoaással. amelvik azt állítja, hogv amikor a fizikai dolgozók evermekeit támogattuk. akkor inkább politikai akciót szervezünk és nem általánosabb érdekeket veszünk számításba. . Szerintem ioeos összekötni a társadalmi mobilitás üavét a tehetségek iobb kiválasztásával. Ellene vaavok esv olvan konstrukciónak, amelv a kettőt szétválasztia. sőt szembeállítja egymással. Ma vannak tendenciák társadalmunkban. amelvek olvan iránvba akarnak hatni, ho-v egvfaita liberális álláspontot kéoviseliünk ebben az ügvben — hagviuk. hogv a körülménvek érvényesítsék hatásukat. De ha a körülménvek nem spontánul halnak, akkor hogvan érvényesítsük a lársada'mi mobilitást és a tehetség iobb kiválasztását? Ezek után az is kérdés, hogv vaion a hátrányos helyzetű tanulókkal való pedagógiai foglalkozás mennyire indokolt és menvnvire nem. Vaion a társadalom önmaga a társadalmi körülménvek önmagukban nem tudiák-e felszínre hozni mindazokat a tehetségeket., ameivek a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartoznak? Időnként hallunk idealizáló kijelentéseket is. amelvek a két világháború közötti, vagv az azelőtti időkre hivatkoznak, hogv lám. akkor is voltak tehetséges =»mberek. akik kitörtek, a társadalmi oékl vöktől megszabadulva kénesek voltak a megfelelő helvre eliutni. képességeiket ki tudták bontakoztatni. Éppen ezeket a körülményeket ismerve kellene lemondanunk arról, hogv érvényesítsük a társadalmi igazságot es a tehetségkiválasztást az oktatásban. Amikor felsőoktatásra jelentkeznek a diákok, akkor tulaidonkéooen nemcsak az a probléma. ho"v honnan merítünk és mllven társadalmi öszszetételű a bázis, hanem az is. hogv akik tovább akarnak tanulni, miiven szakmákra jelentkeznek. Azt szoktuk mondani hogv a felsőoktatásban a hallgatóknak több »mint 40 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez nem igaz. Amikor a nemzetközi összehasonlításokat elvégezzük, akkor büszkén állíthattuk. hogv ez nagyszerű szám. különösen, ha eeves nvuaat-eurÓDai országokhoz hasonlitiuk az eredményeinket. De ha a belső struktúrát nézzük, akkor lói tudjuk, hogv az aránvok nagvon különbözőek az egves szakmák, az egves egyetemek. illetőleg főiskolák szerint. A legalacsonyabb a fizikai dolgozók gyermekeinek az aránva az orvostudományi ecvetemen. ahol 25 százalékot ér el. 30—32 százalékos az aránv a tudományegyetemeken Valamivel iobb a helyzet a műszaki és az agráregvetemen. s a főiskolákon magasabb a fizikai dolgozók gvermekeinek száma, mint az egvetemeken. Azon persze lehet vitatkozni. hogv kell-e valamiféle uniformizálásra törekedni. Biztos, hogv vannak szakmák. ahol a tradíciók is nagv szerepet játszanak, ahol a társadalmi-kulturális meghatározottságnak ielentősége van. Méais törekedni kell ilven szakmákban is a társadalmi összetétel javítására, és ismét a tehetségek felkarolása érdekében. A társadalom egésze szempontjából nem közömbös, hoav miiven az értelmiség összetétele Felsőoktatásunknak és értelmiségi politikánknak van eav érdekes ellentmondása. Az eavetemi és főiskolai hallgatók számát tekintve, a nemzetközi összehasonlításban valahol hátul kullogunk, a diplomások aránva tekintetében viszont a középmezőnyben. Az ok nyilvánvalóan az, hogv nálunk a szelekció mindenekelőtt a felvételi vizsgánál érvényesül. s az eavetemi évek során alig. Franciaországban például 50 százalékos, vagv még ennél is nagyobb. A lövőben foglalkozni kell azzal a kérdéssel is. hogv miként alakítsuk ki a felvételi számokat és azzal egvütt a kiválasztást. A felvételi előkészítő azt a célt szolaália. hoav a ielentkezők mee tudianak felelni a feltételeknek. Általános gond. hoav a gverekek felvételi vizsgákra készülnek, és nem a felsőfokú tanulmányokra. Nagv gond az is. hoav a középiskolákban az érettségi jelentősége visszaszorult. Most külön meevizseáliuk. hoav mi legyen az érettségi szerepe. Kérdés, hoav vajon ez a felvételi vizsgarendszer és az előkészítés mennyire segíti az általános műveltségi színvonal emelését. Véaül is egész fejlesztési programunk fő célia az. hogv emeliük áz általános műveltség színvonalát. és az eddiginél konvertibilisebb tudást adiunk át. A kiválasztás összefügg az általános gazdasági-társadalmi körülményekkel is. Ma van egv bizonvos illúzió abban a kérdésben, hogv miiven a körülménvek hatalma. Időnként az az embernek az érzése, hogv némeIvek feliámasztiák a szabadversenves kaDitatizmusnak azt a formáiát. amelv a XIX. század eleién volt divatban és azt hiszik, hogv a kiválasztás tettesen soontán. Hogv az emberek öntudatra ébredjenek, és saját személyiségüket meg tudiák valósítani. ahhoz megfelelő körülményeket kell teremteni, társadalmi és gazdasági de pedagógiai körülményeket is A versenyképes esélyegyenlőséget csak akkor lehet megteremteni, ha a társadalom nem nézi közömbösen az egves ember boldogulását, igyekszik megteremteni a feltételeket is. Enélkül nincs szocializmus. rögtön fizetett, mégiscsak rosszabbul jár. (íme, ilyen fontos szerepük van a lakóterületi aktivistáknak! Hogy mindenkit beszervezzenek ...!) A kiegyenlítésre, az arányos teherviselésre is van megoldás: ha egy-egy lakóterületen átlagárat fizettetnek a leendő gázfogyasztókkal. Egy példával szemléltetve: ha Szőreg egyik utcájában hét-, a másikban kilencezer forint jutna egy ingatlanra, akkor a városrész gázprogramjának szervezői (Szőregen a népfrontbizottság aktivistái) a nyolcezer forintos átlagot fizettetik be a jelentkezőkkel. Igen ám, de a közületeket nem lehet azzal a mércével mérni, mint az egyéni fogyasztókat! Ezért számukra a várható fogyasztásuk arányában számítják ki a hozzájárulást. S mi a helyzet, ha nem kér gázt a közület? Hogy a rájuk jutó, nyilván tetemesebb összeget ne a lakosoknak kelljen „összedobniuk", a tanács megelőlegezi az ő részüket. (Ameddig futja az e célra felhasználható keretből ... Ezt hizlalják az utólagos befizetők, de ezt fogyasztják az olyan műszakilag indokolt vezetékszakaszok költségei, melyek nem háríthatók át a lakosságra. Fedezik — az idén 4,5 millióért — a szilárd burkolatok bontását és helyreállítását.) Nincs is ott különösebb gond, ahol összeszokott, már rutinos aktivisták szervezik a gázvezeték-akciót, mint Szőregen is. A városrészben a DÉGÁZ a kivitelező, megbízható árajánlatok alapján számíthatják ki évente a minden utcára érvényes fogyasztónkénti átlagárat. Az eltérések a városrészen belül különben sem volnának számottevőek. De már az egyes városrészek között igencsak nagy különbségek adódnak, akár tízezer forintnyi is! A Barátság utcaiak 2500 forintért jutottak gázhoz — Szőregen, az idén, nyolcezret fizetnek. (Es ez még az elfogadhatóbbak közé tartozik!) Attól függ, hogy az adott utcában melyik kivitelező dolgozik ... Ha a DÉGÁZ, az átlagár ezer, ha a DÉLÉP, akkor portálonként 14,5 ezer, hogy csak a szélsőségeseket említsük. (Alkalmam volt betekinteni egy adott vezetékszakasz két árajánlatába: a DÉGÁZ-os végösszeg 34,2 ezer forint volt, a Szegedi Építő Szövetkezeté 47,5 ezer.) Mit tesz ilyenkor a tanács, illetve megbízottja, az Inlak? Igyekszik lejjebb szorítani az árakat. Más kivitelezőt keres. (így került a szanki téesz csapata Szegedre az idén.) Az 1984re ütemezett utcákból néhányat 1985-re, és másik kivitelezőhöz csoportosít át. Vagy azt mondja: nekem, a tanácsnak az a feladatom, hogy Szeged egészében gondolkodjam. Nem lehet kedvesebb számomra az egyik városrész sem. Nem kivételezhetek Dorozsmával Algyő rovására. S ha gázhoz juttatok x számú (1984ben eddig 1241) fogyasztót, egyiket sem sújthatom azzal, hogy a drágábban dolgozó kivitelezőt épp ővele fizettetem meg. Nem számolhatnánk-e ki tehát, hogy a Szegeden 1984-ben lefektetett gázvezetékek összköltsége mennyi, s ezt nem oszthatnánk-e a fogyasztók számával? De bizony, ez volna jó, az évenkénti, városi átlagot alapul vevő számítás volna az igazságos. Akkor ezt az elgondolást kimunkálom részleteiben is, és aztán előterjesztem. Itt tartunk most. Pálfy Katalin (Következik: De milyen áron?) Olvastam, hogy ". í. kepesítés nélküli és nyugdíjas nevelőket kell alkalmazni az egyik iskolában, mert nincs elegendő végzett pedagógus. Ugyanezen beszámoló mellékletében azt olvastam, hogy képesítés nélküli és nyugdíjas nevelő az iskolában nincs, van viszont 38 képesített pedagógus, az „össz. pedagógusok" száma 35. Namármost. Minden valószínűség szerint, az a három képesített, aki viszont nem „össz. pedagógus", azaz a képesítés nélküli, aki tulajdonképpen képesített, de nyugdíjas. És az a nyugdíjas, aki nincs, az lehet, hogy nem az a három, aki van, de még sincs, ellenben képesíthető, és tanít... Én meg tanulok. Ugyanolyan logikus gondolkodást, mint — szintén ez a tanácsi beszámoló írja — az új tanterv szerint a gyerekek. R. É.