Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

8 Csütörtök, 1984. augusztus 2. Szovjet nyilatkozat Washington tárgyalási készségéről # Moszkva (TASZSZ) shington elutasította a szov- vitassák meg. A világűr Az űrfegyverekről szóló jet moratórium javaslatot is- fegyverekkel történő elárasz­tárgvalásokkal kapcsolatos Az. amerikai fél emellett Jfsa, egy világegés veszélyét amerikai álláspont továbbra továbbra is arra törekszik, p<fdozzf magat;an' s ®zert is negatív — jelentette ki hogy az űrfegyverekről fo- ¿ehat tontos- , ,hogy B,ecs" Alekszandr Besszmertnih lyó tárgyalásokat összekap- ben a világűr mihta­nagykövet, a szovjet külügy- csolják más fegyverzetkorlá- "zalasat, hanem barmifeje minisztérium amerikai osz- tozási témakörökkel is. fegyver világűrbe juttatása­táivának ve/etőíe nak megakadalyozasát vitas­tal>ának vezetője. Washington propaganda- sák meg Besszmertnih utalt a ko- manőverének célja, hogy el- Hogy lesznek-e. vagy nem rábbi szovjet javaslatokra, és hántsa magáról a tárgyaié- lesznek erről a kérdéskörről a amerikai válaszokra ame- . megakadályozásának tárgyalások Bécsben, ez ma a- amerikai yalas/okra, ame felel6sséget. amelyet politi- kizárólag az amerikai fél ál­lyek egyertelmuen azt mu- kai irányvonala okoz — láspontjától függ — hangsú­tatják, hogy Washington va- hangsúlyozta a szovjet szó- lyozta végezetül Alekszandr Kérdésekre Besszmertnih válaszolva kijelentette: Caspar Weinberger és több más amerikai hivatalos sze­lojában nem kiván tárgyal­ni, ugyanakkor úgy tesz, mintha félreértették volna, és kész lenne minden előze­tes feltétel nélkül a Szovjet- mélyiség kijelentései is ar­unióval való párbeszédre. ról tanúskodnak, hogy Wa­t, -l m. , , ,, shington meg akarja kerül­Besszmertnih rámutatott: ni a ^^ tárgyalásokra ja­a Szovjetunió a kozmikus vasolt szovjet napirendet. térség militarizálásának Arról szólva, hogy az ame­megakadályozására javasolta rikai fél már bejelentette: a tárgyalásokat, az amerikai *lküldi delegációját Bécsbe, , , ' . .... Besszmertnih hangsúlyozta, fél viszont a világűr milita- hogy arról azonban nem rizálásának kérdéseiről foly- esett szó, konkrétan miről tatandó tárgyalásokról be- kíván az adott delegáció tár­szél. E fogalmazásbeli kü- ™ ÍS Washington ál" lönbség mögött az a kísérlet húzódik meg. hogv megvál- T"vábbl kérdésekre vála­toztassák a tárgyalások té- szolva a szovJel dip,om!lta maiat. es a tárgyalások így hangsúlyozta: a Szovjetunió lenyegében legalizálnák a tovább küzd azért, hogy ezt az emberiseg szamara rend­fegyverkezesi hajsza kitér- kívül fontos ^ komoly kér­jesztését a világűrre. Wa- dést tárgyalóasztal mellett Besszmertnih. Megállapodás „ V Q Hongkong (AP) Nagv-Britannia és Kína megállapodásra jutott a két ország között Hongkong jö­vőjéről megkötendő megál­lapodás főbb pontjaiban — közölte szerdán Hongkong­ban tartoti sajtóértekezletén Sir Geoffrev Howe brit kiil­ügvminiszter. miután befe­jezte négynapos -tárgyalás­sorozatát e kérdésről a kí­nai vezetőkkel. Mint ismeretes. Peking és London már hosszú ideje tárgval egy olvan megálla­podás lehetőségéről, amely meghatározná, miiven felté­telek mellett kerülhet kínai fennhatóság alá a kikötővá­ros a brit gvarmati igazga­tás lejárta (1997) után. JÓ KAPCSOLATOK moló jelentését, amelyet De­„A Német Szövetségi Köz- nis Sasso-Nguesso elnök ter­társaság kormánya hosszú jesztett a pártfórum elé. távon építő jellegű, szilárd, jó kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val — jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Peter Boe­nisch a bonni kabinet szó­vivője. A KONGÓI MUNKAPART KONGRESSZUSA A Kongói Munkapárt III. kongresszusának több mint 700 küldötte jóváhagyta a Központi Bizottság be.szá­UNIDO Fejlődhet-e a fejlődők ipara? Augusztus 2—18. között adósodottságáért, elmara- gan-kormány kamatpolitiká­rendezi Bécsben 4 világkon- dásáért. ját a fejlődők nagy többsége ferenciáját az UNIDO. az Az UNIDO 2.. limai kon- egyértelműen felelőssé teszi ENSZ iparfejlesztési szerve- ferenciája 1975-ben nagyra- a „harmadik világ" páratla­zete. Ez a legfiatalabb az törö célokat fogalmazott nu! súlyos helyzetéért. ENSZ szakosított intézmé- jr,eg: növeljék 2000-ig a fej- A magyar küldöttség élén nyei közül, létrehozását az ¡¿¿5 ¿Hámok részesedését a Barta Ferenc, a Miniszterta­1966 -os ENSZ-közgyűlés ha- világgazdaságban 11 száza- nács Nemzetközi Gazdasági tározatára kezdték meg. s ]ekról 25 százalékra. Az 1980- Kapcsolatok Titkárságának 1971-ben, ugyancsak az oszt- as új-delhi konferencia, jól- vezetője, az UNIDO magyar rák fővárosban tartotta első jebet a világ gazdasagi es po- nemzeti bizottságának elnö­vi lágkonferenciáját. litikai helyzete közben alap- ke áll n">ajd- Hazánk kezdet­Az UNIDO-t azzal a céllal vetően megváltozott., sok száz tői tevékeny szerepet játszik hozták létre — sokban a millió dolláros „észak—dél" az UNIDO-lsan. tagja jelen­szocialista országok kezde- fejlesztési alapot vett tervbe, a vezető testületnek, az ménvezésére —, hogv segít- s célul tűzte ki, hogy a fej- iparfejlesztési tanácsnak, s sen megoldani korunk egvik lődő országok az ezredfor- több szakértőnk dolgozik legégetőbb gondját. Feladat dulóra 30 százalékkal része- mmd a becsi kozpontban, elősegíteni a fejlődő orszá- sedjenek a világ iparcikk- m'nd az UNIDO megbizasa­Rok iparosítását, hozzájárul- kereskedelmeben. bo1 fejlesztesi programokon, ni az óriási különhsegek . „„„„„^ , A világszervezet tobb ta­csökkenteséhez a fejlett ipa- A nácskozasat illetve szakkep­ri és a feilődő ors/aaok — a realitasai között megváló- zest Szo gáló tanfolyamat nvuw i sXznátban sithatatlan tervek helyett az rendezték már - sikerrel ­"S és dél" - közöU idei becsi konferencia - Szánkban. Az UNIDO tevé­„eszaa es „aei KOZOU. Abderrahman Hane, kenységébe való bekapcsoló­A világ országainak több- az UNIDO algériai ügyvezető das egyébként a magyar gaz­ségét kitevő fejlődő orszá- igazgotója szerint — mér- daság számára is előnyös, gok célkitűzését egy új gaz- téktartóbb meggondolások- mert a szakképzés, a szállítá­dasági rend megteremtésére ból indul ki. Napirendre ke- sok révén tudja erősíteni po­közismerten bizalmatlanul, rül a nemzetközi együttmű- zfeiólt a fejlődő országok­fenntartasokkal. vagy eppen ködes a munkaerő kiképzé­ellenségesen fogadjak a fej- seben, tudományos-műszaki lett tőkés országok, mindé- területen. Változatlanul idő- j nekelőtt az Egyesült Álla- szerű az ipari termelői kapa-1 irtok. Így az UNIDO kialakí- citások áthelyezése fejlődő tasánál kezdettói fogva első- országokba, a fejlődő orszá­rendű politikai kérdés volt gok nyersanyagainak helyi az új szervezet tevékenységi feldolgozása, az élelmiszer­körének, súlypontjainak ellátás. Hangsúlyt kap töb­meghatarozása — ami végül bek között a „dél—dél". a is az ENSZ-ben szokásos fejlődő országok közötti koo­kompromisszumokhoz, kö- peráció fejlesztése, Afrika, a vétkezésképp a lehetőségek- legszegényebb kontinens ipa­tői elmaradó hatékonyság- rositása. a fejlődő világ ne­hoz vezetett. héz pénzügyi helyzete. Az UNIDO tavaly kereken A 17 napos tanácskozás, 40 millió dolláros költségve- amelyen általában magas léssel működött. amelynek szinten képviseltetik magu­jelentös részét a 2500 fönvi kat a tagországok, várható­apparátusra fordították, an átfogó világpolitikai és (Tobb mint ezren közülük a világgazdasági allasíoglalá­f ej lődő országokban dolgozó sok, viták színhelye lesz, ám szakértők.) Ezen túlmenően nagyszabású, új fejlesztési az UNIDO használja fel a programokra, szélesebb nem­gyakorlatban az ENSZ fej- zetközi összefogásra az adott lesztési alapjának jelentős világhelyzetben aligha lehet részét. Megújuló vitákhoz számítani. Oleg Hlesztov vezet e szervezetben is a tő- nagykövet, a Szovjetunió bé­ke« propaganda, amely (nem esi ENSZ-nagykövete rámu­kevés fejlődő rendszer támo- tátott: az Egyesült Államok itatásával) azt állítja, hogy a által kikényszerített fegyver­fejlett szocialista országokat kezési verseny korlátozza a Vugy. nolyan felelősség. se- Szovjetunió lehetőségeit, gélynvújtási kötelezettség hogy még nagyobb támoga­terheli. mint a volt gvarmat- tást nyújtson a fejlődő or­tarókat, s utód.i ükat. ame- szagoknak. Az amerikai kül­lyek ma kizsákmányoló gaz- döttsegre mindenképpen ne­da.ságpolitikáiukkal felelősek hez szer-p vár Bécsben, hi­fi fejlődő világ spk helyütt szen az amerikai -nultinacio­meg növekvő nyomoráért, el- nalis vállalatokat, s a Rea­TANÁCSKOZOTT A CHILEI ELLENZÉK A katonai kormány elleni egységes fellépés kidolgozá­sáról tanácskoztak Santiago de Chilében egy gyűlésen a chilei ellenzéki erők képvi­selői. Ez volt a Pinochet-dik­tatúra fennállása óta a leg­több ellenzéki szervezet részvételével megtartott ta­nácskozás. A találkozót kö­vető sai ókonferencián hang­súlyozták, hogy az 1980-as törvénytelen alkotmány 24. cikkelye lehetőséget ad a ka­tonai kormányzatnak a pol­gári szabadságjogok soroza­tos megsértésére és hatalmi visszaélésekre. Évforduló, tanulságokkal reskedelmi—gazdasági elsején együttműködés, tért hódi­a világ: tott a kölcsönös előnyök őszinte keresése, a kerdé­sek valóban konstruktív megközelítése. Arra azon­ban — barátaink, sőt. egyes nyugati körök mel­lett — mi, magyarok is már akkor figyelmeztet­tünk, hogy a folyamat csak akkor válik vissza­•fordíthatatlanná, ha a po litikai enyhülést katonai enyhülés követi. Nem a szocialista orszá­gokon múlott, hogy ennek sajnos, pontosan az. ellen­Amikor kezdett szárba szökkeni a Helsinki nevével jelzett folyamat. 1/ ilenc esztendeje, 1975. augusztus örömünnepet ült harmincöt különböző tar­sadaimi berendezkedesű ország vezetői aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együttműkö­dési értkezlet záróokmá­nyát. A megállapodás lé­nyege, hogy a résztvevők levonták a történelem leg­véresebb konfliktusa, a második világháború ta­nulságait, nem utolsósor­ban úgy. hogy hitet tettek az európai határok sérthe­tetlensége mellett. Kétség­telenül ez volt Helsinki kezője történt legfontosabb, de korántsem mar világszerte egyetlen vívmánya. A charta rögziti az államközi kapcsolatok alapelveit; ki- atlanti, ezen belül is első­mondja. hogy a különböző világnézet és berendezkedés akadálya a békés, sőt te­vékeny együttélésnek. A szocialista országok között hazánk is jelentős szerepet vállalt a Helsinki felé vezető út egyengetésé­ben, és azt is jó szívvel elmondhatjuk, hogy mi, magyarok is éreztük a Helsinkiben megkoroná­zott folyamat jótékony ha­sorban amerikai körök tá­társadalmi madást indítottak Helsinki nem lehet chartájának betűje és szelleme ellen. Nekiláttak, hogy megbontsák, lerom­bolják azt a pillért, ami az enyhülési folyamat alapja volt: a két világ­rendszer katonai egyensú­lyát. Ehhez ugyan már az Egyesült Államok jelenle­gi elnökének elődje hozzá­kezdett, de Ronald Reagan az amerikai politika fő tását. Csaknem fél évtize- vonásává tette a gátlásta­den át a világpolitika po­rondján, minden akkor is meglevő nehézség és tuda­tosan épített akadály el­lenére az enyhülési folya­mat volt az uralkodó. Eu­rópa — és nemcsak Euró­pa országai között látvá­nyosan. naponta érezhető­en és tapasztalhatóan megnövekedtek a két- és sokoldalú kapcsolatok, ki­szélesedett a politikai, tu­dományos—műszaki, ke­lan törekvést, a katonai erőfölényt. A szocialista országok ** továbbra is szeretnék megőrizni, sőt, továbbfej­leszteni Helsinki vívmá­nyait, és hazánk most sem tétlen ebben a küzdelem­ben. Kilenc esztendővel az aláírás után, biztosabban tudjuk, mint valaha, hogy a tét az emberiség jövője. Harmat Endre Finisben a BÁMl 4 múlt és a jelen Amikor egy évtizeddel ezelőtt elkezdődött a nagy építkezés, voltak, akik ké­telkedtek abban, hogy időre célba ér. Most már javában folynak az előkészületek a nagy ünnepre Kuandában:e kis szibériai településen kö­tik össze nemsokára a Baj­kál—Amúr vasútvonalat, s ezzel a pálya teljes hosszá­ban megkezdődhet a vonta­tók közlekedése. Két sínfek­tető brigád halad egymás­sal szembe keletről és nyu­gatról Kuanda felé, s a köz­tük levő távolság már ke­vesebb, mint 100 kilométer. Az építők néhány hónap­ja vállalták, hogy a határ­idő előtt egy évvel, ez év november 7-re elkészülnek. Most „rátettek még egy la­páttal": már október elejé­/i )Ö' oJlrtB darszki alagúthoz érve meg­torpant. Az alagút nem volt kész. az építők elmaradtak a betonozási munkákkal. Mi­vel a feszített határidőket űj fejezetet nyit Szibéria és a Szovjet Távol-Kelet terü­leteinek meghódításában. Tíz éve hozott határozatot az SZKP Központi Bizott­sága a Bajkál—Amúr vasút- tartani akarták, megkerül­vonalról, a gondolat azon- ték az alagutat ban sokkal régebben, már a harmincas években felvető­dött: 1938-ban meg is in­dult a közlekedés a transz­azzal, hogy annak elkeszülte utan visz­szatérnek a hiányzó pálya­szakasz lefektetéséhez. A BAM építésének legfőbb szibériai vasútvonal „BAM" „betegsege" az összhang elnevezésű állomása es Tin­da között — ez utóbbit már a Bajkál—Amúr vasútvonal fővárosának tekintik. A há­ború azonban közbeszólt: négy évvel később a 180 ki­lométeres szakasz sínéit fel­szedték, s az értékes beren­dezésekkel együtt felhasz­nálták a Sztálingrádba ve­zető vasúti pálya építéséhez. 1943 és 1950 között a két hiánya, az ütemkülönbség. Hősies erőfeszítések, lelkesí­tő vállalások, az emberi és anyagi tartalékok mozgósí­tása veszhet kárba, ha az „alvállalkozók" nem tarta­nak lépést. Az egyik bri­gádvezető megfogalmazása szerint: az élen haladók üte­mének megfelelően kell biz­tosítani az anyagellátást, kü­lönben olyan nagy lesz a szakadék a „front és a hát­Közéleti napló ÜDVÖZI.Ö TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki társaság elnökének, akit az Tanács elnöke táviratban jziandi parlament újabb fejezte ki jókívánságait é é megerősített tiszt­Vigdis Finnbogadottír asz­szonynak, az Izlandi Köz- ségében. re tervezik az átadást. Az „,„„ . . ..aranykapocsnak" becézett végszárnyat építették utolsó síndarab lefektetése nyugaton a Tajset—Uszty- ország" kozott, hogy meg utolsó sindarab leteKtete.se Rut (ma. Léng) ke!eten pe_ mm^^^mmmm^mmmm^^^mmm^^^ | dig a Komszomolszk" és a Csendes-óceánhoz újabb ki­I járatot biztosító Szovjetszkij I Gavany közötti útvonalat. A az építkezés | középső, mintegy 3200 kilo- Gejdur Alijev első méteres vasútvonalat illetik terelnök-helyettes ma „az évszázad építkezé- szemleutat se" névvel. Teljes elkészül- on. te után a BAM vasútvonal négy és fél ezer kilométer hosszan húzódik majd. A építkezés körülményei valóban nem mindennapiak. kell állni. Nem véletlen te­hát. hogy rövid időn belül a Politikai Bizottság két alkalommal is foglalkozott helyzetével s minisz­tiznapos tartott a BAM­FOGADÁS SVÁJC NEMZETI ÜNNEPfiN Róbert Beaujon, Svájc budapesti nagykövete hazá­ja nemzeti ünnepe alkalmá­ból fogadást adott a nagy­követségen. A fogadáson részt vett Kapolyi László ipari miniszter. Esztergá­lyos Ferenc külügyminisz­külkereskedelmi miniszter­helyettes. valamint gazda­sági, társadalmi és kultu­rális életünk több képvi­selője. Ott volt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és ter-helyettes, Melega Tibor tagja is. KUVAITI ÚJSÁGÍRÓ-DELEGÁCIÓ HAZÁNKBAN A MÜOSZ meghívására gadta Várkonyi Péter kül­kuvaiti újságíró-delegáció ügyminiszter, Simon Ferenc, látogatott hazánkba Juszuf a Minisztertanács Tájékoz­S. al-Alian. a Kuvaiti Üj- tatási Hivatalának elnökhe­ságíró Szövetség elnökének lvettese. Melega Tibor kül­vezetésével. A Kuvaiti Üj- kereskedelmi miniszterhe­ságíró Szövetség elnöke iyettes és Sarkad! Nagy megbeszéléseket folytatott „ LJ a MÜOSZ vezetőivel a két Barna< az AUami Egyhai;­újságiró-szövetség kapcso- ügyi Hivatal elnökhelyec­latairój. A küldöttségét £0- tese. A nem kielégítő szerve­zettség, s bizonyos számí­tási tévedések következme­nve az is, hogy — mint azt a PB-ülésen is megállapítot­Gvakorlatilag minden kilo- ták — jelentősen elmaradt meteren kisebb-nagyobb hi- az infrastruktúra kialakitá­dat. viaduktut kell emelni. sa Tindat. a BAM ..főváro­A régi módszerekkel a híd- sai" eredetileg 16 ezer la­epítők nem sokra mentek kosúra tervezték, mára azon™ volna a sokszor 60 fokos hi- ban 60 ezren élnek itt. A degben. hófúvásban, a mo- kelleténél kevesebb a lakás, csaras-lápos területen. gyermekintézmény és egyéb Ahogy haladt az építke- szolgáltatás. Az átlagosnál zés, úgy tanultak meg újabb jóval magasabb jövedelem és újabb fortélyokat, mód- nem kárpótol mindenért, s szereket. Néhány éve mar így olyanok is otthagyják az nem is igazán épitenek, in- építkezést, akik megbarát­kább „csak szerelnek": az koztak a zord klímával, sze­ország különböző vidékeiről érkeznek a speciális hídélek, amikből a helyszínen „rak­ják össze" a kész szerkeze­tet. Nem egyszer kellett el­retik az embert próbáló fel­adatokat. s szívesen letele­pednének. Márpedig a mun­káskézre. a jó szakemberre nagy szükség van ezen a vi­térni az eredeti elképzelé- dókén, hisz a vasútvonal el­sektöl. Egy legutóbbi példa készülte csak nyitányát je­— két hónappal ezelóttről lenti a térség birtok'-avéte-, —: ¡1 nyugati irányba hala- lének, dó sínfektető brigád a ko- Kovács B. Sándor t

Next

/
Thumbnails
Contents