Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

állapota nem csunán gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. A bérrendszer nolitikai racionalitása az számukra — az egyébként meghirdetett (bér-) politikával ellentétben — azt jelenti, hogv a bérkülönbségek növelése súlyos társadalmi feszültségekhez, konfliktusokhoz vezet, vagvis a politikai stábilitást veszélyeztetheti. _ . . j Csakhogy: tudnivaló — s ez egyre jellegzetesebb magvar specialitás —. hogv a bérek és a jövedelmek nem feltétlenül mozognak együtt. Annyira nem. hogy — a mai restrikciós bérpolitika következményeként — a bérkülönbségek ..szinten tartása", netán további csökkenése a jövedelemkülönbségek fokozódásával is egvütt járhat. Tudvalevő ugyanis, hogv az erős helyzetben levő társadalmi csoportok elől nem zárhatók el a hivatalos, a félig hivatalos, vagy éppenséggel illegális jövedelemszerzési csatornák. Falusné Szikra Katalin írta le nemrégiben a Figyelőben: lássuk be. hogv a munkaerő újratermelésének költségeit a mai — hazai — bérek nem fedezik, ezért aki teheti, mellékjövedelmet hozó mellékmunkák vállalásóra kényszerül. Ez viszont ördögi kör: a bérkülönbségek növekedésének megakadályozásával a megszokott és kényelmes bérnivelláció támogatásával a gazdaságirányítás énpen a jövedelmi különbségek ellenőrzésének lehetőségében és befolyásolásában korlátozza magát. Egyszer valami módon megfejtendő lenne a sokak által hirdetett — és csak elméletileg cáfolt — rögeszme, miszerint az erőteljes bér- illetve keresetdifferenciálás. a valóságos teliesitménvekhez igazodó bérnolitika és bérezési gyakorlat előbb-utóbb szembekerül — űgvmond — a társadalom tűrőképességével. Hiszen — mondják — a teliesítménvelvű differenciálás egv jól körülhatárolható, a munkateljesítményekért ..hajtó" kisebbségnek kedvez." amivel a többié'* nem ért egvet... V

ló ¡gaz. sokan nem szeretik a ..haitós" embereket. Csakhogv hadd kockáztassak meg eev feltételezést: a differenciálás kontra egvenlősdi kérdést nem az aggálvoskodók támogató egyetértése vagv negligációia dönti el. hanem azoknak az erőknek egyetértése, vagv negligációia. amelvek — a politikai szervezetekbe, a társadalmi intézményekbe tömörülve — a nolitikai hatalom legfőbb támaszainak, a politikai stabilitás biztosítékainak letéteménveseinek tekintendők. Ha ezek az erők elfogadiák és minden lehető módon támogatják az egvébként meghirdetett bérdifferenciálási programot, akkor valóban veszélybe kerül az egvenlősdi. Ez bontakozik ki napjainkban. Vertes Csaba Veszélyben Áprilisi jű az egyenlősdi Mit csinál egy észlelő ? B

izony, veszélyben. Mert pl. az Ipari Minisztériumtól kapott információ szerint tavalv a legkisebb és a legnagyobb béremelést végrehajtó vállalatok között 15 százalékpontos eltérés mutatható ki. Még naevobbak a különbségek a különböző iparágak dolgozóinak átlagbére között. Ha az ipari átlagbéreket 100nak vesszük, akkor 1982-ben a bányászat átlagbére majdnem 150. a kohászaté 134. a gépiparé 96.7. a vegyiparé 103. a könnyűiparé pedig 85.4 százalékot ért el. Meglehetősen tarka, majdhogynem erőteljesen differenciált a bérkén. Veszélvben az egvenlősdi az egves üzemeken belül is- a kísérleti bérszabályozást alkalmazó vállalatok többsége megduplázta, esetenként megháromszorozta á normál bérszabályozás által — adómentesen — engedélyezett bérszínvonal-növekménvt. Az olv sok vihart és vitát kavart vgmk-tagok átlagosan 80—100 forint közötti órabérekért dólgoznak. s emögött a főmunkaidőhöz képest többnyire jóval magasabb teljesítmények állnak. Szóval: veszélvben a bér- és keresetegyenlősdi. s amióta csak veszélybe került, azóta sokan aggódnak. Vannak, akik hevesen támadják a kísérleti bérszabályozást. s még inkább a vállalati gazdasági munkaközösségekben elérhető jövedelmeket. Híre jött annak is. hogv akadnak .akik. a „vgmk-láz" csillapításának módszerein gondolkodnak. Persze, nem adminisztratív, hanem inkább ..szabályozó-korszerűsítési" megoldásokkal. A szabályozók, persze, sokféleképpen korszerűsíthetők. Például — s ez kizárólag magánötlet! — tessék csak végiggondolni, hogv mi lenne egv olvan intézkedés következménye, ami szerint a vgmk-bérek ezentúl nem a vállalati költséget, hanem mondjuk a nyereséget terhelnék? ... Veszélyben tehát az egvenlősdi. Szerencsére — mondják az aggálvosködókkal szemben sokan. Am erre ismét megszólal az előbbi tábor: úristen mi lesz ebből? Kérdik talán azért is. mert nem gondolják végig a nivellálás megannyi káros, s a differenciálás még több előnyös következményét. Azt tudják —* bár nem szívesen emlegetik —. hogv a bér. a bérrendszer — Mögbolondult a világ —. dohog a kockás kötényes asszony a Szent István téri piacon. — Ki hallott még olyat, hogy július elején negyven forint legyen az őszibarack kilója? A sok rakéta töszi. mert kiluggatták velük az eget. Ezért van. hogy a hajnali piacost, piacra járót majd megveszi az isten hidege. Valóban természetes, hogy lassan nagykabátban járunk strandolni? És nagy kegynek számít, ha néha-néha a szigorú-szomorú esőfelhők mögül előbújik a nap? Jöjjenek velünk, ismerkedjünk együtt a szegedi meteorológiai állomáson dolgozók munkájával. Péntek reggel hét óra. A Széchenyi tér fái aligárnyékot vetnek a járdára. Nem telik el tíz perc. s már a bajai úti állomás regisztrálja: Mórahalom felől sűrű esőfelhő közeledik, majd újabb félóra elteltével úgy mutatja magát az ég, hogy jobb időre számíthatunk. Az állomás neve. hosszan és pontosan: az Országos Meteorológia Szolgálat Központi Lég körfizikai Intézet Szegedi Aerológiai Obszervatóriuma. A vezetője pedig Alpár Tibor. A vájt fülűek szómára értelmes számokból sorolja a reggel hét órai állapotot: az égbolt borult, gyenge nyugati szél fúj. A hőmérséklet 12 fők". Hajnali háromkor viszont csak 9 egész 8 tizedet mértek, sőt talajszinten alig 8,4 fokot. Az elmúlt öt-hat napban esőkkel tarkítva, hasonló volt az időjárás. Együtt olvassuk a központ által kiadott. július első felére szánt prognózist. Ezek szerint általában napos időre lehet számítani. A hőmérséklet a kora délutáni órákban 23—28 fok ... jelentős mennyiségű csapadék nem várható. — Hát ez nem jött be... — Ez nem — feleli Alpár Tibor —. a pontos előrejelzéshez sok-sok ezer adat kell. Jóllehet javarészének a birtokában vagyunk. Nagy segítségünkre van a műholdas előrejelzés is. Igaz a földi észlelőrendszer kialakítása még nem fejeződött be. A félhavi előrejelzések azért általában beválnak... Üjabb telex kerül az asztalra: „Nyugat- és Közéo-Európa nagy része felett levő magasnyomású légköri képződmény keleti oldalán északi légpályákon továbbra is hideg, hol szárazabb, hol pedig nedvesebb léghullámok haladnak a Kárpátok térségén át a Balkánfélsziget felé. Az előbb említett anticiklonos rész csak lassan terjed a Fekete-tenger felé." — Ludas pedig az anticiklon. — Részben. Az Alpoknak és a Kárpátoknak ugyanis' olyan időjárás-módosító sze-: repe van, amelyet még nem ismerünk teljesen. A WMO. a Meteorológiai Világszervezet, az úgynevezett Alpexprogramban nem is olyan régen előírta a térség fokozott megfigyelését. Nálunk^ Magyarországon is kiépült már a felhőradar-hálózat, amely segítségével rövidebb terminusokra megbízható, pontos előrejelzést tudunk adpi. Július második dekádjára jobb időt jósol a meteorológia. A hónap utolsó napjaiban viszont újra esősThűvös lesz. Nem örülnek ennek a szabadtéri szervezői. — A Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságával szerződésünk van. Egy-két órás előrejelzéssel az érkező zóport.zivatart bemondjuk. Segítve ezzel, hogy a díszletekben ne essék kár. A távprognózist illetően pedig bizakodjunk, hátha úgy sikeredik, mint az előző? — Ha a szakma becsületét védem, azt mondom: úgy fog történni minden, ahogy leíródott. Bár lelkem szerint nem bánnám, ha szép, napsütötte július végénk lenne, kellemes, csillagos égboltú estékkel. — A rádióban mondta egy hozzáértő, hogy semmi különös nincs az elmúlt hetek időjárásában . .. — Igv igaz! A sokévi átlagtól nem lényeges az eltérés . .. 7 Itt akadt volna el a beszélgetés. ha nem lép a terembe Pernyész László észlelő a legfrissebb adatokkal. — Mit csinál egy észlelő? — Sok mindent. Vizsgálja a levegő paramétereit, a szelet, a felhőzetet, a látótávolságot .. A látótávolságot például úgy. hogy tudom, a horgosi templomtorony tizenötezer-hatszáz méterre van. a dorozsmai csak háromezer-hetvenegyre. A rádió teodolit kocsi pedig 100 méterre. — Óránként harminc-negyven adatot regisztrálni csupán .... unalmas lehet. — Nem egészen. Vagyunk néhányan, akik tudomásul vesszük: alkatrészként dolgozunk a hatalmas gépezetben. Ezeket az adatokat felhasználhatják EurÓDa szinte valamennyi országában. Az információk száz év múlva is megmaradnak ... * Arra gondoltunk: ellenőrizzük együtt a huszonnégy órás. Szeged körzetére kiadott időjárás-előjelzést. Szombaton réggel nyolc órakor már megérkezett a telex szerkesztőségünkbe. Íme: ..Ma estig időnként erős felhősödés és többfelé ismétlődő eső, zápor, helyenként zivatar várható. Az északnyugati szél élénk, helyenként erős lesz. Tovább tart az évszakhoz képest hűvös idő. A délután' hőmérséklet 17—22 fok körül alakul. Vasárnap hajnalra 7— 12 fokig hűl le a levegő." Szabó Pál Miklós Az utas utazik, az áru tengelyen gurul. És sem az utas, sem az áru nem tudja, hogy mielőtt útra kelt volna, a vonatot rendezték. Ez a vasúti művelet a rendező-pályaudvarok dolga, a sorrend — kocsiké és mozdonyoké — meghatározó erejű dolog. Jól tudják ezt a vasutasok, s nem tudják ezt jól a vasút ügyfelei. Tény viszont, hogy a rendezőkre ritkán panaszkodunk... 74. evíolyam 159. szám 1984. július 8.,' vasárnap Ára: 1,40 forint Rendező-pályaudvar VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!