Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

Szombat, 1984. augusztus 11. 3 Kis folyókon — mini erőművek Érdekes felmérést végeztek a Kisalföldön és ÉszakDunántúl kisebb folyóin, patakjain, vízfolyásain az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására felhasználni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés eredménye. A Mosoni-Dunán, a Rábán, a Lajtán, ei Repcén, a Kardos Éren, ezenkívül számos patakön — ezek elsősorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való hasznosítására. E helyek legtöbbjén már ősidők óta malmok hajtására, s a 30-as, 40-es években villamos áram nyerésére is felhasználták a folyók energiáját. A felmérés tanulságos megállapítása: a huszonhat hely közül mindössze két helyen nyernek ma ezeken a vizeken villamos energiát: Kapuvárnál a l£is-Rábán és Hegyeshalom határában a Lajtán. Mindkét „mini erőművet" az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat működteti, az áramfejlesztők rádolgoznak az országos hálózatra. Az egyszerűen működő szerkezetre csupán egy embernek kell felügyelnie. A vállalatnak ez a két aramforrása a legolcsóbb. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság felmérése szerint jórészt régi vízimalmok helyén kellene hasonló kis vízi erőműveket létrehozni; ezekkel megoldható lenne egy-egy termelőszövetkezet, állami gazdaság energiaellátása, emellett az esti csúcsidőben a körzetükben levő falvak áramellátásába is besegíthetnének. Számítástechnikai a néphadseregben Számítástechnikai szakkörök alakulnak a Magyar Néphadsereg csapatainál és a helyőrségi művelődési központokban. A szakmai irányítást a Neumann János Számítógéptudományi Társaságon belül alakult honvédelmi szakosztály végzi. Ez év végéig — a tervek szerint — mintegy 45 számítógép áll majd a katonák — elsősorban az egyetemi előfelvételisek — rendelkezésére. A cél, hogy az érdeklődő fiatalok a sorkatonai szolgálatuk ideje alatt elsajátítsák a számítástechnika tudományának alapjait, megismerjék annak széles körű alkalmazási lehetősegeit. Szeretnék elérni, hogy tudjanak egyszerűbb programokat készíteni. Aruk minősége A KERMI-vizsgálatok tapasztalatai A KERMI az év első felében 871 üzletben, raktárban, vendéglátó helyen ellenőrizte a már forgalomban levő áruk minőségét, a tárolás, kezelés, raktározás módját; ezenkívül 2434 új hazai és 1810 import termékről adtak szakvéleményt az intézet szakemberei. A forgalomban levő élelmiszerekről megállapították, hogy nagy többségük ugyan megfelel a szabványnak, minőségük azonban — különösen a húskészítményeké — továbbra is változó. Egyenletesen jó minőségűnek ítélték a téli szalámit, a csabai csípős kolbászt a kenős árukat és a különféle főtt füstölt készítményeket A kolbászfélék minősége romlott, a felvágottaké és a vörösáruké közepes. Ez utóbbiak minősége az év első felében a fővárosban valamivel jobb volt, mint vidéken. A tejet általában jó minőségűnek, a vajakat ugyancsak jónak, illetőleg közepesnek ítélték a szakemberek. A megvizsgált sajtok 20 százalékát nem találták megfelelőnek. Hatósági intézkedést főként a szavatosság lejárta után forgalomba hozott tejtermékek indokoltak: emiatt kivonattak a forgalomból 475 kiló sajtot 170 liter tejet. 25 kiló tehéntúrót és 21 liter tejkészítményt. A szakemberek 63 helyen több mint 10 ezer kiló kenyér minőségét ellenőrizték, s ennek 93 százalékát megfelelőnek találták. Minőségi hibát a megvizsgált mennyiség 2, súlyhiányt 4, és szabálytalan címkézést 6 százalékánál állapítottak meg. A korábbiaknál kevesebb a szabványosnál kisebb péksütemény: míg 1982 első félévében ilyen olc miatt a megvizsgált zsemlék, kiflik 20. tavaly az első hat hónapban 4, most csak 2 százalékát kellett kivonatni a forgalomból. A korábbiaknál kevesebb hiányosságot tapasztaltak a KERMI-elienőrök a vendéglátó helyeken. Minőségi és mennyiségi hibát az esetek 20 százalékában észleltek, míg a múlt év azonos időszakában minden második adagnál megállapítottak hiányosságot. Kedvezőtlenebb a kép a sörök, szörpök, üdítő italok és az eszpresszókávé ellenőrzésekor:, a sörök 40 százalékánál mennyiségi hiányt állapítottak meg. a szörpök háromnegyed része kevesebb szárazanyagot tartalmazott az előírtnál, az üdítő italokhoz a szükségesnél kevesebb tömény szörpöt használtak fel,. a kávék egyötöde pedig az előírtnál kevesebb kávéőrleményt tartalmazott. A boltokban, raktárakban ellenőrzött szövetek, kelmék, konfekcionált termékek, kötöttáruk túlnyomó többsége megfelelő minőségűnek bizonyult. Az alsóruházati termékek kétharmada nem felelt meg az előírásoknak, ezért csak osztályos áruként maradhattak forgalomban. A cipők minősége ebben a félévben is elég sok kifogásra adott okot: a megvizsgált hétezer pár lábbeli közül a női cipők 16, a gyermekcipők 43 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A leggyakoribb hiba a felső bőr foltossága, a fedőréteg repedezettsége, páron belüli szín- és méreteltérés. A háztartási gépek közül ebben a félévben elsősorban a különféle hazai és import hűtőszekrényeket és fagyasztókat. valamint a háztartási kisgépeket ellenőrizték. Hatósági intézkedésre ckot adó gyártási hibát csak elvétve tapasztaltak, változatlanul sok azonban — bár a múlt évihez képest csökkent — a kíméletlen szállításból, gondatlan árukezelésből eredő sérülés. Ilyen hibát a megvizsgált gépek tíz százalékánál fedeztek fel az ellenőrök, s ezeket a készülékeket — köztük jó néhány drága import berendezést — csak a hiba kijavítása után értékesíthették az üzletek. Javult a híradástechnikai cikkek minősége, a megvizsgált 1600 különféle készülék 99 százaléka megfelelőnek bizonyult, s kielégítették a követelményeket a híradástechnikai berendezések tartozékai is. A megvizsgált bútorok 80 százaléka felelt meg a minőségi előírásoknak, ami kevesebb. mint a múlt év első felében, amikor ez az arány 89 százalék volt. A hibák főként technológini hiányosságokból adódtakhézagos alkatrészillesztést. nem megfelelő felületkeze lést. szövetgyűrődést tapasztaltak gyakorta az ellenőrök. A kifogásolt termékeket 10—30 százalékos árengedménnyel engedték csak árusítani. A Tüzép-tel epeken 23-féle épi'őanyag minőségét ellenőrizték. ezek közül mindössze nyolcféle — a cement, a mozaiklap, a beton füstcső. a gipsz, a homok. a kavics, a kőpor és a nádszövet — felelt meg a követelményeknek. A telepeken nagyon sok építőanyag megy tönkre, illetve rongálódik a nem megfelelő tárolás miatt. Több esetben tapasztalták, hogy a vasbeton gerendák és elemek öszszetörnek a kíméletlen szállítás. rakodás következtében. A tetőfedő cserepeknek 30 százaléka repedt, a bitumenes fedéllemezek fele összenyomódott. töredezett. Az ajtók, ablakok is számos esetben adtak okot hatósági intézkedésre. Gyártási hibák miatt az ellenőrzött ajtók és ablakok mintegy 30 százaléka nem elégítette kt a követelményeket. A kifogásolt termékeket 10—40 százalékos értékcsökkenéssel árusíthatták a telepeken. Az új hazai gyártmányok 79, az import elóminták 80 százalékát ítélte a KERMIszakvélemény forgalomba hozatalra alkalmasnak. Az alkotmányosság érvényesülése Ma már felnőtt generáció, alkotó ereje teljében van az a korosztály, amely akkor, három és fél évtizeddel ezelőtt indult az életnek, amikor — 1949. augusztus 20án — megszületett Magyarország első, írott, azóta is ha- • tályos Alkotmánya, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. A közelgő évforduló alkalmából az Alkotmányról, az alkotmányosság érvényesüléséről és az alaptörvény legutóbbi módosításával életre hívott Alkotmányjogi Tanács munkájáról nyilatkozott dr. Rőder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára. — Három és fél évtizeddel ezelőtt — mondta — Alkotmányunk, ez az alaptörvényként ismert jogszabály szentesítette országunkban a nép hatalmát, s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. — A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások eredményeként 1972-ben került sor az Alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-korszerűsítés az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a tanácsok jogkörére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intézményét, biztosította az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását és pontosította a nemzetiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a közvetlen demokrácia intézményeként, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem „munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében". — Már a 70-es évek társadalmi vitáiban felmerült, hogy az Országgyűlés válasszon Alkotmányjogi Tanácsot, amely az alkotmányosság megtartása fölött őrködnék. E javaslat megvalósítására azonban akkor még nem került sor, mert a törvényhozás abból az — egyébként a ma is érvényes elvből — indult ki, hogy az sának ellenőrzése nem lehet csupán egyetlen szerv feladata. Az alkotmányosság biztosítása az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a bíróságok és ügyészségek, valamint a népi ellenőrzési bizottságok feladata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt kötelessége. — Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista demokrácia és a hazánkban uralkodó törvényesség további biztosítékaként a Magyar Országgyűlés 1983-ban életre hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás — mutatott rá a tanács titkára — történelmi jelentőségű cselekedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, s munkájával hagyományteremtő szolgálatot kelt teljesítenie: a demokrácia további kiteljesedése, a törvényesség maradéktalan érvényesülése, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az állampolgári jogok biztosítása érdekében. — Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyetlen — korábban létrehozott — szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan az Alkotmány és az alkotmányos rend megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. Tevékenységével, nevezetesen az utólagos jogszabálykontrollal a jogalkotás törvényessége felett őrködik. Adott esetben azt a jogalkotót, aki és amely az Alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogi rendelkezést, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta: határidő kitűzésével alkotmányosság megtartá- felhívja az alkotmányosságnak megfelelő jogszabály megalkotására. — Az Alkotmányjogi Tanács egyik feladata — mutatott rá a testület titkára — a közreműködés az Alkotmány értelmezésében; hiszen egy-egy adott ügyben csak ennek eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály Alkotmányt vagy magasabb szintű jogszabályt sértő-e. Az alkotmányos elvek és tételek tartalma egyébként a társadalmi—gazdasági viszonyok fejlődése következtében változhat — anélkül, hogy az alaptörvényt módosítani kellene. így például a vállalati önállóság korábbi alkotmányos meghatározása ma is helytálló, jóllehet másként értelmezzük ezt az önállóságot ma, mint értelmeztük 1949-ben vagy 1972ben. Ugyanez vonatkozik a magántulajdonra és a magánkezdeményezésre is, amelynek ma más a szerepe, mint a korábbi években volt. A továbbiakban dr. Rőder Edit rámutatott: a gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok a jogalkotási tevékenységet is szükségképpen felgyorsítják, így növekszik a hibaforrások lehetősége. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan magasszintű szerv, amelynek eredendően az a feladata, hogy az eddiginél is fokozottabban biztosítsa a jogalkotás szakszerűségét. — A jogalkotás — politikai folyamat A jogszabályokban gazdasági, társadalmi, szociálpolitikai elhatározások öltenek testet. Következésképpen a jogalkotás alkotmányosságának ellenőrzése, biztosítása is politikai tevékenység. Ezt az Alkotmányjogi Tanács — politikai életünk gyakorlatának megfelelően — nyíltan, a közvélemény rendszeres tájékoztatásával kívánja gyakorolni — mondta befejezésül dr. Rőder Edit. Szomjasak a földek Hazánk nagyobb részében a felső 50 centiméteres rétegben igen száraz a talai. nedvességtartalma 20—30 százalék között változik, Pápa és Győr térségében, valamint a Körösök vidékén 10 twázalék alá csökkent, ami már igen veszélyes a mezőgazdasági növényekre. Ezen a héten a nagy melegben számottevő csapadék sehol sem esett, szomjaznak a földek, így súlyosabbá vált a mezőgazdasági növények vízellátása. _ Nagy a rakodóban üzem Az idei búzával rakják az uszályokat Domboriban. A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat helyi telepéről szállítják a kenyérnek való gabonát az úszó szállító óriásokra.