Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

5 Kedd, 1984. augusztus 7.' Megérett a paradicsom A Hirháttér című tévéműsor a megszületésekor tátongó űrt kellett, hogy betöltsön. Nagyon hiányzott már a tévés tájékoztatásból ilyesfajta műfaj. Alcíme szerint: Nezetek, vélemények közérdekű kérdésekről. Vagyis, legalább a magam értelmezése szerint, alkalom az eavmastól különböző nézetek. vélemények szembesítésére. ütköztetésére, elsősorban azzal a céllal, hogy közös dolgainkban felelős együttgondolkodásra serkenjünk Amolyan demokráciaiskolának sem utolsó a leghatasosabb tömegkommunikációs fórumnak ez a mű-sora. Akár csak utólag, de még jobb. ha az előkészítés időszakában. információkat kapunk innen a mindanynyiunk életét meghatározó döntések hátteréről, értesülhetünk. milyen alternatíva kínálkozott magunk le mérlegelhetünk, s ..képviselőnk'. a mindenkori műsorvezető révén helyeselhetünk vagy ellenvéleményt mondhatunk. Alighanem ezért különös jelentőségű ebben a műfajban a riporter személye, magatartása, minden szava. A nézők nevében föllépni önmagában is nehéz feladat, majdhogynem lehetetlen vállalkozás, mert hisz: hányfélék vagyunk? Mégis, a Hírháttérben előforduló valamennyi témában olyan módon kell állást foglalnia a műsorvezetőnek, hogy érezhető legyen: a többség érdekeit képviselve ül szembe a stúdióba meghívott, többnyire szervezeti, vállalati. csoportérdekeket képviselő személyiségekkel. Mester Ákos mutatott egykét. követni való példát a műsor történetének első szakaszában. Nehéz utánozni a „módszerét", elismerem, hiszen amellett, hogy imponálóan tájékozottnak mutatkozott (s a kamerák előtt ezt nem lehet mímelni), mindig megtalálta a módiát, miként lehet a másféle véleményt tiszteletben tartva érvényesíteni a sajátját (a miénket) is. miként lehet „falmelléki szövegek" mibenlétére félreérthetetlenül, de az embert soha sem sértve rámutatni. Nem egvszer sikerült ilyen módon átvilágítania a különféle érdekek szövevényét, s ezzel a gondosan mérlegelő, árnyalt véleménvek formálására késztetni bennünket, s talán helyes cselekvésekre az erre hivatottakat. Mindezt azért mondom, hogv ne hagyjak kétséget: általában érdemesnek találom a megkülönböztetett figyelemre a Hírháttér adásait. Akkor is tanulságosak, ha a föntiek szellemében sikertelennek mondhatók. Mint legutóbb, csütörtökön. Wisinger István vezette a műsort, aki sok tekintetben hasonló erényekkel rendelkezik, mint Mester Ákos, talán csak a „partnerkezelésben'' nem olyan magabiztos. A műsor harmadik témájaként arról beszélgetett három illetékessel. miért olyan magasak az idén a zöldség- és gyümölcsárak. A stúdió vendégei, a Zöldért vállalat, a MÉM és a belkereskedelem képviselői — folyamatosan mellébeszéltek. Meg kell hagyni, gyakorlottan csinálták, összjátékuk kifogástalan volt. Mondok egy példát: miután a műsorvezető az előre elkészített Hírháttérben szokásos adattáblázatokkal támogatva, a lehető legkézenfekvőbb kérdést föltette, hogy tudniillik, milyen intézkedéseket (¡ondóinak a piaci visszaélések, a munka nélkül milliókra szert tett maffiózók ellen, érdekünkben — szóval erre a kérdésre o vendégek egyike kifejezte jámbor óhaját: ezeket meg kell szüntetni. Mire a másikuk, átvéve a szót. a következőképpen fűzte tovább: az előbb említett intézkedéseken kívül . .. Az ember, ha néző, ilyenkor azt várja, hogy csattanjon a műsorvezető hangja: de kedves uram. az istenért, itt egv árva intézkedésről sem volt szó eleddig, mondják meg végre, mit akarnak tenni, mert naponta látjuk a piacon, hogy ? cselekvési szándék hiába deklaráltatott ezerszer, az árak rohannak a csillagos égig! Ám a műsorvezető hallgatott. Több eset lehetséges: 1. nem tudják az illetékesek, miként kell hathatósan intézkedni; 2. tudják, csak nem akarják megmondani, mert hátha megint nem érnek célt; 3. tudják, csak nem akarnak intézkedni, mert ez nem kifejezett érdekük. Teszem, a műsorvezető mindezzel tisztában van. ezért fölöslegesnek, kilátástalannak tartja a nyíltszíni csatározást. Kérdés, akkor miért kell e téma a Hírháttérbe? Tán, mert megérett végre a paradicsom. éppen a napokban, és a műsort nem kell annyi kétszámjegyű ár fölsorolásával befejezni? A zsurnaliszták derűs optimizmussal tekinthetnek a jövőbe. Valószínűleg egy év múlva, ilyentájt, megint lesz írni való témájuk: miért drága a zöldség és a gyümölcs? Magam is azt mondom, a munka — mindenek előtt. Ámbár a zöldségtémájú cikkeket sem fizetik olyan jól. hogy a leesóevők kiváltságos táborába besorolhatnánk ... Sulyok Erzsébet Folklórtábor franciáknak Nyolcvanöt népművészet, népi mesterségek iránt érdeklődő francia érkezett vasárnap Szombathelyre. A megyei művelődés is ifjúsági központ részükre szervezett folklórtáborának lakói lesznek. Megismerkednek a magyar néptáncokkal és népzenével, népdalokat tanulnak. Előadásokat hallga'nak a népi hagyományok magyarországi gvűitéséről és ápolásáról. Népművészek vezetesevel elsajátítják a különböző népi mesterségek — a kovácsolás, a fafaragás. a kosár- és szalmafonás. a fazekasság, a fonás, szövés és hinazés — alapismereteit. Vas meRye nevezetességeinek. népi műemlékeinek megtekintése is szerepel a programban. Meghalt Szobai Imre Az elemi iskola negyedik osztályába járt, amikor édesapja meghalt; küldöncnek kellett állnia a fiúnak, aki kitűnő tanuló volt Tizennégy esztendős korában szabótanonc lett, 1925-ben segéd. így kezdődött az 1908. december 8-án született Szuhai Imre életútja, aki szabóinasként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Eszperantista volt, a Munkás Testedző Egyesület aktív tagja. Terjesztette a Népszavát, feladatot vállalt a választási agitációból. Mint annyi más munkásifi a szebb jövőért küzdött, s képezte magát. Tagja volt a szavalókórusnak, a Munkásszínpadon játszott 1932-ben ót választja pénztárosává a szabók szakszervezete. Budapest ostromakor a fővárosban él. A nyilasok munkaszolgálatra küldik. A felszabadulás után a vasútnál helyezkedik el; előbb segédmunkás, majd központkezelő a távközlési biztosító berendezések főnökségén. Jól dolgozik, megbecsülik a munkáját. Ezt bizonyítja, hogy 1951-ben sztahanovista oklevelet is kap. Ö a pártszervezet titkára, s a legtöbb szeminárium előadója. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Szuhai Imre nincs többé. A múlt hét végén ragadta el közülünk a munkásmozgalom régi szegedi harcosát, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét a halál. Temetéséről később intézkedünk. MSZMP Szegedi Városi Bizottsága rddtoJÍ£j/elo Kör, ami nem négyszögesíthető A kör, tudjuk, azon fe- magyarországi könyvkiadás ihletett, kifejezetten élvezelül, hogy síkidomot jelöl, és könyvterjesztés történe- tes stílusban, hogy már-már hordoz másféle jelentéstar- téről szóló sorozat jóvoltá- kibújik a kritikusból a kistalmakat is: vannak (vagy bői. ördög, s azt kérdezné: vajon voltak) baráti körök, dal- Azután: ma is létezik ol- a beszélő Maller Sándornak körök és irodalmi körök, s vasókör Magyarországon, „négerrel" íratták meg taha jobban utánagondolunk, Legalábbis egyről biztosan lan esszészámba menő Jórá kell jönnünk — nagyon tudni: Almásfüzitőn, közel kai-opusát, avagy ő maga is „jó szó" ez. A kör négy- tíz ¿ve, a művelődési ház képes ilyen pompázatos szögesítéséről éppúgy szo- könyvtárosának vezetésével, szavakba önteni a hatást, kás olykor elmélkedni, mint jgaz arrói már a kör veze- amít a nagytzakállú és ábbezárulásáról — hiába, szó- tője sem tud. másutt van-e rándos szemű mesemondó fűzésekre csábító a szó je- hasonló, „biztosan" mondja reá gyakorolt? ankTfeietuantformamolÍszÓ K»»?™»«' kapcsolatuk A kör tehát olvasókör is, a Kirejezett torma plasz- mindenesetre nincs senki- ama bizonyos síkidom nevé, v « , , vei, „de lehetne". Kommen- böl továbbképzett szavak ^ben van, ^het- tár nincs -, de minek is? egyike. És hallhattuk: ez az például olvasokor is, nem újdonság éppen, de ez még Vagy: Jókairól beszél va- a kör, amit nem lehet négyh - . . . ., laki. Jókairól, aki — tetszik, szögesíteni. Nem is kell. dfvatos fogalmak közé No- nem tetszik ~ mégiscsak Elég ha havonta «&szer be" Aivaros rogaimaK aoze. JNO- „..^.„„U „-„„ „ ,.ÓJ;A+ a* ha könyvet több magyar ifjúkorunk nagy bálványai kapcsoljuk a rádiót, és véváQÓr^i „„ közé tartozott hosszabb- gigélvezzük a szerkesztőUha^nlFhKik Snk^ n**»' f*™««**. WVfve^Wp^Vi Éra elgyönyörködtetni káb.tóan az mdíáhkonyvek u én es es a rendező Éles Bela muszép. sok-sok évét átfogó (es' (b1bfdjpk) Doszto)?vszkv sorát. Azonnal „sokszögű" , ... - előtt. S most ugv hallunk , .. , . , eppen ezert szuksegszeruen (m Akihe2 vl%za-vissza- lesz az elmeny" De korbe" térek" elnevezésű rovatban) fogónak is mondhatnám. Domonkos László Szegedi győztesek a táncyersenyen Szeged polgárai szeretik a táncot. Erről a hét végén győződhetett meg az ember fia. Szombaton es vasárnap tombolt a nyár, az újszegedi Sportcsarnok nagyterme izzó katlanhoz volt hasonló — a légkondicionáló alig pár fokkal hűtötte a levegőt, amelyből fogyott, egyre fogyott az oxigén. A 10-es Volán jókora formátumú műsorfüzete legyezőnek is bevált, használta szorgosan a szép számú közönség. Amely talán, a tavalyi szegedi siker megismétlődésének reményében volt oly kitartó. Rögtön tegyük hozzá, nem csalatkozott. Az egyéni verseny mindkét kategóriáját a szegedi Pálinkó—öze páros nyerte. A Palánkai—Zsilák kettős harmadik helyezést érdemelt a standard táncok versenyében. Rendhagyó mód. gálával kezdődött — és gálával ért véget a Szőke Tisza '84 nemzetközi táncversenv. Az osztrák, a cseh. az NSZK, az olasz és a szegedi Volán két csapata pénteken délután Gyulára utazott. Az ottani nyári játékok keretében tartottak bemutatót a szabadtéri színnadon. Közel 800 gyulai. Békés meevei tansolta műsorukat. Szombat este kezdődött az egvéni bainoksá? A nvertes szesedieken kívül dobogóba jutott. standard kategóriában, második lett a Re'f Rernhnrri—r"orinra Fend kettős rpjRZKt A latin táncok kategóriájában második belvet szerzet' az Andrea Pavinvrni—Silvia Srhin o/fj (Olaszorszag). harmadikat Roland Mader—Felicitas Augusta (Ausztria). Vasárnap a csapatok versengtek. Ez a pforzheimiek (NSZK) győzelmét hozta. Mindössze három ponttal maradt le a Volán egyes számú csapata (Pálinkó—Öze, Palánkai— Zsilák, dr. Taródi—dr. Taródiné Tóth Erzsébet), harmadikok lettek a bécsiek. A gálát megelőző szuszszanásnyi szünetben kértünk értékelést a verseny főrendezőjétől, Pálinkó Lujzától: — A Szőke Tisza táncverseny megrendezésével kettős célunk volt. Egyik, hogy színesítsük a Szegedi Ünnepi Hetek eseménysorozatát, a másik, hogy népszerűsítsük ezt a hazánkban sokáig méltatlanul mellőzött, sportot, művészetet egyesítő műfajt, a versenytáncot. Magyarországon — szemben az európai 60 éves múlttal — alig 20 esztendeje, hogy egyáltalán odafigyelnek az amatör versenytáncra. Évek során sikerült meghonosítanunk a csapatversenyt. természetesen kezdettől fogva tartottuk az egyéni bajnokságokat. A bírák a nemzetközi szabályok szerinti pontozással értékelnek. Ügy gondolom, a szegedi táncversenyek immár semmivel sem maradnak le a szombathelyi bajnokságoktól. csak mintha Szegedre kevesebben figvelnének. kisebb a visszhangja. Pedig itt is az egyes országok teginhbjai mérik öszsze tudásukat. A volánosok koreográfiáiét a békéscsabai Felczán házaspár tervezi, segíti. Felczánné: — Ügy látom, egyre magasabb színvonalon táncolnak a versenyzők. Rendkívül nehéz mozdulatok sorában gyönyörködhettünk. A kitartó gyakorlás, a megfelelő kondíció meglátszik a produkciókon. Ha lassan is, a fiatalabb korosztály kezdi fölismerni, elengedhetetlen a megfelelő mozgáskultúra a tánc igazi élvezetéhez. A divattáncok népszerűek, de tiszavirág-életűek. Pár hónapig sikk egyfajta stílus, aztán eltűnik nyomtalanul. A tangó, a keringő sosem megy ki a divatból. A mozdulatok szépségében, harmóniájában a gálán is kapott ízelítőt a közönség. Nagy sikert aratott idén is a Jánosi hazaspar (egykori magyar bajnokok), a DÉL ÉP Napsugár táncegyüttese. Színes műsorral kedveskedett a kassai formációs táncklub. Nem hiányzott a mozduiatművészet másik műfaja, a pantomim sem: M. Kecskés Andrást láthatta a közönség. A Szőke Tisza '84 versenyén a Melody Combo zenekar játszott. A műsorvezető Antal Imre volt. M. E. nem is reális értékű) számsorok által. Hiszen arról nincs, nem is lehet statisztika. hány lakásban szolgálnak a könyvek a díszpálma és a nipp-mütyür feladatának megfelelő díszítőeszközül. Pedig aki bizonyítottan sokat olvas, rongyember ugyan még lehet, de tájékozatlan, tapasztalatlan, tehát bizonyos élet-fölkészültségben elégtelen osztályzatot szerző soha. Bár kollektíven olvasni nem, de az olvasmányélményeket megtárgyalni lehetséges. Mi több, üdvös és üdvözlendő dolog, ha úgy tetszik, a közművelődés (egyik) tartópillére. Mikor, hol, meddig voltak vagy vannak olvasókörök, bevallom, nem tudom —, de a rádióban van egy havonta ilyen címen jelentkező félórás műsor (legutóbb a múlt héten csütörtökön hallhattuk a Kossuth-adón), ami egészen különleges összefüggésben állítja elénk olvasás és közösségi jellegű szellemi pallórozódás kapcsolatait. S teszi mindezt — méghozzá a tömegkommunikáció révén. Vajh' ki tudja, hogy 1848ban, a leglelkesítőbb magyar esztendők egyikében hazánk 45 városában közel száz könvvárusító hely működött? És azt. hogy Petőfi kiadójától, Emich Gusztávtól mennyi honoráriumot kapott egy-egy kötetéért? A válasz a rádiós Olvasókör egyik alapfunkcióiát sugározza szét: ismeretterjesztés. Például e magazinműsor Antikvárium-rovatában, a a Kárpáthy Zoltánról, olyan Országos nemzetiségi találkozó Koszorúzás a gödi Fészekben Koszorúzási ünnepséget tartottak vasárnap a gödi Fészek fennállásának 60 évfordulója alkalmából a gödi munkásmozgalmi és a gödi Fészek-emlékműnél. Az ünnepség szónoka Töm™ István az MSZMP Knzrv-inti Bizottságának tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke, a gödi Fészek veteránja volt. Szemet gyönyörködtető színes népviseletes felvonulással, békegyűlessel. a szlovák. német, délszláv és román nemzetiségi együttesek országos találkozóiával vasárnap befejeződtek a Bánkon rendezett Nógrád megyei nemzetiségi napok. Nógrád, amely megkülönböztetett gonddal ápolja huszonkét szlovák és két német ajkú nemzetiségi településének anvanyelvi kultúráját. s amelynek talán legszebb fekvésű községében — Bánkon — évtizedek óta rendszeresen megrendezik a szlovák, a német — s az itt vendég magyar — néptáncosok-dalosok fesztiválját. A bánki országos nemzetiségi fesztivál reggeltől estig tartó eseményein —• amelyeket jól kiegészített a népi és iparművészeti kirakodó vásár, a nemzetiségi lapok hírlap- és könyvvására. a bánki tájház kiállítása — összesen mintegy hatezren vettek részt (MTI) Gondozónők vetélkedője Szegeden Az egészségügyi gyermekotthonok szakmai vetélkedőjét az idén negyedik alkalommal rendezték meg, ezúttal Szeged adott otthont a pénteken kezdődött háromnapos rendezvénynek, melynek része volt a vetélkedő is. Szombaton délelőtt a szegedi Ifjúsági Házban öt város — Békéscsaba. Debrecen, Eger, Budapest és Szeged — két-két négyfős csapata, a gyermekotthonok gondozónői mérték össze tudásukat, felkészültségüket szakmai és politikai ismeretekből. A vensenyt dr. Csergő Tibor városi főorvos nyitotta meg. köszöntötte a megjelenteket a szegedi városi pártbizottság képviseletében Fosztó I-ászlóné és házigazdaként dr Galántai Erzsébet igazgató főorvos is. Az elnökségben foglalt helyet dr. Siondy Mária, a Gyermeki otthonok Módszertani Intézetének vezető főorvosa es az illetékes intézmenyek számos képviselője. Az egészségügyi gyermekotthonok dolgozói — akiknek munkája a szakterületen belül is a legnehezebb, legtöbb türelmet igénylő feladatok közé tartozik — bizonyították, igen magas szinten sajátították el szakmájuk, hivatásuk elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A háromnapos rendezvény alkalmat adott arra is, hogy a Szegedre érkezett vendégek ismerkedjenek a várossal. részt vegyenek a kulturális programokon, a szegedi fesztivál eseményein. A szakmai vetélkedőn, igen szoros versenyben Szeged vit. te el a pálmát, a két csapat az első és a harmadik helyezést szerelte meg. Második Jrely.en az egriek végeztek.