Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

Vasárnap, 1984. szeptember 23. 5 Drámák - Pipás Pista ürügyén , Akit a könnyű szórakozás szombaton estenként amúgy fölszökkenő vágya Sas József műsorához csábított — nem vethetünk rá követ. A főidőben ment, az egyesen. párhuzamosan a Pipás Pista és társai című dokumentumfilmmel, mely a szegedi stúdió műhelyében készült, s a második műsorban vetítették. Magam nem csábultam. nem mondtam: varias kollégáim nem felejtették el, hogy az egymás között megszokott félszavakkal, apró utalásokkal megemlékezzenek előttem is a hazai termésről. ..Igen érdekes téma" — közölték, s tudtam, a dicséret után jön a kritika. Megjött, röviden, velősen: „a film hosszú". Cseppet sem csodálkoztam; a magyar tévéfilmek szemléin legalább oly otthonos Jde nekem a Sast! (ez volt a az unatkozó ítészek hada, Sas-show címe), kötelességszerűen. kíváncsiságból és tán bevallható elfogultságból a szegedi produkciót néztem. Kötelességszerűen és kíváncsiságból? A látszólagos ellentmondás feloldásaként annyit: a körzeti stúdió műsoraival oly mostohán bánnak az adásidők kijelölői, hogy jó részüket a legjobb akarattal sem lehet megtekinteni. Legalábbis, amig nincs az embernek hordozható minikészüléke. vagy képmagnója. Mármost: miként lehetne valamiféle átfogó képet kapni (és ezt továbbadni az olvasóknak) a helyi stúdió munkájáról, ha csak hébe-hóba sikerül „elkapni" a produkcióikat? Amúgy globálisan persze lehet ítélkezni-értékelni. De az veszélyes. Hisz a tévedés esélye (s tegyük hozzá: joga!) még a leglelkiismeretesebb kritikusoké is, hátha még nem is tesznek meg mindent a kikerülésére ... A kíváncsiság pedig idei veszprémi tévétalálkozó óta bennem van — Pipás Pista iránt. Ott ugyanis ez volt az egyik szegedi műsor, amit az úgynevezett szakmai közönség láthatott. Sajnos a találkozó félideje után érkeztem Veszprémbe, a vetítés ekkor már lezajlott, múlt megtudtam, gyér "érdeklődés közepette. De udmint az otthoni készülékek előtt az ásítozó nézők tömege. A néző, ha gyakorlott, magát is figyeli, ellenőrzi úgyszólván. A Pipás Pista történetében bizony voltak reszletek, amelyeket nem tudtam a legizzóbb érdeklődéssel kísérni. Voltak benne olyan ismétlődések, melyek nem nyomatékosították semmit, alighanem egyszerűen a véletlennek „köszönhetjük" őket. Ezek nélkül — Vio igen, talán nem lett volna hosszú. Például: beszélt az egyik áldozat lánya. Történetesen igen jól lehetett érteni, amit mondott, bárha számos régies kifejezést, fordulatot használt. Valaki a kérdezők közül mégis elismételtette vele mondókáját. Vagy: hosszadalmasan követte a kamera azokat az embereket, akik az erdőben megmutatták a stábnak az áldozatok sírját. Aki a műsorújságban elolvasta a szerkesztő írását, az sejthette: most érzékeltetik a filmkészítők, milyen nehéz volt szóra, segítésre bírni a Pipás tetteit évekig titkoló, majd alakját legendásító tanyai embereket... De aki nem olvasta? ,,És a maiak? Ok is hallgatnak. Nagyokat hümmögnek, bólogatnak, aztán kiderül, hogy az ö nagynénjük volt a Börcsók né Török Annus, aki felakasztotta az urát." — írja érzékletesen Bubryák István. Ez viszont hiányzott a filmből. Nyilván a felvétel előtt hümmögtek-hallgattak. A filmben mindenki beszélt. Ezen apró gyermekbetegségek azonban megbocsátható hibák, a profi dokumentumfilmesek kéznyoma, ellenükre, uralkodik az egészen. Döbbentő erejű összefoglalást sikerült rögzíteni egy valamikori, önmagaba zart és bezárkózott, sötét világról, amelynek homályában minden relatív volt. még a Káin-bélyeg sem látszott jól az emberek homlokán. s nem lehetett tudni, melyik a gyilkos, melyik az áldozat. És ott volt ebben az egyetlen filmben egy sor mai dráma. Sorsok, amelyeket cipelnek a sötétségből érkezők. Szörnyű emlékek, amelyekkel élnek, dolgoznak. S csak akkor sírnak, amikor hétköznapi tevés-vevésükben megáilítja őket egy tévékamera ... Elváltam volna inkább, otthagytam volna, mintsem megöljem — mondta a férjgyilkos asszony lánya, maga is öreg már, aki képtelen volt meglátogatni börtönében a szülőjét A filmnek ez az egyetlen, apró mozzanata szintén oly sokértelmű, megrázóan mély gondolatiságú, hogy író tollára kívánkozik. Válni — akkor? Lehetetlen! És talán kiút a válás — manapság? A menekülés változatait ismerjük. Csak a valódi megoldásokat nem — sugallta egyetlen filmkocka, igazságra döbbentő erővel, hatással. És több ilyen kockája volt. Vagyis: valódi televíziós mű született. Szerkesztette: Bubryák István; fényképezte: Kléner György; rendezte: Ember Judit. Sulyok Erzsébet A képzői.lűvészeti világhét országos megnyitója Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban tartották meg vasárnap a képzőművészeti világhét országos megnyitóját Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. A több mint háromszáz éves iskola a Képző és Iparművészek Szövetségének pályázatán nyerte el a rendezés jogát, 14 megye és a főváros ötven iskolájával versenyezve. Részt vett az ünnepségen Kiss István, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, jelen voltak BácsKiskun megye párt- és tanácsi vezetői. Megnyitó beszédében Tóth Dezső miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy az idei világhét — amely az iskola és a képzőművészetek kapcsolatára ¡rányitja a figyelmet — jó alkalom teljes látáskultúránk áttekintésére, végiggondolására. Ha van is fejlődés ezen a területen, a nyelvi, zenei műveltséghez képest a látni tudás képessége jóval alacsonyabb színvonalon áll. Az óvodai és az alsó tagozatos iskolai oktatás-nevelés még jól épít a gyermek szemléletének sokoldalúságára, ám a felsőbb iskolákban ezt a képességet nem hogy fejlesztenék, inkább beszűkítik. Több iskolatípus tanterve egyenesen közömbösnek mutatkozik a művészeti nevelés iránt, bár ez nem annyira a tanrenden, tanmeneten, mint inkább egy adott közösség szemléleten múlik. Kiskunhalas, amely festők, csipkeművészek, fafaragók hazája, igen sokat tett ennek a szemléletnek a megváltoztatásáért. A Szilády Áron Gimnázium például egy évtizede már, hogy megnyitotta saját galériáját, s ez idő alatt több mint félszáz kortárs képzőművésznek adott bemutatkozási lehetőséget. Jól választottak akkor is, amikor a megnyitó ünnepségre Barcsay Jenő anatómiai albumának rajzaiból rendeztek kiállítást hiszen ez a számtalan országban kiadott gyűjtemény ma már szinte az egész világon tanít látni és láttatni — mondotta a miniszterhelyettes. A világhét alkalmából Kiskunhalason több tárlatot is nyitottak. Az új általános művelődési központban Diószegi Balázsnak, a város Munkácsy-díjas festőművészének az életművéből rendeztek kiállítást abból az alkalomból is, hogy a művész hetvenesztendős. A városi kórház kiállítótermében a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből nyílt tárlat. Száz év magyar életképei címmel. rádiófigyelő Áz ész (nemcsak) bajjal jár A zárójel nélküli cím, Bánkuti Gábor volt, a tőle rált leiszava maradéktalanul érvényesült. Lehetne még taglalni az új tartósítási eljárással vagy az érelmeszesedéssel kapcsolatos észrej , u vételeket, a módosított °iJS-á KRESZ tapintatos, ám határozott finomító-figyelmeztevagyis, hogy az ész bajjal megszokott szimpatikus stíjár, bizonyos Alekszandr lusban. Munkatársa Tarnói Szergcjevics Gribojedovnak, Gizella — és még többen. a múlt század eleie kiváló ... , .... . , „, orosz írójának érdeme, pon- • f letekről es tosabban főművének címe. ¿sszerűsttesre váró (Egyébként ő az a Griboje- raLtória Llkül VdoEll- — dov, kiről az írók székháza ft^X vám ráatt tó magyarázatát - de maelnevezteleti a Mester és * I^J^E" radjunk inkább csak egyetMargariiában.) Ez a vígjátéka (dióhéjban) arról szól. hogy a külföldről visszatérő főhős undorral szemléli a hazai viszonyokat, keményen veleirrién.v'í 'is nyilvánít róluk. I mire végül mindenki boloni — Unescoiskolák értekezlete Vasárnap Kaposvárott befejeződött az Unesco-iskolák munkájáról rendezett orezag<* értekezlet, amelynek háromnapos programjában huszonöt magyar középiskola pedagógusai, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Unesco Bizottság képviselői, valamint francia, finn és lengyel vendégek vettek részt. Nagy Péter akadémikusnak, a Magyar Unesco Bizottság elnökének a tanácskozáson elhangzott előadása egyebek között arról szólt, hogy a világ több mint kilencven országában működő Unesco-iskolák a béke, az országok közötti barátság és együttműködés gondolatának is hirdetői, pedagógiai intézményei. A külföldi vendégek közül Elizabet Khawajkie. a párizsi Unescoközpont képviselője nagy elismeréssel szólt a magyar tagszervezet munkájáról. A finn Unesco-iskola képviselője elmondta: szeretnének egy magyar falusi általános iskolával kapcsolatot teremteni. A kaposvári értekezlet alkalmából több, kiemelkedő munkát végző Unesco-iskolai pedagógusnak jutalmat adtak át. Á művészeti tanács megbeszélése A Csongrád megyei tanács művészeti tanácsadó testülete két témát tűzött napirendjére tegnapi, hétfői ülésén. Tóth Attila. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója tájékoztatta a testület tagjait a múzeumok, kiállítótermek, művelődési házak kiállításairól, tárlatairól, amelyet jövőre tartanak. 1985-ben harminccal kevesebb kiállítás lesz — várhatóan — Csongrád megyében. Hogy a kiállítások száma mennyiségében csökken, az — mint a testület tagjai hangsúlyozták —, nem jelenti a színvonal csökkenését. A megye nagyvárosaiban működő kiállításgazdák, ám a községek művelődési házai is törekednek a már jól bevált koncepció szerint formálni, alakítani a tárlatlátogató közönség ízlését, illetve bemutatni pályakezdő művészeket, különösen a megyében tevékenykedőket. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának helyzetéről, meszólt. 1966 ban nyerte el az intezet a főiskolai rangot, s azóta igyekszik eleget tenni számos feladatának: a zeneiskolai tanárok képzésének. zenekari zenészek, operakórusok utánpótlásáról gondoskodnak. Szinte kielégíthetetlen az a zenetanulási igény, amely napjainkban tapasztalható. Sajnos, országosan kevés a szakképzett tanár. A Szeged kulturális, zenei életében is rangos helyet bíró főiskola tanárai speciális képzésekkel próbálnak enyhíteni e gondon. velünk, mi is a lényege (feladata, hivatása, alapjellege) annak a havonta jelentkező adásnak, melynek főcíme a jól ismert közmondás első feje: -Többet ésszel Ha egy „klasszikus" magaannái rokonmozzanatanál• díjkiosztásnál. nak nézi és faképnél hagy- zinműsor ennyire az ésszeja. (Mi. későbbi korok gver- rűség fölvállalt programjára mekei. már tudjuk, mily oi- épít, a háttérben ott kell csón úszta meg az egészet.) lappangania az igazságnak: Igen, az ész. valóban fö- mily elképesztő méretű tere löttébb gvakian baj.iai jár. is lehet az irracionalitásnak Rendszerint annál inkább, minél töbh van belőle. (Persze, a dolog, tudjuk, távolról sem ily egyszerű, végtére is hány roppant eszes, len fura, de szenvesebb egy bizonyos Citromdíj, grapeíruitdíj, natjincsdíj — efféle jutalmakat adatnak egv-egv ismertetett eset illetékeseinek, már persze csak amúcs szimbolice. De annál hangsúlyosabban. A hetedikeseknek szükséges iskolai egvsegcsomag össze nem párosítható füze.leiért és borítóiért, valamint az alufólia szélessége es a szelessege es "soroifTtÍL tartóeszköz mérete közötti tetemes különbség, no meg a kétmilliós városban mindössze két helyen kapható, javított változat felelős, dimifelénk ma is, ha úgy tetszik. még mindig. Példákat bárki tudna megközlekedéstől a hivatali ügyintézésen át egészen a — mondjuk a rendkívül egészbaiba nemigen került gaz- ségtelen. s legkülönfélébb cső konstruktőreinek ítélték embert ismer a história, vagv gerincbántalmakat idővel most a diiakat Hogy akár a hétköznapok valósa- okozni képes iskolapadokig. ^neSk ga.) Viszont az is biztos: az Ez utóbbinak eredt nyárrá- ^jn nem tudom, nyilván a esz olykor azért nemcsak 'oa az Őrjárat elnevezésű ro- korábbi adásokból deiült KÍ. bajjal jár. Sót, ha jól aikal- vat. s oly plasztikus, a mai Viszont var. egy sejtelmem: mázzák, talán elsősorban magvar életre igen-igen jel- a citr°m savanyú, a gra, rT , . ,..,,. pefruit peoig — ugye — kenem is azzal. Hogy mi min- lemzo, racionalizalast gatlo serd A pozitív tettekért. dennel, arra igencsak elgor— anomáliák sorozatára akadt, vagyis az okos ötleteként dolkodtató példát szolgálté- hogy öröm volt hallgatni, adandó narancs viszont, tudtott az a szombaton délelőtt Nem a kritizálás öncélú pia Petőfi adón hallott prop.- kantériája. hanem mert ..a ram. melvnek „músorgazdá- szemléletváltozást kívántuk ja" (banaagazda — műsor- szolgálni" okos, bátor és "egazda: lehet ám ilyen is') lelősségtelies, nvíltan deklaEgyszerűsített módszer a tégla és cserép gyári kiszolgálására Október elsejétől új forgalmazási es árukiadási rendre térnek át a Téglaés Cserépipari Tröszt vállalatai, gyárai, hogy egyszerűsítsék a saját ház-építők kiszolgálását. A téglagyénk kulturális életében ] és cseréptermékeknek mintbetöltött szerepéről Weninger Richárd igazgató I Robi traktorok A hazai mezőgépipar az idén először készít Robi kistraktorokat Lengyelország részére, ahol előtérbe került a 10—15 hektáros kisparaszti gazdaságok gépesítése. összesen 2000 kistraktort és munkagéprendszert kéezitett a Veszpremi Mezőgép Vállalat lengyel partnerének. Ezeken kívül minden eddiginél több egyéb mezőgépet is vásárolnak a lengyelek a magyar ipartól, például vetőmagcsávázóka;. rotációs szárhúzókat, zöldborsó-betakarító kombájnokat. különféle mosó- es fertőtlenitogepeket. egy 80 százalékát ugyanis a TUZÉP-nél, vagy más építőanyag-telepeken kifizetett utalványok alapján közvetlenül a gyáraktól viszik el a vásárlók. Ám, a befizetést követően az áru elszállításának időpontját eddig a gyárral is egyeztetni kellett: telefonon felhívni az ügyintézőt, vagy személyesen felkeresni és megbeszélni vele, hogy mikor mehetnek az anyagért. Ettől az egyeztetéstől és utánajárástól kíméli meg az építkezőket a tröszt és az építőanyag-kereskedelem vezetőinek megállapodása, amely szerint a TÜZÉP- és ÁFÉSZ-telepeken. a Fészek Áruházakban es az ÉPTEK házépítő boltjaiban a gyári kiszolgálásra vásárolt áru vevőjét válasz-levelezőlapon nyolc napon belül értesíti az üzem a szállítás időpontjáról. A gyárak szigorúan a vásárlás sorrendjében ütemezik a szállítás időpontját, s az ügyfélnek csak abban az esetben kéli az üzemhez fordulnia, ha a közölt időponton változtatni kíván. A TUZF.P- és egyéb építőanyag-telepeken vásárláskor az építők kézhez kapják az érintett tégla- és cserépipari vállalatok írásos tájékoztatóját gyáraik termékkínálatáról, az árukiadás rendjéről, s a helyi rakodási és fuvarozási lehetőségekről. A tröszt mintegy negyven korszerű gyárának többségében ugyanis gépekkel rakhatják kocsira az egységrakományba csomagolt téglát, cserepet, s a fuvarozó vállalatok téglagyári kirendeltségei a szállításról is gondoskodnak. A tégla- és cseréptermékek gyári kiszolgálásának új rendje csökkenti a vásárlókat károsító visszaélések lehetőségeit is. Pontos név és cím nélkül ugyanis a válasz-levelezőlap nem juthat el a vevőhöz, s a gyakran ismétlődő vásárlások előbb-utóbb a visszaélők nyomára vezetnek. iuk... Es végül éppen a narancsdíjnál érdemes időzni kissé. Mert a Többet ésszei . legfőbb erénye alighanem éppen a méltányosságban, nz egyensúlv, az okos mértéktartás jelenlétében van. A narancsdíj jelképes értékű: a nálunk nem túl elterjedt igazán „fair" megközelítésmódot. a ..hallgassuk meg a másik felet is" elvének gyakorlatát (is) jelenti. Nem az opportunizmust, nem az ..egy ide. egv oda" sanda cikázásával kacérkodó óvatoskodast. Mondhatia a cinikus akadékoskodó: magvai ázhat iuk bárhogy, tán éppen a fenti módszer révén érhető el. hogy az eszt radikálisan megkövetelni lehessen Nem hiszem. Ráadásul a többi t ésszel mint erővel közmondás-bölcsessége. jóllehet nem zárja ki a gribojedovi igazságot, egy. szintúgy többszörösen bizonyított történelmi ténnyel cófolia ezt a kitételt. Nevezetesen — hogy igenis csak ettől megv előbbre ez a világ Annyira, amennyire, persze. De ha utána netán az ész mégiscsak bajjal járna, már azt is el lehet mondani: megérte. Domonkos Laszlo