Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

47 Kedd, 1984. augusztus 7.' Kinevezés Az Elnöki Tanács dr. Bá­nyász Rezsőt, a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetét e tisztségéből < felmentette, s egyidejűleg államtitkárrá, a Miniszter­tanács pedig a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökévé nevezte ki. Csillagász úttörők Amatőr csillagász úttörők tanfolyama kezdődött hétfőn Gödöllőn. A helyi művelődé­si központban rendezett egy­hetes eseményre az ország minden részéből több mint ötven kisdiák, s több csilla­gász-szakkört vezető peda­gógus érkezett. A találkozó célja a gyerekek eddig szer­zett tudásának elmélyítése, valamint a pedagógusok to­vábbképzése. Ehhez az Urá­nia Csillagvizsgáló hivatásos ,„íuo csillagászai is segítséget lékük nyújtanak. Statisztikai felmérés A lakásépítésről A Központi Statisztikai Az új lakások átlagos alap- alatt 49 865 lakást számoltak Hivatal adatai szerint a VI. területe évről évre növek- fel, főként mert elöregedtek, ötéves tervidőszak első há" szik, az elmúlt évben már lakhatatlanná váltak, kisebb rom évében 226 745 új lakás meghaladta a 73 négyzetmé- részüket pedig városrende­épült fel az országban, s ez tert. A legnagyobbak — zési okok miatt. Idén az első a tervezett lakásszám alsó mintegy 92 négyzetmétere- félévben 3637 lakást bontot­hatarát jelenti. Az 5 év alatt sek — a családi házakban , . . on „/„u,, ugyanis 370-390 ezer lakás levő lakások, az állami erő- tek le' mmtegy 30 szazalek" felépítése a cél. Budapesten forrásokból létesülteké azon- ^ kevesebbet, mint a mult a 3 év alatt létesített 49 407 ban átlagosan csak 54 négy- év első felében, új otthon — a magánlakás- zetméter. Az új lakások a építés lemaradása miatt — korábbiaknál több szobával alatta marad a tervezettnek, épülnek. Csökkent az egy- és Állami erőből az összes la- kétszobás otthonok aránya, kás 25,8 százaléka épült, a múlt évben a lakásoknak ezen belül 1983-ban már csak már több mint 50 százaléka 22,3 százaléka, s ez az arány két és fél vagy ennél több­az idén tovább csökken. Ez- szobás volt. zel egyidőben jelentős álla- Az idén az év első felében mi forrásokat csoportosítot- előzetes adatok szerint 18 024 tak át a magánlakás-építés új lakás épült fel az ország­támogatására, amelynek ban, ami 2,8 százalékkal eredményeként egyre többen több, mint tavaly az év első vállalkoznak magánházak, 6 hónapjában. Az állami erő­lakások építésére. A 3 év forrásból létesített új laká" alatt magánerőből épült la- sok aránya 15,4 százalék, ez kások 35,8 százaléka társas- megfelel a tervezettnek, házban található, 56,7 száza- Nemcsak épülnek, meg is hagyományos családi szűnnek lakások. A statiszti­Elhunyt Závodi Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Závodi Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, és az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke augusztus 4-én, szombaton, 57 éves korában, baleset következtében elhunyt. Temetése augusztus 10-én. pénteken 14 órakor lesz Székesfehérváron, a Berényi úti Csutora temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa,' az MSZMP Fejér megyei Bizottsága, Fejér megye Tanácsa l házban. kai adatok szerint három év Szegedi virágcsokrok (1.) A városatya rózsái Tucatnyi alkalommal kezd­tem már neki az írásnak azzal a szándékkal, hogy gondosan titkoljam, jász­kunsági gyüttmöntként ala­posan rácsodálkoztam arra, ami itt a Tisza—Maros vi­dékén természetes: a tele­vénydús földben nemcsak a messze földön híres paprika terem meg — virágok is nyílnak, s nem szálával. Százával. Százezrével! Aki a faluhatárnyi búzatáblák, ho­rizontig érő kukoricások tá­jékáról csöppen erre a vi­döcre. a tudatlan fölényé­vei képes megmosolyogni, amikor azt halija valaki-va­lakik itt a vázába való mü­tyürkékkei pepecselnek, ró­zsák. szegfűk, tulipánok csokrait kötözgetik, s egész éven át foglalatosságot ta­lálnák a virágföldeken. Meg kellett szokni, hogy amit „odahaza" a zöldségtermő kertek apró díszeiként is­mert az ember, itt áruként, tőmegvirág- s virágtömeg­ként tart számon a piaci közvélemény. S ehhez már csak saját lapomat kellett felütnöm. Fél évtizede irta benne Péter László, hogy a „meg­rendszabályozott" folyók hajdani árterületén a hu­muszgazdag földben Pillich Kálmán telepített először rózsakertet. Az 1871-ben, Újszegeden nyüt kertészet elindítása lett egy máig élő kertművelési ágnak, a virág­kertészetnek, s a később ki­alakult gyümölcsfa kertészet­nek, A következő — hitelesí­tett — adat Móra György újszegedi kertészetét idézi, amelynek rózsaárjegyzékén 1875 az alapítási évszám, majd Vánky tanár úr, főre­áliskolai oktató vág bele a rózsakertészkedésbe — lám, a másodállás-kertészkedés sem újkeletű —, s Vánky József után egész serege jön a virágszerető széplelkelt­nek, akik persze gyorsan megsejtik. nemcsak azért szép az a virág, mert jól mutat, hanem mert pénzt is hoz. Amint persze felismer­ték a virágtermesztés érté­két. nem sokba telt rájönni, a jó föld nemcsak rózsát, hanem gyümölcsfát is ne­vel. Aligha lehet hosszú év­tizedeken át elválasztani a kettőt: aki rózsát telepített, csemetenevelő faiskolás ir lett. s aki „fakerlésznek" csapott föl. a rózsáról sem feledkezett meg. A kettő ugvanis kiegészítette egy­mást. ..A rózsa sűrűn rak­ható. és már egy év múlva fizet. A rózsa hozza a tőket, amellvel azután már gyü­mölcsfaiskolát lehet telepí­teni" — írja Szalóky István A szegedi faiskolák történe­te című könyvében, melyben a múlt század végétől az 1950-es évek közepéig 141 szegedi és 112 szőregi cse­metekertészt sorol fel, meg­jegyezvén, hogy azok nem szerepelnek a lajstromban, akik „csak" virággal foglal­koztak. Szeged és Szőreg manap­ság úgy egybekapcsolt foga­lom, mint Budapest és So­roksár, s annak idején a köz­igazgatási különállás korá­ban sem volt yálasztóvonal közöttük. A szegedi kerté­szetek legjobb munkásai a szőregi parasztemberek vol­tak. Azok a szőregiek, akik nemcsak kaszálni tudtak — gondolkozni is: ha ezek itt megélnek belőle, megélek én is. Ezután, aki csak te­hette, s hozzájutott egy kis földhöz, oltani való saj­meggyet, „Prónuszt" ültetett — vagy ahogyan ők mond­ták: rakott — no meg ró­zsát. Az úttörők közül a sze­gedi Horváth István és Szö­gi József a század végén félholdnyi rózsatő virágát szállítja naponta, törött jég­gel rétegezve Bécsbe. 1908­ig. ezután pedig Sándor Fe­renc, Szeles Ambrus és Zsernbery Károly napi 60— 70 ezer szál rózsát küld a hazai piacokra. A két hábo­rú közti időszakban volt olyan nap. hogy 300 ezer szál szegedi-szőregi rózsa is útra kelt a budapesti vá­sárcsarnok felé — vonaton. Az idők gazdasági és po­litikai frontátvonulásai sok­szor és alaposan megtépáz­ták ugyan a nagy akarással és szorgalommal kifeszített vitorlákat, s többszörösen veszélybe került a — szó szerint is — virágzó kerté­szeti ágazat, de újra és új­ra felismerték, ezt a sok munkát igénylő foglalatos­ságot nem szabad elfelejte­ni. A Szegedi Friss Újság 1948. március 7-i számában A szőregi paraszttársadalom jövője című cikkében Péter László írta: „Az utat, amer­re a mezőgazdasági terme­lést fejleszteni kell, megmu­tatta a hagyomány: Szőre­gen ezután is. sőt. ezután még jobban a gyümölcsfa, rózsa, saláta, barack ... je­lentik a gazdálkodás irá­nyát ..." Bódi János, a Tisza—Ma­ros Szög Tsz elnöke, a kör­nyék mezőgazdaságát tanul­mányozó nagy nevű szak­emberről emlékezik meg: — Erdei Ferenc, amikor földművelésügyi miniszter volt. itt is gyűjtöttt anyagot Város és vidéke című köny­véhez. s amikor engem föl­keresett, sokat beszélt arról, milyen régi hagyományai vannak ezen a vidéken a gyümölcsfacsemete- és ró­zsakertészetnek. Fölhívta a figyelmemet, a nagyüzem­ben is föl lehetne eleveníte­ni ezt a hagyományt. Azt. mondta: „nincs már nálunk éhező ember, ^s aki jólla­kott, szeretne a szépnek is örülni." Nemsokára a szövetkezet ötvenhektáros faiskolát és öthektáros rózsakertészetet nyitott. A tagoknak pedig külön kiírattak 400 négy­szögöles ..rózsaháztájit". A tsz-elnok is megfogta a ró­zsaszemző kést. Vagyis in­kább le sem tette... hiszen annak a Bódi Jánosnak a fia, aki a Pillich atya nyo­mán indult szegedi gyü­mölcsfa- és virágkertészetek napszámosaként átmentette a tudományt a szőregi tele­vénybe — még 1906 táján. Nagyot kerültem a nagy­hírű ügyvéd, ügyész, város­atya Pillich Kálmán rózsái­tól, de gyüttmöntként is rá kellett jönnöm, az évszáza­da sarjadt mag új és ,új hajtásai behálózzák ezt a vidéket — s kipusztíthatat­lan gyökereket eresztet­tek... Igriczi Zsigmond (Következik: Örökségek örökösei) Baji okoz, ha kiszabadul a palackból Gázrobbanásokról, súlyos égési sérülésekről, lakások, berendezések kiégéséről gyak­ran adunk híreket. Mégsem tanulunk az előforduló bal­esetekből, mégsem félünk eléggé a gáztól. Olyan ext­rém példák sora olvasható a gázrobbanások utáni jegy­zőkönyvekből, hogy észre­vette a pb-palack szivárgá­sát, de úgy győződött meg róla, hogy égő gyufát tartott a szivárgás helyéhez. Elő­fordult olyan robbanás is, amikor egy nagymama a konyha takarításakor az égő tűzhelyre tette a palackot. A robbanáskor nem tartózko­dott ugyan a szobában, de a ház, a ház berendezése tel­jesen leégett. Hogyan előz­hetők meg ezek a balesetek, milyen írott és íratlan sza­bályokra kell ügyelniük a gázfogyasztóknak? Ezekre a kérdésekre kértünk feleletet a közelmúltban Berta Ist­vántól, a SZELKA csoport­vezetőjétől, aki egyben a pb­gázszolgáltatás felelős mű­szaki vezetője. — A DÉGÁZ-tól 1982-ben a Gelka, majd 1983. január elsejétől a SZELKA vette át a pb-gáz teljes szerelő szol­gáltatását. Az 1/1977-es NIM rendelet kimondja, hogy minden gázfogyasztónak kö­telessége 5 évenként készü­lékét ellenőriztetnie. A mu­lasztásért a fogyasztó a fele­lős. — Mit kell tudni a nyílt­égésű és a kéményes gáz­készülékek megfelelő műsza­ki állapotáról, milyen sza­bálytalanságokkal találkoz­tak ellenőrzéseik során? Égő tűzhelyre tett palack szétrobbant — A kéményes készülé- lyezzük. Az ellenőrzéseink kéknél a kémények műszaki során tapasztalt szabályta­állapotát a Városgazdálko- lanságokat napestig sorol­dási Vállalat állapítja meg. hatnám. Tanulságképpen A legutóbbi esetnél Tápén most csak a leggyakrabban mindezt elmulasztották a la- előforduló esetekről beszélek. kők, súlyos szén-monoxid­mérgezést szenvedtek, s csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg a lakók életét. Pb-palackról fűtési készülé­keket nem helyezünk üzem­be, használatát nem engedé­Mindenevő őseim azt az örökséget hagyták rám, hogy én se válogassak ét­keim között, ennélfogva akkor se borzolódik a háta­mon a szőr, ha azt hallom, hogy bizonyos kolbászban bizonyos textilgyári dolgo­zó bizonyos szőrt talált. Ennek az újságnak a ha­sábjain legelső megjelent írásom is azt hirdeti, hogy a disznójószágnak örökölt tulajdonsága, hogy szőrös, és ezt a szokását töpörtyű korában is megőrzi. De ha én tizenhat év után is megmaradnék akkori iro­mányom dicsősége körül, joggal vádolhatna az utó­kor, hogy hagyom elmenni magam mellett saját koro­mat, ahelyett,' hogy együtt haladnék vele. Üzenetet kaptam Dorozs­máról. Nem merem egye­nesen beleereszteni az új­ságba, mert némely embe­rek kényesek a gyomrukra és a kolbászukra. Azt mondja az üzenet, egészen finomra szinkronizálva, hogy bizonyos Pista kol­bászt vett a büfében, neki­fogott, hogy megegye, de aznap valahogy nem ízlett neki. Visszavitte, azt mond­ták rá, hogy látják, de nem ők tették bele. Pista állító­lag nem veszekedett, nem csapta a pultra a szőrös jó­szág darabiát, csak éppen a kolbászból nem akar töb­bet enni. Megint kitérőt kell ten­nem, és ki kell jelentenem, hogy húsiparunkkal nem darab kolbászt? Ha hozzá akarják vágni, akkor is el­ugrik előle. Emlékszem rá, még a állok hadilábon. Fizetésem Szabó család is állást fog­jelentős^ része _nála köt ki, iait bizonyos étkezési szab­1S V£ny megv4itoztatása tár­és ez föltehetően neki jó, meg nekem is. Ahogy mennek fölfelé az árak, úgy lesz egyszerűbb az áb gyában, nekem tehát kifo­gásom ellene nem lehet, de ha idehozná valaki azt a ra: nem kell törnöm a fe- szabványt, amelyik meg­jemet, még mit vegyek, csak belenyúlok a zsebem­be, és azonnal tudom, med­dig mehetek. Pista is így lehet vele szóról szóra, engedi, hogy prémes állat prémje is benne legyen a kolbászban, akkor én fölte­hetően a szabványtól is un­dorodnék. Minden előfor­ezért — ismeretlenül bár, dúlhat egy nagy gyárban, de — testvéremmé foga- kj tud ott figyelni egy 6x6 dom. Nagyon kérem a tisz- milliméteres szőrcsomóra? tes húsipart, ne vádoljon Azt hiszem, legelőször a gusztustalansággal, mert gyar tiltakozna, mert ilyen ha kell, esküt is teszek rá, egyszerűen nem fordulhat a szőrt nem én tettem bele. eid Ja> ott is emberek dol­Boldog idők! Mennyivel goenak? Éppen azért! egyszerűbb volt a világ, Jólelkű a minőséget vizs­amikor csak a disznójószág gáló intézet, és következe­szőre volt benne az éte- tes: a vásárló kártérítésre leinkben! Pista elvitte a jogosult. De tessék monda­kolbászt az élelmiszer- ni, mivel lehet megfizetni vizsgálók laboratóriumá- Pistát? Életének hátralevő ba, és írást kapott róla, részében egyszerűen látni hogy prémes állatból szár- se akar kolbászt. Kedves mazó szőrös bőrdarab van húsipar! Ez a legnagyobb benne. Medve lenne talán? gorombaság a dologban. Ha Vagy róka? Nem találgat más keltené benne az un­az írás, csak megállapítja, dort, be kellene pörölni, hogy „a prémes állattól Tartok tőle, gusztusta­származó, undort keltő sző- lansággal vádolnak megint, rös bőrdarab miatt a kol- mint annak idején a töpör­bász nem felel meg az 1976. évi IV. tv. az Élelmiszerek­ről, valamint a végrehajtá­sa tárgyában kiadott 25/ 1976 (VII. 11.) MÉM sz. ren­delet előírásainak, és a vásárló kártérítésre jogo­sult". Itt van a bökkenő! másnak! Kérjen helyette még egy tyűnél. Tisztelettel kérem a húsipart, ne rontsa a saját hitelét! Ha húst árul, az hús legyen, és . ne szőr! Vagy változtassa a nevét szőriparra. Ennyivel tartozunk egy­Horváth Dezső Leggyakoribb, hogy a csapot nyitva felejtik, majd be­gyújtják a készüléket. Ekkor a kifolyt gáz berobban. El­záratlan csapról veszik le a záróanyát. A kifolyó étel el­oltja a lángot, de a háziasz­szony nem zárja el a csapot. Begyújtják a sütőt, de nem győződnek meg az égésről. Nagyon sok esetben talál­koztunk a berendezések el­avult, elhasználódott mű­szaki állapotával. Nem gáz­álló a tömlő, nem zárnak a bilincsek, szivárog a csap, a készülék több helyen el­dugult. Mind megannyi ve-; szélyforrás. — Sok lakásban rossa helyre szereltetik a bojlert. Az 5 literesnél nem a meg­engedett 10 percig üzemel­tetik. Nincs az égéshez meg­felelő légellátás, kicsi a lég­tér. Gyakran külső hőhatás­nak teszik ki a palackot, ép­pen ezért repednek fel. Öv­juk a fogyasztókat a házilag „kókányolt" berendezések használatától, ahol a mini­mális biztonsági előírások­nak sem tesznek eleget. Sen­ki ne felejtse, hogy a szi­várgás helyén a szappanha­bot nem lehet gyufa lángjá­val helyettesiteni 1 Ha berob­bant a gáz, legelőször a égés feltételeit kell megszüntetni, így pokrócot dobni a készü­lékre, majd elzárni a palac­kot. Palackcserénél a tömí­tést minden esetben cserélni kell! Jobb félni, mint megijed­ni, tartja a közmondás. Akik betartják az előírásokat — és ez saját érdekük — nem kell hogy féljenek, hiszen a gáz csak akkor pusztít, ha az emberek nemtörődömsé­ge, felelőtlensége kiszaba­dítja a palackból. Bagaméry László

Next

/
Thumbnails
Contents