Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

Péntek, I9S4. július 13. 3 Augusztus 4-én és 5-én Oékef eszti vá I Pusztavacson, az ország középpontján augusztus 4-én és 5-én harmadszor rendezik meg a békefesztivált. Ezt jelentette be tegnap, csütörtökön Örkényben a Béke Tsz klubhelyiségében tartott sajtótájékoztatón Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára és Gerencséri Jenő, a Képes Újság főszerkesztője. Az esemény szervezője és rendezője ezúttal is a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Újság szerkesztősége. A rendezvény jelszava: Békét, biztonságot a világnak! A tavalyihoz hasonlóan több százezer állampolgárt vár-, nak a nagyszabású békeíalálkozóra, amely iránt külföldön is érdeklődnek. A vidám, szórakoztató népünnepély keretében a fesztiválon kifejezik népünk békeakaratát. Az esemény kapcsolódik ahhoz a nemzetközi tiltakozáshoz, amely a hirosimai bombázás évfordulóján a nukleáris fegyverek elleni tiltakozásként világszerte megnyilvánul. Mivel közeledik hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, így a békefesztivál lehetőséget ad arra is, hogy szabad hazánk négy évtizedének sikereire emlékezzünk. A szervező bizottság tagjai a tegnapi sajtótájékoztatón ismertették a felkészülés módjait, és az újságíróknak bemutatták a rendezvény színhelyét is. Bebizonyosodott, hogy a nagyszabású eseményre nemcsak a községben, hanem Pest megyében is felkészültek. Szélesítik, javítják a bekötő utakat, építik a parkolókat, bővítik a villanyhálózatot, az egészségügyi, higiéniai ellátást, új kutat fúrnak a vízellátás javítására és a több százezres vendégsereg részére elegendő étel és ital is rendelkezésére áll. A Képes Újság felhívására az ország egyes városaiban, falvaiban, üzemeiben, termelőszövetkezeteiben és hivatalaiban békezászlókat hímeznek, amelyekre a dolgozok felírják békeüzeneteiket, és elküldik a fesztiválra. Az ifjúság zászlaját az MHSZ ejtőernyős sportolói hozzák. A Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekeikért aggódó édesanyákkal küldi el békeüzenetét. A gyárak, téeszek, falvak, városok küldötteit az Országos Béketanács képviselői fogadják a fesztivál békecentrumában. Néhány zeneszerző és zenekar a rendezvényre komponált békeés fesztivúlda Hal köszönti majd az ünneplő közönséget A posta emlékbélyeget bocsát ki és alkalmi bélyegzővel ellátott küldeményeket továbbit majd a helyszínről. Festők, grafikusok békeplakátokat készítenek, a fotósok szabadtéri kiállításon mutatják be a szabad Magyarország negyvenéves fejlődéséről készült képeiket. A szabadtéri színpadokon ötven fővárosi művész, tíz közismert zenekar és több kitüntetett népi együttes műsorában gyönyörködhetnek majd a fesztivál résztvevői. A nagyszínpadon 36 óráig, megszakítás nélkül, éjjelnappal tart a műsor. A kisszínpadon déi előtt amatőr produkciókat láthat a közönség, délután a tévéből, rádióból ismert riporterek a politikai és társadalmi életünk kiemelkedő személyiségeivel beszélgetnek. A színpompás, vidám vásár területén cirkuszsátor és mutatványosok várják a gyerekeket. A helyi erdőgazdaság vásárfát állít az Edzett ifjúságnak, hogy ki-ki próbára tehesse erejét. Aki felmászik a vásárfára és lehoz egy szalagot, az értékes ajándékot kap a SkálaCoop áruháztól. A fesztivál alkalmából létesülő kempingtábor már augusztus elsejétől fogadja a vendégeket. Harmadikán este amatőr szakácsverseny, halászlé- és gulyásfőző vetélkedés lesz a tábor területén. Kiváló ínyencmesterek és a kóstoló közönség dönti majd el, ki kapja a főzés nagydíját A kétnapos fesztivál részvételi díja, a gazdag program megtekintése személyenként 20 forint (6 éven aluli gyermekeknek ingyenes). A bevételt a községi tanács a rendezvény költségeinek fedezésére és az ország középpontján létesülő békepark építésére fordítja. És végül arról is tudósítunk, hogy nem fog hiányozni a sport sem, hiszen autósok, kerékpárosok mérik össze tudásukat, ügyességüket. A Vasas öregfiúk futballmeccset játszanak a helyi csapattal, lesz lovas-, kutya-, ejtőernyős-, motorosés vitorlázórepülő bemutató és még sok egyéb látványosság. Amikor a bulldózer valahol fölpörgette motorját, a helyiséggazdálkodást ismerő szegedi honpolgár azért kezdett sopánkodni, kt ad helyette új üzletet. Eltűntek a Dóm tér kereskedőházai, hamarosan ez a sors vár a Mikszáth Kálmán utcaiakra is. Másfél évtizede az örök kérdés, hol a pótlás? Ilyen körülmények között a szegedi lakáshivatal szakemberei hiába könyvelnek, lajstromoznak, megfelelő számú helyiséget biztosítani ők sem tudnak. Véleményüket tolmácsolom amikor megjegyzem, a város nem jutott volna ilyen helyzetbe, ha a felújítások során az üzletek kialakítására is gondolnak. Mert tebb helyiség tűnt el, mint amennyi keletkezett. Egyetlen magyar város sem teheti kirakatába: „a helyiséggazdálkodás gondjait megoldottuk". Országos jelenség különösen most a kisvállalkozások korában, hogy nincs elegendő olyan szabad négyzetméter, ahol közület vagy magánszemély boltot nyithat. Am a szegedi gondokat az is bonyolítja, hogy a Tisza-parti városlakó a Széchenyi tér környékében gondolkodik. Nem újdonság, hiába kínálják fel Rókuson vagy Makkosházán a kereskedésre alkalmas területet, nem-t igen tolonganak érte. Rókuson 6—7 harmincöt négyzetméteres üzlethelyiség gazoátlanul maradt. Az üzlet igazán a Belvárosban üzlet. No de mi történjék, ha nincs elegendő beépített négyzetméter ehhez. A lakáshivatal szakembereitől néhány jó, használható ötletet hallottam. Persze ők is elismerték, hogy két éve már kedvezőbb a helyzet, azonban gazdálkodásról még mindig nem beszélhetünk. Csak elosztják a helyiségeket. Körülbelül 200-an várják, hogy ilyen természetű gondjuk megöl; dódjon. A legegyszerűbb az lenne, ha sorra épülnének az üzletházak. Egy ilyen vállalkozáshoz sem az államnak, sem a magánszemélyeknek nincs annyi pénze, hogy a tömeges igények egyszerre rendeződjenek. A lépcsőzetes csere látszik pillanatnyilag a legcélravezetőbbnek. A lakáshivatal már nem egy esetben felajánlotta X vagy Y vállalatnak, hogy belvárosi irodájáért egy másik övezetben cserehelyiséget ad. Ugyanis általános törekvés, hogy a belvárosi irodákat kereskedelmi vagy szolgáltató céllal átalakítsák. A dolog természetéből következik, hogy ez a folyamat még lassú. Hiszen az irodának is mag kell találni az alkalmas épületet... Mindenesetre jó jel, hogy a tanács és az intézmények közölt a jobb helyiséggazdálkodás ügyében megkezdődött a párbeszéd. Talán a közvélemény keveset tud a helyiséggazdálkodás másik fontos akadályáról, a bürokratikus jogi szabályozottságról. A kedvezőbb széljárást előidéző paragrafusok októberben lépnek életbe. Reménytkeltő tény, hogy három hónap múlva ez a piac is megmozdulhat. Ugyanis eddig hiányzott az anyagi ösztönzés. Nem siettek leadni az üres helyiségeket, mert a tanács legfeljebb 4 ezer 500 forintot fizethetett érte négyzetméterenként. Így aztán a tisztelt bérlő, mivel magánszemélynek üzlethelyiségét nem adhatta el, keresett egy intézményt, és mindjárt megoldotta gondját. Persze az intézmény többet szurkolt le. mint a lakáshivatal. Ősztől a kereslet és kínálat alapján egy új típusú licitálást rendszerben alakulnak majd ki az árak és remélhetőleg a pezsgő forgalom is. Nagyon jól tudom, képtelenség adminisztratív eszközökkel várost építeni. Talán azt mégis szorgalmazni lehelne, hogy a Nagykörúton belül — hisz ez az üzleti élet központja — a házak földszintjein az eddiginél több, sok célra alkalmas helyiség épüljön. Ahogy elnézem a Szent István téri szép házakat, eszembe jut, hogy ott ez a lehetőség kimaradt. Esztétikai szempontból is hasznosabb, ha az üzlet a ház első szintjén kap helyet', mintsem tovább szaporodjának a városképet sokszor elcsúfító pavilonok, pagodák. Reménykedni lehet abban, ez a kérdés a jövőben rendeződik. Annál az egyszerű oknál fogva is, mert a város közigazgatása olyan jogosítványokat kap, arrinek alapján övezetek szerint meghatározhatja, hol legyen az iparosok, szabók, pékek ... utcája. Halász Miklós A fogyasztók tanácskozásán hallottuk Elképzelhetö-e, hogy kő- tatónak és szolgáltatást zümbösségbe, némaságba igénybe vevőnek egyaránt, fullad az az összejövetel, hogy lévén a magyar intézamel.ynek témáját a posta mények munkarendje nagvadja? A válasz egyértelmű, jából azonos, a legtöbb maHa nem is voltak viharos gyar állampolgár akkor dolfölszólalások a Fogyasztók gozik. amikor a postás; nem Szegedi Tanácsa, valamint a Fogyasztók Csongrád megyei Tanácsa közelmúltban megrendezett ülésén, a résztvevők szemtől szembe kerülve a Szegedi Postaigazgatóság képviselőjével, nem voltak restek elmondani saját véleményüket, és tolmácsolták környezetüknek a posta munkájával kapcsolatos tapasztalatait ís. A rendezvény természetéből adódóan nem csoda, hogy többnyire a hiányosságok kerültek te- postás éppen ritékre, a népfront városi és megyei bizottságán, észrevételek és javaslatok, amelyeket megtárgyal majd szeptemberben a Fogyasztók Országos Tanácsa, az egyes szolgáltató szervezetek munkáját értékelő ülésén. csoda, ha csöngetésre senki nem nyit ajtót. Helytelenítik, hogy legtöbbször nem figyelmeztet föl ragasztható szalag, hogy „expresszküldeménye érkezett", hogy a kézbesítő nem tölti ki az értesítő céduián a rubrikát mikor kísérli meg ismét a levél (stb.) átadását. Számtalanszor megesik ugyanis, hogy hiába vándorol el otthonról a Híd utcába az fembe. közlik vele: borítékját a „sétáltatja" ... Mindkét ülésen elhangzott.: az útlevelet, mint fontos okmányt, ne adja át a szomszédnak a kézbesítő. Előfordult, hogy a szórakozott lakótárs megfeledkezett róla, az utazni szándékozó meg érthető türelmetlenségében a rendőrségen reklamált... Volt. aki kétségbe vonta azt, hogy nincs igény a napi kétszeri kézbesítésre. A A szegediek tapasztalata szerint olykor kámforrá válik egy-egy ajánlott, vagy ¡ólsrtüiió'wgMrdÖ;jelezte "a kozonseges level, kezen-ko- n zön eltűnik. A posta szerint ez legtöbbször úgy fordulhat elő. hegy „az IKV által felszerelt és karbantartott lépcsőházi levélszekrényből illetéktelenek eltulajdonítják a küldeményeket". Az egyik fölszólaló kézenfekvőnek tartaná, ha a posta szakemberei véleményt mondanának ezekről a ládikákról, mielőtt végleges helyükre kerülnek, akkor takézbesítök munkaidejének helyességét, azt. hogy a küldemények késő délutáni, kora esti szállítása ..biztonsági okokból" lehetetlen: 6 után ugyanis otthon vannak a családok, és ilyenkor nincs még koromsötét sem. Javaslatként hangzott el: a tömeges pénzbefizetési napokon az 1. számú, postahivatalban különítsék el a lakosság és az intézmények pénzét folán nem készülnének ilyen gadó pénztárakat, ilyenkor nagy „szellőzőnyílásokkal", ugyanis igencsak háttérbe Többen nehezményezték az szorul a lakossági szolgáltaajánlott, az expressz külde- tás... De megoldás lehetne mények és táviratok meg- az is — jegyezte meg más különbözttfHt'bánásm'őd nél- —. hfr több""kisebb hivatal kuli. késedelmes továbbító- muqkaidd után is fogadná ebsát. Nem értik, ez esetben ben az időszakban a csekkbemiért fizeti az ember a plusz fizetőket. Ismét több kritika szolgáltatásért járó felárat, érte az új szegedi telefonA példák között hallottukSzegedről Csanádpalotára négy napig utazott egy expresszlevél, és temetés után könyvet: akad, akinek a neve mellett két számot is feltüntettek, más amiatt berzenkedik, mert fordított sorérkezett meg a címzetthez rendben jelentek meg hívóegy halálesetről értesítő táv- számai; többen pedig annak irat. Gondot jelent szolgál- ellenére belekerültek a névsorba. hogy már távoztak az élők sorából. A telefonkötvénnyel kapcsolatos vélemény: megérti a lakosság a szükségességét, de társadalmi igazságtalanságnak tartja, hisz ismét „a pénz beszél" ... Kevesellik az emberek azt a 2—3 százaléknyi lehetőséget, amelyről szociális indokok alapján társadalmi bizottság dönt. Szó esett még a szegediek tanácskozásán a lakótelepi postai szolgáltatás megengedhetetlen lemaradására', de a nyilvános teleionfülkék rongálóiról is. Éppen a népfront városi titkára panaszkodott az elveszett postafiókkulcsok miatti tortúrára: a hivatal alkalmi'zottjának bürokratikus eljárására, udvariatlan magatartására. Hasonlóan tarka kép rajzolódott ki a posta munkájáról a megyei népfrontnál megtartott fórumon is. ahol Csongrád, Békés és BácsKiskun megyeiek mondták el nemegyszer a szegediekéhez hasonló véleményüket. Gondjaikat tetézi még, hogv az egyes községekben az előfizetők késve kapják meg a hírlapokat, s ők még csak a pavilonban sem tud.iók pótolni a hiányzó olvasnivalót. mint a várorlakók. Ügy érzik, hogy a telefonellátás szempontjából is hátrányosabb helyzetben vannak, sőt, az egyik felszólaló szerint a megyék között sem dívik az egyenlőség: míg Csongrád megyében kilenc községet kapcsoltak be a crossbárba. Bács megyében csak egyet. Folytathatnánk még a sort s tágíthatnánk a köröket megyehatárokon. DélMagyarországon túlra. az egész országot érintő kérdésekig. Hogy milyen a Magyar Posta lakossági szolgáltatásáról kialakult összkép, az majd az őszi tanácskozáson rajzolódik ki. Az árnyak és a fények ismeretében talán könnyebben lehet majd „retusálni" a hibákat Ch. A. Hü vendégek a vásárhelyi tangazdasá an Tegnap, csütörtökön külföldi vendégeket fogadtak az Állatorvostudományi Egyetem vásárhelyi tangazdaságában. A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet vendégeiként hazánkban tartózkoTízéves a FEB A fizikai dolgozók középiskolás gyermekeit az egyetemi és főiskolai felvételikre előkészítő bizottság által rendezett II. országos diáktanár tábor csütörtökön nyílt meg Esztergomban. A négynapos tapasztalatcserén értékelték a bizottság tíz évvel ezelőtti megalakulása óta végzett tevékenységét. Elmondták, hogy a kilenc ágazati előkészítő bizottság évente átlagosan 55 ezer középiskolás diák adatait dolgozza fel, akik valamennyien fizikai dolgozók gyermekei. A felmérések alapján a tanulók fele akar továbbtanulni felsőfokú intézményben. Részükrfe évente 150 felkészítő tábort rendeznek, hogy előkészítsék őket a felvételi vizsgákra. Megállapítható, hogy azoknak a pályázóknak a pontszáma, akik részt vettek az előkészítésben, általában magasabb, mint a többi jelentkezőé. Az elmúlt évtizedben végzett munka legnagyobb eredménye — hangoztatták —, hogy sikerült mérsékelni a fizikai dolgozók gyermekei számarányának további csökkenését az egyetemeken, főiskolákon. Az elkövetkezendő időszakban kiemelten kívánnak foglalkozni azzal, hogy minél több tehetséges diák számára tegyék lehetővé a felvételt a műszaki és a tudományegyetemekre is. (.MTI) dó kínai mezőgazdasági tudományos akadémia helyettes vezetője, valamint az akadémia osztályvezetője és egy kínai—orosz nyelvű kísérő a kútvölgyi vetőmagüaembe látogatott el. A vendégeket — köztük Kiss Zoltánt, a kutatóintézet munkatársát — Zsótér István. az egyetemi tangazdaság üzem- és munkaszervezési osztályvezetője kísérte végig az üzemen. A búzavetőmag feldolgozásának, valamint betakarításának technológiáját Sztancsik Zoltán főtechnológus mutatta be a látogatóknak. A vajháti tehenészeti telepet is külföldi vendégek tekintették meg tegnap. Piros István telepvezető-helyettes szovjet, lengyel és német diákoknak, valamint tanáraiknak adhatott tájékoztatót a szakosított tejtermelő tehenészeti telep életéről, munkájáról. A fiatalokat végigkalauzolta a termelési egységeken, működés közben mutatva be a modern berendezéseket. A főiskolásokat elkísérte dr. Borsi János, az Állatorvostudományi Egyetem vásárhelyi főiskolai karának docense is, aki a csoport szakmai vezetője. i 99 ! Öntözési tanácskozás Az egyenletlen eloszlású, bőségesnek tűnő júniusi csapadék ellenére Is öntözni kell — állapították meg csütörtökön Kalocsán. az országos öntözési tanácskozáson. Helyenként 400 milliméter eső esett, másutt viszont a lehullott csapadék mennyisége alig érte el a 100—150 millimétert, ami a tavalyi aszály után csupán a növények életben tartásához volt elegendő. Most. a kánikula beálltá. val szinte mindenütt dolgoznak az öntözőberendezések, de a még szélesebb körű csapadékpótláshoz több gépre, önjáró esőztetőre lenne szükség. A mezőgazdaság a nehezebb gazdasági körülmények közepette sem mondhat le az öntözés fejlesztéséről. a berendezések rekonstrukciójáról. Az öntözés formáját a termőhelyi adottsáahoz és a növénykultúrákhoz kell igazítani, amivel elkerülhető a vízpazarlás. A vizet megfelelően porlasztó esőztető berendezés egyelőre még kevés, de a módszerek sokfélék lehetnek. és még az árasztásos öntözés is hasznos lehet ott, ahol a növénykultúrák azt lehetővé teszik. A tanácskozás résztvevői gyakorlati bemutatón vettek részt a Kalocsai Állami Gazdaságban. a bátyai, a fajszi és a miskei termelőszövetkezetben.