Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

riZOTTSÁGÁ N AK LA PJA 74. évfolyam 201. szám 1984. augusztus 28., kedd Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szegeden Országos FEI Köpeczi Béla előadását tartja l Xz egyetem! felvételeket zépiskolal szekcióban meg- többieknél nagyobb mérté­elqkészítő bizottságokban kezdődtek az ülések a se- kű a lemorzsolódás — te­dolgozó tanárok II. orszá- gítség módszereiről. hát nagyobb támogatásra gos tanácskozása kezdődött r>Ah.tán dr Köveezi Béla ekkor ^ szükségük van" A meg tegnap, hétfőn a me- . P® f legfontosabb teendőket a gyei KISZ-bizottság ú.isze- művelődési miniszter tar- miniszter a közoktatás kö­gedi politikai képzési köz- tött előadást a FEB politi- zelmúltban kidolgozott fej­pontjában. Az ország min- kai jelentőségéről, s ezzel lesztési programjára ala­den részéből érkezett peda- összefüggésben a közép. és Pozva .^olte fők hangsú­gogusok (valamennyi ma- , , « «ózva. a FEB-ben teve­gyarországi középfokú okta- * felsőoktatás kapcsolatáról. kenykfedő pedagógusoknak a tási intézmény, FEB-felelő- Kiemelte, hogy e kettő kő- mozgalom nemes céljait sei), valamint a kilenc, or- zött mindenkor a pedagógus ,, összefüeeések­szágos FEB képviselőinek személye jelenti azt a hi- ^ ossze£ugeesek kétnapos összejövetelén négy Kiskerlgozdólkodás és városéi látás Több mint 3 ezer kiskertet osztottak Szegeden szekcióban vitatják meg azo­dat, amelynek révén megfe­ben továbbgondolva kell a jövőben érvényre juttatniuk. Az országos FEB-értekez­let mai, második napján kat az aktuális feladatokat. lelő módon érvényesülhet a amelyek a fizikai dolgozók szelekció. Lényeges kérdés, gyermekei, a munkás-pa- hogy ma több fiatal jelent­raszt származású fiatalok kezik szakközépiskolába, folytatódnak a viták az egyetemi-főiskolai felvételét mint gimnáziumba. Ám mi- egyes szekciókban, s az el­segítő tevékenységgel kap- vei tudvalevően a felsőokta- nököknek a tapasztalatok­csolatosak. tásban a gimnáziumot vég- ról történő beszámolói után n- rr ,_j..zettek aranya 70 szazalek, „ , , _ rs^TTS^vfkarok FFr" a kivételi előkészítő bízott- Balaton Gyula m.msztenu­cseszettudomanyi karok FEB- sógoknak a jöv6ben az ed- mi főtanácsos, a FEB-SZET bizottságának elnöke kö- ,. . , .. szöntötte a megjelenteket: dr. Székely Sándort, az MSZMP városi bizottságá­nak titkárát, dr. Bódi Györgyöt, a KISZ KB tag­ját, a megyéi KISZ-bizott­ság első titkárát. Lányi Gá­bort, a KISZ KB munka­társát, Balaton Gyulát, a Művelődési Minisztérium fő­tanácsosát, a Felvételi Elő­készítő Bizottság országos elnökét, továbbá a megje­lent oktatási szakembereket. Dr. Kristó Gyula egyetemi tanár. a JATE rektora megnyitójában méltatta azt a sokoldalú, rendkívül érté­kes segítséget, amit az egye­temek a FEB munkája ré­vén kapnak. Egyben felhív­ta a figyelmet azokra • az újabb keletű kihívásokra is, amelyek jelenleg gondokat okoznak a hatvanas évek végén megindult mozgalom­ban: a munkás-paraszt szár­mazású hallgatók nem meg­felelő aránya bizonyos egye­temeken. karokon és szako­kon, az egyetemi felkészí­tők ..magánerejű" konkur­renciája, valamint a nem­régiben az Élet és Irodalom hasábjain lezajlott vita több megállapítása a tehetség­gondozásról. A megnyitó után Neuwirth Gábor, a FEB-SZET (Szak­munkásokat Előkészítő Tan­folyamok) iroda vezetője tar­tott előadást a felkészítésért felelős tanárok időszerű fel­adatairól. Maid az ágazati elnökök vezetésével a két fokozottabban titkára mond zárszót kell törődniük a szakközép- , iskolákból továbbtanulni szándékozókkal. E téren is Dr. Köpeczi Béla az or­a társadalmi igazságosság- szágos FEB-értekezleten nak és az átgondolt, jó ki- tartott előadását megelőző­választásnak kell érvénye- en tegnap, hétfőn délután a sülnie. A fizikai dolgozók megyei pártizottságon talál­gyermekeinek aránya meg- kozott dr. Koncz Jánossal, lehetősen eltérő az ország az MSZMP Csongrád me­különböző egyetemein és gyei bizottságának titkárá­főiskoláin: a felkészítésben val, s a megyénket érintő éppen ezért bizonyos ki- aktuális művelődéspolitikai egyenlítődésre is több gon- kérdésekről cseréltek véle­dot kell fordítani. A felső- ményt. A művelődési mi­oktatásban tanuló munkás- niszter tegnap az esti órák­paraszt származású fiatalok ban visszautazott Budapest­között az első tanévben a re. Paksi atomerőmű Dolgozik a 2. blokk A paksi atomerőmű újon- hoz való csatlakoztatása, és nan elkészült 2, számú attól kezdve már villamos blokkjának reaktorában va- energiát szolgáltat a paksi sárnap elindították a lánc­reakciót. A tervezettnek megfelelően ment végbe a ritka esemény: a reaktor úgynevezett kritikussá téte­le. A blokkvezénylő mű­szerei 12 óra 48 perckor je­lezték a láncreakció megin­dulását, annak az irányított folyamatnak kezdetét, ;mellVel később hőenergia termelődik a reaktorban. A berendezések szigorú ellenőrzése után növelik a reaktor terhelését, maid — várhatóan a közeljövőben — megtörténik a blokk pár­huzamos kapcsolása, az or­atomeromű második blokkja Statisztikusok kikalkulál­ták: Szeged egy év alatt jó tizenkétezer tonna krump­lit, tizenötezer tonna zöld­ségfélét, tízezer tonnányi gyümölcsöt, majd tizenkét­ezer tonna húst fogyaszt, s ennek a mennyiségnek je­lentős részét o kisgazdasá­gok termelik meg. A ba­romfihúsnak és a zöldség­féléknek több mint feie származik onnan, a sertés­húsnak negyven százaléka, s a krumpli és a gyümölcs kerekítetten egyharmada. Ezen a statisztikai szem­üvegen át nézve természe­tesen eltúloznánk a kisgaz­daságok jelentőségét, ha nem tennénk hozzá: a me­zőgazdasági termelésben is a nagyüzemek a meghatá­rozók. Mindenesetre igaz, hogy a kistermelés a nagy­üzemivel együtt, a mező­gazdasági termelés integ­ráns részeiként az elmúlt években szintén rohamosan fejlődött, és városellátó sze­repe növekedett. Hét esz­tendő alatt — 1977-ben te­kintette át utoljára a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága a kisgazdaságok helyzetét — a produktum megduplázódott; a termelé­si hedv megélénkült. Ez el­sősorban azon mérhető, hogy nagyobb lett a művel­hető területek iránti érdek­lődés. Baktóban 892, Gyá­laréten 384, Kiskun dorezs­mán 1501, Újszegeden 463 kisparcellát alakítottak és osztottak ki — vagyis a korábban kerttel, telekkel rendelkezők száma több mint 3 ezerrel gyarapodott. Szegedi illetőségűek ezen túl szép számmal vásároltak parcellát, tanyás ingatlant Sándorfalván, Szatymazon. Domaszéken, Bordányban és Zsombón is Harminchá­romezernél több személy érdekelt Szeged lakosságá­ból a háztáji és illetmény­földek. a személyi tulajdon­ban levő vagy tartós hasz­nálatba adott földek-kertek művelésében. A kistermelés természe­tesen nemcsak kertészke­désből áll. Jelentős ágaza­ta az állattenyésztés, hiszen közel 9 ezer kisgazdaságra jellemző. Néhány kisállatte­nyésztő ágazattal csupán ezek foglalkoznak (galambá­szat, nyúltenyésztés, méhé­szet). Ez a virágzó kistermelés — amint azt a városi ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, e témát tárgyalva megállapította — csak a mezőgazdasági nagy­üzemek. az áfészek. a ter­meltetők támogatása és in­tegráló tevékenysége, a jog­szabályi ösztönzés és a ja­vuló érdekeltség összefüg­gésrendszerében jöhetett létre. Csupán az áfészek 319 millió forintot fizettek ki a felvásárolt árukért. Sajátosan csoportosíthatók a kistermelők. Egy részük — a legnépesebb csoport — főként saját háztartási szükségleteire termel, érté­.kesítésre legfeljebb alkal­manként gondol. A kister­melők egy része bizonyos felesleghez jut, s ezt piacra yiszi, hozzájárulva a lakos­ság jobb ellátásához. A har­madik csoportba a szakosí­tott kisgazdaságokat sorol­ják. amelyek leginkább kapcsolódnak a nagyüzemi formához, vagy a termeltető vállalatokhoz, így ők már a népgazdasági ellátásba, sőt, az exportárualap kép­zésébe is besegítenek. A kistermelő rendkívül érzékeny a piaci viszonyok­ra, a termelési feltételekre — ezért termelési szerkezet dolgában a leginkább alkal­mazkodóképes. Mind könnyebben, gyor­sabban, egyszerűbben jut el a kistermelők áruja a fo­gyasztóhoz. A kiskereskede­lem közvetlen felvásárlása révén az áru útja lerövidül, frissen és olcsóbban elérhe­tő a vásárló számára. A felvásárlás feltételeinek ja­vításán túl több alkalom kínálkozik Szegeden a kis­termelők és a fogyasztók közvetleft találkozásaira is A hagyományos piacokon túl számos olyan elárusító­helyet jelöltek ki a város­ban, ahol. a kistermelök árujukat közvetlenül felkí­nálhatják a lakosságiiak. Amikor a végrehajtó DÍ­zottság a témát összegezte, így fogalmazott: az általuk előállított termékek az el­látás fontos bázisát képe­zik. Termeivényeik nélkül a jelenleg kialakult, ki­egyensúlyozott élelmiszer­ellátás nem volna biztosít­ható. A termelés szervezé­sének javításával, a feltéte­lek biztosításával a jelenlegi termelési szint stabilizálha­tó, egyes termékek eseté­ben növelhető is. Határoza­tában pedig felkérte a Dél­Tisza menti Áfész és a Sze­gedi Munkás Áfész elnökét, hogy a kistermelést integ­ráló tevékenységük kereté­ben a meglevő szakcsopor­tok taglétszámának növelé­sével, új szakcsoportok szervezésével, valamint a termelési szerződéses rend­szer lehetőségeinek felhasz­nálásával orientálják a kis­termelőket az árutermelés fokozására. Az ehhez szük­séges segítséget és támoga­tást a lehetőséghez mérten biztosítsák részükre. Utasí­totta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály veze­tőjét. hogy a város lakos­ságának zöldség-gyümölcs termékkel való ellátása je­lenlegi szinten tartása ér­dekében még jobb koordi­nációs munkával segítsék elő a kistermelői kédv to­vábbi emelését; indokolt kistérmélői Igényeknek megfelelően tegyenek javas­fiatot az építési és közleke­dési, valamint a kereskedel­mi osztálynak új kisterme­lői elárusítóhelyek kijelölé­sére. A rendelkezésre álló elárusítóhelyekről pedig tá­jékoztatni kell a lakosságot. gimnáziumi és a két szakkö- szágos elektromos hálózat­Fcain^égi Lajos Moszkvába utazott Hétfőn Moszkvába utazott az Állami Tervbizottság el­Faluvégi Lajos, a Minisz- nőkével a két ország közötti tertanócs elnökhelyettese, az gazdasági együttműködés Országos Tervhivatal el- időszerű kérdéseiről és az nöke. Tárgyalásokat folytat lq86_lqqo idős7akra ká„ü_ Nyikolaj Bajbakovval, a 19öb—ly9l>- időszakra keszu­Szovjetunió Minisztertaná- lo népgazdasági tervek csának elnökhelyettesével, egyeztetéséről. A nsnkaveáelem irányítása és ellenőrzése Július 1-én a munkavéde­lem állami irányításának összehangolására és egysé­hatósági ellenőrzéséi-e . i országos hatáskörű ,-ezetként megalakult az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség. Az OMF-nél elmondták, hogy 1964 óta" a munkavédelem központi irá­nyítását és hatósági felügye­letét a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa végezte. Ugyanakkor az OK1SZ és a megyei tanácsok mezőgaz­dasági szakigazgatási szer­vei is elláttak munkavédel­mi ellenőrzési feladatokat. A munkavédelem hatósá­gi ellenőrzése tehát nem volt egységes, párhuzamosan több szálon futott, A munkavé­delmi tevékenyég központi állami irányításában szük­ségessé vált a nagyobb összhang megteremtése. A Minisztertanács ilyen céllal hozta létre az Országos Munkavédelmi Főfelügyelő­séget, a munkavédelem ál­lami irányításának össze­hangolására. és egységes ha­tósági ellenőrzésére. A fő­felügyelőség a Miniszterta­nács közvetlen felügyelete alatt álló. országos hatáskö­rű szerv. Ugyanakkor a Mi­nisztertanács — munkavé­delmi kérdésekben tanács­adó, javaslattevő és vélemé­nyező szervként — az Or­szágos Munkavédelmi Bi­zottság megalakításáról is intézkedett. Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség hatáskö­re kiterjed a munkavédelmi fejlesztési koncepció kidol­gozására, a munkavédelmi feladatok ellátásának irá­nyítására és ellenőrzésére, a munkavédelmi jogszabályok tervezetének kidolgozására, és a munkavédelemmel ösz­szefüggő egyéb központi te­vékenység ellátását a. A fő­felügyelőség figyelembe ve­szi az Országos Munkavé­delmi Bizottság véleményét, továbbá együttműködik az államigazgatás központi és helyi szerveivel, a szakszer­vezetekkel és más társadal­mi és érdekkéoviseleti szer­vekkel. összehangolja a munkavédelmi kutalást és a minősítő tevékenységet, va­lamint irányítja a munka­védelmi szakemberlíépzést. A főfelügyelőség felügyelete alatt működik az Országos Munkavédelmi Tudomnnvos Kutató Intézet és az Orszá­gos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet. A főfelügyelőség ellenőr­zési feladatát a fővárosi és megyei munkavédelmi fel­ügyelőségek útján látja fel. A területi munkavédelmi felügyelőségek közvetlen kapcsolatban állnak vala­mennyi gazdálkodó szerve­zettel. Felügyelői Iái 'k c1 a munkavédelem On" si feladatait. U . a kor valamennyi gazdálkodó szer­vezet a felügyelőségekhez fordulhat munkavédelmi problémáival, észrevételei­vel. ide kell beküldeni júli­us 1. óta az üzemi baleseti jegyzőkönyveket. illetve azonnal jelenteni a súlyos üzemi baleseteket.

Next

/
Thumbnails
Contents