Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

2 Vasárnap, 1984. szeptember 16. Külpolitikai reflektor 0 Milyen visszhangot vál­tott ki a Gromiko—Reagan­találkozó bejelentése? A hét híre kétségkívül egy olyan esemény bejelen­tése volt, amelyre csak jó tíz nap múlva fog sor ke­rülni. Moszkvában szűksza­vú tárgyszerűséggel, Wa­shingtonban elnöki sajtóér­tekezlettel és kommentárok özönével erősítették meg, hogy szeptember 28-án Gro­miko—Reagan-találkozót tartanak az amerikai fővá­rosban. Voltaképpen egy bevált hagyomány folytatásáról varr szó. Amikor a szokások­nak megfelelően, szeptember harmadik keddjén az idén is kezdetét veszi az ENSZ­közgyülés esedékes üléssza­ka, ez alkalmat ad széles körű kétoldalú eszmecse­rékre. a delegációk élén ál­ló külügyminiszterek talál­kozóira. Lévén az ENSZ az Egyesült Államokban, a szovjet külügyminiszter programjába mindig beik­tattak egy rövid washingto­ni látogatást, amelynek so­rán a Fehér Házban tár­gyalt a mindenkori elnökkel is. Nem a Szovjetunión múlt, hogy miután az ame­rikai politika a feszültség fokozásának irányába for­dult, az elmúlt esztendők­ben ezek a találkozók el­maradtak, sőt tavaly még Gromiko New York-i uta­zására sem nyílt mód. (Egy év leforgása alatt azonban két szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozót tar­tottak: tavaly Madridban csupán néhány perces, for­mális összejövetelt, január­ban. Stockholmban viszont több mint öt órán át ült Gromiko és Shultz a tár­gyaló asztalnál.) Moszkva tehát változatla­nul nem zárkózik el az Egyesült Államokkal való kétoldalú kapcsolatok elől~ sem, hiszen nyilvánvaló a két ország különleges hely­zete. szerepe és felelőssége a nukleáris korszakban. De nem hajlandó segédkezet nyújtani ahhoz, hogy miköz­ben az amerikaiak a végle­tekig fokozzák a fegyverke­zési hajszát, provokációt provokációra halmoznak, bizonyos tárgyalások a valós problémák elkendőzésére, spanyolfalként szolgáljanak. Ezért nem volt lehetséges a genfi eurorakéta párbeszéd folytatása, hiszen a rakéta­telepítéssel Washington kész helyzetet alakított ki. Nyugat-Európában. De kényszerűen szünetelnek a Salart megbeszélések is. A szeptember végi talál­kozóra természetesen a rea­litásokból kiindulva, minden illúzió nélkül kell előrete­kintenünk. A Fehér Házból máris olyan kijelentések hangzottak el, hogy az Egyesült Államoknak nin­csenek új javaslatai, már­pedig az eddigi amerikai ál­láspont nem szolgálhatott tárgyalási alapul. Az elnök „negatív rekordot'' állított fel, hiszen jó három évtized óta az első amerikai állam­fő, .aki nem vett reszt kelet­nyugati csúcstalálkozón és nem irt alá semmilyen fegy­verzetkorlátozási megállapo­dást a Szovjetunióval. A csúcson most sem kerülhet sor dialógusra, de a n.vu- j gat-európaiak kiemelik. ! hogy Gromiko személyében.i — aki a politikai bizottság I tagja, s miniszterelnök-he- | lyettes is — most találkozik Reagan először szovjet ve­zető politikussal. A találkozó kényes idő­szakban bonyolódik majd, hiszen öt héttel később el­nökválasztások zajlanak az Egyesült Államokban. Amint Moszkvában hangsúlyozták, Gromiko nem a jelölt, ha­nem az elnök Reagan-nel találkozik. A párbeszéd — függetlenül az új elnök személyétől, a közvélemény­kutatások egyébként Reagan újjá választását valószínűsí­tik — nyilván majd a no­vemberi szavazás után bon­takozhatna ki igazán, ha az Egyesült Államok meg­próbál konstruktív maga­tartást tanúsítani. A feltéte­les mód ezúttal különösen hangsúlyos lehet: érdemi, komoly tárgyalások csak ak­kor következhetnek, ha Washington is tudomásul veszi az egyensúly megőrzé­sének. a kölcsönös bizton­ság tiszteletben tartásának követelményeit. § Milyen reményekkel vette kezdetét Stockholmban a konferencia harmadik szakasza? A svéd főváros központjá­ban levő Kulturhuset-ra. a korszerű művelődési palo­tára ismét felvonták 35 ország zászlaját; kezdetét vette az európai biztonság­és bizalomerősítő intézke­désekkel, valamint a lesze­reléssel foglalkozó konfe­rencia harmadik szakasza. Egyelőre a munka elején vagyunk, január óta lénye­gében annyi történt, hogy nyilvánosságra kerültek a különböző elképzelések, megközelítési módok. Ezek alapvető ellentétekről ta­núskodnak. A Szovjetunió — s ez kifejezi hazánk ál­láspontját is — meg akarja teremteni a biztonság . és bizalom nemzetközi jogi formákba öntött kereteit (lemondás az erőszakról, az első csapásról stb.), s ezt párosítani a különböző ka­tonai-technikai előírások­kal, mint a nagy hadgya­korlatok korlátozása és elő­rejelzése, megfigyelők cse­réje stb. Nyugati részről az angol „transparency" kife­jezés a bűvös szó, ez áttet­szőséget, átvilágíthatóságot jelent. A nemzetközi helyzet fe­szültségei tehát a stockhol­mi konferenciára is rányom­ják bélyegüket Gyors és tékban ez a legjelentősebb kelet-nyugati tárgyalási fó­rum. s a helsinki folyamat továbbvivője Novemberben Budapesten kezdődik meg a kulturális fórum előkészítő értekezlete, ugyancsak össz­európai mandátum alapján. 0 Mit jelent a nagykoalí­ciós kormány megalakulása Izraelben? Furcsa ellentmondások kö­zepette alakult meg Izrael­ben a nagykoalíció kabi­netje. A politikai matemati­ka szerint soha még nem volt ilyen biztos többség a parlamentben, az új kor­mánynak a voksok négyötö­dével szavaztak bizalmat. Korábban egy-két szava­zattöbbséggel folyt a kor­mányzás, s többször 60:60 arányú patthelyzet alakult ki a 120 tagú képviselő­házban. Mégis túl szépnek ígérkezik a menyasszony: valamennyi konfliktus be­vonul a kormánykeretek kö­zé, s a nemzeti egység ka­binetje helyett könnyen le­het, hogy a nemzeti széthú­zás kormányát formálták meg. A tárcák szétosztásá­ban, s az egyedülálló mi­niszterelnök-váltásban még csak megegyeztek, jóllehet, olyan feszültségek keletkez­tek, mint Sáron bevonása a kormányba, éppen a Szab­rában és Satilában elköve­tett tömegmészárlások má­sodik évfordulóján. De a települések kérdése, a Dél­Libanonból való visszavo­nulás, a közel-keleti rende­zésben való részvétel, a gaz­dasági csőd szanálása és a 400 százalékos, vágtató inf­láció megfékezése — meg­annyi szakítópróbát jelent­het a nehezen összeállt partnerek között. Nem lát­szik valószínűtlennek, hogy­ha valamelyik koalíciós fél Nicarasua | nemzeti ünnepén Üdvözlő iávlrat 0 Budapest (MTI) Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke a Nicaraguai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üd­vözölte a Nicaraguai Köztár­saság Nemzeti Üjjáépítése Kormányzótanácsát. Aczél György hazaérkezett Kubából látványos áttörések aligha ... . varhalók, maga az * - mag t menetrend is maratoninak esetleg kísérletet tesz a Kot A konferenciának . manyszovetseg felbontására, s az u] valasztasok knrasa­ra. Ne felejtsük el, hogy Izraelben a legnagyobb rit­kaság, ha ném idő előtti vá­lasztások történnek, s így nincs semmi biztosíték a tervezett 50 hónapos idő kitöltésére .. . A nagykoalíció kormányá­tól, a jelek szerint. nem várható új kibontakozási lehetőség a közel-keleti vál­ság megszüntetése érdeké­ben. Réti Ervin ígérkezik. 1986. novemberében, a bécsi Európa-találkozónak kell jelentést küldenie, ezért várhatólag a finisben erő­södnek majd fel a kompro­misszumos próbálkozások, élénkülhet meg az n plusz n csoport (a k'lenc európai semleges és el nem kötele­zett ország) közvetítői te­vékenysége. A papírforma most „dip­lomáciai állóháborút" ígér a svéd fővárosban, ugyanak­kor a mai szerény válasz­0 Budapest (MTI) A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szeptember 6. és 13. között hivatalos baráti láto­gatást tett Kubában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Aczél Györgyöt fogadta Fidei Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára, az Államtanács és Miniszterta­nács elnöke. A baráti légkö­rű találkozón áttekintették a két országot különösen ér­deklő kérdéseket és megvi­j tatták a két párt kapcsola­I tainak fejlődését, j Kubai látogatása során Aczél György találkozott Carlos Rafael Rodriguezzel, a PB tagjával, az Államta­nács és a Minisztertanács el­nökének helyettesével, Ar­mando Harttal, a PB tag­jával, kulturális miniszter­rel, valamint Antonio Pérez Herreróval és Jesus Monta­néval, a PB póttagjaival, a KB titkáraival. A baráti légkörű megbe­széléseken véleményt cserél­tek a kért ország fejlődésé­nek tapasztalatairól, a két párt előtt álló ideológiai fel­adatokról. Áttekintették a nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit és megvi­tatták a tudomány, a kul­túra időszerű kérdéseit. Aczél György felkeresett több kulturális intézményt és beszélgetést folytatott kubai írókkal, művészekkel. Elutazásakor Havannában Carlos Rafael Rodriguez és Antonio Pérez Herrero bú­csúztatta Aczél Gvörgvöt, aki szombaton visszaérkezett Budapestre. Lázár György csehszlovák és bolgár kitüntetése Prága (MTI) A CSKP KB Elnökségének javaslatára. hatvanadik szüle*ésnaoia a'kn'n' > a Győzelmes Február' Érdem­renddel tüntettek ki Lázár Cyöravöt. az MSZMP Politi­kai Bizottságának l,:eiát. a Magvar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. Lázár Gvörgv az MSZMP és a CSKP valamint a Ma­gvar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság eevüttműködésének feilesztéséért a két nép barát­ságának erősítéséért kapta a kitüntetést. m Szófia (MTI) A Bolgár Népköztársaság Államtanácsa Georgi Dimit­rov Érdemrenddel tüntette ki Lázár Györgyöt. A legmagasabb bolgár kitüntetést a bolgár—magvar barátság erősítéséhez a BKP és az MSZMP sokoldalú eevüttműködésének szélesítéséhez való kiemelkedő hozzáiá­rulásáért. 60 születésnapja alkalmából adományozták « magvar politikusnak. ZÁRÓ­DOKUMENTUM Záródokumentum aláírá­sával befejeződtek Ulánbá­torban Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének és Tümenbajárin Ragcsának, a Mongol Nép­köztársaság Minisztertaná­csa első elnökhelyettesének, a magyar—mongol gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság társelnökei­nek tárgyalásai. GAZDASÁGI KÉRDÉSEKRŐL Szeptember 15-én Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese megbeszé­lést folytatott Janusz Obo­dowski muniszterelnök-he­lyetteSáél. Á "szívélyes lég­körű találkozón áttekintet­ték a j^pt ország kó,?9tti gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit. HATÁRVfZI TÁRGYALÁSOK A magyar vízügyi kül­döttség szombaton hazaér­kezett Kijevből, ahol szep­tember 10. és 15. között részt vett a magyar—szovjet határvízi bizottság 34. ülés­szakán. A tárgyalások jegy­zőkönyvét Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Borisz Sztrelec ukrán meliorációs és vízgazdálkodási minisz­terhelyettes, a két küldött­ség vezetője írta alá. A tár­gyalásokon megállapították, hogy a határ mentén a Ti­sza vizének minősége — a kémiai és biológiai adatok szerint — továbbra is első osztályú. A Tiszának és mellékfolyóinak érintett szakaszán az elmúlt évben rendkívüli szennyeződés nem történt. ILLEGÁLIS UTAKON A CIA juttatta el- ille­gális utakon — a nicaragu­ai ellenforradalmároknak .azokat a repülőgépeket, amelyekkel a közelmúltban rakétatámadást intéztek egy nicaraguai katonai létesít­mény ellen. A The Wa­shington Post című lap köz­lése szerint a gépek az amerikai hadügyminisztéri­um tulajdonában voltak, a katonai szervek adták át azokat a CIA-nak a „kont­rák" részére. A katonai és a hírszerző szervek közösen, titkos akcióval igyekeztek megkerülni a törvényhozás által felállított korlátokat az ellenforradalmárok tá­mogatása érdekében. Papp Zoltán Negyvennégy 17. Ü.ira Szegeden laktam. S úgv láttam, mintha apám nem örülne ennek annyira, mint én. — Maradni kellett volna, kisfiam .— mondta. Ecv vasárnap délután a Görgényi lányoknál voltam látogatóban, a Vecsernyés-tanván. Nyu­godalmasan beszélgettünk, amikor ismét feltűnt, a már ismert terepjáró. A docens úr izgatottan ugrott ki belőle. — Azonnal csomagoltok! — mondta idegesen p felesegének. — Viszlek benneteket haza. Sze­gedre! Suttogó«- beszélgetés kezdődött a Görgényi há­zaspár között. Lénveae az volt. hogy: jönnek az oroszok. Masnao reggel én is vonatra ültem, és meg sem álltam Szegedig, — Ott kellett .volna maradnod, kisfiam — mondU^ apám. Anyum már hetek óta a Kossuth Laios su­gárúti köz- (ma: l-es) kórházban feküdt. Daga­íat nőtt a hasában. Állapota egyre súlyosbodott. Apám a ..vegyipari" (ma: élelmiszeripari) fő­iskola Mars (ma: Marx) téri épületében beren­dezett hadikórház lakója volt. Ki gondoskodik ígv maid rólam? Ki etet? Ki tartia rendben ruházatomat? Ki gondoz, ha megbetegszem? Jolán néni (Liszekamm Gvörgv cipőgvári szakmunkás felesége) apám húga volt. Ott lak­tak a Móra és a Faragó utca sarkán, egv-egv saroknyira a Szivárvánv-kitérőtől. illetőleg a Kolozsvári tértől. Gvuri bátvám kedvenc tartóz­kodási heíve a Bécsi körút és a Móra utca sar­kán álló kocsma volt. A kocsmát a Sándor test­vérek egyike üzemeltette, és városszerte ..Sza­ri>sfazék"-ként emlegették. — Ott ket gverek van. Nem telepedhetsz még te is a nyakukra, harmadiknak — mondta aoám. Meg aztán az is igaz volt hogv ilyen zavaros időkben, mint amilyenek beköszöntét vártuk ele­ve sokkal biztonságosabb helvnek tűnt a város­nál a Rúzsa járási tanvavilág. Mégis Szegeden maradtam. Éjszakára a sezlon mellé tettem a nikkelezett forgópisztolyt. Ígv már nem féltem annvira. Anvám minden nyáron tarhonvát készített gye­rekkori iskolatársával-barátnőiével. a Szivár­vány utcában lakó Kardos Etelkával. Naponta tarhonvát pirítottam. Azzal volt a legkevesebb bai. Aoám kétszersült-csomagokat adott. Ha­mar rájöttem, ha vízben áztatom a kenyérsze­leteket. aztán fonó soarheltplatnin szárítom-pi­rítom őket. valósággal frissnek tűnnek. Benkő úr kertiében méregzöld téli körték százai dísz­lettek. Oldalt, a kerítés szélvédett zugolyában, beért a nasoolva. Varázslatosan holdfénves esté­ken dézsmálgattam a termést. Éltem. mint Marci Hevesen. Ráadásul ez a Szeged már nem ugvanaz a vá­ros volt. amelvet nváron magam mögött hagy­tam. Afféle ..utánunk az özönvíz" hangulat ural­kodott mindenütt. A bombatámadások megszűn­tek. (Az amerikaiak nvilván azért szüntették be a berepüléseket, mert a Tisza vonalához olv közel került a front.) Valósággal békebeli at­moszférát árasztott a déli Korzó Vidaman csivitelő diáklányok: üzleteket (nem egvszer cseléddel a nvomukban) járó elegáns úriasszonyok: ebédszünetben sziesztázó nvak­kendős-kalapos-sétaoálcás- városi tisztviselők: ro és persze, az elmaradhatatlan katonatisztek. Legtöbbjük ugvan már ..tábori" öltözékben. De ünnepnaponként még elő-előkerültek a kitünte­téseket hordozó díszzubbonvok a vékonv. vörös csíkkal díszített fekete pantallók, a fehér kesz­tvűk. fénvesen csillogó kardok. Némelyikük pi­piskedve. szinte táncolva ment. és keresztülné­zett a ..civileken". — Ha egvszer ezekről leveszik az egyenruhát, semmivé válnak — mondogatta anám. Ezekről aztán sosem fogják levenni — gon­doltam én. A gettó — a zsidók számára tartózkodási he­lvül kijelölt városrész, melv a kis- és a nagy­körút. továbbá a Kálvária sor és a Kossuth Laios sugárút közötti területen volt — már üre­sen állt. A zsidókat — köztük sok osztálytársa­mat. barátomat, azok szüleit — vagonokba zsú­folták és valahová elszállították. Gyakran eszembe jutott, amit aoám akkór mondott, ami­kor Schwarcz úrék áthordták' hozzánk megőr­zésre szánt motvóiukat: ..Soha többet nem jön­nek ezek vissza." A gettó két méter magas, masszív deszkakerítését kakastollas csendőrök őrizték. Magam is láttam néha. mint incselkednek, al­kudoznak velük cselédek, fiatal, kikapós me­nyecskék: riszálták illegették magukat, a ka­kastollasok meg bajuszukat pödörgették. Akkor láttam először csendőrt nevetni. Városszerte azt suttogták estelente eevesek előtt megnvílnak a gettókaouk. oárok surrannak be az elhagvort házakba. Aztán a fehérnép szabadon válogathat a szanaszét heverő holmikból. Vihet belőlük, amennvil elbír. Végtére is: a csendőr is ember, neki is van szive. Meg aztán úgyis senkié itt mar minden. Nagvon féltem a csendőröktől, mióta egvikük elkapott. Az úiszeeedi UTC-pálva körül cintan­goltam aznap. Láttam, ott gvűitik össze a zsi­dókat. Weisz bácsi, a Bécsi körúton lakó tollas, akinek fiával egvütt fociztunk mindig a körúti oarktükörben. észrevett, odahívott. Kérdezte, nem hoznák-e neki szivart? Weisz bácsi egvik szivart a másik után szívta, olvan volt mindig, mint eav mozgó gvarkéménv. Kidugta a pénzt a kerités hasadékán én meg futottam egészen a Vigadóig A Vigadó mellett, a főfasorban volt egv navilon. ott vettem meg a szivarokat. Weisz bácsi egv százpengőst dugott ki a kerítésen. — Add oda neki mind — mondta. — Ennviért biz­tosan fog adni. — Adott is. Húszat. Rohantam vissza a szivarokkal. Már épp be akartam csúsz­tatni őket a keritésrésen. amikor észrevett az egvik csendőr. — Gvere csak ide. öcskös — intett a fejével. Hústoronvként magasodott fölém. — Hát le szivarokat fuvarozol a piszok zsidójának, he?! — Álla rándulásával igazított eevet a feszes esákószíion. — Hát magvar gverek vagv te?! — Keménven markolta a karabélvszíiat. — Ügy segebe rúglak, te kis strici, hogy menten ki­szállsz örökre ebből a szép magvar hazából! —. tette hozzá s csizmájával cafattá taposta a We;=z bácsinak szánt szivarokat. Én meg csak a hídfeljárón mertem a futás lendületét kissé visszafogni. (FolytatiukJ

Next

/
Thumbnails
Contents