Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

Vasárnap, 1984. szeptember 23. 5 Drámák - Pipás Pista ürügyén , Akit a könnyű szórakozás szombaton estenként amúgy fölszökkenő vágya Sas József műsorához csábított — nem vethetünk rá követ. A főidőben ment, az egye­sen. párhuzamosan a Pipás Pista és társai című doku­mentumfilmmel, mely a szegedi stúdió műhelyében készült, s a második műsor­ban vetítették. Magam nem csábultam. nem mondtam: varias kollégáim nem felej­tették el, hogy az egymás között megszokott félszavak­kal, apró utalásokkal meg­emlékezzenek előttem is a hazai termésről. ..Igen érde­kes téma" — közölték, s tudtam, a dicséret után jön a kritika. Megjött, röviden, velősen: „a film hosszú". Cseppet sem csodálkoztam; a magyar tévéfilmek szem­léin legalább oly otthonos Jde nekem a Sast! (ez volt a az unatkozó ítészek hada, Sas-show címe), kötelesség­szerűen. kíváncsiságból és tán bevallható elfogultság­ból a szegedi produkciót néztem. Kötelességszerűen és kí­váncsiságból? A látszólagos ellentmondás feloldásaként annyit: a körzeti stúdió mű­soraival oly mostohán bán­nak az adásidők kijelölői, hogy jó részüket a legjobb akarattal sem lehet megte­kinteni. Legalábbis, amig nincs az embernek hordoz­ható minikészüléke. vagy képmagnója. Mármost: mi­ként lehetne valamiféle át­fogó képet kapni (és ezt to­vábbadni az olvasóknak) a helyi stúdió munkájáról, ha csak hébe-hóba sikerül „el­kapni" a produkcióikat? Amúgy globálisan persze le­het ítélkezni-értékelni. De az veszélyes. Hisz a tévedés esélye (s tegyük hozzá: jo­ga!) még a leglelkiismerete­sebb kritikusoké is, hátha még nem is tesznek meg mindent a kikerülésére ... A kíváncsiság pedig idei veszprémi tévétalálkozó óta bennem van — Pipás Pista iránt. Ott ugyanis ez volt az egyik szegedi műsor, amit az úgynevezett szak­mai közönség láthatott. Saj­nos a találkozó félideje után érkeztem Veszprémbe, a ve­títés ekkor már lezajlott, múlt megtudtam, gyér "ér­deklődés közepette. De ud­mint az otthoni készülékek előtt az ásítozó nézők tö­mege. A néző, ha gyakorlott, magát is figyeli, ellenőrzi úgyszólván. A Pipás Pista történetében bizony voltak reszletek, amelyeket nem tudtam a legizzóbb érdeklő­déssel kísérni. Voltak benne olyan ismétlődések, melyek nem nyomatékosították sem­mit, alighanem egyszerűen a véletlennek „köszönhet­jük" őket. Ezek nélkül — Vio igen, talán nem lett volna hosszú. Például: be­szélt az egyik áldozat lánya. Történetesen igen jól lehe­tett érteni, amit mondott, bárha számos régies kifeje­zést, fordulatot használt. Valaki a kérdezők közül mégis elismételtette vele mondókáját. Vagy: hossza­dalmasan követte a kamera azokat az embereket, akik az erdőben megmutatták a stábnak az áldozatok sírját. Aki a műsorújságban elol­vasta a szerkesztő írását, az sejthette: most érzékeltetik a filmkészítők, milyen nehéz volt szóra, segítésre bírni a Pipás tetteit évekig titkoló, majd alakját legendásító ta­nyai embereket... De aki nem olvasta? ,,És a maiak? Ok is hallgatnak. Nagyokat hümmögnek, bólogatnak, az­tán kiderül, hogy az ö nagy­nénjük volt a Börcsók né Török Annus, aki felakasz­totta az urát." — írja érzék­letesen Bubryák István. Ez viszont hiányzott a filmből. Nyilván a felvétel előtt hüm­mögtek-hallgattak. A film­ben mindenki beszélt. Ezen apró gyermekbeteg­ségek azonban megbocsátha­tó hibák, a profi dokumen­tumfilmesek kéznyoma, elle­nükre, uralkodik az egészen. Döbbentő erejű összefogla­lást sikerült rögzíteni egy valamikori, önmagaba zart és bezárkózott, sötét világ­ról, amelynek homályában minden relatív volt. még a Káin-bélyeg sem látszott jól az emberek homlokán. s nem lehetett tudni, melyik a gyilkos, melyik az áldozat. És ott volt ebben az egyet­len filmben egy sor mai dráma. Sorsok, amelyeket cipelnek a sötétségből érke­zők. Szörnyű emlékek, ame­lyekkel élnek, dolgoznak. S csak akkor sírnak, amikor hétköznapi tevés-vevésükben megáilítja őket egy tévé­kamera ... Elváltam volna inkább, otthagytam volna, mintsem megöljem — mondta a férj­gyilkos asszony lánya, maga is öreg már, aki képtelen volt meglátogatni börtönében a szülőjét A filmnek ez az egyetlen, apró mozzanata szintén oly sokértelmű, meg­rázóan mély gondolatiságú, hogy író tollára kívánkozik. Válni — akkor? Lehetetlen! És talán kiút a válás — manapság? A menekülés vál­tozatait ismerjük. Csak a valódi megoldásokat nem — sugallta egyetlen filmkocka, igazságra döbbentő erővel, hatással. És több ilyen koc­kája volt. Vagyis: valódi televíziós mű született. Szer­kesztette: Bubryák István; fényképezte: Kléner György; rendezte: Ember Judit. Sulyok Erzsébet A képzői.lűvészeti világhét országos megnyitója Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban tar­tották meg vasárnap a kép­zőművészeti világhét or­szágos megnyitóját Tóth De­zső művelődési miniszter­helyettes mondott ünnepi beszédet. A több mint há­romszáz éves iskola a Kép­ző és Iparművészek Szövet­ségének pályázatán nyerte el a rendezés jogát, 14 me­gye és a főváros ötven is­kolájával versenyezve. Részt vett az ünnepségen Kiss István, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, jelen voltak Bács­Kiskun megye párt- és ta­nácsi vezetői. Megnyitó beszédében Tóth Dezső miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az idei világhét — amely az iskola és a képzőművészetek kap­csolatára ¡rányitja a figyel­met — jó alkalom teljes lá­táskultúránk áttekintésére, végiggondolására. Ha van is fejlődés ezen a területen, a nyelvi, zenei műveltség­hez képest a látni tudás ké­pessége jóval alacsonyabb színvonalon áll. Az óvodai és az alsó tagozatos isko­lai oktatás-nevelés még jól épít a gyermek szemléleté­nek sokoldalúságára, ám a felsőbb iskolákban ezt a képességet nem hogy fej­lesztenék, inkább beszűkí­tik. Több iskolatípus tan­terve egyenesen közömbös­nek mutatkozik a művésze­ti nevelés iránt, bár ez nem annyira a tanrenden, tan­meneten, mint inkább egy adott közösség szemléleten múlik. Kiskunhalas, amely festők, csipkeművészek, fa­faragók hazája, igen sokat tett ennek a szemléletnek a megváltoztatásáért. A Szi­lády Áron Gimnázium pél­dául egy évtizede már, hogy megnyitotta saját ga­lériáját, s ez idő alatt több mint félszáz kortárs kép­zőművésznek adott bemu­tatkozási lehetőséget. Jól választottak akkor is, ami­kor a megnyitó ünnepségre Barcsay Jenő anatómiai al­bumának rajzaiból rendez­tek kiállítást hiszen ez a számtalan országban ki­adott gyűjtemény ma már szinte az egész világon ta­nít látni és láttatni — mon­dotta a miniszterhelyettes. A világhét alkalmából Kiskunhalason több tárla­tot is nyitottak. Az új ál­talános művelődési központ­ban Diószegi Balázsnak, a város Munkácsy-díjas fes­tőművészének az életművé­ből rendeztek kiállítást ab­ból az alkalomból is, hogy a művész hetvenesztendős. A városi kórház kiállítóter­mében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből nyílt tárlat. Száz év magyar élet­képei címmel. rádiófigyelő Áz ész (nemcsak) bajjal jár A zárójel nélküli cím, Bánkuti Gábor volt, a tőle rált leiszava maradéktalanul érvényesült. Lehetne még taglalni az új tartósítási el­járással vagy az érelmesze­sedéssel kapcsolatos észre­j , u vételeket, a módosított °iJS-á KRESZ tapintatos, ám hatá­rozott finomító-figyelmezte­vagyis, hogy az ész bajjal megszokott szimpatikus stí­jár, bizonyos Alekszandr lusban. Munkatársa Tarnói Szergcjevics Gribojedovnak, Gizella — és még többen. a múlt század eleie kiváló ... , .... . , „, orosz írójának érdeme, pon- • f letekről es tosabban főművének címe. ¿sszerűsttesre váró (Egyébként ő az a Griboje- raLtória Llkül VdoEll- — dov, kiről az írók székháza ft^X vám ráatt tó magyarázatát - de ma­elnevezteleti a Mester és * I^J^E" radjunk inkább csak egyet­Margariiában.) Ez a vígjáté­ka (dióhéjban) arról szól. hogy a külföldről visszatérő főhős undorral szemléli a ha­zai viszonyokat, keményen veleirrién.v'í 'is nyilvánít róluk. I mire végül mindenki boloni — Unesco­iskolák értekezlete Vasárnap Kaposvárott be­fejeződött az Unesco-iskolák munkájáról rendezett oreza­g<* értekezlet, amelynek há­romnapos programjában hu­szonöt magyar középiskola pedagógusai, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Unesco Bizottság képviselői, valamint francia, finn és len­gyel vendégek vettek részt. Nagy Péter akadémikus­nak, a Magyar Unesco Bi­zottság elnökének a tanács­kozáson elhangzott előadása egyebek között arról szólt, hogy a világ több mint ki­lencven országában működő Unesco-iskolák a béke, az országok közötti barátság és együttműködés gondolatának is hirdetői, pedagógiai in­tézményei. A külföldi ven­dégek közül Elizabet Kha­wajkie. a párizsi Unesco­központ képviselője nagy elismeréssel szólt a magyar tagszervezet munkájáról. A finn Unesco-iskola képvise­lője elmondta: szeretnének egy magyar falusi általános iskolával kapcsolatot terem­teni. A kaposvári értekezlet al­kalmából több, kiemelkedő munkát végző Unesco-isko­lai pedagógusnak jutalmat adtak át. Á művészeti tanács megbeszélése A Csongrád megyei ta­nács művészeti tanácsadó testülete két témát tűzött napirendjére tegnapi, hét­fői ülésén. Tóth Attila. a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának főelő­adója tájékoztatta a testü­let tagjait a múzeumok, ki­állítótermek, művelődési házak kiállításairól, tárla­tairól, amelyet jövőre tar­tanak. 1985-ben harminccal kevesebb kiállítás lesz — várhatóan — Csongrád me­gyében. Hogy a kiállítások száma mennyiségében csök­ken, az — mint a testület tagjai hangsúlyozták —, nem jelenti a színvonal csökkenését. A megye nagy­városaiban működő kiállí­tásgazdák, ám a községek művelődési házai is töre­kednek a már jól bevált koncepció szerint formálni, alakítani a tárlatlátogató közönség ízlését, illetve be­mutatni pályakezdő művé­szeket, különösen a megyé­ben tevékenykedőket. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola szegedi ta­gozatának helyzetéről, me­szólt. 1966 ban nyerte el az intezet a főiskolai rangot, s azóta igyekszik eleget ten­ni számos feladatának: a zeneiskolai tanárok képzé­sének. zenekari zenészek, operakórusok utánpótlásáról gondoskodnak. Szinte ki­elégíthetetlen az a zeneta­nulási igény, amely napja­inkban tapasztalható. Saj­nos, országosan kevés a szakképzett tanár. A Szeged kulturális, zenei életében is rangos helyet bíró főiskola tanárai speciális képzések­kel próbálnak enyhíteni e gondon. velünk, mi is a lényege (fel­adata, hivatása, alapjellege) annak a havonta jelentkező adásnak, melynek főcíme a jól ismert közmondás első feje: -Többet ésszel Ha egy „klasszikus" maga­annái rokon­mozzanatanál• díjkiosztásnál. nak nézi és faképnél hagy- zinműsor ennyire az éssze­ja. (Mi. későbbi korok gver- rűség fölvállalt programjára mekei. már tudjuk, mily oi- épít, a háttérben ott kell csón úszta meg az egészet.) lappangania az igazságnak: Igen, az ész. valóban fö- mily elképesztő méretű tere löttébb gvakian baj.iai jár. is lehet az irracionalitásnak Rendszerint annál inkább, minél töbh van belőle. (Per­sze, a dolog, tudjuk, távol­ról sem ily egyszerű, végté­re is hány roppant eszes, len fura, de szenvesebb egy bizonyos Citromdíj, grapeíruitdíj, natjincsdíj — efféle jutalma­kat adatnak egv-egv ismer­tetett eset illetékeseinek, már persze csak amúcs szimbo­lice. De annál hangsúlyosab­ban. A hetedikeseknek szük­séges iskolai egvsegcsomag össze nem párosítható füze.­leiért és borítóiért, valamint az alufólia szélessége es a szelessege es "soroifTtÍL tartóeszköz mérete közötti tetemes különbség, no meg a kétmilliós városban mind­össze két helyen kapható, javított változat felelős, di­mifelénk ma is, ha úgy tet­szik. még mindig. Példákat bárki tudna megközlekedéstől a hivatali ügyintézésen át egészen a — mondjuk a rendkívül egész­baiba nemigen került gaz- ségtelen. s legkülönfélébb cső konstruktőreinek ítélték embert ismer a história, vagv gerincbántalmakat idővel most a diiakat Hogy akár a hétköznapok valósa- okozni képes iskolapadokig. ^neSk ga.) Viszont az is biztos: az Ez utóbbinak eredt nyárrá- ^jn nem tudom, nyilván a esz olykor azért nemcsak 'oa az Őrjárat elnevezésű ro- korábbi adásokból deiült KÍ. bajjal jár. Sót, ha jól aikal- vat. s oly plasztikus, a mai Viszont var. egy sejtelmem: mázzák, talán elsősorban magvar életre igen-igen jel- a citr°m savanyú, a gra­, rT , . ,..,,. pefruit peoig — ugye — ke­nem is azzal. Hogy mi min- lemzo, racionalizalast gatlo serd A pozitív tettekért. dennel, arra igencsak elgor— anomáliák sorozatára akadt, vagyis az okos ötleteként dolkodtató példát szolgálté- hogy öröm volt hallgatni, adandó narancs viszont, tud­tott az a szombaton délelőtt Nem a kritizálás öncélú pi­a Petőfi adón hallott prop.- kantériája. hanem mert ..a ram. melvnek „músorgazdá- szemléletváltozást kívántuk ja" (banaagazda — műsor- szolgálni" okos, bátor és "e­gazda: lehet ám ilyen is') lelősségtelies, nvíltan dekla­Egyszerűsített módszer a tégla és cserép gyári kiszolgálására Október elsejétől új for­galmazási es árukiadási rendre térnek át a Tégla­és Cserépipari Tröszt vál­lalatai, gyárai, hogy egy­szerűsítsék a saját ház-épí­tők kiszolgálását. A tégla­gyénk kulturális életében ] és cseréptermékeknek mint­betöltött szerepéről We­ninger Richárd igazgató I Robi traktorok A hazai mezőgépipar az idén először készít Robi kis­traktorokat Lengyelország részére, ahol előtérbe ke­rült a 10—15 hektáros kis­paraszti gazdaságok gépesí­tése. összesen 2000 kistrak­tort és munkagéprendszert kéezitett a Veszpremi Mező­gép Vállalat lengyel part­nerének. Ezeken kívül min­den eddiginél több egyéb mezőgépet is vásárolnak a lengyelek a magyar ipartól, például vetőmagcsávázóka;. rotációs szárhúzókat, zöld­borsó-betakarító kombájno­kat. különféle mosó- es fer­tőtlenitogepeket. egy 80 százalékát ugyanis a TUZÉP-nél, vagy más építőanyag-telepeken kifi­zetett utalványok alapján közvetlenül a gyáraktól vi­szik el a vásárlók. Ám, a befizetést követően az áru elszállításának időpontját eddig a gyárral is egyeztet­ni kellett: telefonon fel­hívni az ügyintézőt, vagy személyesen felkeresni és megbeszélni vele, hogy mi­kor mehetnek az anyagért. Ettől az egyeztetéstől és utánajárástól kíméli meg az építkezőket a tröszt és az építőanyag-kereskedelem vezetőinek megállapodása, amely szerint a TÜZÉP- és ÁFÉSZ-telepeken. a Fészek Áruházakban es az ÉPTEK házépítő boltjaiban a gyári kiszolgálásra vásárolt áru vevőjét válasz-levelezőlapon nyolc napon belül értesíti az üzem a szállítás időpont­járól. A gyárak szigorúan a vá­sárlás sorrendjében üteme­zik a szállítás időpontját, s az ügyfélnek csak abban az esetben kéli az üzemhez fordulnia, ha a közölt idő­ponton változtatni kíván. A TUZF.P- és egyéb építő­anyag-telepeken vásárlás­kor az építők kézhez kap­ják az érintett tégla- és cserépipari vállalatok írá­sos tájékoztatóját gyáraik termékkínálatáról, az áru­kiadás rendjéről, s a helyi rakodási és fuvarozási le­hetőségekről. A tröszt mint­egy negyven korszerű gyá­rának többségében ugyan­is gépekkel rakhatják kocsi­ra az egységrakományba csomagolt téglát, cserepet, s a fuvarozó vállalatok tég­lagyári kirendeltségei a szállításról is gondoskod­nak. A tégla- és cseréptermé­kek gyári kiszolgálásának új rendje csökkenti a vásárló­kat károsító visszaélések le­hetőségeit is. Pontos név és cím nélkül ugyanis a válasz-levelezőlap nem jut­hat el a vevőhöz, s a gyak­ran ismétlődő vásárlások előbb-utóbb a visszaélők nyomára vezetnek. iuk... Es végül éppen a narancs­díjnál érdemes időzni kissé. Mert a Többet ésszei . leg­főbb erénye alighanem ép­pen a méltányosságban, nz egyensúlv, az okos mérték­tartás jelenlétében van. A narancsdíj jelképes értékű: a nálunk nem túl elterjedt igazán „fair" megközelítés­módot. a ..hallgassuk meg a másik felet is" elvének gya­korlatát (is) jelenti. Nem az opportunizmust, nem az ..egy ide. egv oda" sanda cikázá­sával kacérkodó óvatosko­dast. Mondhatia a cinikus aka­dékoskodó: magvai ázhat iuk bárhogy, tán éppen a fenti módszer révén érhető el. hogy az eszt radikálisan megkövetelni lehessen Nem hiszem. Ráadásul a többi t ésszel mint erővel közmon­dás-bölcsessége. jóllehet nem zárja ki a gribojedovi igaz­ságot, egy. szintúgy többszö­rösen bizonyított történelmi ténnyel cófolia ezt a kitételt. Nevezetesen — hogy igenis csak ettől megv előbbre ez a világ Annyira, amennyi­re, persze. De ha utána ne­tán az ész mégiscsak bajjal járna, már azt is el lehet mondani: megérte. Domonkos Laszlo

Next

/
Thumbnails
Contents