Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

2 Szerda, 1984. augusztus 15. Nyelvünk és világunk Ff . . Bányászlakások — Svefci frcsn11? kedvezménnyel A címben szereplő szó­kapcsolatnak lassacskán már mindkét tagja fele­désbe merült ebben a for­mában. Több évtizede Svájc es frank van minden kiadványban, de főleg a magyarul jól beszélők kiej­tésében. A sznobizmus fel ­feléleszti az idegenes kiej­tést, amely bizony nem használ a magyar nyelv tisz­taságának. Utalhatunk szótárakra, földrajzkönyvekre: ott sincs sehol Svejc és fran! Annál inkább meghökkentő, hogy az ember még riporterek szájából is hallja a magyar­talan változatokat: A Ju­ventus—Porte mérkőzést közvetítő riporter mondta: „A Juventus játékosai lOOHMK) suejci fran jutalmat kapnak a győzelemért." Svájci frank a helyes, min­den magyarázat sántít, ametyik az első kiejtést he­lyesli. Ha valamit Svájc­nak írunk, nem ejthetünk Svejcnek. Ha nagyon ele­meznénk. arra a következte­tésre jutnánk, hogy még Svájcban sem ejtik így. te­kintettel arra. hogy ott ola­szai és francióul is beszél­nek még. Az igazi irodal­mi németben sem úgy ejtik. A frank szó meg ugyanaz, mint a népnév, de senki sem mondja azt. hogy a „franok meghódították Gal­liát". pedig ilyen alapon ez a kiejtés is jó volna. Ugyanígy járt el az a ri­porter. arki a párizsi tenisz­verseny díjairól beszélt: „Navratilova több mint 1 OOWWO francia frant ka­pott" Néhányszor frankot is mondott, tehát valamit ér­*rtt a szóhasználat hibás voftávai kapcsolatban... E két szó kiejtéséről nem egy­szer irt^k már, hiszen fil­mekben,,' sjTjidactihPkbán előfordul a helytelen kiej­tés, pedig nem valószínű, hogy az, aki frant ejt, tud franciául, mert akkor még az orrhangot, is használná, sőt, raccsolna! Az lenne még aztán a „szép", magyar szö­veg közben! A kiejtés labi­lis voltát elárulja a Svájc ragozott alakja: kizárólag a Stwjcbaw alakot használják, holott a magas magánhang­zó« szó a -ben ragot von­zaná! Régi szabály az, hogy a már magyarosodott ide­gen szavak kiejtését ne erő­szakoljuk vissza „öszvér" kiejtésre, hiszen már az. is nevetséges, ha valaki rövid é hanggal ejti az abszolút, MZ akadémia stb. szavakat. Ahogy azt mondjuk dollár, márka., rubel, mondjunk nyugodtan frankot is, mert igy helyes régóta. Az előbbi három pénznem is másképp hangzik angolul, németül, oroszul, megsem erőlteti senki az eredeti utánzását. A kiejtessel foglalkozó könyvek, cikkek évtizedek ó!a hangoztatják, hogy a mar régen meghonosodott idegen szavakat magyarosan ejtjük, magyarosan írjuk. Nem ártana ha azok is al­kalmazkodnának ehhez a régi elvhez, akik naponta szólnak hozzáák az éter hul­lámain. es azok is. akik így akarnák fitogtatni nyelvi „műveltségükét". Kovács József A Nógrádi Szénbányák úiabb kedvezmennyel se­gíti építeni szándékozó dol­j gozóit. A bányászok eddig ! is kaphattak segélyt és köl­I osö-nt hetvenezertől száz­harmincezer forintig. A vál­lalat most lakásépítő közös­segek megalakítását kezde­ményezte. amelyeknek a szénbányák megelőlegezi a j terület-előkészítés, a telekki­| alakítás, a telekár, illetve a | használatba vételi dijat, az . út- és közműfejlesztési hoz­! zájérulást, a lebonyolítási-. illetve műszaki tervezési dí­jat. a felvonulási és közmű­bekötési költségeket. A költ­ségekhez telkenként hatvan­ezer forint vissza nem térí­tendő juttatást ad. amihez Salgótarjánban a városi ta­nács ugyancsak hatvanezer forint telekárengedménye járul. A kivitelezés megkezdését segíti, hogy az építőközös­ségek válláról levették a tervezés, adaptálás, a telek­könyvi és építési engedé­lyeztetés. az OTP-hitel ügy­intézésének gondját. 19M. AUGUSZTUS 15., SZFROA — VSVNAP: MARIA A Nan kel 5 ora 40 perekor, és nyugszik 15 óra 56 perckor A Hold kel 21 óra 47 perekor és nyugszik » ora 14 perek'-! VIZ A 4.1 As A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 77 rm (apadó). Á tér és tervezői Több mint Ötven eszten­deje jo szállásadója a Sze­gedi Ünnepi Játékoknak a Dóm ter, amely napjainkra egységesnek nem minden­kor mondható építészeti együttessé vált. A tér idő­ben első és dimenzióiban, monumentalitásában ki­emelkedő épülete a Foga­dalmi templom, amely vé­gülis Foerk Ernő (1868— 1934) tervei szerint készült, 1930-ra. Foerk az 1904-ben kiírt pályázaton harmadik helyezést ért el, a tégla­neogótika hangulatában. Természetesen nem ez a terv valósult meg, mert a sok huza-vona után, 1909­oen Schulek Frigyest bízták meg a templom terveinek elkészítésével. Ujabb alku­dozások következtek, és mivel az idős mester a ki­vitelezés művezetését nem vállalta, Foerköt bízták meg az újabb tervek el­készítésével. A mindig mo­numentalitásra vágyódó építész a megbízást elfo­gadta^ de tegfjíbtn kikötötte, hogy. Schulek álapelgondo­*&a»fck* fi g^efembeve telé­vel saját ízlését és felfogá­sát valósítja még. Ezt az al­kut mindenki elfogadta, és a templom építkezése 1914­| ben kezdődött, azonban az . első világháború kitörése, májd azt követő nehéz gaz­dasági helyzet miatt az építkezést csak 15 év múl­tén, 1930-ra fejezték be. Foerk Ernő a Fogadalmi templomot legfőbb alkotá­sának tekintette, olyannak, aminőről egész életében ál­modott. Schulek tervével szemben legfontosabb módo­sítása a tornyoknak a szen­tély irányába történt elto­lása, a. főhomlokzat átfor­málása. az ablaknyílások megváltoztatása, a tornyok magasságának növelése, kö­zel 100 meterre és a tégta­architechtúra. Foerk a tég­lát alapvető építőanyagnak tekintette, amely minden­kor alaposan átalakítja az építmény hangulatát, ugyan­akkor megmarad a tömeg­hatás. Foerk életútja és épüle­teinek sokrétűsége mind arra mutat, hogy következe­tesen törekedett a monu­mentalitásra, irtózott min­dennemű kisebb epület. pl. bérházak építésétől. Sok­színű ' életművet hagyott maga után, ízlés- és divat­irányzatok hatása alatt. Le­het, hogy önmagát is védi egyik írásában, mondván: „Az építészet a megalkuvá­sok, a kompromisszumok művészete, mert sokkal in­kább mint bármely más művészeti alkotásnál, a ter­vezők fantaziája meg van kötve, a cél, az anyag és a rendelkezésre álló összeg hármas béklyójától. Hiába rajzol az építész, hiába száguld a magasba, az anyag a földi nehézség mindig visszarángatja az adottságok, a lehetőségek birodalmába, és ha istnét eltávozik, bár­milyen szépen rajzolja meg légvárait, papírarchitektúra marad az örökké, és nem viszi előbbre sem a saját fejlődését, sem az építőmű­vészetet." Foerk Ernőt 1934­ben a dómban temették el, es ma is itt nyugszik. A Dóm tér beépítésre ki­írt pályázaton Foerk Ernő is indult, de legnagyobb bá­natára ő csak az ötödik he­lyezést érte el A pályáza­tot tlerrich Béla (1881— 1932) nyerte, s az ő nagy­vonalú és magas színvonalú alkotása valósult meg. Kő­isis Istvá.nt, Gerlóczy Gede­ont, Wälder Gyulát meg­előzve. Érdemes felemlíteni, hogy az 1927-ben kiírt, országos pályázatra 18 munka érke­zett be. es ezek sorában a most 100 éve született Wälder Gyula (1884—1944) második helyet ért el. E terv szerint egy barokkos épületcsoport fogta volna körbe a dómot, egy nagyobb és egy kisebb tér kialakítá­Két Somogyi-könyvtári kiadvány A Balázs Béla-centenári­um alkalmából, Gyuris György gondos összeállítói munkájának jóvoltából je­lentette meg a Somogyi­könyvtar a kiváló iró-esz­titta műveinek összegyűjtött bibliográfiáját. Igen fontos adattár került így nyilvá­nosságra: a kötet a Balázs Bélától megjelent írásokat eppúgv tartalmazza, mint a század első felének szellemi életében kiemelkedő szere­pet játszó alkotóról publikált, valamennyi kritika, mélta­tás jegyzékét, 1911-től nap­jainkig őszintén szólva: nemcsak az imponáló ebben a vállalkozásban, hogy va­lamennyi elérhető forditág, külföldi kiadás csakúgy közreadatik, mint a költő, regény- és drámaíró-film­esztéta műveinek összessege (vagyis, „Tőle" és „Róla" minden) — hanem a gazdag életmű aprólékos. pontos számbavételének filológusi teij42sitmenye is. Olvasom, hogy a közel 500 tételes bibliográfia mégsem teljes, hiszen Balázs Béla 25 esz­tendős emigrációs időszaká­ból nem derített föl min­den elérhetőt. Biztosan igy van — de a gyűjtő-rend­szereő munka előtti tisztel­gésen mindez, erős a gya­núm. mit sem változtat. A Somogyi-könyvtár egyik legféltettebb kincse Vasváry Ödönnek, az Amerikában hét esztendeje elhunyt ha­zánkfiának az amerikai magyarságra vonatkozó gyűjteménye. Csillag András állította össze azt a közel­múltban megjelent bibliog­ráfiát. amely a Vasváry­gyűjtemény teljes „iránytű­jének" számit: név- és tárgymutató, adattár, amely az Amerikában élő magya­rok — mondhatni — egye­temes történetére vonatko­zik. évkönyvekkel. króni­kákkal együtt. A két részből álló munka tartalmazza azok neveit, akik vagy végleg a tengerentúlon telepedtek le, vagy már ott születtek, in­tézményekét. melyeknek ál­landó színhelye az Újvilág­ban van, s ezen felül olyan, Magyarországon élő, vagy hazánkkal kapcsolatban le­vő személyek neveit, adata­it, akik ugyan nem lettek amerikai állampolgárok, de ottjártunkkor teljesítmé­nyükkel, alkotásaikkal „ma­gyar visszhangot" keltettek Amerikában. A Magyar Alap javára kibocsátott egy­dolláros kötvény (Kossuth Lajos képével és aláírásá­val) a kötetben jelképérté­kű : a szakszerű rendbe ál­lított Vasváry-gvűjtemény szellemét. a szülőföldhöz való kötődést demonstrálja, s mindezt az amerikai—ma­gyar kapcsolatok fejlődési „vonalrendszerébe" helyez­ve. Hogy minderre mostan­ság mekkora szükség van. tán nem is kell bővebben ecsetelni. D. L. sával. Wálder tégla- és kő­aicnitektúrát alkalmazott voina ketemeietes műkő- es vakolt díszítésű, reszben manzárdtetős épületein. Egyemeletes, a földszinten árkádolt építményé majd­nem csatlakozott volna a tornyokhoz. Egy harmadik, kisebo térrel kppzelte ösz­szekapcsolna a szerb temp­lomot a dómhoz. A szegedi Háry Géza harmadik helye­zért ért ei, és tervei sze­rint klasszicizáló épület vet­te volna körbe a dómot, kétemeiet magasan, az Ara­di térre nyitva hagyva a terét, és a főhomlokzat a Somogyi utcától deire né­zett voina. A negyedik dí­jas Tr.omas Antal pedig igen altisztikus. Szegedtől idegen tervet valósított volna meg. Wálder Gyula terve nem valósult meg. de áll -Szege­den. az Április 4. útja 8. szám aiatt egy szép. neo­barokk épülete, amely 1929­re épült fel. és ma a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola Gyakorló Általános Iskoiáia. Az épületet jól hangsúlyozza Markup Béla alkotása, a Boldogasszony­szobor. és ez egyben az ut­ca regi nevére utal. Wálder Gyulának erről az énületé­ről is, mint oly sok más a'kotásáról mesterien áram­lik a neobarokk érzés világa, kora magyar társadalmának — nem egyszer az egyház diktálta — egy helyben" to­pogó architektúrája. Akár­hogy is vagyunk Wálder építészetével, csak őt kell tekintenünk a hazai neo­barokk atyjának, aki nem­zedékeket nevelt fel. és akikre óriási hatást gyako­rolt. A Rerrich-terv megvalósí­tásával. illetve a Rerrich­iroda felállításával Szeged­re került Stampay János (1903—1983) építészmérnök­től tudom, hogy Rerrich Béla mestermunkájának megvalósítását sokak nem vették jó szívvel Szegeden, és az országban is akadt számos ellenlábasa, mond­ván, az eklektikus város, a Lechner Lajos szerkesztette városképbe nehezen fér be­le az új alkotás, amely mo­dernné emelte a régi ba­rokkos Templom teret. Le­het, hogy többek a város eklektikájának megbontását féltették Rerrichtől. és szí­vesebben vették volna Wál­der neobarokkját. amely sokszor éppen az eklektikát kísérelte meg átmenteni. Hogy mennyire idegennek tekintették Szegeden Rerrich művét, a rangos várospoliti­kai folyóiratban, a Szegcdi Szemle-ben Fritz Högerrel, a neves hamburgi építész­professzorral cikksorozatot írattak az új architektúra, és talán egy kicsit Rerrich Védelmében is. Rerrich terve csak felében valósult meg annak idején, a tér csak szakaszosan éDÜlt be Előbb a SZOTÉ oktatási épületé­vel. majd nemrégiben a le­véltár és a Somogvi-könyv­tár számára éoült új éeüiet­együtt.essel. üveg- és vasbe­! ton architektúrára, de a ! klinker építőművészet tö­rekvéseit is tiszteletben tart­| va vált teljessé i Bátyai Jenő KÍTSZAZTIZENOT fVE született Bonaparte Napoleon (17!-:=—1021), Franciaország csa­szára. ÖTVENÉVES Somfal Lájcló (m 1934) Erkel­díjas zíne'UtWa. a Zenemű ve­szeti Fóisko'á tanára, "«mos egyetemes es mag-ar zene.ó.r­téneti szakmunka szorzóié Ko­zep-.ekio.ait jórészt Szegedén vé­gezte. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után negyed 4. fél 6 és három­negyed 8 óraikor: Arán ' a *ó fe­nékéin <*?tnes. m. b. ój-wtttmdi. ITT- helyárrsí). este 10 Őrekor: A domb (angol, 14i éven felu-i­eíonek). Szabadság: fé! 4 hérornfie»veri 8 es 8 órakor: Kines aimi nincs :'»?,.nes, m. b, olasz, in. helyár­ral). Fáklya: hóroronegved 3 óra­kor: p.<"4o.rrt Fgy!piámban (szír ne». 7n.. b. öles-., in. helyárral), negyed S és í órakor: Egy SBérwSftes szenemé (wn'nes jugo­szláv. W éven felülieknek). Üjszégedi Kertmozi: Jlm Crarig (Mínep auszt.rál western. H. helyár-- . est* fél 9 orakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz (13<57-e9t es­te 8 órától réggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. " BALESETI. SFBESZETI ÉS UROLOGIA! fEl.VETETI UGYEI-ET Ma a balesetet szenvedett sze­mélveket Szegeden a II. Kórház (TOVbühwl sgt. 57.) veszi 'el. se­bészeti és urológiai felvételi üFyéleéet az I. sz. Sebészeti Kli­nika tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap regéé! fél 8 óráig szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggé] fél 8 órától más­nap reggel fél 8 órá'g a Lenin krt. 2á szám alatti körzeti éver­mekorvost rendelőben történik a sürgős eseorvosi ellátása. E ISZ»KAT ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráte a felnőtt lakosság részére: Sze­ged. Hunvadi .táros sgt. I. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGVELET Mindennap este 10 őritől reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő regsel 7 Jrüg' Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon- 14-4Z0 B. O. *. 4 Et KTSFGELT­9ZOl.GAT.AT Mtndennao este '7--Ő1 reggel 1 Aráig Telefon: ll-ooo. 30.00 Ember és ido — dok műsor 20.341: Vajdaság harcban 21.00: Tv-hiradó 21.20: Kék dongólégy CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 10.0(1: Tv-torna — (is-m.) 10.05: Orsbéli krónikák — (ism.) 10.35: Oz. a nagv varázsló — japán rajzfilm — (1sm.) 11.50: Képújság GHEiI BUDAPEST 1. 1 10.04): Tv-toma — (ism.) 1 10.05: OrabeM krónikák — (ism.) | 10.40: Delta — g osm.) | 11.05: Hahó. a tenger! — magyar film —' (ism.) 12.10: Képújság 10.40: Hírek 10.50: Szokimondó — (isim.) I 17.40: A 13 apóstól n.wmaiwi NDK tv-fiam I 18.4«: Képújság I 10.50: Sportmuzeum j 13.40: Tv-torna | 19.15: Esti mese ! 20 oo: Tv-hiradó | 20.30: tinók Kérték . . . i 21.45: A hét műtárgya 21.53: Házmestereit — dok.-filjm ! 92.45: Tv-hiradó 2. BUDAPEST 9. ! 19.90: Képújság I 19.05: Kubai Televízió estje — Bevezető 19.10: Hogy jobban éljünk — dok.-fi lm 19.35: Krokodilvadászat — rövidfilm 20.00: Kőfaragó — rövidfilm 90.10: Moncailn együttes — zenés film 20.35: Magyar búvárok a k-ubai vizek-ben — természetfilm 91.36: Gálakon oert Havannából 22.10: Granada, egy álom vége öok.-filim 22.40: Igadara — boJettfum 23.00: Képújság BELGRÁD 1. 17.30: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: VideooJdalak lá.Oíl: Hírek 18.05: Tv-naotár 10.15: Tv-sorozat gyermekek nek 10.4«: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.90: Tv-napló 20.00: Fi limest: Egy dohárr»! több — olasz—amerikai játékfilm 32.30: Tv-napló BELGRÁD 2. 19.00: Társadalmi témák 10:27: Ma este 10.3Ó: Tv-napló 19.55: Reklám 20.00: Szórakoztató srtá-s 21.00: Reklám 21.W: Hírek 21.10: Ohriői Nyár '»4 — komoly zenei fesztivál KOSSUTH 8.25: Világabla-k 8 54: Indiai népzene 9.04: yenekari muzsika 9.42: Kis magyar néprajz 10.05: Folytatásos mese 10.37: Válaszolunk hallgatóinknak 10.52: Ma.ecz.ky Oszkár opera­1elvételeiből 11.08: A zeneirodalom remek­mű vei bői 12.30: Ki nyer ma? 12.45: .Jogi arcképcsarnok 13.05: Operasiágerek 13.35: Dzsesssmelódiák 14.19: Kritikusok fóruma 14.20: Miska bácsi levelesládája 15.06: A Bíborban szú letett — Pasauth László regénye 15.37: Muzeális leűvétetemkből 16.05: Bruekner: Te De-usn 14).ifi: sziriusz és az ősember — fantasztikus rádiójáték 17.05: Mozog a léc 17.34): Barokk muzsika 18.13: Visszapillantó tükör 20.25: A hegeclü virtuózai 21 (V; ..Macskák" — részletek 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.20: Tíz. perc külpolitika 32.30: Tairvtnl Ferenc kürtön játszik 22.45: Kódexek es ő «n v om-táit vár yok n vonté ham 2.3.04): zenekari muzsika ».10: Virágénekek PETÖET 8.05: Népdalok 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 1.35: idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04 . 05 . 07 Jélfflti 10.00: Feöéd'vle'.őtf'r ~ 11.35: A Szcbó család ,, 12.05: Í>ék4 Lakató* SiíWfIbr nép! zenekara játszik 13.35: Tánczenei koktél 13.25: Útikalauz üdülőknek 17.30: l abirintus 14.00: Orosz Júlia operett­felvétele ibó; 14.35: Turi La JÓS énekel 16 5á; A7, é'ó népdal 15 041: Diákíóci 15.13: S!agei-muzeum 16.04): Helyettem írták — dr. Czetze Endrével beszélget Gartner Evs 16.35: Néhány perc tudómár. 15.40: Fiataloknak! 17.30: ötöiük tebizsseg 18.35 : Költő gitárral — Leonard cohem 10.26: Az ausztriai Sóimgér zenekar felvételeiből 18.45: A Kajapo-ogoo együttes felvételei Bői 241.36: Tükörképek 20A5: Nemzedékek 31.45: Vukán György s zerzem én véi bői 22.15: S-uki Andrms népi zenekara játszik 23.20: A tegnap slágereiből 3. MŰSOR 9.00: Az Állami Nép. Együttes felvételeiből 9.44: Romantikus zene ÍJ.05: Bioritmus 11.25: Most érkezett... — könnyűzene Beriinból 12.00: Richárd Strauss operáiból 13.07: Magyar zeneszerzők 13.50: A legdrágább csatatér — riport 11.20: Zenekari muzsika 16.00: Alexandra 16.30: Kamarazene 17.30: Fiatal szólisták és együttesek • felvételeiből B.30: A Magyar Rádió s220vák nyelvű nemzetiségi műsora 19.06: verdi: Don Carlos Közben: 21.13: Külföldi tudósoké a sz — földgáz — ÚJ technológiával 22 46: sorsfordító pillanatok 33.1«: A Puroeli énekegyüttes két Vautor-madirigált éneket CJVIDÉK 16.30: Gyermekműsor 17.30: Tv-hinadó magyarul, szerb-horvátul 18.15: Gyermekműsor 18.46: Zenés műsor. 19.15: RajKfllm 10-30: Tv-hiroda CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.26: Donizetti: A csen^fö 9.24: Nóták 9.4-4: Régi olasz zene gyerekeknek v 10.05: Folytatásos mese 10.34: Ezeréves gazdasag. történet 11.34: Barabás Tibor novellái1 — 3. — üdvhadseréE 12.30: Ki nyer ma? PETöri 8.0«: A KISZ Müveszegvutte Központi Énekkara éneké 8.20: Kozeatépele Indoklnábő — 2. — (ism.) 8.35 : Na-pköz»*!-! m.oo: zonedételőtt 11.36: Csak fia azoknak' — fism.) a.a&g Mezők, falvak esete:

Next

/
Thumbnails
Contents