Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

/TO v rt \ A* v\ fihfiifo •• VILÁG PftOLETÁRJ AI, EGYESÜLJ ET EKl 74. évfolyam 220. szám 1984. szeptember 19., szerda Ara: 1,40 forint AZ MS ZMP SZ EGED VÁROSI B 1 Z OTT SÁG A LÁíFJA m Uj szálló épül olajosoknak >. v VX5-X J frMflflBfláaw ffigj \ MNOC jtfHKBH&j :••;: • •• X; ÜÜU m •mm^ilHH £7 v wm ffiar .» óznának, de hol ? Sok múlik a vállalatokon A megyei rehabilitációs bizottság ülése Nem véletlen, hogy teg- is. ha önmagukhoz viszo­nap, szeptember 18-án, a nyitónak. Próbatétel ez az rokkantak napján ült össze emberiesség más szemszög­j a megyei tanács vb egész- bői is: nem szívesen fogad­ségügyi osztálya mellett ja be a közösség azt, akit működő területi rehabilitá- betegnek tartanak, főként ciós bizottság. Mintegy bí- ha idegkezelés alatt állt az zonyítékául apnak, hogy az illető. Végül, de korántsem ENSZ-közgyűlés *- —u— ~ ­Somogyi KArolyné felvétele A DÉLÉP ácsbrlgádiáé a terep az újszeged! munkásszálló-építkezésen Az olajbányászok szociális olajmunkás-szálloda. Takács dolkozik: -vajon az újszege­körülményeinek javítását Jánosné tervei alapján. A di üdülőkörzet a legalkal­idestova tíz éve vették terv- négyszáz személyes épület- masabb hely egy munkás­be az illetékesek. Mivel min- ben fogászattal, reumatoló- szálló számára? Igaz, az el­den elképzelt beruházásnak giával ellátott orvosi rende- képzelés az, hogy majdan, anyagi vonzata van, az el- lő is helyet kap majd. Az egyszer, ha már kiköltöznek gondolást ritkán követheti építkezés 58 millió forintba belőle az olajbányászok, azonnal a tett. Egy jelentős kerül, a tervek szerint ebből üdültetési célokat szolgál az szociális intézmény most 31 milliót ez év végéig fel épület. De egy panelház, készült el: ebben a hónap- is használnak. Jövőre „csak" ban adják át a háromszáz a szakipari munkák és 4 személyes fürdőt és öltözőt szálló berendezése marad; az hangulatát .. . nem biztos, hogy javítja a legszebb szegedi: kertváros Viszont- elkészülte után felszámolhatják az algyői az algyői iparmezön, köz- átadás határidője 1985. • au­vetienül a központi iparte- gusztus 30. Egyelőre min­lep szomszédságában. den az ütemterv szerint ha- barakklakónegyedet, szép Munkásszálló építéséről a lad, a földmunkák befejez- helyen laknak majd a kö­hetvenes évek eleje óta szó tével hozzáfoghatnak az olajtermelő, illetve a kőolaj­van; végleges helyét 1980- épületszerkezet szereléséhez, kutató vállalat olajbányá­ban jelölték ki. Az újszegedi A DÉLÉP optimista, az ola- szai. üdülőkörzetben, a Gyapjas josok bíznak. És igazán nem tőlük irí­Pál utcában készül az új Az újságíró pedig gon- gyeljükl... R. É. Tisztább €1 ©II 11 a Vízminőség-ellenőrzést tar­tottak kedden a Duna Ás­ványráró és Esztergom kö­zötti szakaszán az Észak­Dunántúli Vízügyi Igazgató­sag, valamint Győr-Sopron és Komárom megye víztisz­tasággal foglalkozó szakem­berei. Az ellenőrzésen részt vettek a két megye köz­egészségügyi és járványügyi állomásának vezetői is. Az ellenőrzés során 8 he­lyen vettek vízmintát. A fő meder és az abba betorkoló vízfolyások vizének minősé­gét egyaránt ellenőrizték. A laboratóriumi vizsgálatok adatait később hozzák nyil­vánosságra. Annyi máris megállapítha­tó. hogy az utóbbi hónapok­ban tisztább lett a folyó vize a Szigetköznél és a Gönyű alatti szakaszon is. Újból megjelent a már kiveszőben levő kecsege, ez a szennye­zettségre rendkívül érzé­keny halfajta, s ismét szapo­rodni kezdett a jellegzetes dunai hal, a márna is. A kedvező jelenségek első­sorban annak tulajdonítha­tók, hogy Rajknál a Duna vize tisztábban érkezik ma­gyar területre. A Bécsben és Pozsonyban üzembe helye­zett biológiai szennyvíztisztí­tó berendezések működése egyre jobban érezhető. A magyar szakaszon is ered­ményes erőfeszítéseket tettek azért, hogy a Rajka és Szob közötti városok, ipari üze­mek kevésbé szennyezzék a Punát \ Alacsony vízállás Munkában folyószabályozás A Tisza vízgyűjtő terü­letén a nyár második felé­ben nem hullott olyan mennyiségű csapadék, ami számottevően befolyásolta, emelte volna a folyó szint­jét. A szegcdi vízmérce már sok hete egy méter alatti értéket jelez. Az alacsony vízállás bi­zonyos szempontból hát­rányt, más vonatkozásban előnyt jelent, s ez utóbbi a jellemző. Öntözési szem­pontból — az idény végéhez közeledik — hátrányt jelentett az utób­bi pár hélen, mert a szi­vattyúberendezéseknek mélyről kellett megemelni a vizet, és eljuttatni a fő­csatornákba. Csongrádnál az új vasúti híd építőinek kimondottan kedvez a jelenlegi helyzet, mert éppen most van soron a legfontosabb teendő a mederhíd építése. Az ala­pozással, a tizennégy cölöp lemélyítésével már végez­tek, s a további munkák jó ütemben haladnak az odatelepített katamaránról, a munkahelynek kialakított kettős törzsű uszályról, az Ady Endre úszódaru se­gítségével. Igyekeznek mi­nél többet lefaragni a ta­vaszi zöldór okozta idő­veszteségből." Rendszerint nyáron kez­dik, és őszig befejezik a folyami fenntartási mun­kákat az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terü­letén. Az idén 16 millió fo­rintot fordíthatnak erre a célra, s ennek az összegnek túlnyomó részét már fel­használták, A Tisza csong­rádi és algyői szakaszán végeztek jelentősebb part­védelmi munkákat. Az ala­csony vízállásnál jól ki­rajzolódik a folyó part men­ti mederszakasza, és így könnyűszerrel felmérhetők a már hiányosságok, kijavíthatok a némi néhány száz méternyi sza­kaszon keletkezett rongáló­dások. határozata és a hazai szervező bizott­ság felhívása nyomán 1981­ben nemcsak gyorsan ham­vadó föllángolás volt a szé­les körű társadalmi meg­mozdulás. Azóta, ha nem is lobogó tűznél; de egyenle­tes parázson tartjuk mele­gen ezt a témát. Dr. Rózsa József megyei főorvos, a területi rehabili­tációs bizottság elnöke be­vezetőjében tényeket sorolt. Nem kevés nehézség árán, sok-sok segítséggel Szege­den létrejött a mozgáskorlá­tozottak irodája és klubja; működik az értelmi fogya­tékosok szülői é» nevelői munkaközössége, példásan látja el feladatát az értel­mi fogyatékos fiatalok nap­közi otthona, az ásotthalmi irodasori otthon, az új rész­leggel bővült, elmebetegeket gondozó ópusztaszeri szo­ciális otthon. Mindez a tár­sadalmi összefogást is pél­dázza. A helyi tanácsok, a szakigazgatási szervek rend­szeresen figyelemmel kísé­rik a rokkantak életkörül­ményeit. újabban pedig kö­zéppontba került a munka­helyi rehabilitáció kérdése A tegnapi ülésen dr. Molnár Ottó és dr. Zolnay Imre. az Országos Orvos­szakértői Intézet I., illetve II. fokú orvosi bizottságá­nak elnökei mondták el a megváltozott munkaképes­ségű dolgozók egészségügyi rehabilitációjával kapcso­latos tapasztalatokat. Mint ismeretes, tavaly rendelet jelent meg a meg­változott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról. A cél az. hogy elérjük: az orvosi rehabilitáció után az a munkáltató foglalkoztassa — szakképzettségének, egészségi állapotának meg­felelő módon, akár átkép­zés. betanítás árán — a dolgozót, amely munkaké­pessége megváltozásakor is alkalmazta. Mi minden gátolja, hogy a humánus szándék nehéz­ségek nélkül meg is való­suljon a gyakorlatban? Amellett, hogy az egyénnek érdeke a munka által kiér­demelt társadalmi és önbe­csülés megszerzése, elgon­dolkodtató számára, hogy más munkakörbe kerülve végül is kevesebb munka­bérért dolgozik, mint ko­rábban. Ugyanakkor az egészséges munkatársak meg sokallják, nemegyszer irigylik ezt a kevesebbet Pártbizottsági ülés Hárahaimon Tegnap, kedden délután tartotta ülését az MSZMP Mórahalom városi jogú nagyközségi bizottsága a he­lyi művelődési ház tanács­kozótermében. Fülöp Lász­ló első titkár tájékoztatót adott az év elmúlt nyo'.c hónapjának gazdaságpoliti­kai eredményeiről, a koráb­ban meghatározott felada­tok végrehajtásáról, és is­mertette a további tenniva­lókat. A pártbizottság ezt köve­tően megvitatta a városi jo­gú nagyközfségi bizottság munkarendjét és munka­módszerére tett javaslato­kat. és a Politikai Bizottság februári határozata alapján megjelölte a továbbfejlesz­tés feladatait, melynek elő­adója Szűcs Istvánné titkár volt. A napirendi pontokhoz hozzászólt: Bata Ferenc (Pusztamérges). Kiss Sán­dor (Ásotthalom). Ábrahám Vince (Rúzsa), valamint a megyei pártbizottság képvi­seletében Keresztúri István­ná. utolsósorban a döntő szó a vállalaté, amely a tervtelje­sítésre hivatkozva nem kap két kézzel szerencsétlenül járt volt dolgozója után. Még akkor sem, ha az együtt töltött évek. évtize­dek emberileg köteleznék erre. A tapasztalatok sze­rint — noha vannak bizta­tó eredmények is — a meg­változott munkaképességű embereknek nem kínáltak föl a vállalatok — így nem is vették kellően igénybe — a munkábaállás lehetősége­it. Nem igyekeztek eléggé szakképzést szerezni, beta­nított munkát vállalni, nem figyeltek kellően a rész­munkaidő, a bedolgozói munka kínálatára. Különö­sen nagy gond a községek­ben, falvakban, tanyákon élő csökkent munkaképes­ségű emberek elhelyezése. Azok a mezőgazdasági üze­mek. amelyekben főfoglal­kozású üzemorvos dolgozik, könnyebben vallják magu­kénak rokkant dolgozóikat; mint a többiek. Hazánkban jelenleg 150 ezer olyan munkaképes ko­rú ember van nyugdíjban, akik közül 50 ezret — kellő szervezettséggel és humá­nummal — foglalkoztatni lehetne. A társadalmat ez 10 milliárd forinttal, a hasznos munkára vágyókat meg ki tudja miféle lelki konfliktusokkal terheli meg. A leírtakból talán kitűnik, mi minden múlik hát a vállalatok magatartásán. A tegnapi tanácskozáson dr. Németh Gizella megyei üzemegészségügyi szakfőor­vos az üzemegészségügvi szolgálat. Marsi Mihályná. a TESZÖV munkatársa a téeszek rehabilitációs tevé­kenységéről számolt be. Ch. A. Rektorok országos misnkoértekez^ete Á felsőoktatási intézmé­nyek rektorai, főigazgatói, igazgatói, pártszervezetei? nek, valamint szakszervege­tatásban, az alap- és to­vábbképzés kapcsolatáról, az oktatás gazdasági vonat­kozásainak erősödéséről, az ti bizottságainak és KISZ- állami és társadalmi bizottságainak titkárai rész­vételével országos munka­értekezletet tartottak ked­den Budapesten. A tanács­kozáson Földiák Gábor mű­velődési miniszterhelyettes tartott vitaindító előadást a felsőoktatás időszerű kér­déseiről. Hangsúlyozottan szólt a minőségi követelmé­nyek előtérbe helyezésének szükségességéről a felsőok­szer­a vek együttműködéséről felsőoktatásban. Az egész napos tanácsko­záson a továbbiakban az intézményvezetők fejtették ki véleményüket. A mun­kaértekezleten részt vett és felszólalt Tétényi Pál, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is. Mézfősdény Szállítás külföldre A kísérőtermékekre — méhviaszra, virágporra vo­natkozó korábbi megköté­seket feloldotta, korlátlan mennyiségben vesz át ezek­ből is, a propolisz termelé­sére pedig most első alka­lommal szerződést kötött, s ezzel megszilárdította a mé­hészek körében a termelés biztonságát. Mindez meg is hozta az eredményt, a ta­valyinál mintegy 20 száza­lékkal többet vásárolt fel e cik kékből. Ugyanakkor a piaci lehe­tőségek bővítésére is erőfe­szítéseket tesz a vállalat. Például új termékek beve­zetésével kísérletezik. Ügy­nevezett fajtamézet is fel­vett cikklistájára. Ehhez felvásárolja az ínyenceknek való speciális gesztenye-, levendula-, hárs-. vaddo­hánymézet. Eddig 25 tonna gyűlt össze e drága külön­legességekből. most töltik Megkezdődött a mézfel­dolgozási főszezon. A Hun­garonektár albertfalvai üze­mébe naponta 10—12 vagon mez érkezik a 30 ezer mé­hész kaptáraiból a felvá­sárló áfészek közvetítésé­vel, hogy hordókba, üve­gekbe öntve piacra kerüljön az édes termék. A méz na­gyobb hányadát exportál­ják. amelyből 15 millió dol­lár bevételre számítanak a közös vállalatnál. Mintegy háromezer tonna a hazai igények kielégítését szol­gálja. A méz iránt a tavalyi megtorpanás után ismét élénkül a külpiacon a ke­reslet. az ára is kedvezőbo. ezért a nyersanyag meny­nyiségének növelésére a Hungaronektár különféle kedvezményekkel erősítette meg a korábban megingott termelési kedvet. E célra összesen mintegy 30 millió forintot áldozott. Jórészt ennek eredménye a viszony- üvegekbe. A minták kedvező lag nagy mennyiségű ex- fogadtatásra találtak a kül­portárualap. Az év elején a földi partnerek körében. A kilátások még nem sok jót méhész is jól jár, mert a ígértek, mivel májusban a speciális méz felvásárló hűvös, szeles, esős időben ára magasabb. Megkezdő­kevesebb akácmézet gyűjt- dött a tárgyalás jugoszláv hettek be a méhcsaládok, szakemberekkel méhcsala­Éppen ezért a kieső menv- dok exportálásáról. Szó van nyiség pótlására a vállalat anyaméhek algériai eladá­a napraforgóra is kiterjesz- sáról is, s minthogy egy tette a vándoroltatási fel- anyaméhért 5—6 dollárt fizet­árat. ezzel ösztönözte na- nek a világpiacon, jó üzlet­gyobb mennyiség termelésé- nek ígérkezik az újfajta mé­rt» tagjait hészeti árucikk eladása.

Next

/
Thumbnails
Contents