Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
Csütörtök, 1984. július 12. 3 Intearólt termelés A fűszerpaprika jelene A szegedi tájkörzetben 4— 5 ezer hektáron termesztenek fűszerpaprikát. A táj híres növényének feldolgozása válságos időszakot élt át a hetvenes évek végén. Tisztázódott, hogy az áru minőségének árt, ha érésgyorsítókat alkalmaznak, géppel takarítják be a termést. Hiába termeinek bármilyen nagy területen, bármennyi fűszerpaprikát, ha nem lehet eladni. Jó minőségű alapanyagot csak a hagyományos módszerekkel, kézi szedéssel, szikkasztással lehet előállítani. A korábban tért hódító gépek háttérbe szorultak, helyüket a részesművelés kialakuló szervezeti rendje foglalta el. Megszűnt a Konzervipari Vállalatok Trösztje, megváltoztak az állami támogatás feltételei. 1982-ben veszteséges lett a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a paprika késztermékké alakítása. Lépni kellett, s a megyei tanács, a vállalat illetékesei a MÉM-mel egyetértésben léptek is. Ott, annyit és olyat kell termelni, ahol legjobb minőségű fűszer terem, s ebből a piac igényeinek megfelelő készárut kell előállítani. Az új szándék megvalósulásához egységes szervezeti rendbe kellett illeszteni a fűszerpaprika-termesztés egészét. Olyan közös érdekeltséget kialakítani, amely a folyamat valamenynyi résztvevőjét a végtermék jó minőségének elérésében teszi érdekeltté. 1982 novemberében alakult meg a feldolgozó vállalat gesztorságával a Szegedi Fűszerpaprika Tájkörzet Gazdasági Társasága. A társaság 5 taggal alakult, ma 33 paprikatermelő nagyüzem a tagja. Három gazdaság rendelkezik száritóval, úgy alakították ki köréjük a kiskörzeteket, hogy a fuvarozás a lehető leggazdaságosabb legyen. Átadáskor úgynevezett tájékoztató árat érvényesítenek, a vc'gső ár pedig a késztermék eladása után alakul ki. Ez közös kockázatviselést jeleni, ami az ingadozó keresletet is figyelembe véve a \ 'tikum tegyik részét sem teszi teljesen kiszolgáltatottá a konjunkturális hullámzásnak. A folyamat következő lépése, hogy a szegcdi és a kalocsai paprikafeldolgozó vállalatok Külkereskedelmi Társasági Szerződés keretében megállapodtak a fűszerpaprika exportjának új rendjéről. Korábban a MONIMPEX bizományosként értékesítette a paprikát, kevésbé volt érdekelt a színvonalas piaci munkában. A két feldolgozó vállalat vállalta, hogy olyan árut szállít, amilyet a piac igényel, határidőre. A külkereskedők minimális árat garantálnak, de ha a jó marketingmunkájuk következtében ennél magasabbat érnek el, a többletbevételen osztoznak a feldolgozókkal. Változott a külkereskedők premizálási rendje, személyesen is érdekeltté tették őket az eredményes munkában. így a termelés rendszere vertikálissá válik: a termelést mindig a piaci igényeknek megfelelően alakítják, s elkerülhetővé válik a túltermelés. A folyamat harmadik lényeges lépése az volt, hogy létrejött a Fűszerpaprika Kutatási és Fejlesztési Társaság, amelynek tagjai azok a tudományos intézetek, amelyek korábban is paprikakutatással foglalkoztak, és a feldolgozó vállalatok. Ez a társaság a nemesítéssel, termesztéssel, feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos kutatásokat hangolja össze. Az új vertikum szervezi és koordinálja a fűszernövény útját a nemesítéstől a külföldi vevőig. Magyar váElaíafók az erfurti Ecfáüífásen ötvenkét magyar vállalat, szövetkezet. kutatóintézet vesz részt az erfurti kertészeti kiállításon, melyet augusztus 25. és szeptember 23. között rendeznek meg a Német Demokratikus Köztársaságban. A százhektáros kiállítási központban az idén az európai KGST-országok bemutatják tudományostechnikai együttműködésük eredményeit, és a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésre gyakorolt hatását. A talajművelés mellett nagy figyelmet szentelnek a zöldség-, a gyümölcs- és dísznövénytermesztés. valamint a korszerű élelmiszer-feldolgozási eljárások ismertetésének. Magyarország önálló, 600 négyzetméteres pavilonnal vesz részt az erfurti kiállításon. A kiállítók szeptember 13-án magyar napot tartanak, amelyen tapasztalatcserét és szakmai konferenciákat is szerveznek. (MTI) Társadalmi összefogással Bővül a gázhálózat Az Országos Kőolaj- és zatot. Intenzív fejlesztés inGá ¡ipari Tröszt a tervidö- dult meg Debrecenben, szak első három évében Egerben, Szolnokon és a iőújebb 84 települest és 94 000 város környékén. Budakeháztartást. a Fővárosi Gáz- szin, Gödöllőn, Vecsésen is. művek pedig megközelítőin A helyi erőforrásokból több további 50 ezer lakást kap- mint kétszer annyit költecsolí be a vezetékes gázel- nek a fejlesztésre, mint talátásba. Ezzel lényegében teljesítették a tervidőszakra előirányzott ötéves programot A fejlesztést jelentősen meggyorsította, hogy 19S1 óta a lakosságnak mind nagyobb köre segíti a vezetékhálózat építését társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással. Az anyagi erőforrásokat növelik a lakossági gázkötvények is. Az utóbbi egy év alatt hat városi tanács — az OTP-k közreműködésével — 79 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki. amelyből eddig 20 millió forint értékben jegyzett a lakosság. Az idén vidéken megközelítően 30 ezer, s a fővárosban várhatóan mintegy 15 ezer háztartást kapcsolnak be a gázszolgáltatásba. Különösen nagy programot teljesít az idén a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat. amely működési területén: Bács. Békés és Csongrád m-gyében a tavalyi 10 ezer helyett csaknem 12 000 lakást kapcsol be a földgázhálózatba. Ebből mintegy 5 ezer otthon lakói saját erőből vállalták az utcai vezetékek földmunkáit és köitségeit is. Csongrád megyeben ebben az évben 17 újabb településre érkezik meg a gáz. mintegy 350 kilométernyi úi vezetéken, amelyből 180 kilométer hosszú szakaszt saját erőből, társadalmi összefogással építenék meg. A Tisz ánlú'i Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnak hét megyére kiterjedő működési területén elsősorban a földgázzal már ellátott tea valy, s 240 kilométer hoszszú vezetéket építeneK, amelyről 10 ezer lakásba vezetik be a földgázt. Ezzel az dekelt körzetek lakóinak összefogásával megalakított négy gáztársulás közreműködésével bővítik a hálózatot is. Pécs kertvárosában már 225 lakást kapcsoltak be a gázellátásba, s az év végéig a szolgáltatás kiterjesztésének újabb lehetőségeit teremtik meg. mintegy 10 kilométer hosszú elosztóvezeték megépítésével. A összefogással az idén jut másik három építőközösség gázhoz Dabas. Hernád. Kenderes. Nagyréde, Ócsa, Ti— szavasvári, Üjhartyán. s lehetséges. hogy még további négy település is. Jövőre pedig a helyi erőforrásokból Haidúdorog, Polgár. Mátészalka, Párád, Parádsasvár, Erdőkertes és Veresegyház bekapcsolását tervezik. fi- fi«»ak dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a helyi erőforrások segítségével egyebek között az idén Celldömölköt. Jánosházát. jövőre pedig Kőszeget kapcsolja be a gázszolgáltatásba. Győrött társadalmi munkában mintegy két kilométer. Szombathelyen pedig 5.5 kilométer hosszú szakasszal bővítik a hálózatot. A Közép-dunántúli Gázszolgáltató Vállaiat a társadrimi összefogás révén az idén Kaposfő és Kaposmérő háztartásait és közintézményeit kapcsolja be a vezetékes gázellátásba. Megkezdődött a vezetéképítés Csűr gón, Balatoaszemesen, hozzáfogtak az előkészítő munkákhoz Zamárdiban, Zala megyében pedig Letenvér. és Zalaszentgróton. A városok közül jövőre kap gázt Keszthely, Tapolca és Hévíz is. A Pécsre megérkezett földgázzal elsősorban a benzinből és pb-gázból előállított városi gázt váltják fel. és jövő év közepéig megközelítően 28 ezer háztartás gázkészülékeit állítják át az új a város keleti peremén kezdte meg a munkálatokat, s a négy társulás magánerőből 1500—2000 pécsi lakás bekapcsolását teszi lehetővé Sopronba a jövő év őszén érkezik meg a földgáz, amelv ugyancsak a jóval drágább városi gázt szorítja ki. s a két városban az átállítás évente 30—35 ezer tonnával csökkenti az ország benzinfogyasztását. Budapesten is meggyorsítják az átállítási programot, bá elsősorban a városi gázt termelő berendezések elavultsága miatt. Az újabb lakások bekötéséhez, a gázhálózat fejlesztéséhez jelentős támogatást kapott a főváros eddig is. az érdekelt lakosoktól és más fogyasztóktól. Azzal számolnak, hogy távlatban a helyi erőforrások felhasználásával mintegy 150 ezer régi lakásba juthat el a vezetékes gáz. m EielkeseiÉről Magánbeszélgetésben sokszor elhangzik, hát miért nt hozzuk szóba nyíltan: szép számmal akadnak vállalatok, ahol a napi 8 órás munkaidőben legtöbben csak dolgozgatnak, aztán a gmkban vagy a kisszövetkezetben, fusiban beleadnak apait-anyait. Mielőtt valaki félreértené: korántsem arról van szó. hogy ezekre az új típusú gazdálkodási egységekre, vagy akár a különböző melléki tereseteket nyújtó munkalehetőségekre ne volna szükség. Csak éppen ... Csak éppen még nem nőttek • ki ezek a gyerekcipőből. Vagy talán inkább kinőttek, szorítja már őket nagyon is, kellene valami megfelelőbb számú után nézni, csak megmondaná valaki, hogy az milyen legyen. Tartalékolt energiák A gazdasági munkaközösségeknek a vállalatokon belülieknek és az önállóaknak is kétségkívül sok hasznát látja a népgazdaság és a lakosság. De sok helyen bizony lassan a rendes munkaidő holmi erőgyűjtés időszakává válik, amolyan bemelegítés-féle lesz ahhoz, ami majd utána következik. Nyolc órán át tartalékoljuk az energiát, hogy becsülettel helytállhassunk a gmk-ban vagy a fusiban. Lehet persze — és igazán nem alaptalanul — arrajilvatkozni, hogy a különböző társulásokban (amelyeket a világért sem neveznének második műszaknak, holott igen sok helyen egyszerűen az) lényegesen jobbak a keresetek. Mégis, merjük megmondani, hogy nem ez az elsődleges. Sokkal inkább az. hogy a gazdasági munkaközösségekben összehasonlíthatatlanul jobb a szervezés, zavartalanabb az anyag- és szerszámellátás, pontosabban illeszkednek egymáshoz a sorjában következő munkaműveletek. S hogy ez a társulásoknál így van, az egyáltalán nem baj. Sőt: bizonyítja, hogy tudunk mi jól is dolgozni. Ha esetleg efelől valakinek eddig kétségei lettek volna. Átváltozások De az a bizonyos gyerekcipő éppen itt szorít. Mindenki tudna a saját munkahelyéről példákat sorolni mérnökökről, akik elrajzolgatnak a napi munkaidőben, s aztán leleményes ötletekkel állnak elő a társulásban vagy a másodállásban. Munkásokról, akik elvégzik a sablonmunkát a hagyományosan fizetett munkaidőben nem vagy alig érdeklődve afelől, hogy mihez adják kezük munkáját; ám a gmk-ban hevesen vitatkoznak, új és korszerű gondolatokkal állnak elő, praktikus munkafogásokat találnak ki. Közben pedig maguk sem veszik észre, hogy mennyi értékes energiát, gondolatot hagynak veszendőbe menni. S nem ritka az a gyári közép- vagy felső vezető sem, aki mármár lemond arról, hogy a napi rendes munkaidőben kiugró eredmények jöjjenek létre. Elegendőnek tartja — hiszen az is a vállalati eredményekbe számít —, ha a gazdasági munkaközösségek mutatnak fel nagyobb teljesítményeket. Nemegyszer olyan új gyártmányokat, ötleteket, amelyek egyszeriben nyereségessé teszik a mindaddig veszteséges vállalatot. Bejutni a gmk-ba Van pedig ennek az éremnek nem is két, de sok oldala. Ilyen az, hogy a gmkba nem mindenkit vesznek be: s a jtóabik eset,- .ha a mérce az addig-wégzett munka. Megesik áz is, hógy valaki csupán azért nem dolgozhat a jobban jövedelmező műszakban, mert nem tartozik a művezető vagy a táisulás szervezője baráti köréhez. Vagy azért, mert családi körülményei nem teszik lehetővé: el kell hozni az óvodából, az iskolából a gyerekét, vonattal kell a távoli lakóhelyre utazni reggel-este. Megtörténik az is. hogy éppen ezek az önhibájukból kimaradtak szeretnék megmutatni, hogy mit tudnak, mennyire tanulták meg a szakmát (vagy éppen azt, hogy nem öregedtek ki belőle), csak éppen mások önös érdekei miatt nincs erre lehetőségük. Ez pedig már erősen ütközik az alapvető munkaerkölccsel, sőt a munkatársi szolidaritás elveivel is. Megkülönböztetés nélkül Annak természetesen csak örülni lehet, hogy a különböző gazdasági társulások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Tegyük hozzá:, a 'kezdeti, időszakra vonatkozó reményeket. Most azért kell fáradoznunk, hegy a gazdasági társulásokban örvendetesen tapasztalható jó munkamorál váljék általánossá az első műszakban is. Hogy legyen épp olyan jól szervezett a n,unka akkor, amikor a nagyobb egység, a gyár, a népgazdaság számára termel az üzemrész, a műhely. És hogy az eközben támadt teimelést segítő gondolatokra a vezetők legalább ugyanúgy figyeljenek fel, mint azokra, amelyeket a jól dolgozó, termelékeny munkaközösségek terjesztenek elő; Kiegyenlíteni a kettőt: a gyári, vállalati munkát és a munkaközösségit — minden vakiszítm.^ég szerint ez a jövő útja. Ügy, Hogy egyik s- menjen a másik kárára. S hogy a kettős (vagy néhol többes) munkavállalásból minden érdekeltnek haszna legyen: a kis és a nagy közösségnek egyaránt. Várkonyi Endre Választéfebővíttt egviittmíí Gyógypapucs, gyermekkocsi, fürdőruha, fogkrém A Konsvmex Külkereskedelmi Vállalat külföldi és hazai termelők részvételével számos kooperációt szervezett a belföldi ellátás javítására. és az export bővítésére. A hazai termeléssel évente több mint 15 millió dollár értékű import válik feleslegessé, és a kétmillió dollárt is meghaladia a kooperációban készülő termékek exportja. Az Apolló Cipőipari Szövetkezet az angliai Scholl cég leányvállalatával, a SAnipeddel működik egvütt eredeti Scholl-gyógylábbelik gyártásában. Az idén ebből a termékből mintegy 209 ezer kerül a hazai piacra, s emellett 40 ezer per gvógylábbelit és 800 ezer pár felsőrészt exportálnak külföldre, többek között a Szovlepüléseken bővítik a háló- energia fogadására. Az érŐrlik az újbúzát A békéscsabai István-malomban szerdán reggel teljes kapacitással megkezdték az újbúza őrlését. Naponta 2 ezer 700 tonnát dolgoznak fel. Az ígv nvert lisztet keverik az óbúzából őrölt liszttel, és úgv hozzák forgalomba. Az úibúza sikértartalma ió. hasonló az elmúlt évi aratáskezdetkor mért értékhez: 30—34 százalékos. Hektolitersúlva 80—85. Az Alföld legnagyobb gabonafeldolgozó üzemébe szerda reggeltől folyamatosan szállítják a gazdaságok az újbúzát, biztosítva ezzel a malom megszakítás nélküli munkáját. ietunióba is. Hasonló kooperáció keretében látják el a belföldi boltokat olasz gyermekkocsikkal is. A Fémbútor Ipari Szövetkezet egv olaszországi céggel kötött együttműködési szerződést, amelvnek eredményeként a hazai piacra több mint 40 ezer gyermekkocsit készítenek. Az idén e termék exportját is megkezdik. Már hagyományos partnernek számít az NSZK-beli Triumph és a Feli na. A velük együttműködő magvai partnerek a kőszegi, a kapuvári, a bonyhádi és a paksi ruhaipari szövetkezetek. illetve a Fővárosi Ruhaipari Vállalat és a Szeghalmi Ruhaipari Szövetkezet melltartókat, fürdőruhákat készít a belföldi ellátás javítására. Az együttműködés keretében évente 1 millió 200 ezer melltartó, és több mint 400 ezer fürdőruha készül. Az együttműködő partnerek köre kiterjed a tengerentúlra is. A White Hall amerikai céggel a Caola 2 millió 600 ezer tubus fogkrém hazai töltéséljen és értékesítésében állapodott meg. Az együttműködést az idén továbbfejlesztették. Megkezdték a töltőanyag hazai gyártását eredeti receptura alapján. Autóbuszalvázak Kínába Több mint 36 millió svájci frank értékű szerződést irt alá a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat kínai partnerével. a China National Machinery Export-import Corporationnal, autóbuszalvázak szállítására. E megállapodás alapján a Csepel Autógyár hétszáz, úgynevezett merev autóbuszalvázat készít kínai megrendelőjének, ezekre az alvázakra Rába futóművet és motort szerelnek, az Ikarus pedig 100 fenékvázat gyárt partnerének. olyanokat, amilyeneket a nagy sorozatban gyártott 200-as autóbuszcsalád járműveihez alkalmaznak. Az ezer autóbuszszekrényt a kínaiak állítják elő, és szerelik össze. A szerződés szerint a Mogürt nagy mennyiségű pótalkatrészt it exportál Kínába. A magyar járműipar már évtizedekkel ezelőtt hírnevet szerzett a távoli országban, az Ikarus, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autógyár autóbuszai, illetve tehergépkocsijai a szélsőséges égha jlati és terepviszonyok között is helytálltak, a sok évvel ezelőtt szállított járművek egy része még ma is üzemel a kínai utakon. A kínai fél most ismét érdeklődik a magyar járművek iránt, s a mostani szerződést, csak kezdeti lépésnek tekintik az a utói pa ri együttműködés fej lesztésében.